Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-03 / 79. szám

0

1982. április 3., szombat

NÉPÚJSÁG

Beszélgetés Amerigo i Tóttal í

Amerigo Tóttal szállásán: az Intercontinental Hotel tizedik emeleti lakosztályában találkozik a riporter és a fotós. Tot — zokniban jár- -kel; súlyos polyneuritiszból lábadozik. Tavaly ilyenkor már-már félő volt, hogy munkájában is akadályozni fogja a mozgásszervi bánta- lom, most láthatóan sokkal jobban érzi magát.

— Akárcsak tavaly, ezúttal is vendégként tartózkodik Budapesten. Valójában: vendégnek érzi magát itt, a Duna-parton?

— Ott épül a házam — mutat a túlsó oldal, a Vár felé. — Igaz, olyan csigalassúsággal épül, hogy tán még sem érem. Persze, ez csak rossz tréfa, gondolom, nemsokára beköltözöm. S attól kezdve több időt töltök itthon.

— Azt mondta: itthon. Tisztán, akcentus nélkül beszél. Holott kerek ötven esztendeje él külföldön. Akad olyan külföldre szakadt hazánkfia, aki három-négy év múlva már idegen hangsúllyal beszél. Mi a véleménye erről?

— Látja, véletlenül mondtam, hogy idehaza; de hát: így gondoltam. Én fél évszázad után is magyarul gondolkodom. Szégyellje magát, aki néhány év alatt elfelejti az anyanyelvét. A legkifejezőbb. legtömörebb nyelv a magyar. Sok más nép menynyivel bonyolultabban, kö- rülírtabban fejezi ki magát.

—- ön tizenkét évvel ezelőtt egy Fejér megyei községnek, Fehérvárcsurgónak ajándékozta Madonna-szobrát. amelyet azóta Csurgói Madonnaként ismernek. Mi késztette erre?

•

— Fejér megyei parasztgyerek voltam. Szüleim, nagyszüleim mind ott éltek- haltak. Igaz, amikor ismét ott jártam, nyoma sem volt zsúpfedeles szülőházamnak; apámat még a fasiszta időkben agyonverték, anyám utánahalt. Elszakadtak a kötelékek. A valóságos kötelékek. De bizonyos kötelékek elszakíthatatlanok. Sem háború, sem tömeggyilkosság, sem ódon házacskák pusztulása nem elég hozzá. Ügy vagyok ezzel, ahogy Tompa Mihály megírta: nekem 5s két hazát adott az isten.

— Olaszországban él, de magyarul gondolkodik, szülőfalujában már egy göröngy sem a régi — mégis odavezetett az útja. katolikus Madonnát és Kisjézust alkotott, a katolikus templomnak adta, holott ön reformátusnak született. Csupa egymásnak ellentmondó érzelmi kötöttség. Összeegyeztethető-e mindez valamiféle harmóniává? És nem szült-e sértődöttséget, félreértést az adományozás?

— A falubeliekben van valami, ami jó értelemben régi: nem elemeznek, nem töprengenek, hanem örülnek, aminek örülni lehet. Alighanem örültek annak is, hogy hírnevet szerzett fiuk idevalósinak tartja és vallja magát, hogy magyarul beszél, és érez fél évszázad után is, s hogy híressé tette a környéket ajándékával. Bodajkról is idejárnak a hívek !.,. Tudja, hogy nevezett engem egykori szívbéli barátom. VI. Pál pápa? ..Kálomista kommunistának”, így emlegetett: „A mi eretnek barátunk”. Nem pejoratív jelzőnek szánta. S amikor a Madonna Csurgóra került, lejött Lékay János bíboros, imádkozott a szobor előtt; a helyi református pap is ugyanott mondott imát, és amikor karonfogva elhagytuk a templomot, éreztem, hogy mindannyian ugyanazért fohászkodtunk: békes- séges életért. Nem vagyok érzelgős alkat, de . . . tudja, mi fogott meg engem mifelénk — mármint Magyarországon? Az, hogy a világ egyre fázósabb eseményei között is jól, békésen élnek az emberek.

Amerigo Tot most' 72 éves. Betegségéből lábadozik. Üldögél, fel-felpattan, kinéz a sarkig tárt hatalmas ablakon. Pontosan átellenben, a Táncsics utcában épül a háza. Még aligha vehetők ki a körvonalai, de ő már mintha

odahaza érezné magát, ötven éve, húszévesen, de messzire került szülőfalujától! Igaz: Róma földrajzilag közel van Budapesthez; nyaranta sok magyar üdül odaát, mégis: Tóth Imre híre csak nagy sokára ért idáig. Akkor már Amerigo Tótként ismerték világszerte. Azóta tárlata volt a Műcsarnokban, kisplasztikái — a művész ajándékai — állandó kiállításon láthatók a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. A pécsi uránvárosban áll gigantikus mobilja, az 1967-ben tragikusan elhunyt Vladimir Komarov űrhajós emlékére. S akik még nem ismerik művészetét: március 18-tól április 18-ig a Vigadó Galéria emeletén nézhetik meg Amerigo Tot- Tóth Imre jellegzetes műveit: a Csurgói Madonnát. a Mag apoteózisát — azaz e hatalmas, Európa-szerte páratlan méretű bronzrelief részleteit —, a pécsi múzeumtól kölcsönvett kisplasztikáit, a római magyar kápolna Tot-reliefjeinek másolatait.

— A Mag apoteózisa a Gödöllői Agrártudományi Egyetem dísztermének falára kerül; most a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál öntik, 160—180 darabból. Karácsonyra pedig a Magyar Posta bélyegen adta ki a Csurgói Madonnát, 'úgy tudom, egy évig forgalomban lesz.

Zárszóként egy kérdés:

— ön az idén. akárcsak tavaly, a budapesti tavaszi fesztivál díszvendége. Mi a véleménye erről az eseményről ?

— Örülök, hogy leáldozóban vannak a „tschikosch. gulasch, Piroschka, betjar” körben mozgó Magyarország- képzetek. Örülök, hogy végre más valamivel csábítjuk a turistákat: a kultúránkkal. Ez méltóbban reprezentálja a magyar szellemet, mentalitást, értéket. Ez az, aminek jóvoltából valóban közelebb kerülhetnek egymáshoz a különböző nyelven beszélő emberek.

Búcsúzunk. Gink Károly fotóművész lép be. Ő fotózta Tot műcsarnokbeli tárlatát is 1969-ben, jó néhányszor járt már Rómában, most is oda készül. Tot új aspektusból világítja meg az ottani látnivalókat.

Pereli Gabriella (Nádor Ilona felvételei — KS)

Tudomány -- technika

Robi és társai

Röviden

Mikroelem - műtrágya

A nitrogénműtrágya értékesebb lesz, ha mikroelemekkel dúsítják.

Amikor az oxigénes konverterben átfuvatják a rézsűrítményt, az elektroakusztikus szűrőkön finom por rakódik le, s ez 18 százalék rezet, 15 százalék vasat, továbbá cinket, kénsavat és molibdént, vagyis csupa olyan elemet tartalmaz, amelyre a növényeknek szükségük van a fejlődésükhöz. Az üzbég kutatók eljárást dolgoztak ki élőből' a porból műtrágyába bekeverhető granulátum-szem- csézett termék készítésére. Laboratóriumban 200 kg 140—145 Celsius-fokos kpr- bamidba 3 g olyan port öntenek, amely elektrosztatikus szűrőkön rakódott le, majd az olvadékot kétperces keverés után egy szita-fenekű előmelegített edénybe öntik. A lyukakon át lecsöppenő megszilárduló

karbamidgömböcskék így az említett elemeket magukba- foglalják.

Hordozható

szilárdságmérő

Ismerve azokat a törvényszerűségeket, amelyek szerint a vasbeton készítményekben az ultrahang terjed, mód van arra, hogy ultrahangos besugárzással ki-, elégítő pontossággal meghatározzák a vasbetonépületek szilárdsági értékeit. E készülékek legtöbbje azonban ter- jedelmessége és viszonylag nagy tömege miatt csak nehezen alkalmazható. Nem így az új Béta—3 jelű hibaérzé- kelö: ez hordozható, s a tömege mindössze 2,1 kg. A mérési tartománya 40—80 mikromásodpercig terjed.

Világszerte, így hazánkban is egyre nő az igény az univerzális kerti kisgépek iránt. Némi túlzással kistraktoroknak is nevezik e hasznos, többféle kerti munkára használható kis erőgépeket, amelyeknek egyik reprezentánsa a ma már nálunk is sokfelé kapható, bárki által megvásárolható Robi—50. A francia kooperációban készülő kisgép első szállítmányai még csak rotációs kapával kerültek a boltokba. Ma máf viszont megvásárolható a hozzá való két kerék, a töltögetőeke, a pázsitnyíró. az öntözőszivattyú és a pótkocsi is (a licenzért, a kismotorért egyébként ezekkel a hazai gyártmányú adapterekkel fizetünk a franciáknak). A tengely, illetve a kerekek nyomtávja állítható. A tengelyvégek mindkét oldalon tiz—tíz centivel rövidíthetők

vagy hosszabbíthatok. Ezáltal a rotációs kapa 40 és 60 centiméter szélességre állítható, akárcsak a kerekek. Az öntözőszivattyú óránként 6000 liter víz kilocsolására alkalmas. Az üléssel, rögzítőfékekkel ellátott utánfutó 250 kilogramm teherbírású.

Másfajta kerti traktorhoz is hozzájuthatnak a kertbarátok és háztáji művelők, nevezetesen az 1981. évi őszi BNV-n nagy sikert aratott Hondához. Ez két változatban kerül hazai forgalomba. Egyik a Honda F—600-as, a másik a Honda F—400-as. Az előbbi 4,5, az / utóbbi pedig 2,6 kW — 6, illetve 3,5 LE — teljesítményű. Szinte minden munka elvégezhető az alapgéphez kapható 21 munkaeszközzel. A négyütemű, belsőégésű motor csaknem zajtalanul, nagy biztonsággal működik. Az utánfutó részt vehet a közúti forgalomban is, ha felszerelik rá az előírás szerinti világítóberendezéseket.

Képünkön a Robi—50-et láthatjuk kétféle összeállításban, rotációs kapával, illetve szállításra alkalmas pótkocsival.

(KS)

Érdemes megnézni

Járt-e már ön „magyar-Svájcban”?

Észak-Magyarország zempléni vidékén található a Hegyköz, a magas hegysorok csodálatos csipkézeteibe zárt „magyar-Svájc”, ahogyan valamikor egy neves földrajztudósunk nevezte ezt az. országrészt.

Tizennyolc kis település „szorult össze” az 50 ezer holdnyi, megkapóan szép pa- norámájú völgykatlanban, és csaknem valamennyi Árpádkori eredetű. A tatárdúlástól, a török hódoltságtól a Rákó- czi-íelkelésig s a negyven- nyolcas szabadságharcig, de azontúl is, az új Magyarország megszületéséig őrzik a történelmi múlt gazdag emlékeit ezek a települések. A több mint hétszázéves múltra visszatekintő Sátoraljaújhelyről (ahol Kossuth Lajos a megyeszékház erkélyén mondta el első politikai beszédét) észak felé haladva áhítattal áll meg az utazó Széphalmon, Kazinczy Ferenc szülőfalujában. A lánglelkű költő és az első magyar nyelvújító hamvait őrző gyönyörű park' Ybl Miklós által tervezett mauzóleumának előterében mindig friss virágok díszlenek. Megáll az utazó, és maga is tiszteleg a nagy előd előtt.

Kanyargós út vezet innen tovább hazánk legészakibb tájegységének szívébe, a Hegyközbe. A radványi kis hegyre érve hatalmas körkép gyanánt tárulkozik elénk a fenséges vidék, amelynek magasabb pontjairól (a Nagy-Milic 896 méterre fekszik a tenger szintje felett, de a környező hegyek átlagmagassága is hat—hétszáz méter) tiszta időben Kassát, sőt. a Lomnici-csú- csot is lehet látni.

A vulkanikus eredetű hegyek legszebbikének egyikén Füzér vára ül. Az Árpád- korban épült. Kiállta a tatárok' rohamait, s a mohácsi csata után a vár akkori ura, Perényi Péter sokáig itt rejtegette a magyar koronát.

Mikóházán át Pálházára vezet a jól kiépített út. ahol a XII. században emelt román stílusú templom beszél régmúlt idők emlékeiről. S bár Pálháza a Hegyköz szíve, leghíresebb községe mégis Hollóháza, amelynek neve porcelángyártásáról híres messze földön. Innen néhány kilométerre. Telkibányán készítették hazánkban az első porcelánt, még a múlt században. de ma már onnan is. meg a környező községekből a modern hollóházi porcelángyárba járnak dolgozni a régi munkásdinasztiák, kékfestők, csiszolók. Hollóháza erdőborította hegyek koszorújában terül el. s határában van hazánk legészakibb fekvésű üdülője, a Lász- ló-tanyán levő valamikori grófi vadászkastély. A környék ideális kirándulóhely. Innen lehet eljutni a Nagy- Milicre is. Hollóházán talán Európa legmodernebb temploma épült 1968-ban Csaba László építőművész tervei alapján: hatalmas betonalapokból kiképzett háromszög alakú különleges építmény. Telkibányán át vezet az út a gyógyvizéről híres Kékedre. amelynek fürdőjét már a XV. században is használták a környék lakói, és ahol 1580-ban épült a soktornyos várkastély.

Korábban századokon át kádárjainak munkájáról volt messze földön nevezetes a Hegyköz egyik kis faluja: Gönc. A 136 literes gönci hordókban érlelték a Hegyalja híres borait, a királyok italát. Aztán másról lett nevezetes. Ebben a' kisközségben élt a XVI. században Károli Gáspár református

lelkész, a Biblia első magyar nyelvű fordítója. Emlékét szobor őrzi az ősi templom előtt. Értékes történelmi

emlékek más vonatkozásban is láthatók itt: az úgynevezett huszita házak, amelyek abból az időből valók, amikor Giskra huszitái vették birtokukba a környéket.

Regmec az Árpád-korban épült templomára lehet büszke, Radvány kastélyával tűnik ki, Pusztafalu őrzi a környéken a legrégebbi népdalokat. Nyíriről, a falu egykori birtokosának betyárrá vált alakjáról (aki egyébként Észak-Magyarország egyetlen betyára volt, Angyal Bandiról — rendes nevén Onody Andrásról — népballada született itt. S a sok huta utónevű kis település arra utal. hogy e környék lakói régebben üveggyártásból éltek, és hátukon nagy ládát cipelve járták az országot, s kiabálták: „Ablakot csinálni, ablakot !”

Megannyi értékes emlékkincse mindez e gyönyörű tájnak, mely több látogatót vonzhatna magához a mostaninál. Sajnos azonban, az egész környéken mindössze három üdülő van, s az idegenforgalmi propaganda sem áll magaslatán. -A tatárjárás, Csák Máté (mert a híres kiskirály is erre élt annak idején), Giskra hadai, a kuruc katonák1, a szabadságharc kora hagyott legmaradandóbb nyomot e vidék arculatán. Voltak kiemelkedő alakjai is e tájnak: Rákóczi Ferenc. Kazinczy, Kossuth. De mellettük mégis inkább a köznép. Esze Tamás talpasainak lelkét sugározza a komor, sajátosan egyéni bájú országrész. Barátságosak, közlékenyek errefelé az emberek, mint élő hordozói a történelmi múltat közvetítő emlékeknek. Készséggel igazítják el a szűkebb hazájuk vadregényes tájaira vetődő utazót, aki e vidék nyerstáji szépségeit bámulva azon is elcsodálkozik, hogy miért oly ritka a turista ezen a tájon. Pedig a Hegyköz természeti adottságait jobban propagálva valóban a magyar Svájccá válhatna, mert kicsiben emlékeztet a havasokkal koszorúzott alpesi tájakra.

Varga Dezső