Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-10 / 84. szám
NÉPÚJSÁG 1982. április 10., szombat o Pályázat honvédségi szakmunkástanulói ösztöndíjra Kísérletek az agrároktatásban A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel a szakmunkásképző intézetek fiútanulóit, akik hivatásuknak választják a tiszt- helyettesi életpályát, és vállalják, hogy a szakmunkásképesítés megszerzése után a magyar néphadsereg meghatározott tiszthelyettesi isko-^ Iáján folytatják tanulmányaikat. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság', feddhetetlen előélet és kifogástalan magatartás, hivatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, magyar, történelem, . számtan, fizika, kémia és a gyakorlati tantárgyakból legalább jó tanulmányi eredmény. Jelentkezhetnek a következőszakmát tanulók: gépi forgácsoló szakmacsoport, szerszámkészítő, gépszerelő és karbantartó szakmacsoport, közlekedésgép-szerelő szakmacsoport, villanyszerelő szakmacsoport, mechanikai műszerész szakmacsoport. A' honvédségi ösztöndíjasok a tiszthelyettes-iskolai hallgatói sorállományba vételükig — külön rendelkezésben előírt 3 társadalmi ösztöndíjban, továbbá szakmai kategóriától, az évfolyamtól. valamint a tanulmányi eredménytől függően a szakmunkásvizsga letételéA művelődési miniszter módosította az idegen nyelvtudás igazolására rendszeresített állami nyelvvizsgáról szóló korábbi rendeletét. A módosított jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy melyek azok a felsőfokú oktatási intézményekben letett idegen nyelvvizsgák, valamint idegen nyelvtudást igazoló okiratok, amelyek az állami nyelvvizsga valamely fokozatával, illetőleg nyelvvizsga-bizonyítvány- nyal egyenértékűek. Izeknek a vizsgáknak és okiratoknak a jegyzékét a Magyar Közlöny 1982. évi 13. száma tartalmazza. Ezzel egyidejűleg az Állami Bér, és Munkaügyi Hivatal elnöke is rendelkezett az idegen nyelvtudás anyagi elismerésének űj lehetőségeiről. A rendelkezés a korábbitól eltérően, minden munkaviszonyban, illetve tagsági viszonyban levő dolgozóra kiterjed. Nyelvtudási pótlékban A Békés megyei Tanács cigányügyi koordinációs bizottságának szervezésében és anyagi támogatásával a korábbi években országos munkaközösséget hoztak létre megyénkben, amelynek vezetője dr. Bencsik János muzeológus. Feladata, hogy a cigányság, mint etnikai csoport életét és a társadalmi változásokat rögzítse, megőrizze a jövő korok számára. Ehhez a munkához hozzátartozik a mindennapi életük ismerete, a társadaig tanulmányi ösztöndíjban és ösztöndíj-kiegészítésben részesülnek. A szakmunkás- képző intézetek honvédségi ösztöndíjas tanulói a szakmunkásképesítés megszerzése után tiszthelyettesi iskola hallgatóiként folytatják tanulmányaikat, ahol felkészülnek hivatásukra. A tiszthelyettesképzés időtartama a szakmunkásképesítésnek és a néphadsereg szükségleteinek megfelelő szak vállalása, illetve jó tanulmányi eredmény elérése esetén egy év, ettől eltérő esetekben két év. A tiszthelyettes iskolai hallgatók a részükre megállapított külön juttatásokra jogosultak. Miután Végeztek, hivatásos tiszthelyettesi állományba kerülnek, és a néphadsereg csapatainál képzettségüknek, képességeiknek megfelelő beosztást kapnak. Honvédségi ösztöndíjra a szakmunkásképző intézetek bármely évfolyamú tanulói — a végzést megelőző utolsó félév kivételével az oktatási év időtartama alatt pályázhatnak. Jelentkezési lapot a szakmunkásképző intézetek igazgatóitól, vagy közvetlenül a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól kaphatnak. kell részesíteni az állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkező dolgozót, aki olyan munkakört tölt be, amelyben a kollektív szerződés, vagy a munkaügyi szabályzat szerint a magyar nyelv mellett meghatározott, élő idegen nyelv rendszeres használata nélkülözhetetlen. Nyelvtudási pótlékban részesíthető az a dolgozó is, akinek munkaköre ellátásához hasznos az idegen . nyelvek használata Ugyanakkor nem fizethető nyelv, tudási pótlék nyelvtanári munkakörben foglalkoztatottaknak, illetőleg tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozónak. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezése alapián a dolgozók nyelvpótlékát legkésőbb 1984. április 30-ig kell felülvizsgálni, és a rendelkezés előírásainak megfelelően megállapítani. lom támogatása, hogy elősegítse a cigányság életmódjának pozitív változásait. Az április 8-i, Sarkadon rendezett negyedik tanácskozás is azt a célt szolgálta, hogy segítse többek között a közművelődés terén született jó elképezlések megvalósító- sát. A tanácskozáson felvetődött, hogy már a gyermekkorban, óvodában, iskolában kezdődjön el a környezetet is eredményesen befolyásoló nevelőmunka. (Tudósítónktól) Napjainkban egyre fontosabb tulajdonság a kreativitás, csak ennek birtokában leszünk képesek a jövőben megfelelni a fokozódó követelményeknek. A szarvasi mezőgazdasági főiskolán két alaptárgyból — kémiából és matematikából — próbálják ki a múlt év szeptemberétől egy országos kísérlet keretében az úgynevezett „megtanító sratégiák” alkalmazásának lehetőségét. Mit takar ez a sokak számára ismeretlen elnevezés. Erre válaszolt Kónya Mária, a kémia-munkacsoport vezetője: — A szó szoros értelmében megtanítjuk a kémiát minden hallgatónál az úgynevezett készség szintjéig. Az alapkoncepció az, hogy mindenki meg tudja tanulni a tárgyat, csak az elsajátításhoz szükséges idő diákonként más és más. Aki gyorsabb, felkészültebb, vagy szorgalmasabb, az időt nyer. A négyéves kísérlet első félévének tapasztalatait ősz(Tudósítónktól) A Gyulai 5-ös számú Általános Iskola Dundler Károly úttörőcsapata immár másodízben tisztasági akciót szervezett a közelmúltban a törökzugi lakótelepen. Először október 6-án, a város felszabadulásának évfordulóján, a napokban pedig hazánk felszabadulásának tiszteletére szépítették környezetüket. A most lezajlott tisztasági versenyen mintegy 200 pajtás vett részt lépcsőházi közösségenként a szeméj ösz- szegyűjtésében. Külön csoportok alakultak,, akik a közterületeken. így az ABC-áru- ház környékén, a parkokban, a spoi'tparkban végezEgy év munkájának értékelése volt az az ünnepség, amelyet tegnap délelőtt tartottak Békéscsabán, a TIT értelmiségi klubjában. Tavaly decmber 19—20-án ugyanis Békéscsabán rendezték meg a nemzetközi galamb- baromfi- és nyúl- kiállítást, ahol galambból 35 fajtát mutattak be, 25 nyulat A tanácskozás után nyílt meg a Cigányélet képei című kiállítás, amelynek anyagát Váradi Zoltán, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum fotósa készítette. A tárlatot április 14-ig tekinthetik meg az érdeklődők a sarkadi művelődési központban. A képen a tanácskozás résztvevőinek egy csoportja és a fotók egy része látható. szegző értékelés nemrég készült el. Jelentősen csökkent a korábbi évekhez képest a bukások száma, viszont ezzel párhuzamosan a jelesek száma is. Ahhoz, hogy eredményesebb legyen a munkánk, érdekeltebbé kellene tenni a hallgatókat. Biztos, hogy több jó képességű diák hajlandó lenne megfeszített munkát végezni a több szabad idő érdekében, amit utána felhasználhatna nyelv- tanulásra, vagy más hasznos tevékenységre. Tovább haladva a gondolattal, más tárgyaknál is meghonosítva a módszert esetleg lehetőséget teremteni arra, hogy a három év helyett két év alatt befejezné tanulmányait egy- egy jobb képességű hallgató. A kísérlet sok többlet- munkát, és áldozatot kíván a benne résztvevő oktatóktól. Az állandó ellenőrzés, az ellenőrző eszközök elkészítése, a sok „korrepetálás” bizony sok időt igényel, de ezért a célért érdemes áldozni. ték e tevékenységüket, örvendetes, hogy több szülő is bekapcsolódott a tisztasági akcióba. Jó lenne, ha ilyen akciókkal kialakulna a gyermekekben a környezetük tisztasága iránti igény. Ehhez a felnőtt-társadalom példamutatására is szükség lenne, hiszen nemegyszer a felnőttek szórják el az utcán a szemetet. Az akció sikerét bizonyítja, hogy hazánk felszabadulásának 37. évfordulóját a törökzugi lakótelep tisztán köszöntötte. A legeredményesebben tevékenykedők a kertészeti vállalattól cserepes virágot, az úttörőcsapattól pedig édességet kaptak. Ormosi Péter és 50 baromfit láthattak az érdeklődők. Díjazták és oklevéllel jutalmazták az erre érdemes termelőket. A serlegeket és okleveleket Frankó János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főállattenyésztője adta át. Hét nagyüzem részesült kitüntetésben a termelők támogatásáért, és 35 kistermelő sikeres tenyésztői munkájáért. Ezenkívül még csaknem 120 kiállító kapott elismerő oklevelet. Az évek óta hagyományos nemzetközi kiállítást 1982- ben is megrendezik, ahol a tervek szerint részt vesznek: Románia, Jugoszlávia, Ausztria, NSZK, Magyarország kisállattenyésztői. sz_ j. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. ÁPRILIS 9-ÉN Trabant Lim. Hycomat Bp. i2 064 Trabant Limousin Bp. 9 254 Trabant Limousin Győr 6 726 Trabant Limousin Debrecen 4 536 Trabant Lim. Spec. Bp. 7 053 Trabant Lim. Spec. Győr 6 676 Trabant Lim. Sp. Debrecen -3 273 Trabant Combi Bp. 3 720 Trabant Combi Győr 3 388 Wartburg Lim. Bp. 7 436 Wartburg Lim. Győr 4 075 Wartburg de Lux Bp. 8 838 Wartburg de Lux Győr 4 311 Wartburg de Lux tt. Bp. 1 631 Wartburg Lim. tt. Bp. 1 111 Wartburg Tourist Bp. 3 566 Wartburg Tourist Győr 1 612 Skoda 105 S Bp. 5 643 Skoda 105 S Győr 4 660 Skoda 105 S Debrecen 4 621 Skoda 120 L Bp. 7 407 Skoda 120 L Győr * 5 454 Skoda 120 L Debrecen 4 359 Lada 1200 Bp. 16 211 Lada 1200 Debrecen 10 808 Lada 1200 Győr 3 870 Lada 1300 Bp. 6 498 Lada 1300 Debrecen 4 660 Lada 1300 Győr 1 280 Lada 1500 Bp. ^ 277 Lada 1500 Debrecen 5 600 Lada 1500 Győr 1 881 Lada 1600 Bp. 2 828 Lada 1600 Debrecen 1 536 Lada Combi Bp. 3 891 Lada Combi Debrecen 1 656 Moszkvics Bp. 11 352 Polski Fiat 126 P Bp. 11 487 Polski Fiat 126 P Győr 4 121 Polski Fiat 1500 Győr 2 581 Dacia Bp. 4 865 Dacia Debrecen 4 311 Zasztava Bp. 473 Kép. szöveg: Sz. J. Rendelkezés az idegen nyelvtudásról Tanácskozás a cigányság életéről Madách János Úttörők a tisztaságért Díjkiosztó ünnepség kisállattenyésztöknek Nemzetiségi politikánkról zánkban nem élnek nagy számmal nemzetiségiek, de nemzeti érdekünk, vallott politikai elveink szerint nem a velünk együtt élő nem magyar anyanyelvűek száma, arányuk nagyságrendje a mércéje annak, hogy milyen nemzetiségi politikát folytatunk. Az egyenrangúság teljes biztosítása, nyelvük szabad használatára, kultúrájuk, történelmi szokásaik szabad gyakorlása lehetőségeire kellene akkor is törekednünk, ha arányuk, lélekszámúk lényegesen nagyobb, vagy akár kisebb lenne. Hiszen együtt élünk, egy hazát vallunk magunkénak, és az a közös cél is összeköt bennünket, hogy e haza gazdagodásán együttes erőfeszítéssel dolgozunk, ettől függ mindannyiunk boldogulása. Figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a kisebbségben élő, nemzetiség — bárhol éljen is —, még azonos feltételek között is hátrányosabb helyzetben van, és sokkal érzékenyebb. Ezért természetes és törvényszerű gyakorlatunkban, hogy megkülönböztetett és nagyobb figyelmet fordít államunk helyzetük javítására, gondjaik megoldására. Történelmi tapasztalataink e nemzetiségi politika gyakorlására ösztönöznek és szocialista elvünk ezt diktálja számunkra. Békés megyében az ország többi megyéjéhez képest viszonylag nagyobb számú nemzetiségi — szlovák, román, délszláv és német — lakosság él. A fenti elv és gyakorlat itt is kiteljesedett az elmúlt évtizedek során. Bár korábban sem volt a tájon súlyos nemzetiségi villongás, de a soviniszta fertőzéstől sem volt mentes a magyar, a nem magyar lakosság. Komoly politikai siker, és az itt élők józansága, hogy , ma már e történelmi tehertételt múlt időbe tehetjük. Pártunk és kormányunk időről időre vizsgálat tárgyává tette és teszi nemzetiségi politikánk gyakorlati megvalósulását és társadalmi erőnkhöz képest — gyakran annak felső határán — konkrét intézkedéseket tesz a szükséghez képest. Ennek gyümölcse, hogy nálunk gyakorlatilag nemzetiségi probléma nincs. Ez nem jelenti azt. hogy további tennivalóink nincsenek: a figyelem köréből soha nem kerülhet ki. Az igények formálódását, kielégítését napi feladatként kell ez után is kezelni. Ez számunkra a természetes. A megyei párt végrehatjó bizottsága is a közelmúltban vetett számot a megyénkben élő nemzetiségi lakosság élet- körülményeivel. Cáfolhatatlan tények alapján állapíthatta meg, hogy a megyében végbement és ma is tartó társadalmi változások a nemzetiségi lakosság életére is kedvezően hatottak. Politikai, közéleti szereplésük, lehetőségeik azonosak a többségi nemzethez tartozó állampolgárokéval, képviseletük minden szinten és területen számarányuknak megfelelő, vagy annál jobb. Munkájukkal, személyes magatartásukkal vívták ezt ki, mert ma már a közvélemény nem tesz különbséget az emberek között nemzetiségi hovatartozás alapján. Nyelvhasználatuk egyenjogúsága biztosított. Egyre több családi, társadalmi jellegű ünnepségen, tanácsi és hazafias Népfront-bizottsági tanácskozáson, mind Békéscsabán, Eleken, Kétegyházán, és másutt használják is anyanyelvűket. Bővült a nemzetiségi nyelven folyó tömegtájékoztatás. A megyében jelenik meg a már hetilappá erősödött Foaia No- astra, a szolnoki rádió évek óta sugároz román és szlovák nyelvű programokat. Hasonlóra készülődik a tv szegedi körzeti stúdiója is. A nemzetiségi oktatás, művelődés mennyiségében, és minőségében jelentősen előrelépett. Az anyanyelv korszerű oktatása a legfontosabbja e területnek. Jelenleg négy . és fél ezer tanuló részesül anyanyelvi képzésben az általános iskolákban, és a két (szlovák és román) középiskolában. Általános iskolás tanulóinknak több, mint 9 százaléka tanul nemzetiségi nyelvet oktató- és tannyelvű osztályokban. Az itt dolgozó pedagógusok jól felkészültek. Ezt igazolja, hogy amíg a szakos ellátottság itt 97,6 százalékos, a megyei szakosellátás még csak 87,5 százalék. Előnyös az is, hogy alacsonyabbak az osztálylétszámok, intenzívebb lehet a tanulókkal a foglalkozás. Erre szükség is van, mert az iskolába kerülő tanulók nagy része nem beszéli jól a nyelvet, hiszen a szülők sem ismerik gyakorta az irodalmi nyelvet. E gondon igyekszik segíteni az óvodai hálózat jelentős bővülése. Az utóbbi négy évben duplájára emelkedett a nemzetiségi nyelvű óvodai foglalkozásokon részt vevő gyermekek száma. Aztán az is, hogy az ötéves gyermekeknek bentlakásos nyelvi előkészítéssel könnyítenek leendő iskolai munkájukon. Az ányanyelvi kultúra feljesztésében jelentős a szerepe a nyári olvasótáboroknak, ahol anyanyelvi környezetben a nemzetiségi irodalom értékes hagyományaival ismerkedhetnek. Sorolhatnánk közös eredményeinket a közművelődésben is: könyvtárak gazdagodása nemzetiségi irodalommal, a nyelvművelő klubok terjedése, anyanyelven folyó ismeretterjesztés, nemzetiségi művészeti csoportok, hagyományápoló együttesek, néprajzi, helytörténeti kutatások, és kiadványok. Felvetődhet az olvasóban olyan kérdés, hogy miért kell minderről szólni, ha ez már a mindennapi gyakorlat természetessége. Semmiképpen sem azért, hogy ezeket az eredményeket — főleg nemzetiségi körökben — valamiféle nagylelkűségnek tekintsék, amely hálára kötelez. Szocialista államunk kötelességként tartja számon és teszi amit lehet, hiszen a haza polgárairól való gondoskodás keretébe tartozik és együttes érdek a nyugodt, kiegyensúlyozott, közös szocialista célokkal egybefogott magyarok és nem magyarok alkotó együttélése. O gyanakvó gondolat felvetheti, hogy talán valami baj van nemzetiségi politikánk körül, és ezért kell erről írni? Tapasztalhatja bárki, hogy az ilyen gondolat alap nélküli. Sőt, a dicsekvés. szándéka sem munkál bennünk. Azt sem akarjuk titkolni, hogy ez még nem a „ká- naán”. Vannak gondok. Sokkal több gyermek járhatna nemzetiségi nyelvű iskolába — a magyarok közül is. Hiszen egymás nyelvének ismerete fontos eszköz egymás jobb megismeréséhez, de társadalmi igény is, nemzetközi kapcsolataink is kívánnák ezt. Jobb lehetne az otthonról hozott anyanyelvi ismeret. Még több nemzetiségi jellegű művészegyüttes, hagyományfeltáró, -ápoló közösség jöhetne létre. És folytathatnánk. Bár az is igaz, hogy mindezt nem „fentről” iehet megoldani, hanem csak az érdekeltek közreműködése teremtheti meg. Az anyagi ellátottság is lehetne még jobb, de most csak ennyi van, holnap talán több. Szóval nem a dicsekvés íratta mindezt, hanem az az ismeret, hogy jó az, ha időről időre számot vetünk, beszélünk eredményeinkről — gondjainkról. úgyis elég szó esik —, mert az előrehaladás feltétele: tudni kell mindig, hogy nem hiába cselekszünk. Enyedi G. Sándor
