Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

© 1982. április 10-, szombat NÉPÚJSÁG Fellini és a nők i Miközben újabb és újabb hírek érkeznek arról, hogy Fellini abbahagyta az Iliász nyomán készülő filmjének forgatását, és egyre komo­lyabban gondol arra, hogy esetleg Amerikába utazik — a filmvilág minduntalan visszatér a nagy kérdéshez: vajon csakugyan egyforma minden Fellini-íilm? Mert vegyük például a nálunk is műsoron levő A nők váro­sát — és bizony a kérdésre nem is olyan könnyű a vá­lasz. Persze könnyű lenne magát az olasz mestert idézni, de aki csak egy ki­csit is járatos a hatalmas Fellini-irodalomban, recen­ziók és ellenrecenziók ára­Jellcgzctes jelenet a filmből datában, az önként lemond erről, ugyanis alig akad olyasmi, aminek ne állította volna a rendező éppen az el­lenkezőjét is ... Maradjunk inkább a tényéknél! Fellini potom 7 milliárd lírás költségvetéssel készí­tette el a legújabb alkotását. „Óvatosan” jelentette be, hogy „amint nem akadt elég nagy pápa Michelangelo szá­mára, úgy nincs igazán nagy producer Fellini számára sem”. 30 hét alatt a Cinecit- tában kelt életre ez a sajátos vízió a női egyenjogúság megszállott, és nemegyszer önmagukból, női mivoltuk­ból kivetkezett apostolai­ról ... És mindehhez kellett még valódi homok Rimini- ből, mert az itteninek nem olyan aranyos a színe: ha­talmas gipsz-szobrok Mar­lene Dietrich, Gréta Garbo és Joan Crawford vonásai­val, 130 női porti'é, 700 tech­nikus és nem kevesebb, mint kétezer színész, köztük a mester kedvence, Marcello Mastroianni, vagyis a fel- linis film minden rekvizitu- ma. Hogy nyugta legyen az új­ságíróktól, Fellini még azt is vállalta, hogy a forgatás megkezdése előtt sajtótájé­koztatót tartson, és szokásá­tól eltérően elmondja, mi­ről is szól az új mű. „Egy görög mitológiata­nár a főszereplő, aki egy­szer csak rádöbben, hogy a körülötte élő lányok, asszo­nyok már csöppet sem ha­sonlítanak az örök típushoz: Minervához, Junóhoz, vagy Dianához . . . Furcsa utazás­ra indul, és mindinkább meggyőződik róla, hogy ér­tékrendszere már nem felel meg a valóságnak . ..” És bármennyire fogadko- zott is Fellini, hogy többé nem áll szóba az újságírók­kal, minduntalan megszegte esküjét. Először egyik színé­sze halála miatt törte meg hallgatását, majd egy sztrájk miatt. „Nem szívesen beszélek a filmemről. Már csak azért sem, mert mindig ugyanazt a filmet csinálom. A fehér sejktől a Nyolc és félen át az Édes életig.. . Természe­tesen azért igyekszem aktu­ális maradni ... Én mindig csak azt látorri, ámít látni akarok, ami örömet szerez. A nők városa nem a nők­ről szól — hanem egy fér­firól. Nem más, mint ön­magának ellentmondó szó­csata — a nők kapcsán. Az egyetlen mondanivalója az, hogy milyen lelki zavarok­kal küszködöm, milyen az életszemléletem . . .” Azt azért nem árt az ol­vasónak tudni, hogy még a filmforgatás megkezdése előtt, egy militáns női szer­vezet azzal vádolta meg a mestert, hogy eddig egyet­len filmjében sem szerepel­tetett normális nőket. Mert sorra véve a Satyricon, az Amarcord, a Casanova hős­nőit, bizony csupa nagy keb­lű, elhízott, fefúvódott, vas­tag lábú, hihetetlen széles csípőjű, kicsapongó termé­szetű hölgyet vitt filmsza­lagra — és az olasz nők harcias képviselői felszólí­tották Fellinit: itt az ideje, hogy magába szálljon, és szembenézzen elfogultságá­val. Mert nem elég, hogy a bemutatott típusok visszata­szítók, ugyanakkor hűtle­nek, kegyetlenek, buták, ko­miszak is. Soha egyetlen normális teremtmény, aki hű a férjéhez, akit normális problémák foglalkoztatnak, aki egy normális férfi mel­lett normális szerelmi éle­tet szeretne élni . . . Innen már csak egy lépés a fel­ismerés: Fellini lenézi a nő­ket. Nos, a rendező válasza nem sokáig váratott magá­ra. A nők városa mintha lel­ki ismeret-furdalás tüneteit hordozná. Mindenesetre Fel­lini sietett kijelenteni: új alkotása csöppet sem női film. Annál kevésbé, mert szavai szerint: „Ki állíthat valamit biztosan a nőkről?! Ki ismerheti őket egyálta- lá?! Számomra a nők világa valósággal olyan, mint egy ismeretlen bolygó. Most is, mint mindig, a nők bűvöle­tében élek, elcsábítva és kí­váncsian minden iránt, ami őket érinti.” „Csodálom a női egyen­jogúságért küzdő mozgal­makat, és úgy találom, iga­zuk van. Ezt egészíteném ki azzal, hogy Olaszországban végbement egy sajátos, va­lódi forradalom. Ennek nyo­mán új nőtípus született, aki megköveteli, hogy ed­dig nem tapasztalj figye­lemmel kövessük. Persze, mint minden forradalom­nak, a feminizmusnak is megmutatkoznak a mag? szélsőségei, de ugyanakkor nem szabad megfeledkez­nünk jogosságáról sem.” Természetesen a római filmforgatás hírére a világ minden sarkából érkeztek Fellini-rajongók: pszichiáte­rek, tanárok, nagykövetek, vezérigazgatók, írók, százá­val a turisták, köztük egy dúsgazdag sejk is, aki tüs­tént felszólította a rendezőt, készítsen filmet kőolajáról, és bizonyítsa be a világnak, hogy az övé sokkal jobb. mint a szomszédjáé . . . Nem hiányoztak a különböző női szervezetek delegációi sem, a Cinecittából. A Quantidia- nó Donna-csoport szerint az új Fellini-film nem más. mint a feminizmus kiárusí­tása. A Cannes-i bemutató után a világ véleménye na­gyon is' megoszlott a leg­frissebb Fellini-filmről, ami­re a mester így válaszolt: „Az a film, amely minden­kiből azonos hatást vált ki, szerintem nem lehet igazán jó film.” A nők városa ezek szerint jó film. Bár lehet, hogy a közönség véleménye megoszlik róla — kétségte­len: izgalmas hozzászólás egy nemegyszer kompromit­tált vitához. Csak éppen meg kell fejteni üzenetét. Nemlaha György Itt még a nők is erősebbek (Fotó: KS) Röviden Tudomány — technika MI BEFOLYÁSOLJA AZ ALVÄST? Svájci kutatók azt vizsgálták, hogy elsősorban milyen belső, és külső tényezők hatnak al­vásunknak a ritmusára. Kide­rült. hogy a környezet ingerei közül a fény a legfontösabb. A fény egyúttal egyik belső el- választású mirigyünknek, a to­bozmirigynek a működésére is hat. Ennek hormonja a mela­tonin, amely sötétben megsza­porodik. A melatoninnak elő- anyaga az idegrendszer egyik ingertovábbító vegyülete, A szerotonin. A vizsgálatok sze­rint, ha mesterségesen szero- tonint juttatnak a szervezetbe, erősen megváltozik az alvás mechanizmusa. Az alvásra ható további fontos tényező a hő­mérséklet. A szervezet hőterme- lö képessége ugyanis csökken az alvás alatt. Ha tehát a külső környezet módosítja a szerve­zet hőtermelését, ez kihat az alvás folyamatára. NIKOTINOS RÁGÓGUMI Angliában nikotinos rágógu­mit hoztak — gyógyszerként — forgalomba, amely a dohány­zásról való leszokást hívatott megkönnyíteni. Á rágáskor fel­szabaduló és a száj nyálkahár­tyáján át a szervezetbe jutó nikotin enyhíti az elvonókúrával járó tüneteket. Londoni pszic­hológusok szerint e rágógumi a legtöbb dohányos nikotinszük­ségletét kielégíti. A fő haszna az, hogy segít leküzdeni a do­hányzásról való lemondással kapcsolatos lélektani nehézsége­ket. A nikotinelvonás élettani nehézségei azután viszonylag könnyen leküzdhetők a rágógu­miról való fokozatos lemondás­sal. A nikotinos rágógumit több­nyire négy hónapnál hosszabb ideig kell használni, A Svéd­országban kifejlesztett rágógu­mi mellékhatásai (az ízérzékek zavarai, helyi gyulladások, szé­dülés) csekélyek és csupán át­menetiek. Számítógép a gépkocsiban A gépkocsi története az 1700-as évek második felé­ben kezdődött. Még jóval a vasút megszületése előtt gondoltak arra, hogy a gőz erejét az országúti közleke­dés szolgálatába állítsák. A francia Cugnot volt az első, a'ki 1769-ben „gőzszekeret” épített. A primitív háromke­rekű alkotmányt állóhenge­res gőzgépe négy személy- lyel terhelten 4 km-es órán­kénti sebességgel mozgatta. De a gép ily lassú járás mel­lett is sok bajt okozott, em­bereket gázolt el, falakat döntött be, és csakhamar felhagytak a vele való kísér­letezéssel. A benzinmotoros gépkocsi születése a múlt század ’80- as éveire esik, úgyhogy nem­sokára százéves évfordulók következnek. 1885-ben Gott­lieb Daimlen motorkerékpár­ját és négykerekű gépkocsi­ját bénzingáz-levegő keve­rékkel működő motorral sze­relte fel. Az első Daimler- gépkocsi ló nélküli fogatra emlékeztetett, a hátsó ülés alá szerelt másfél lóerős, egyhengeres motorral. Daim- leren, valamint a német Benzen és Maybachon kívül elsősorban a franciák buz- gólkodtak az új találmány tökéletesítésén, így De Dión, Bouton, Panhard, Peugeot, Bollée, Levassor stb. 1894- ben a Párizs—Rouen közötti utat óránként 21 kilométeres átlagsebességgel tették meg gépkocsival. Ezredfordulón­' ; •T'“ ■".> . 10. I 5 ■ TEMP REtCHW LIMIT • 1 2 3 COPE OßT ANKUNFT 5 4 5 6 • m km/h AUSF S 7 8 9 1 STABT STOP LOCK & Q UHR ­kon, 1901-be.n, a Párizs— Berlin távolságot már órán­ként 74 kilométeres átlagse­bességgel utazták be gépko­csin. Napjainkban az olajválság miatt kissé válaszút előtt áll az autózás. Ismét kísérletez­nek elektromos, fagázos és alkoholos meghajtású moto­rokkal. A kényelem és a biztonság azonban elsőrendű szempont maradt az olaj­válság korában is.- Képün­kön: BMW típusokba sze­relhető fedélzeti mini számí­tógépet látunk. A kompjúter menet közben adatokat szol­gáltat a gépkocsi útvonalá­val kapcsolatban. Számokban adja meg a mindenkori pon­tos időt, a sebességet, az in­dulás óta befutott távolsá­got, az úticélig hátralevő tá­volságot, és a gépkocsi üze­mével kapcsolatos egyéb adatokat. Érdemes megnézni A Szent Istvánnak ajánlott, erődíallal körülvett nagybörzsönyi templom (Bojtár Ottó felvétele — KS) Nagybörzsöny Hazánk északnyugati hatá­rától néhány' kilométernyire — nem messze onnan, -ahol az Ipoly folyócska a magyar és csehszlovák partok között szinte merőleges irányban iramlik a Duna felé — nagy múltú kisközség házai sora­koznak a Börzsöny nyúlvá­nyainak ölelésében. Nagybör­zsöny hajdan valóban a leg­fontosabb helysége volt e környéknek: messze földön mint gazdag bányavárost em­legették. Oklevelek tanúskodnak, hogy Nagybörzsöny számot­tevő lakhely lehetett már 1200 táján. Mégpedig annyi néppel, hogy az külön temp­lomot is építtetett magának. Ez a Szent Istvánnak aján­lott egyház ma is teljes ép­ségében áll, s vaskos erőd­falának oltalmában hirdeti a román, s az ebbe oltódott gót stílus egyszerű formáinak gyakorlatias szépségét. Egy- úttgl pedig köveibe vésve őriz egy ősi, tatárjárás kori legendát. A templom külső falának kőfülkéiben ugyanis rendre ököl nagyságú kőfe- jeket látni. Összesen tizenkét ilyen mongolosan ferde sze­mű kis portré sorakozik a jelzett helyeken — állítólag azoknak a tatároknak az arc­vonásait őrizve, akik egy visszavert támadás áldozatai­ul estek. A tizenharmadik fülke azért üres, mert a csa­pat tizenharmadik tagjának sikerült elmenekülnie ... ' A tatárok után a törökök jöttek, és ők már egy virág­zó bányavárost sarcoltak meg újból és újból, mei't időköz­ben Nagybörzsöny megkapta a városi jogot. Ezt az előbb- relépését nagyrészt Zsig- mond királyunknak köszön­hette, aki 1410-től német la­kosságot telepített az arany- telérek fölé. E famíliák hoz­záértő férfitagjai minden ad­diginál nagyobb mennyiség­ben hozták felszínre a pénz­veréshez, az ékszerkészítés­hez szükséges nemesfém nyersanyagát. A német lakosság azon­ban nemcsak a föld mélyét művelte sikerrel, hanem fel­színét is, mégpedig úgy, hogy mind több és több szőlőt te­lepített a környék napos lan­káira. Remek boraik terem­tek, s ezeket nagy tételekben szállították főképpen az Ipo- lyon túlra. Nagybörzsöny aranykora meglehetős hirtelenséggel vé­get ért. Először is azért, mert aranybányái kimerül­tek — ez az elapadás a XVIII. század végén követ­kezett be —, majd a filoxé- rajárvány következtében sző­lői is elpusztultak. A királyi város, ahol egykor megye­gyűlést tartottak, és amely­nek főterét, afféle rangjel­zésként, kő borította, gyors hanyatlásnak indult. Lakói szétszéledtek, és borospincéi, présházai elárvulva mutogat­ták üregeiket az arra vetődő erdőjáróknak, vadászoknak: íme, ily nagy gyomrokat töl­töttek meg egykor a hordók százai, ezrei. Hazánknak ugyanis e dú­san benőtt szögletében — jobb híján — mind nagyobb és nagyobb méreteket öltött a vadgazdálkodás. Különö­sen az ottani szarvasvadá­szatok váltak híresekké, amelyek szertartásait, úri ce­remóniáit jeles vadászírónk, a Börzsöny szerelmese. Bár­sony István örökítette meg népszerű könyveiben. Az aranybányászok és sző­lősgazdák egykori városa minden környékbeli szépsége és gazdag múltja ellenére sem képes megújulni. Kétez­res lélekszáma 1200-ra csök­kent, s felvirágzását legföl­jebb ha a mostanában szor­galmazott gyümölcstelepíté­sektől remélhetjük. A málna­bokrok ugyanis dúsan te­remnek arrafelé — e táj ter­méke a híres szobi szörp —, és jól érzik ott magukat a körte- meg a diófák is. Netán az abbahagyott bá­nyászkodásnak is lehet majd folytatása? Ki tudja?! Nagy- börzsöny históriájában any- nyi minden megesett már .. . A. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents