Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-11 / 85. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. Április 11., vasárnap Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM Hétfőn az űrhajózás napja Todor Zsivhov felszólalt a bolgár szakszervezetek kongresszusán B BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Gyulán (Városriportunk a 4. oldalon) Fotó: Fazekas László Friss gyümölcs, zöldség a boltokban A zöldségfélék közül szinHétfőn ünnepük a Szovjetunióban az űrhajózás napját. Jurij Gagarin 21 évvel ezelőtti első űrrepülésének évfordulóján országszerte előadásokat, ünnepi esteket tartanak. A szovjet televízió több filmből álló sorozattal idézte fel az ünnep előtt az űrhajózás történetének legfontosabb fejezeteit, több új könyv is megjelent az űrhajózás történetéről, elméleti és gyakorlati eredményeiről. Az idei ünnep jelentőségét fokozza, hogy rövidesen megemlékezhetnek a világűr kutatása nyitányának, az első szovjet mesterséges hold indításának 25. évfordulójáról, az idén 20 éves a Kozmosz-típusú szovjet mesterséges holdak sorozata és 15 éves az Interkoz- mosz, a szocialista országok űrkutatási együttműködése. A jubileumi évben a szovjet űrkutatás újabb jelentős eredményt ért el a két Venyera-szonda sikeres működésével, a Vénuszról kapott első színes fénykép- felvételek. s az első Vénusz- talajpróbák sikerével. Az Idei tervek között igen sok lényeges űrkutatási feladat megoldása szerepel, köztük az első szovjet—francia közös űrrepülés. Az űrhajózás napja küszöbén Vlagyimir Satalov altábornagy, a szovjet űrhajósok vezetője az APN-hírügynökségnek írt cikkében az űrkutatói; jövőjével foglalkozik. A szovjet kutatómunka iránya változatlanul kettős: egyrészt a föld körüli pályán keringő orbitális űrállomások létrehozása, másrészt a föld körüli és a bolygóközi tér. a szomszédos bolygók kutatása automatikus berendezések segítségével. Az űrállomások jövőjéről írva Satalov megállapítja: az automatikus berendezések igen fontos feladat megoldására képesek, de az ember közreműködése, aktív kutatómunkája változatlanul nem nélkülözhető, sőt, annak jelentősége egyre nő. A szovjet tudósok célja az, hogy állandóan működő orbitális űrállomásokat hozzanak létre, ahol a személyzet hosz- szabb időt tölt el. Satalov szerint meg kell oldani, hogy az űrállomások személyzete folyamatosan váltsa egymást, vagyis ne legyen közben szükség a kozmikus kutatólaboratórium „konzerválására". Ugyancsak meg kell oldani — erre már volt példa — a fontosabb vizsgálati eredmények folyamatos visz- szajuttatását a földre. Végül meg kell teremteni a „szakosított" — eg'"-egy tudományos, vagy technológiai program végrehajtására kialakított — szekciókat: ezek a központi űrállomáshoz kaocsolódnának egy-egy feladat elvégzésére. A bolgár szakszervezetek IX. kongresszusának szombati ülésén felszólalt Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Államtanács elnöke. Zsivkov kiemelte, hogy a beszámoló kritikus és önkritikus hangneme élénk vitára adott alkalmat. Örömét fejezte ki, hogy a kongresszusi küldöttek nem hunyták be a szemüket a nehézségek, a fogyatékosságok, a problémák előtt, ami egyúttal biztosítéka annak, hogy a bolgár szakszervezetek a jövőben is hivatásuk magaslatán fognak állni. — A Bolgár Kommunista Párt mindig szoros kapcsolatot tartott a forradalmi szakszervezetekkel. így lesz ez a jövőben is. amikor kétségtelenül tovább nő a szak- szervezetek szerepe a társadalom irányításában — mutatott rá Todor Zsivkov. Részletesen szólt az új gazdasági mechanizmus több kérdéséről, köztük a fejlett szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisának megszilárdításáról, a tervgazdaság korszerűsítéséről, a szocialista demokrácia elmélyítéséről. Nyomatékosan rámutatott a jogok és kötelezettségek egymást feltételező, harmonikus egységére, és éles szavakkal ítélte el azokat. akik hajlamosak erről megfeledkezni. Utalt a jelenlegi bonyolult, feszült nemzetközi helyzetből származó nehézségekre, kiemelve: kudarcra ítélt az imperialista köröknek az a hiú ábrándja, hogy példátlan fegyverkezési versenyt diktálva megakadályozzák a szocialista országok életszínvonal-emelési programjának megvalósítását. Az emberiség számára nincs más alternatíva, mint a békéért, az enyhülésért és a leszerelésért folytatott harc sikerre vitele, amihez a Bolgár Nép- köztársaság a jövőben is hozzájárul. * * * A határozat elfogadásával és a szervezeti szabályzat részleges módosításával szombaton befejeződött a bolgár szakszervezetek IX. kongresszusa. A háromnapos tanácskozás teljes ülésein 31-en, a szekcióüléseken pedig 85-en szólaltak fel. Szombaton megtartotta első ülését a Bolgár Szakszervezetek újjáválasztott Központi Tanácsa. Ezen az ülé- sen megválasztották a vezető szerveket, az irodát és a titkárságot. A Bolgár Szak- szervezetek Központi Tanácsának elnökévé Petr Djul- gerovot, a BKP KB Politikai Bizottságának póttagját választották újjá. Öntözőgépek szemléje Országszerte megkezdték az öntözőgépek szemléjét, az öntöző berendezések, szivaty- tyúk tavaszi szemrevételezését a mezőgazdasági üzemek’ és a vízügyi vállalatok. Az optimálisnál szűkösebb csapadékviszonyok sürgetik a gyors felkészülést, és ahol indokolt, azonnal meg kell kezdeni a mesterséges csapadékpótlást. Az öntözési szolgálat szakemberei az elmúlt időszakban az ország csaknem félezer, egyenként kétszáz hektárnál nagyobb területet öntöző gazdaságában tartottak ellenőrzést. Megállapításaik szerint eddig valamit vei több mint 180 ezer hektár terület öntözését tervezik, csaknem nyolcvanezer hektárral kevesebbet, mint a vízjogilag engedélyezett területnagyság. Legnagyobb arányban a Tisza II. és a Kisalföld térségében vészik fél a küzdelmet a szárazság ellen. Az öntözésre kijelölt növényi kultúrák közül a legnagyobb arányt — 22 ezer hektár — a cukorrépa képviseli. A kukoricát tizenhétezer, a zöldségféléket tizen- kilencezer, a pillangósokat huszonháromezer, a réteket és legelőket negyvenhét és fél ezer hektáron látják el éltető vízzel. A gazdaságok az idén is igénylik a fiatalok segítségét. Az idén négy helyen: a tisza- földvári Lenin és a kunszentmártoni Körösmenti Tsz-ben, valamint a kalocsai és a Siófoki Állami Gazdaságban nyitja meg kapuit önkéntes ifjúsági öntözőtábor. Az idén először mérték fel önállóan a ZÖLDÉRT-válla- latok a lakosság zöldség-, gyümölcsigényét. A korábbiakban 3-4 hónappal előbb kötötték meg szerződéseiket mezőgazdasági partnereikkel. A ZÖLDKER-központ most összesítette az adatokat, amelyekből kitűnik várhatóan jó színvonalú lesz a frissáru-ellátás az idén. A termelők általában biztosítják a kért mennyiségeket, néhány termékből azonban kevesebbre szerződtek, mint amennyire szükség lenne. A szerződések adataiból arra lehet következtetni, hogy a ZÖLDÉRT-vállalatok többsége felismerte az önálló gazdálkodás lehetőségeit. Korábban például kevésbé voltak érdekelve a veszteségek csökkentésében. gyakran feleslegesen nagy készleteket raktároztak, ami minőségromláshoz vezetett. A friss áru nem ritkán megöregedve, gyengébb minőségben jutott a vevőkhöz. Az idén széles körű piackutatással már a tényleges igények szerinti mennyiségekre kötöttek szerződést. A szerződések további jellegzetessége, hogy a vállalatok szorosabb kapcsolatokat építenek ki a termelőkkel; igyekeznek növelni a közvetlenül a földekről, gyümölcsöskertekből a boltokba szállított termények arányát. A másfél éves működés tapasztalatai alapján újabb megbízatásnak is eleget tesz a tizenegy vállalat által alapított Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalat. Az újszerű szervezeti forma tapasztalatai általában kedvezőek; a tagvállalatok teendőik egy részét a közös vállalatra bízzák jutalék ellenében. A cukoripari gazdálkodásnak főleg azokat a területeit, ahol az üzemek egy harmadik partnerrel, például a kereskedelemmel vagy az anyagokat, alkatrészeket biztosító iparral találkoznak. A szolgáltató vállalat az idén a cukoripar munkájához szükséges importanyagok és alkatrészek beszerzésére is vállalkozik, amire a cukor- inari üzemek hatalmazták föl. 1982-ben mintegy 8-9 millió forint értékű fölszerete valarpennyi terményre az igények szerinti mennyiségeket kötötték le a kereskedők, ám paprikából, paradicsomból és uborkából a tavalyinál valamivel kevesebbre szerződtek. A termelési kedv fenntartására, az ellátás biztonságának megteremtésére a jelentős terményből, a burgonyából az eredetileg lekötött mennyiségeken felül 10—15 százalékkal többre kötnek a vállalatok szerződést. Az utólagos megállapodások aláírására a napokban kerül sor főként Somogy, Szabolcs és Nógrád megyékben. Az értékelésből az is kitűnik: a szó szoros értelmében beérnek az elmúlt évek tervszerű gyümölcsfa-telepítési törekvései: az idén a korábbiaknál jóval több cseresznyét, meggyet, málnát, körtét vásárolhatnak fel a ZÖLDÉRT-ek, javul e termékekből az ellátás. Ugyanakkor a szerződéskötések a hazai gyümölcstermelés hiányosságaira is felhívták a figyelmet; amíg a korai és késő nyári. valamint őszi gyümölcsökből bőséges a választék, addig viszonylag kevesebb gyümölcs érik nyáron, több étkezési szilvát, ringlót, nyári almát és körtét igényelnének a ZÖLDÉRT-ek, illetve a fogyasztók. lést és anyagot rendelnek a külföldi szállítóktól, a magyar külkereskedelmi vállalatok közreműködésével. A beérkező szállítmányokat a közös vállalat irányítja az üzemekbe. A cukoripar az idén 126 ezer hektár területre kötött szerződést a mezőgazdasági partnerekkel. Mintegy ötmillió dollár értékű import vetőmagot biztosítanak számukra. A vállalat nemcsak a külföldi, hanem a hazai eredetű anyagok egy részének beszerzésére is megbízást kapott. A növényvédő és gyomirtó szerekkel kapcsolatos igényeket a vállalati - központban összesítik és a fel- használást megelőző évben rendelik meg a vegyi anyagokat a nagykereskedelmi vállalatoktól. Gyermekeink jövőjéről van sző Közoktatásunk a folyamatos korszerűsítés időszakát éli. Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat útmutatásaival összhangban ugrásszerű, nagy változásokra nem került sor az utóbbi évtizedben .— vagyis az alsó- és a középfokú iskolák szerkezete ugyanaz maradt, mint korábban volt, s a közeljövőben sem alakítjuk át a jelenlegi struktúrát —, de az oktatási-nevelési folyamatot megújító kisebb lépésekre annál inkább. Gondoljunk csak az új rendtartásokra, az érettségi és az egyetemi-főiskolai fölvételi vizsga reformjára, az új tantervekre (kiváltképpen az új matematikára), legújabban pedig az ötnapos tanítási hét bevezetésére! Minden egyes változás jelentős állomása a folyamatos megújulásnak. Ha a korszerűsítés lehetőségeiről, időszerű gondjairól beszélünk, az iskolák háza táján éppúgy, mint a tágabb körzetben, elsősorban a tárgyi feltételek megteremtésére kerül a hangsúly. Vannak, akik évek óta konokul hajtogatják, hogy a korszerűsítés mindenekelőtt pénzkérdés: új iskolákra, a mostaninál jobb fölszereltségre, modern szemléltetőeszközökre és oktatógépekre van szükség. Balgaság volna azt állítani, hogy minden tekintetben kielégí- tőek a jelenlegi körülmények, de azért mégsem ennyire egyértelmű a probléma. Többet kellene beszélni például a pedagógusról, mert az oktatás hatékonyabbá tételében a nevelő személye minden másnál fontosabb! A szupermodern épületnél is, a mindentudó gépnél is. A köznevelésnek nincsen nélkülözhetetlenebb tényezője a pedagógusál. A jó tanár netán mostoha körülmények között is tud eredményesen tanítani, a gyenge pedig akár egy csodapalotában is vergődni fog a gyerekek között. Ebből az igazságból természetesen nem következhet az. hogy pénz nélkül is lehet korszerű iskolát teremteni. Okvetlenül kell a pénz is, és még valami más is. Napjainkban az új tantervek sikere is elsősorban a pedagóguson áll vagy bukik. A szaktudásán, .pedagógiai szemléletén, innovációs készségén. Hasonló követelményt támaszt a nevelővel szemben az ötnapos munkahét is, hiszen az átállás nem járhat együtt az oktatás, a nevelés színvonalának csökkenésével. Valamikor, de még húsz—harminc évvel ezelőtt is, könnyű volt a katedrára állni, ha a tanár az egyetemen jól elsajátította a tananyagot. Ezt elmagyarázta a gyerekeknek, aztán a következő órák valamelyikén számonkérte a föladott leckét tőlük. Űj szaktárgyi ismeretek, a neveléssel szemben támasztott új társadalmi követelmények nem zökkenthették ki a megszokott kerékvágásból. Ma bizony sokkal nehezebb tanítani-nevelni, amiként a mérnök, az orvos, a munkás tevékenysége is sokkal bonyolultabbá vált. A pedagógusok másfél százezres táborából sokan gondolkodnak hasonlóképpen, és ennek szellemében dolgoznak nap-nap után. A pedagógiai és a napi sajtó egyaránt gyakran ad hírt kiváló tanítókról, tanárokról, remek iskolai kezdeményezésekről. Ilyenkor öröm tölti el a szülőt, hogy milyen nagyszerű emberek foglalkoznak gyerekeivel. A közvélemény azonban szívesebben időz el a rossz példáknál — mert ilyenek is vannak —, a gyengébb tanárok sete-sutaságánál, esetleges ballépéseinél. A pedagógusok egy része ilyenkor felhördül: már megint bántanak. Pedig ebben az esetben egészen másról van szó. Kár volna takargatni, hogy ennek a pályának is megvannak a maga kontárai. Aztán akadnak ideges pedagógusok is, akiknek a rigolyáitól mindenki retteg az osztályteremben, és a tanári szobában egyaránt, némelyikük viselt dolgairól szomorú történetek keringenek pedagógusberkeken kívül is. Ahogy más foglalkozási ágakban, a pedagóguspályán is szükségszerűen kerülnek előtérbe mostanában a minőségi szempon- - tok. A munka színvonalának javítása nélkül ugyanis semmiféle korszerűsítés sem hozhat eredményt. A jövőben ezért mind nagyobb felelősség hárul azokra, akik részt vesznek a nevelői pályára jelentkezők kiválasztásában. de osztoznak e felelősségben a pedagógusképző intézmények oktatói is. A társadalom számára nem lehet közömbös, hogy kik jutnak be a tanárképző egyetemekre, főiskolákra. A tét nagy: gyermekeink jövője. P. Kovács Imre Szolgáltatás a cukoriparnak
