Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-14 / 111. szám

1982 május 14„ péntek o IZUtlUFTtltF A Budapesti Bútoripari Vállalat ebben az évben belföldre egymilliárd forint értékben gyárt komplett lakószoba-berendezéseket, szekrénysorokat, kárpitozott garnitúrákat, szólóbútoro­kat. Az idén négyféle új kárpitozott garnitúrával, egyedi szekrényekkel, franciaággyal je­lentkeznek a kereskedelemben. Bővült a közkedvelt Réka elemes bútorcsalád is. Az új ter­mékeket először az őszi BNV-n mutatják be. A képen: újdonság a hajlított, formatervezett ülőbútor (MTI-fotó: Varga László felvétele — KS) Termőföld-hasznosítás Országszerte megkezdődtek a májusi határszemlék. Az arra illetékes szakemberek — hatósági jogkörrel — rész­letesen ellenőrzik, hogy a földtulajdonosok, -bérlők ele­get tesznek-e a művelési kö­telezettségnek. Nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemek területeit veszik szemügyre, hanem a kialakult gyakor­latnak megfelelően, a kis­kerteket, a kistermelők föld­területeit, bérleményeit is. Amennyiben gondatlanságot állapítanak meg, elhanyagolt állapotban, parlagon talál­ják a földet, ingatlant, úgy felelősségre vonást kezdemé­nyeznek. A MÉM illetékesei éppen ezért ismételten arra figyelmeztetik a földtulajdo­nosokat, -használókat: amennyiben a kötelezettség­nek eddig nem tettek eleget, úgy gyorsított ütemben ve­gyék művelésbe a parlago­kat. A termőföld fokozott vé­delméről, hasznosításáról az elmúlt időszakban felsőszin­tű jogszabályok intézkedtek. Ezeknek általában van fo­ganatja. Egy év alatt ötezer hektárral csökkent a parlag­terület, azonban az elmúlt évben az ilyen műveletlen földek nagysága még mindig tízezer hektár volt. Az ada­tok szerint a mezőgazdasági nagyüzemek a művelési kö­telezettség előírásainak a legtöbb esetben már megfe­lelnek, ám a magántulaj­donban és tanácsi tulajdon­Üj beruházással bővítik a Taurus Gumiipari Vállalat­nál az olajkitermelésnél al­kalmazott fúró-termelő és szállítótömlők gyártását. Ki­egészítik a gépparkot, és egy­úttal fejlesztik a gyártás technológiáját is. Többek kö­zött olyan új eljárásokat is bevezetnek, melyek meg­könnyítik az olajtömlők ösz- szeszerelését. Ez a változta­tás várhatóan a fokozódó versenyben is tovább erősíti a Taurus eddig kivívott vi­lágpiaci helyzetét. A magyar vállalat ugyanis a 100 at­moszféra feletti nyomásnak is ellenálló, és nagy átmé­rőjű olajtömlőiből olyan spe­ciális típusokat kínál, me­lyekkel a világ első gyártói közé emelkedett; évi terme­lésének több mint 90 száza­lékát más országokban érté­kesíti. Versenyképességét to­vább javítja majd, hogy az új berendezések segítségével jelentősen csökken az egyik ban levő földek használatba vétele gyakran még mindig késik. Emiatt 1981-ben 2500 egyéni tulajdonostól állami tulajdonba helyezték — ha­tósági döntéssel — a földet, miután bebizonyosodott, hogy évek óta parlagon volt területük, és nem használt a többszöri hivatalos felszólí­tás sem. Az elmúlt évben két mezőgazdasági nagyüze­met és három egyéni válla­latot bírságoltak meg a föld­művelés alapvető követel­ményeinek megszegése mi­att. A fokozott ellenőrzések azért is indokoltak, mert ta­valy még mindig a tervezett­nél nagyobb területet vontak ki a mezőgazdasági terme­lésből; összesen mintegy 26 ezer hektárt. És ez a terület különösen hiányzik akkor, ha még a parlagterületek is növelik az adósságot”. A MÉM illetékesei szerint arra van szükség, hogy a parlagon levő és üzemi táb­lákba vonható részeket a mezőgazdasági nagyüzemek vegyék használatba; a töb­bit a tanácsok haszonbérlet­tel vagy tartós használatba­vétel útján adják át az ér­deklődőknek, és késedelem nélkül hasznosítsák. A határszemlék júniusban folytatódnak. A szakembe­rek folyamatosan értékelik a kialakult helyzetet, és az ada­tok ismeretében, gyorsított úton hozzák meg döntései­ket. típus gyártásáról a másikra való átállás ideje. A Taurus több évtizedes terméke a . hagyományos mélyfúrótömlő, melynek elő­állítását a magyar olajipar igényei alapján kezdték meg az 50-es évek elején. Azóta már a gyártásra, a konstruk­cióra és a gyártóberende­zésekre kidolgozott hazai szabadalom alapján olyan speciális típusokat fejlesztet­tek ki, melyekkel a vállalat egyik legjövedelmezőbb ter­mékévé tették az olajtömlő­ket. Ezek a speciális tömlők — mint a kitörésgátló cö­löpverő, a tengeri fúrásoknál használatos fajták, valamint a nyersolaj felszínre hozata­lánál alkalmazott csövek — a KGST-tagországokon ' és Nyugat-Európán kívül elju­tottak már a világ' szinte valamennyi tájára, az ame­rikai kontinens északi és dé­li felébe, a Távol-Keletre és Afrikába is. flz építésügyi ágazat újítási versenye Eredményhirdetés és kitüntetés Mintegy 130 vállalat vesz részt az építésügyi ágazat újítási és találmányi verse­nyében, amelynek 1981. évi eredményeit csütörtökön hir­dették ki az építők székhá­zában. Kádár József építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes és Takács László, az Építők Szakszer­vezete Központi Vezetőségé­nek titkára méltatta a moz­galom kiterjesztése és fej­lesztése érdekében tett kez­deményezéseket, eredmé­nyeket. Megállapították, hogy tavaly — az előző évihez viszonyítva — viszonylag szerényen, két százalékkal növekedett a benyújtott és hasznosított újítások száma, ám a javaslatokkal elérhető gazdasági eredmény 10 szá­zalékkal nagyobb a ' koráb­binál, s az évente elérhető megtakarítás értéke megkö­zelíti a félmilliárd forintot. Különösen kedvező, hogy a benyújtott szolgálati talál­mányi bejelentések száma 51-ről 80-ra emelkedett, de ezeknek az alkotó gondola­toknak a hasznosításában még nem elég gyors a fej­lődés. Ezután díjakat, oklevele­ket és kitüntetéseket osztot­tak ki a múlt évi verseny­ben győztes vállalatoknak, a kiváló újítóknak, feltalálók­nak, és a mozgalom fejlesz­tésében kitűnt újítási elő­adóknak. Az 1981. évi ver­seny győztese az ÉVM épí­tőipari vállalatok kategóriá­jában a Duna—Tisza-közi Állami Építőipari Vállalat, az építőanyag-gyártó ipar­ban a Kemikál Építőanyag­ipari Vállalat, a tanácsi épí­tőipar kategóriájában pedig a Fővárosi 2. számú Építő­ipari Vállalat. Az Építők Szakszervezetének különdí- ját a 26. számú Állami Épí­tőipari Vállalat érdemelte ki. A házgyárral rendelkező vállalatok tapasztalatcseréjé­nek fejlesztésére meghirde­tett pályázatot pedig a Haj­dú megyei Állami Építő­ipari Vállalat nyerte el. A minisztérium és a szakszer­vezet ezenkívül öt vállalatot részesített dicséretben, to­vábbá 15 újító, feltaláló és újítási előadó kapott Kiváló Munkáért kitüntetést. , Taurus-olajtömlök a világ minden táján Nem közvetítés — szolgáltatás! Munkaerő-szolgálati iroda nyílik Békéscsabán Május 12-én, szerdán szo­katlan hirdetés jelent meg lapunkbana megyei tanács munkaerő-szolgálati irodája ajánlja fel benne szolgálta­tásait, segítségét a vállala­toknak, intézményeknek és a munkavállalóknak. Aki el­olvasta, az rögtön észreve­hette, hogy itt valami más­ról van szó, mint a szokásos álláshirdetésekről, és nem hasonlítható ez a munkaköz­vetítés régi módszeréhez sem. Valami újdonság ez, de hogy mi, azt a legilletéke- sebbe'k, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának ve­zetője és munkatársai vilá­gítják meg. KORSZERŰ MÓDSZEREK — A vállalkozások korát éljük, s vállalkozni a mun­kaügyi szakembereknek is szabad, sőt kell. Vállalkozás­nak tartjuk a munkaerő-köz­vetítés szolgáltatássá fejlesz­tését, ami ily módon a mun­kaerő-áramlás szervezésének és szabályozásának fontos eleme lehet — mondja Szatmári János, akinek az elképzelése alapján jött lét­re a munkaerő-szolgálati iroda. — Ezért töprengtünk azon, miként lehetne a kor­szerű módszereket alkalmaz­ni a munkaerő-közvetítés to­vábbfejlesztésében. Abban, hogy ez sikerült, nagy segít­séget kaptunk az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal­tól, a tervhivataltól, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talától és természetesen a megyei tanácstól, valamint a békéscsabai Városi .Tanács­tól. — Mi már régóta éreztük, hogy a munkaerő-közvetítés régi rendszere túlságosan merev, nem követte az élet változásait. Ezért el is sza­kadt a valóságtól, nem volt igazi közvetítő szerepe, in­kább csak bizonyos hatósági feladatokat látott el. A vál­toztatást az is időszerűvé tette, hogy a világpiachoz, de a belföldi igényekhez való jobb alkalmazkodás is elke­rülhetetlenné teszi - a nem keresett, nem versenyképes termékek gyártásának mér­séklését vagy megszünteté­sét. így munkaerő szabadul­hat fel, akiket oda kell át­csoportosítani, ahol nagy szükség van rájuk, és nép- gazdasági szinten is hasznot hajthatnak. Nem várhatjuk ölbe tett kézzel, hogy ez a munkaerőmozgás spontán le­gyen, hiszen eddig éppen az okozta a nagy gondot, hogy hiányzott a kellő irányítás. Mi tehát egy olyan szolgál­tatási rendszert vezetünk be. amely a munkavállalók és a munkáltató érdekeit a lehető legteljesebb mértékben fi­gyelembe véve szervezi és irányítja a munkaerőmozgást — Jegyzi meg dr. Molnár Margit, a munkaügyi osztály vezetője. ÚJ ELKÉPZELÉSEK Az elképzelések felvázolá­sa után következett a mun­ka neheze, a koncepciók részletes kidolgozása. Alap­elvnek azt tekintették, hogy csak akkor van értelme egy új rendszer bevezetésének, ha az alkalmazkodik a gya­korlathoz, és támogatásra ta­lál a vállalatok, intézmények körében, és természetesen megnyeri a munkavállalók bizalmát is. Nem hagyták fi­gyelmen kívül a kötelező közvetítés jó és rossz tapasz­talatait sem, mindkettőből igyekeztek tanulni. Kidolgozták a működés főbb szempontjait is. Esze­rint olyan intézményt kell létrehozni, amelyiknek a hatásköre kiterjed az egész megyére. Hogy a gyakorlati igényeknek megfeleljen, ki­kérték a nagy tapasztalattal rendelkező vállalati szakem­berek tanácsait is. Olyan ügyfélfogadási rend mellett döntöttek, amely módot ad a bizalmas beszélgetésekre is, így a munkát keresők őszin­tén elmondhatják majd kí­vánságukat, de esetleges gondjaikat, problémáikat is. Felvették az iroda prog­ramjába, hogy segítsen a felnőttszakrounkás-képzés- ben, az átképzésben, az idény jellegű foglalkoztatásban és még számos más területen. Végül nagyon lényeges szempont az is, hogy ennek az irodának önfinanszírozó­nak kell lennie. Mivel a szolgáltatások a munkavál­lalóknak ingyenesek, ezért lényeges, hogy megkapják a szükséges vállalati támoga­tásokat. A vállalatok pedig csak akkor fognak szerző­dést kötni velük, ha tapasz­talják. hogy az iroda segít gondjaik megoldásában, ál­tala könnyebben és gyorsab­ban jutnak majd megfelelő munkaerőhöz, mint eddig. SOKOLDALÚ SZOLGALTATÄS A május 18-án, kedden nyíló iroda igazgatója, Budai Gyula bízik a sikerben. — Eddig harminc vállalat­tal kötöttünk szerződést, ezek összesen több mint har­mincezer embert foglalkoz­tatnak. Már eddig is jó né­hány igénybejelentést kap­tunk, tehát az indulás nap­ján is elég széles körű tájé­koztatást tudunk nyújtani. D« — ahogy ezt a hirdeté­sünkben is közöltük — ez csupán a kezdet, nyilvánva­ló, hogy néhány hónap alatt adatbankunk szépen feltöltő­dik majd. Irodánk fő célja a szolgál­tatás. Mi minden ügyféllel elbeszélgetünk, és kitöltünk egy részletes nyilvántartó la­pot. Ezen az összes olyan adat szerepel, ami a munká­ba álláshoz szükséges, és ter­mészetesen ráírjuk a mun­kát keresők kívánságait is. A többi már a mi dolgunk. Mi megkeressük melyik az a vállalat, intézmény, ahol olyan dolgozót keresnek, mint a jelentkező, és össze­hozzuk őket. Ügy tervezzük, hogy a folyamat meggyorsí­tására és persze a nagy tö­megű adat könnyebb kezelé­sére számítógépet is alkal­mazunk majd. De az iroda nemcsak mun­kaközvetítéssel foglalkozik. Már az induláskor szolgál­tatásai közt szerepel a mun­kajogi tanácsadás, melyet mindenki igénybe vehet. Megpróbálnak segíteni azok­nak is, akik úgy érzik, hogy jelenlegi munkaterületük nem felel meg az elképzelé­seiknek. Nekik szól a pálya- korrekciós tanácsadás. Szer­veznek majd alkalmi mun­kákat, segítenek a diákok nyári elhelyezésében is. — Később szeretnénk ki­terjeszteni közvetítésünket az úgynevezett humán szol­gáltatásokra is. Véleményünk szerint komoly igény lenne például esetenként pótma­mára azoknál a családok­nál, ahol nincs kire hagyni a gyereket, egy színház, mo­zi vagy baráti összejövetel idejére. De lehet szó beteg­ápolásról, ebédhordásról, reggeli házhoz szállításáról, és még nagyon sok minden­ről, amire igény lesz. Az az alapelvünk, hogy mindig ru­galmasan alkalmazkodjunk az élet hozta változásokhoz, mert az elbürokratizálódás az egész munkaerő-szolgála­ti iroda csődjét jelenti — jegyzi meg az igazgató. Reméljük, ilyesmire nem kerül sor, és a vállalkozást siker koronázza majd. Nem lesz könnyű dolguk, hiszen nincs kitől tanulniuk, ez az első ilyen intézmény az or­szágban. De elképzeléseik, munkájuk iránt, már olyan sok helyről érdeklődnek, hogy bizonyos: lesz követő­jük. Lónyai László Szarvason, a HAKI iskolaföldi telepén 3 ezer háromszáz tenyészkacsát nevelnek’ a Körös holtágán. A napi 2300 tojás összegyűjtésén és az állatok etetésén Szin Károly gondozó fáradozik Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents