Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-10 / 84. szám
1982. április 10-, szombat NÉPÚJSÁG Munkanélküliek Detroitban az autóváros Válságban Detroit sok évtizede viseli büszkén az „autóváros” nevet. Itt van a Ford, a General Motors, a Chrysler központja — az amerikai metropoliszban minden az autóipar körül forog. Látszólag minden változatlan. A hatalmas Cobo Hallban idén is megrendezték a szokásos autókiállítást. A látogatók megcsodálták a még mindig többségben lévő benzinfaló „országúti cirkálókat”, de ezekre, sőt az újabban konstruált kiskocsikra is alig akad vevő. Az okokat az általános bizonytalanságon túl, a tengerentúli kon- kurrenciával, elsősorban a japán autók beözönlésével magyarázzák. (Az importautók részesedése az amerikai autópiacon 1981-ben elérte a 27 százalékot!) A japán, de a nyugat-európai autógyártók is sokkal rugalmasabbnak bizonyultak, gyorsabban alkalmazkodtak a megváltozott igényekhez, a benzinárak drágulásához. A gyárosok a rossz üzletmenetért mindenekelőtt a munkásokat igyekeznek felelőssé tenni, mondván, hogy a magas bérek teszik versenyképtelenné az amerikai autóipart. Megindult tehát a harc a bérek leszorításáért. S bár az autóipari munkások szervezetét az USA legerősebb szakszervezetének tekintik, jelenleg bizony nehéz helyzetben van. Kilencmillió felett jár a munkanélküliek száma, már-már megközelítve a harmincas évek „nagy válságának” szintjét. S azí mondják, „ha a nemzet megfázik, akkor Detroit tüdő- gyulladást kap” — lévén az autómobilipar a legkonjuk- túra-érzékenyebb iparág. Az USA-ban a munkanélküliek aránya 8,9 százalék, Detroitban azonban hivatalosan 16. a szakszervezet szerint 20 százalék. A Weltwoche című svájci lap munkatársa felkereste a város egyik muhkaközvetíto- hivatalát. A zsúfolt helyiségben öt hosszú sorban várakoztak a munkát keresők. Az első megszólított, egy idősebb férfi nem volt hajlandó nyilatkozni. Csupán annyit mondott: „Kérdezze inkább Reagant, miért veszi el a szegények pénzét!” A 32 éves Larry Crawford 12 évig dolgozott műszerészként a Chryslernél. Három hónapja vesztette el állását, így Szófiában a villamos- és motorostargonca. tervező intézetben megalkották az első bolgár elektromos buszt. Szép kivitelű, formatervezése egyszerű. Karosszériája műanyag, 22 utas számára van ülőhely benne. Az elektromos busz országúton 60 kilométeres távolságot tud megtenni a 22 kilowatt teljesítményű akkumulátorának újratöltése nélkül, városi közlekedésben pedig 45 kilométert. Teljes megterheléssel 37 kilométeres óránkénti sebességgel halad, és kitűnik jó manőverezési tulajdonságaival. Zajtalan és nem szennyezi a levegőt. Szófiában a szeptember 6- ról elnevezett üzemben az elektromos busz öt változatának sorozatgyártását készítik elő. Ezek közül az egyiket idegenforgalmi központokban használják majd. EnA munkaközvetítőnél még jogosult a munkanélküli segélyre, ami mintegy fele korábbi keresetének. Ezt egy ideig kiegészítik a szakszervezet segélyalapjából. Larry azonban szomorúan közli: az autóiparban nem lát reményt elhelyezkedésre. Szeretné magát átképeztetni, csak nem tudja, honnan lesz rá pénze. Még nagyobb gondjai vannak a három- gyermekes Terena Willing- hamnak, aki már két éve elvesztette a Ford-gyár futó- szalagja melletti munkahelyét. Jelentkezett volna ápolónő-tanfolyamra, de kis szociális segélyéből családját is alig képes eltartani. A kormány készülő intézkedései ellen decemberben tízezres tüntető tömeg vonult Michigan állam fővárosába, Larr singba. „Ne reaganizáljátok Michigant!” — jelszóval. A takarékossági törvényt azóta nek a karosszériája nyitott, és pótkocsi kapcsolható hozzá. (Képünkön.) A repülőterek kiszolgálására alkalmas mind a képviselőház, mind a szenátus mégis elfogadta. Racionalizálás, automatizálás, robotok beállítása, átállás kiskocsik gyártására — ez a detroiti konszernek terve az elkövetkező esztendőkre. Ez azonban becslések szerint 80 milliárd dollárba kerülne. Honnan vegyék a pénzt, amikor a vállalati mérlegek többsége veszteséges, a magas kamatok miatt pedig további hitelfelvétel sem nagyon lehetséges. Még a legkedvezőbb helyzetben levő General Motors is némileg csökkentette 1985-ig szóló üzemfelújítási terveit. S az autóipar dolgozóinak elkeseredését csak növeli, hogy kiderült: a GM 400 ezer, 2,8 literes motort Mexikóból, a Ford pedig 100 ezer 2 literes motort Japánból kíván behozni, ezzel is csökkentve a detroitiak munkalehetőségeit. (Gáti) változat három méter magasba emelhető rámpával rendelkezik. Az elektromos busz a városok kereskedelmi hálózatának az ellátására is használható. flz állam és a „multik” Egy francia kísérlet Második szakaszába érkezett a francia állam és a multinacionális nagyvállalatok közötti küzdelem. Az első szakaszt a Roussel Uclaf cég, a nyugatnémet óriásvállalat, a Hoechst francia- országi gyógyszergyártó leány- vállalatának közelmúltban végrehajtott államosítása jelentette. Az európai közvéleményt igen erősen foglalkoztató francia államosítások első akciója — nem sokkal az államosítási törvény végleges elismertetése után — aligha nevezhető látványosnak, bár feltűnést keltett. Miközben a francia kormány a hazai vállalatok államosítását jóváhagyta, a multinacionális vállalatok államosítása terén már a kezdet kezdetén megtorpant. A valószínű ok az, hogy a francia állam nem „nőtt túl” az NSZK második legnagyobb vegyipari konszernjén, a Hoechst-ön. Ügy is mondhatnánk: még a francia állam sem. összesen 34 százalékos részesedést szerzett a Roussel Uclafban, csaknem 58 százalékot hagyva a nyugatnémet magánvállalatnak. Ahogyan maga a francia hírügynökség kommentálta a lépést: „mert teljesen magáévá tenni nem tudta, hát házasságot kötött vele”. Mindenesetre egy igen jóhangzású megállapodással kötötték meg a francia állam és a Hoechst frigyét, ami lehetővé tette, hogy a német cég „francia gyerekének” dolgait Mitter- randék nagyobb mértékben vállalják magukra. A közös gondviselés mikéntje az ügyben lényeges kérdéssé vált, mert példát mutathat a további hasonló akciókhoz, elsősorban Franciaországban, de a világ más részein is. Franciaország a Roussel Uclaf tízezer alkalmazottjának az állami vállalatok dolgozóit megillető szociális kedvezményeket nyújtja; ugyanakkor a cég továbbra is mint magánvállalat tevékenykedik a világ más országaiban, részvényeit a tőzsdéken ezután is jegyzik. Az irányítást közösen végzik; a cég felügyelő tanácsába 6 állami alkalmazottat és (í magántőkést jelölnek. A megállapodás azt is lehetővé teszi, hogy a francia állam tovább növelheti részesedését, amely egyelőre legfeljebb 49 százalék lehet. Nyilvánvaló, hogy a megállapodás kompromisszum ereclmé- nye. Már az elhúzódó kétoldali tárgyalások — a megállapodás hat hónapi alkudozás eredménye — sejtetni engedték: egy nem eléggé átgondolt lépés arra kényszeríti a Hoechst-öt, hogy veszni hagyja franciaországi érdekeltségét. Ez esetben a Roussel Uclaf légüres térbe került Volna, hiszen elsősorban kiszolgáló-kutató „részlege” a Hoechst-nek, üzleti sikereit neki köszönheti. Az igazság azonban az, hogy mind a francia államnak, mind pedig a Hoechst-nek komoly gazdasági érdeke a Roussel Uclaf fennmaradása. A Hoechst már eddig is nagy összeget fektetett francia vállalatába, és ha annak nyereségéről kénytelen lenne lemondani, azt részvényesei sínylenék meg. A Roussel Uclaf kifejlesztette a kefalosa- point, ezt a gyógyszergyártásban széles területen felhasználható antibiotikumot, amelynek forgalmazásából 1990-ig a Hoechst több milliárd márka bevételt remél. A cég ezenkívül a közelmúltban dobta piacra a „DE- ClS”-t, amely a jelenlegi rovarirtó szereknél tízszer hatékonyabb, s azért is áll ígéretes jövő előtt, mert gyakorlatilag semmilyen tekintetben nem károsítja az élő környezetet. A gazdasági tét a francia állam szempontjából: tízezer ember munkahelye, 6 milliárd francia frankos évi forgalom. A megállapodás egybeesett a két állam vezetőjének találkozójával. Magától értetődő volt, hogy a fejlődés „felmenő ágába” érkezett kétoldalú kapcsolatok tovább szilárdításához mindkét félnek közös érdeke fűződött, s ezért egyeztek meg egy „konszolidált” akcióban. Kövécs Gábor Icko Koen mérnök Akinek még van munkája: szerelő a Ford-gyárban (Fotó: Weltwoche Magazin — KS) Bolgár elektromos busz Pillanatképek / Indulnak a Ladák a Volgái Autógyárból Magyarországra Moszkva típusú Diesel-motoros hajó. Építették a Moszkvai Hajógyárban magyar exportra Szovjet és magyar szakemberek közös munkája az a szerviz, amely Tallinnban épült a magyar autóbuszok műszaki kiszolgálására. Ez az első Ikarus-szerviz a Szovjetunióban no*ETftPiTc«íoHRx*VM C nOBtliilEHHUM PEUCW M3 HOCKBrr . M R XBEflPOBCK - CHH+EPOnoSb - J^MC SHAETW nPO»f*Tr J045 B KflCCE HOMEP 4H ílA A magyar gyártmányú fénytájékoztató berendezések — mintegy 200 „Visinform”-tábla — kifogástalanul üzemelnek szovjet repülőtereken, sportcsarnokokban, pályaudvarokon Fehérborsszállitmányok Vietnamból Kelct-Kalimantan tartomány lakói tavaly 530 tonna fehérborsot termeltek exportra, szemben az előző esztendei 420 tonnával. Ez a termékmennyiség az előző évi 841 182 dollárral szemben 1981- ben 936 955 dolláros bevételt jelentett az országnak. A fehérbors a tartomány legjelentősebb exportterméke. A borsültetvények csaknem kétezer hektárnyi földterületet foglalnak el a tartományban. (BUDÁPRESS — VNA)
