Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-07 / 81. szám

1982. április 7., szerda NÉPÚJSÁG Mit tehet a gyámhatóság? Nyilatkozik a Művelődési Minisztérium illetékese Népművelő-szervezet — valamennyiünkért A két gyermek állami gon­dozásba vétele néhány na­pig beszédtéma volt a ház­ban. Egyesek a gyámügyisek lassúságát, tehetetlenségét okolták, úgy vélték, hogy en­nek már jóval korábban meg kellett volna történnie. Hol­ott a lakók az eset előtt, a két elhanyagolt, elvadult gyerek láttán legfeljebb csak sajnálkozva csóválták a fejü­ket: „Ugyan mi lesz így be­lőlük?. .. A kérdés még legalább öt­venhétezer esetben feltehető, a gyámhatóságok nyilvántar­tásaiban ugyanis csaknem ennyi veszélyeztetett kiskorú szerepel. Róluk és a védel­mükre hivatottak teendőiről beszélgettünk Földesi Klárá­val, a Művelődési Miniszté­rium osztályvezetőjével. — A védelemre szoruló gyermekek száma sajnálatos módon esztendőről esztendő­re nő. Legfontosabb veszé­lyeztetettségük korai felfede­zése, majd — tekintve, hogy elsősorban a család hozza őket veszélyes helyzetbe — a család segítése, támogatá­sa, hogy alkalmassá váljék a nevelésükre. Gyakran az anyagi támogatás is elegendő a gondok megoldására. A gyámhatóságok esetenként engedélyekkel járulnak hoz­zá a gyermek ruházkodásá­hoz, tanszerellátásához. Rendszerint nem is a pénzt adják át a szülőnek, hanem az összegből már megvásá­rolt ruhaneműt, tanszereket. 1980-ban mintegy nyolc­vanhatezer gyermek része­sült alkalmankénti segély­ben. Az anyagi támogatás másik módja a folyamatos segélyezés. A gyámhatóságok állandóan ellenőrzik az adott összegek felhasználását, és amennyiben a gyermek hely­zete nem javul, megszünte­tik a támogatást, a kiskorút intézetben helyezik el. — Napjainkban az egyre halmozódó veszélyforrások korántsem vezethetők visz- sza csupán anyagi okokra. Tapasztalható, hogy a kife­jezetten jó anyagi körülmé­nyek között élő családokban is található veszélyeztetett gyermek. Az alkoholizmus, a szülök túlhajszolt életvitele, „a lányomra, fiamra már nincs időm" felfogása belát­hatatlan következményekkel járhat a fiatal érzelmi, er­kölcsi fejlődésére. Mit tehet ilyen esetekben a gyámható­ság? — Első lépésként többnyire az iskola figyelmezteti a szülőt. Amennyiben a peda­gógusok közbenjárása ered­ménytelen, a gyámhatóság intézkedik. Előírhatja példá­ul, hogy a gyermeket napkö­zibe írassák, nevelési ta­nácsadásra vigyék, kezdemé­nyezheti a szülő alkoholel­vonó kezelésre küldését, és így tovább. Ha az intézkedé­seknek végképp nincs foga­natja, sor kerülhet a kiskorú nevelőotthoni elhelyezésére vagy állami gondozásba véte­lére. Az utóbbi a súlyosabb büntetés a szülő számára, mivel a szülői felügyeletet is megszünteti. — És a csonka családban élő gyermekek sorsa? — A kiskorúak érdekében tett védő- és óvóintézkedések 44 százaléka a szülő maga­tartásával, kötelességmulasz­tásával függ össze. A válás önmagában még nem veszé­lyeztető tényező. Nagyon sok elvált, egyedülálló neveli szépen, szeretetben, harmo­nikusan gyermekét. A bajok akkor kezdődnek, ha a szü­lők közti viszály a válás után sem csitul, sőt nemegyszer kiéleződik. Láthatási ügyek­ben például számtalan bírá­latot kap a gyámhatóság. Pedig az ügyintéző mindent megtesz a gyermek érdeké­ben, amit csak jogilag és emberileg lehet. Ám törek­vése a szülők józansága nél­kül — eredménytelen. Ugyan mit is tehetne, ha az apa vagy az anya valós, vagy vélt sérelmek, gyakorta anyagi megfontolás miatt ki­zárólag a másikon kíván üt­ni és az ostor mégis a gyer­meken csattan?. . . A haté­konyabb gyámügyi munka érdekében bizony szükséges volna, ha a szülői felelősség érvényesítése a jövőben na­gyobb hangsúlyt kapna. Már csak azért is, mert bár a feladatok sokasodtak, a gyámügyben dolgozók száma az elmúlt esztendőkben nem változott. — Sikerül-e állandó, sze­mélyes kapcsolatot kialakí­taniuk az ügyintézőknek a veszélyeztetett családokkal, s ehhez milyen támogatást kapnak az intézményektől? — Legutóbbi megyei vizs­gálataink során azt tapasz­taltuk, hogy azokon a helye­ken, ahol hosszú ideig ugyanazok a a dolgozók vég­zik a munkát, eredménye­sebb a gyermekvédelem, te­kintélyük van az előadók­nak. Sajnos azonban, mint általában az államigazgatás­ban, így a gyámügyi terüle­ten is nagy a fluktuáció. Kí­vánatos volna a gyámható­ságok személyi és tárgyi fel­tételeinek javítása, többi kö­zött az ügyintézők megfele­lőbb képzéséről és tovább­képzéséről is gondoskodni kellene. És, ha már kimond­tuk azt az alapelvet, misze­rint a veszélyeztetettség ko­rai felismerése és megelőzé­se a legfontosabb, akkor szólnunk kell arról, hogy eh­hez szükség volna a tanácsi szervek jobb együttműködé­sére is. A gyámhatóságok a leg­több segítséget az oktatási­nevelési intézményektől, az óvodáktól, iskoláktól kapják. Nincs olyan megye, ahol ne volna meg ez a szoros, jó szándékú kapcsolat. A fővá­rosban már teljesen kiépült a nevelési tanácsadók rend­szere, orvosokkal, pszicholó­gusokkal, családvédelmi szakemberekkel. Vidéken sajnos még nincs átfogó ne­velési tanácsadó hálózat. Pest megyében kilenc, Veszp­rém megyében négy, Hajdú- Biharban mindössze két ne­velési tanácsadó működik. A feladatok sokaságát és sú­lyosságát tekintve fontos volna a nevelési tanácsadás intézményének fejlesztése. — Hasonlóképpen elkelne a társadalmi szervezetek és a munkahelyek nagyobb segít­sége, ezen a téren mi a ta­pasztalat? — Legaktívabb szövetsége­seink közé a Hazafias Nép­front és a Vöröskereszt tar­tozik. örvendetes, hogy egy­két esztendeje a KISZ is keresi feladatait ebben a munkában. Hajdú-Biharban, Pest és Somogy megyében igen jó az együttműködés a társadalmi szervezetekkel. Általában elmondható, hogy a gyámhatóságok mind szé­lesebb társadalmi segítséget élvezpek. Hozzáteszem azt is, hogy ez a támogatás még nem elég egyenletes. Időn­ként fellángol, aztán alább­hagy ... A munkahelyeket illetően sajnos, nem a legkedvezőb­bek a tapasztalataink. A gyámhatóságok kérésére ugyan megteszik a szüksé­ges lépéseket, beszélnek pél­dául az érintett szülővel, át­helyezik más műszakba, hogy a gyerekével többet le­hessen együtt; de a felderí­tésben, a megelőzésben nem­igen számíthatunk rájuk. Nincs jelzési kötelezettségük, és nem is hívják fel a fi­gyelmünket arra, hogy csa­ládos dolgozójuk iszákos, hogy az ifjú brigádtag rossz társaságba csöppent... Hol­ott ezzel is segíthetnének. És még valami: az emberek ódzkodnak az értelmetlen társadalmi munkától — jog­gal. Ugyanakkor miért ne lehetne értelmes és fontos társadalmi munka egy-egy veszélyeztetett fiatal felka­rolása? Hiszen, ha nem fi­gyelünk rájuk, nem törődünk velük, a társadalom számára értékes embereket veszíthe­tünk el. Kende Katalin Több mint harminc oktatótábor! A felvételeket előkészítő bizott­ságok. a szakmunkásokat elő­készítő tanfolyamok FEB-SZET irodája a középiskolák ez évi tavaszi szünetében — április 3-tól 10-ig —. több. mint 30 ok­tatótábort szervez. Ezeken a fi­zikai dolgozók gyermekeit egyetemi és főiskolai hallgatók és oktatók készítik elő a felvé­teli vizsgákra. A már több éves múltra visz- szatekintő FEB-ek 76 hazai felsőoktatási intézményben, ka­ron működnek, s évente 22 ezer középiskolással állnak oktató­levelezési kapcsolatban, taníta­nak mintegy 11 ezret oktató­táboraikban. Szegeden, a JATE bölcsész- tudományi. természettudomá­nyi és jogtudományi karán, az orvostudományi egyetemen, va­lamint a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolán rendezik meg a hagyományos tavaszi FEB- tá borokat. Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természet- tudományi és Bölcsészettudomá­nyi Karán, az agrártudományi egyetemen, valamint az orvos- tudományi egyetemen vehetnek részt középiskolásaink az okta­tótáborok munkájában, (bse) Tanfolyam fafaragóknak A Békés megyei Művelődési Központ áprilisban alapfokú tan­folyamot indít fafaragó szak- körvezetők részére. A tanfo­lyam célja olyan vezetők kép­zése. akik a fafaragó szakkö­rök. klubok. körök tagjainak átadják a magyar népművészet e területének elméleti és gya­korlati ismereteiket. A tanfo­lyam időtartama két év, mely­nek befejezésével a résztvevők a Népművelési Intézet által ki­jelölt vizsgabizottság előtt szá­mot adnak ismereteikről. Sike­res vizsga esetén ..C”-kategó- riás szakkörvezetői működési engedélyt kapnak. A képzés folyamán közműve­lődési ismeretekből, szakági mű­velődéselméletből. művészettör­ténetből. néprajzból hallgathat­nak előadásokat, s elsajátíthat­ják a népi tárgyformáló és fa­ragástechnikai tudnivalókat. A foglalkozásokat havonta egy-két alkalommal, a Megyei Művelő­dési Központban. Békéscsabán tartják. Először április 18-án ta­lálkoznak a fafaragó szakkörve­7.0 tok. G, R. „A lehetetlent azonnal megoldjuk, a csodák vala-* mivel több időt vesznek igénybe’’ — olvasható a fej­léc mellett minden olyan sokszorosított felhíváson, kiadványon, levélen, ame­lyet az elmúlt napokban kaptak kézhez megyénk népművelői, közművelődés­sel foglalkozó vezetői, szak­emberei. Lord Beaverbrook közismert mondása nemhiá­ba áll az április 15-én me­gyénkben is megalakuló ma­gyar Népművelők Egyesüle­te Békés megyei Szerveze­tének levelein. A szervező bizottság ennek a népműve­lői munkában igencsak megszívlelendő igazságnak jegyében készíti elő az oros­házi Alföld Szállóban sorra kerülő alakuló ülést, amely­re máris száznál többen je­lentkeztek. A szervezet hasonló céllal alakul, mint a társfoglalko­zásokéi. A legfontosabb, hogy az önkéntes alapon, de tag- díjfizetési kötelezettséget, te­vékeny részvételt vállaló tagság hatékonyabbá tegye a népművelői munkát, moz­gósítson a párt- és állami határozatokban megfogal­mazott közművelődési célki­tűzések minél tökéletesebb, egyre magasabb színvonalú megvalósítására. Az is fon­tos feladat lesz, hogy a nép­művelők szakmai közösségét erősítsék. Fejleszteni kell a szakmai kapcsolatokat, a közművelődési intézmények közötti nyílt vélemény- és információcserét. A területi szervezetnek — amely élén elnök, titkár, gazdaságfele­lős, valamint négy tagú ve­zetőség áll — az is célkitű­zése, hogy ezt a közösségi szellemet elmélyítse, a sze­mélyi kapcsolatokat is erő­sítse baráti találkozók, szó­rakoztató rendezvények szer­vezésével. Az előkészítő-szervező bi­zottság az orosházi első me­gyei értekezlet résztvevői elé már alaposan kidolgozott munkatervvel áll. Különbö­ző munkacsoportok megala­kítását ajánlják a népműve­lőknek. Ezek a csoportok a tájékoztatásban, a pályakez­dők első lépésének segítésé­ben, a közművelődési gya­korlat kísérleteiben, az alap­kutatásokban, a szakiroda- lom terjesztésében, és az amatőrművészeti mozgalom fejlesztésében dolgoznának. A munkaformák és módsze­rek sorában még kettőt — fórumok és ankétok rende­zését, valamint szórakoztató rendezvényeket — ajánla­nak. A tervek szerint júliusban ismét megtartják a népmű­velők juliárisát, hagyomá­nyosan a szabadkígyósi kas­télyparkban. Szeptemberben ül össze első alkalommal a megyei szervezet legfőbb szerve, a közgyűlés, amelyen az országos értekezletre va­ló felkészülést, a munkacso­portok beszámolóit vitatják meg, s fórumot is rendez­nek. A nyárra két alkalom­mal bentlakásos, 2—3 napos képzést terveznek, amelyen a résztvevők a közművelő­dés irányításának aktuális problémáival, a megoldás módszereivel ismerkednek meg. Novemberben — a me­gyében első alkalommal — az alakuló ülésnek is helyt adó orosházi szállóban sze­retnék megrendezni a nép­művelők bálját. Terv, jól átgondolt, a megvalósulás zálogával bíró terv tehát van. Megyénk népművelőin múlik, hogy a most megalakuló szervezet minden formalitás nélkül szolgálja közművelődésünk ügyét. Valamennyiünk hasz­nára, szellemi gazdagodására. (Nemesi) A gyulai Erkel Művelődési Központban szombaton délután nyílt meg Szabó Éva és Bo­dor Zoltán kiállítása. A két festő képeiből rendezett bemutató a művelődési központ kis- galériájábiln látható Fotó: Fazekas László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Rahmaninov: Szimfonikus táncok. 9.44: Kis magyar néprajz. 9.49: Nemzetközi Mesefesztivál. 10.05: Tipi-tupa trombita. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: Nóták. 11.30: Dietrich—Schumann­Brahms: F— A—E szonáta. 12.45: Házunk tája. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.29: Az erdei bűntény. 15.05: Fábián Márta cimbalmon játszik. Benkő Dániel gitá­rozik. 15.26: A Tenkes kapitánya. 16.05: Kritikusok fóruma. 16.15: Bemutatjuk új felvételein­ket. 17.05: Ki lesz a bankár? 17.30: Pátria — népzenei hangle­mezsorozat. 17.44: Beniamino Gigli operafel­vételeiből. 19.15: Híres zongoraművészek Liszt-felvételeiből. 19.40: Tudomány és gyakorlat. 20.10: Népdalest. 21.05: A magyar művelődés szá­zadai. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Cseh Filharmónia ének­kara énekel. 22.56: Fotó — minden mennyiség­ben. 23.11: A kamarazene kedvelőinek. 0.10: Schöck Ottó táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Könnyűipari Miniszté­rium Bartók kórusa énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Haj. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: Énekszóval, muzsikával. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kettőtől fél hatig... 17.30: Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. 18.20: Vörös Sári és Varga And­rás nótákat énekel. 18.45: A Saga-együttes felvételei­ből. 19.30: Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. 20.20 : Az iskolaügy története . Magyarországon. 20.35: Güns vagy Kőszeg. 22.32: Párizsi vidámságok. 23.20: Gyulai Gál Ferenc szerze­ményeiből. III. MŰSOR 9.00: David Ojsztrah hegedül. Frida Bauer zongorázik. l0.2l: Franciaországi dzsesszfesz- tivál-felvételekből. 11.05: Szimfonikus zene. 13.07: Magyar zeneszerzők. 13.39: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 13.59: Zempléni Mária népdalfel­dolgozásokból énekel. 14.18: Boito: Nerone. 17.01: öt földrész zenéje. 17.10: Magnóról magnóra. 17.55: Chopin-polonézek. 19.05: Angol vokális muzsika. 19.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar Haydn- hangversenye. Közben: Kb. 20.20: A solvmász. Kb.: 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb.: 21.20: Sibelius-művek. 21.40: A Beatles-együttes összes felvétele. 22.40: Olasz népdalok. 23.02: Zenei Panoráma. SZOLNOKISTÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: A mezőtúri Szivárvány ci- terazenekar játszik. 17.15: Ifistúdió. Szerkesztő: Ben­kő Imre. 17.40: Amatőr táncdalénekesek. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Örökzöld melódiák. 18.26—18.30 : Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.55: Tévétorna, (ism.) 9.00: Szünidei matiné. 1. A két lovag, (ism.) 2. Mindent tudni akarok. 3. A koncert, (ism.) 4. Mágneses kölcsönhatá­sok. (ism.) 10.00: Delta, (ism.) 10.25: Fiúk. lányok, kutyák. Francia film (ism.) (f.-f.) 11.50: Alaszkai bozótpilóták. (ism.) 15.00: Iskolatévé: nyelvtanárok, figyelem! Orosz nyelvi ta­nítás az ált. isk. 4. osztá­lyában. (ism.) (f.-f.) 16.10: Hírek, (f.-f.) 16.15: Az utat csak a szél ismeri. 16.50: Kislány vagy kisfiú? Len­gyel tévéfilm. 18.05: Reklám, (f.-f.) 18.15: A kécsege. 18.30: Üdülőszövetkezetek, (f.-f.) 18.55: A közönségszolgálat tájé- . koztatója. (f.-f.) ^ 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból: Lee Lyon történetek. 20.25: Tiltott kamerával áthosz- szon. 20.55: A kormeghatározás mód­szerei. 21.20: összefoglaló a Haladás— Milán KEK labdarúgó-mér­kőzésről. 21.45: Alfonzó mondja. 22.55: Tv-híradó. 3. II. MŰSOR 20.01: Álarcban. NDK tévéfilm. 1. rész. 21.15: Tv-híradó. 2. 21.35: Reklám (f.-f.) 21.40: Álarcban. 2. rész. BUKAREST 16.40: Népzene. 16.55: Riportfilm. 17.15: Népzene és kórusfesztivál. 17.30: Egészségünk érdekében. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.45: Könnyűzene. 20.55: Tv-ankét. 21.15: Félbehagyott vakáció. Francia—olasz tv-film. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.00: Videooldalak. (Zg) 16.10: Hírek. (Zg) 16.15: A mese ideje. (Zg) 16.45: Jugoszláv kosárlabda-baj­nokság. 17.25: Reklám. (Zg) 18.15: Tv-naptár. (Zg) 18.45: Aktualitások (Bg) 19.15: Rajzfilm (Zg) 19.21: Reklám (Zg) 19.27: Ma este (Zg) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám (Zg) 20.00 : Sportszerda. 22.00: Balett (Zg) 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Riport (Bg) 19.15: Kis koncert (Bg) 19.27: Ma este (Zg) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám (Zg) 20.00: Színházi előadás. 21.15: Reklám (Zg) 21.20: Zágrábi körkép (Zg) 21.20: Huszonnégy óra. (Bg) 21.35: Kulturális műsor. 22.20: Könyvek és eszmék (Zg) SZÍNHÁZ 1982. április 8-án, 19 órakor. Bé­késcsabán: HONGKONGI PARÓKA Pécsi S. bérlet MOZI v Békési Bástya: 4 és 6 órakor: A vízesés fia. 8 órakor: Mesél a bécsi erdő. Békéscsabai Szabad­ság: Minden előadáson: A XX. „zázad kalózai. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Katasztrófa földön — égen. I., II. rész. Gyulai Er­kel: fél 6 órakor: A terasz. I.. II. rész. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Sasszárny. 5 és 7 órakor: A préri. Orosházi Partizán: fél 4 és 7 órakor: Keresztapa. I.. IL rész.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents