Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-10 / 84. szám
V BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANACS LAPJA 1982. ÁPRILIS 10., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM Politikai feladat a lakáshelyzet javítása Ki-ki saját élettapasztalatából tudja, hogy az életkörülményeinket 'alapvetően meghatározó lakáshelyzet évtizedek óta társadalmunk egyik legégetőbb gondja. Annak ellenére az, hogy az elmúlt húsz évben csaknem minden második család költözött új, egészséges lakásba. Ez idő alatt a legtöbb nyomornegyedet legyalulták a földgépek, új városrészek, lakótelepek tucatjai épültek. Jellemző, hogy például 1970- ben csak minden tizedik, a hetvenes évek végére már minden negyedik lakás három- vagy több szobás volt, s a komfortos kategóriába sorolhatók száma megkétszereződött ebben az évtizedben. A nagy építkezések korszaka nem zárult le: a második 15 éves lakásépítési program keretében el kell készülnie egymillió 200 ezer lakásnak. Ezt a döntést most megerősítette a Központi Bizottság — amint a pénteki lapokban olvasható. Ösztönöz arra is, hogy a magánerőből építendő lakások aránya növekedjék. A gondok sajnos — mint mondani szokás — újratermelődnek. Aki ugyanis egykor új lakásba költözött, annak ma már a fiai, a lányai az új lakásigénylők, s emellett életszínvonalunk emelkedésével nőttek a lakással -szemben támasztott igényeink is. A Központi Bizottság határozatához a társadalmi viták tapasztalatait hasznosítva tárgyalta meg, miként lehetne javítani élet- körülményeink egyik fontos meghatározóján, a lakáshelyzeten. Nemcsak a lakásépítési program folytatása mellett foglalt állást a párt vezető testületé, hanem azt is hangsúlyozta, hogy a családot alapító fiatalokat rövidebb időn belül kell önálló otthonhoz juttatni. Társadalmi feszültségek keletkezését kerülhetjük el azzal, ha a lakáselosztás igazságos, ezért az eddigi gyakorlatot módosítva, az elosztásban erősítik a szociális megfontolásokat, a terhek vállalásában pedig a fokozatosságot érvényesítik. Az eddigieknél jóval nagyobb gondot igényel a bérlakások állagának megóvása — ez nagyobb felelősséget ró a bérlőkre és ingatlankeze' lő vállalatokra egyaránt. S bár egyre többen építenek saját erőből lakásokat (Magyarország 3 millió 600 ezres állományának háromnegyede van személyi tulajdonban), ezt az építési kedvet tovább kell serkenteni. Ezért terjesszék ki a ma- gánépíttetőkre is a szociálpolitikai támogatást — javasolja a Központi Bizottság —, s a lakásépítési és -vásárlási hitelfeltételeket a leendő tulajdonosok anyagi teherbírásához szükséges igazítani. Nyilvánvaló, hogy a lakás- helyzet javítása óriási terheket ró az állami költségvetésre. A lakások 90 százalékához az állam valamilyen formában anyagi támogatást vagy kedvezményt nyújtott. Csupán az V. ötéves tervidőszakban 75 ezer tanácsi bérlakást újították fel. A terhek viselésében tehát a bérlők eddig aránytalanul kis részt vállaltak. A tanácsi lakások bérei több mint tíz éve változatlanok, s aki kicsit is tud számolni, azt nem kell meggyőzni arról, hogy a jelenlegi lakbérekből nem futja a lakás felújítására, fenntartására. S bár a terhekből a következő évtől kezdődően egyre többet vállal a bérlő — a Központi Bizottság úgy foglalt állást —, hogy a szociális szempontokat érvényesítve a lakbérek növeléséből eredő terheket — az államháztartás számlájára — csak fokozatosan szabad a bérlőkre hárítani. Azaz csak bizonyos idő múltán kell a felemelt teljes lakbért fizetniük. Ennek pontos meghatározásához ez év végéig dolgozzák ki az illetékes szervek a rendelkezéseket. Az ország jelenlegi gazdasági helyzete közismert. Ha gondjaink ellenére sikerül lakáshelyzetünkön társadalmi méretekben javítani, ezzel általános közérzetünk is javulhat. Ezt a szándékot tükrözi az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei. Kmety Attila fl szakma kivált tanulói Szerdán, április 7'én délelőtt nyitotta meg Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője Békéscsabán, a 611-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben a Szakma kiváló tanujója országos versenyt. Három nap alatt ösz- szesen 27 tanuló mérte ösz- sze tudását két szakmában. A női szabók közül Medve Katalin, a sárospataki 119-es számú szakmunkásképző intézet tanulója bizonyult a legfelkészültebbnek. Utána Bencsik Julianna, a vendég" látó békéscsabai intézet tanulója érte el a legjobb eredményt. A harmadik helyezett Cser Margit, a soproni 403-as szakmunkásképző diákja lett. Mindhárman, és még rajtuk kívül ketten sikeres szakmunkásvizsgát tettek. A víz-, gázvezeték- és készülékszerelő szakmunkástanulók közül kiemelkedően szerepelt Újvári Lajos, a váci 204-es számú intézet tanulója. Második lett Kiss Ferenc, aki a békéscsabai 611-es színeit képviselte. Pintér László, a 608*as kiskunfélegyházi szakmunkás- képző diákja érte el a harmadik helyezést. Mindhárman jeles eredménnyel tették le a szakmunkásvizsgát. Az országos verseny lebonyolításában jelentős segítséget nyújtott az iskolának a FÉKON és a PATEX békéscsabai agyára,, ahol a női szabó gyakorlati vizsgát bonyolították le. A gyárak szabadidős programot is szerveztek a diákoknak. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat segített a fiúk gyakorlati vizsgájában, amely- lyel a versenyzők hozzájárultak a vendéglátó város gyarapodásához is: a Lencsési lakótelep 24 lakásába szerelték be a vizesblokkot. G. K. Kongresszusra készül a Magyar Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt októberben tartja VI. kongresszusát : előkészületeként országszerte az elmúlt hetekben rendezték meg az alapszervezeti vezetőség- és küldöttválasztó taggyűléseket. A Vöröskereszt országos központjában a taggyűlések tapasztalatairól többek között elmondották, hogy az alapszervezeti vezetőségi beszámolók összegezték a legutóbbi kongresszus óta eltelt öt év eredményeit. Sok helyütt a taggyűléseken elfogadott munkaprogramok az egészségvédelemmel, a társadalmi segítségnyújtással kapcsolatos általános tennivalók mellett helyi jellegű kongresszusi felajánlásokat is tartalmaznak. A taggyűléseken értékelték a társadalmi aktivisták munkáját; oklevelet, véradókitüntetést, a környezetvédelmi és a kiváló egészségnevelő munkáért járó kitüntető jelvényt adtak át a kiemelkedő eredményt elért aktivistáknak. A taggyűléseken állást foglaltak amellett, hogy a Vöröskereszt-szervezetek még aktívabban kapcsolódjanak be a családpolitikai, családvédelmi tevékenységbe, folyamatosan vállaljanak részt az idősek gondozásában. Vízügyi tanácskozás Gyulán A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei területi szervezete április 7"én, szerdán délután Gyulán, a KÖ.VIZIG-nél szakmai tájékoztatót rendezett a Maros-hordalékkúp vízkutatásáról. A régi Maros által lerakott hordalékkúp Békés megye déli részén, . a megye területének mintegy egynegyedén helyezkedik el. A területen a vízkutatási munkák 1978-ban kezdődtek az Országos Vízügyi Hivatal és a Központi Földtani Hivatal központi pénzügyi forrásaiból, több mint 60 millió forintos költséggel. A munkák irányítója a Mélyépítő Tervező Vállalat, amely több mint tíz kutató- intézet vízvizsgálatait, tevékenységét hangolja össze. A vízkutatási munka 1983- ban zárul, de részeredményei már menet közben is hasznosulnak a megyeszékhely és térsége vízellátásának fejlesztésében. Az előadóülésen — amelyet a megyei műszaki-fejlesztési hónap keretében rendeztek — Zólyomi László, a MÉLYÉPTERV osztályvezetője ismertette a vízkutatási munkák jelenlegi helyzetét és eddigi eredményeit. Előadását Krén Zsuzsa hid- rológus, a KÖVIZIG csoportvezetője és Nagy András, a VITUKI ' tudományos munkatársa egészítette ki az eredmények eddigi gyakorlati alkalmazásának és a tudományos kutatás néhány megállapításának szempontjaival. V békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban tegnap, pénteken délután dr. Vincze Sándor, a Szolnok megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a Szolnok megye népművészete című kiállítást. A tárlatot dr. Gulyás Éva, a Szolnok megyei múzeum muzeológusa rendezte a megye tájegységeinek tárgyi emlékeiből. A kiállítás június 6-ig tekinthető meg Fotó: Fazekas László Tavasz 1982. Fotó: Veress Erzsi Tükrök Ebben a tükörben nézte meg magát az első báli ruhájában, ami „sárga volt, az a szép halványszín sárga, azt nagyon szerettem. Fekete bársonnyal szegtük, alul három csipke vagy rojt, vagy hogy is mondjam, ja fodor ..Ez előtt a tükör előtt forgqtt boldogan a menyasszonyi ruhában. Soha nem bánta meg. Látja-e a hajdani, fiatal önmagát, ha most a tükör elé áll? Tükrök. Végigkísérik életünket, miként Boriska néniét a szép, öreg, faragott tükör. De vannak másféle tükrök is: az autóbuszok nagy visszapillantói s a fodrászműhelyek kézi- és falitükrei. S hogy mit mutatnak ezek a tükrök? Erről szól riportunk a 4. oldalon. j—(—i Kulturális mellékletünk a /y ( ( A ; !költészet napjára József At——'..ütiilriun'lälTaiäiMi^» tila Azt mondják című versével emlékezik. A Magyar írók Szövetsége kelet-magyarországi csoportja Békés megyei tagozatának tevékenységéről, célkitűzéseiről ad interjút Filadelfi Mihály, a tagozat ügyvezető titkára, melyben szól a tagozat és a közművelődési intézmények kapcsolatáról, a műhelyek jelentőségéről, az irodalmi élet „híd”-szerepéről, és a Duna-mentiség gondolatának megvalósulásáról. Versek és Andódy Tibor Szavak, szavak című jegyzete olvasható még mellékletünkben. (8—9. oldal.) Szőrmentén az angóráról Keresett, értékes áru az angóranyúl szőre, gyapja a világpiacon. Megyénk egyik termelőszövetkezete, a bé- késszentandrási Zalka Tsz is felismerte ezt. Három éve hozták be külföldről az első nyuszikat, amelyekből kialakítottak egy törzsállományt. Ügy gondolta a szövetkezet vezetése, hogy így már könnyen bevonhatják a termelésbe a kisüzemeket, háztáji gazdaságokat; annál is inkább, mert jól jövedelmező foglalatosság a nyúl tartása, nyírása. Az üzlet egyelőre mégsem megy olyan jól, mint szeretnék ... Hogy miért? — arról szól cikkünk az 5. oldalon. Interjú dr. Hanga Mária művelődési miniszterhelyettessel Az elmúlt héten megyénkben járt, és tárgyalt a tárcát érintő kérdésekről a megyei tanács vezetőivel dr. Hanga Mária. A városi, járási tanácsok művelődésügyi osztályvezetőinek kérdéseire kerekasztal-beszélgetés során válaszolt. Lapunk munkatársának adott interjújában a közoktatás jövőjéről, a várható változásokról, az egységes középiskolai kísérletről, a pedagógusok túlterheléséről, az oktatás elszemélytelenedésének vádjáról, az általános iskolai tantervi dokumentumokról és az oktatók szabad szombatjáról nyilatkozik. Az írás lapunk 7. oldalán olvasható. Minimagazin 1977, 1978, 1979: Dicsérő Oklevél. 1980, 1981: KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet Zászló. És 1982: a KISZ KB Vörös Vándorzászlaja. Mindezeknek a kitüntetéseknek a birtokosa pedig a 614-es számú mezőhegyesi Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ-bizottsága. A kitüntetett KISZ-szervezetet mutatjuk be riportunkban a 11. oldalon, a Minimagazinban.
