Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-28 / 98. szám

1982. április 28., szerda KNilUJkfccj Amatőrök a színpadon Jó hangulat — jó produkciók Mulatójelenet a telekgerendásiak műsorából Fotó: Bertalan Lajos Felnőttoktatási értekezlet Mezőhegyesen Szombat délután négy óra körül egyre többen tartanak a telekgerendási művelődési ház felé, s amilyen ütemben jönnek, úgy szaporodik bent a közönség. Fiatal szülők ki- sebb-nagyobb gyermekekkel, s a közép- és idős korosz­tály együtt látható a nézőté­ren. Akár egy nagy család. A folyosón két csinos le­gényke — általános iskolá­sok — gyorsan még megbe­szél valamit, ami csak rájuk tartozik, s már eltűnőben villan a bő fehér gatya, amint visszamennek a szin­tén népviseletes társaikhoz a szobába. Amott, az ajtón át énekhangok hallatsza­nak, eminnen meg néptáncos lányok szoknyája libben elő. Igazi, előadás előtti han­gulat az egész házban. Aztán megjelenik a füg­göny előtt Dénes Ferencné, a Békéscsabai Állami Gaz­daság dolgozója, hogy tudtul adja a köztudottat: megkez­dődik a MEDOSZ amatőr művészeti csoportok III. megyei találkozója. Pereg a műsor. Először a mezőhegyesi szakmunkásképző intézet énekkara lép a közönség elé. Bátorfi István karnagy „fiai" 1848-as katonanóták­kal kezdenek, s munkás- mozgalmi dalokkal folytat­ják. A szépen csengő ének száll végig a termen. hol szólóval, hol zongorakíséret­tel kombinálva. Ezután át­adják a helyet másodéves diákjuknak, s Tóth István nem kis feladatot old meg: Juhász Ferenc-verset vá­lasztott, és adott elő olyan átéléssel, ami ebben az élet­korban ritkaság. Most a szarvasiak, a DA­TE főiskolai karának tánco­sai — fiúk és lányok — kö­vetkeznek, és még majd két­szer ezen az estébe nyúló délutánon. Szín, ritmus és élettel teli előadás a jel­lemző Gyalog László művé­szeti vezető által koreogra- fált táncaikra. Énekkel is győzik a mutatós és hatásos számokat. A főiskolát kép­viselte még Mikolai István és Biró Tibor; az előbbi fu­rulyaszólója a havasi tájak szomorkás hangulatát lopta be a terembe, az utóbbi pe­dig Soós Zoltán két kisebb versével — a hozzáillő ka­ján és huncut hangvétellel — a nagyvárost. Ugyancsak több számmal szerepelt a helyi „csapat”, a Varga Andrásné vezette te­lekgerendási szlovák páva­kor. A több mint ötvenfős csoport tagjai általános is­kolás fiúk-lányok, valamint a közép- és idős nemzedék asszonyai, férfiai. Először a felnőttek léptek színre, s vi­dám nótázásukat citerazene- karuk kísérte. Ügy, olyan élvezettel énekelték az is­mertebb magyar népdalokat, hogy a régi falusi esték fo- nókája elevenedett meg. csak éppen a munka hiány­zott a kezük alól. A citera- zenekar önálló száma — Szelcsányi György vezeté­sével — szintén hasonló han­gulatot árasztott. A teljes együttes fellépése pedig — a gyermekjáté­kokkal, dalokkal, mondó- kákkal tarkított szlovák nyelvű műsor — telitalálat volt. Szépen szerkesztett, ke­rek egész, amelyben min­denki helyet kapott, s úgy kapcsolódott a központi gyermekjáték- és tánc a fel­nőttekével, hogy az élet teljességét sugározta. A találkozó utolsó száma­ként a gyomai mezőgazda- sági szakmunkásképző in­tézet végzett és jelenlegi ta­nulóinak Vadrózsa színjátszó csoportja lépett fel. Ezután a műsort szinte profi biztonsággal és termé­szetességgel konferáló Dénes Ferencné szerepe is véget ért. A csoportok vezetői Pla- vecz János megyei titkártól átvették az okleveleket és jutalmakat. Az elismerést a közösségben és közösségért végzett munkáért, amit sa­ját és mások kedvtelésére végeznek. Ez a törekvés — hangsúlyozta Váradi Vilmos­áé, a MEDOSZ központja képviseletében — találko­zik a szakszervezeti hagyo­mányokkal, s ápolása, segíté­se ezután sem marad el. A szakszervezet — különböző szintjein —, úgy mint eddig, tovább is támogatja az ama­tőr művészeti csoportok te­vékenységét, amely Békés megyében különösen szép eredményeket vehet számba. Vass Márta Újdonság az Éneklő Elek zenei heteken (Tudósítónktól) Az Éneklő Elek zenei hetek ke­retében vasárnap rendhagyó műsorra került sor a nagyköz­ségben. A délelőtti órákban a Lajtha Banda népzenei együttes szórakoztatta az óvodás korú gyermekeket. A közel egyórás műsor keretében áz apróságok játékos keretek között ismerked­tek meg a népi hangszerekkel. Az együttes tagjai figyelmet fordítottak arra. hogy ne csak az egyes hangszerek közötti kül­ső formai különbségeket tárják fel a kis nézők előtt, hanem megszólaltatva azokat, a hangok különbségét is megismertessék. Ismerős dallamok csendültek fel hegedű, tekerőlant és duda ál­tal. melynek furcsa hangját elő­ször nevetve, majd egyre inkább élvezettel hallgatta a hálás kö­zönség. Perceken belül feloldó­dott a várakozástól feszült han­gulat, és a gyermekek együtt énekelve a zenészekkel, nemcsak hallgatói, de résztvevői is lettek a műsornak. Az új kezdeményezés a szerve­ző bizottság részéről jónak bi­zonyult. mert így a kórusmüvek mellett más irányú képzést is kapnak a gyermekek, amit is­kolába kerüléskor jól hasznosít­hatnak majd a pedagógusok. Klemm Vera A közelmúltban alkalmam volt Nagyváradon, az otta­ni állami színház magyar- tagozatának előadásában megtekinteni Tamási Áron: Ösvigasztalás című drámai költeményét. Tamási Áron az Egyesült Államokban írta 1924-ben ezt a darabját, és onnan küldte haza, a ko­lozsvári magyar színház pá­lyázatára. A drámát nem találták alkalmasnak bemu­tatásra, sem díjazásra, s a kézirat is elkallódott. A má­solati példány alapján csak 1973-ban nyomtatták ki a teljes szöveget a Tiszatáj- ban. A nagyváradi színház­ban romániai ősbemutató formájában mutatták be a drámát ez év elején, Szabó József rendezésében. A drá­ma rendkívüli sikert aratott, a hírek alapján határoztam el, hogy ha lehetőségem nyí­lik rá, feltétlen megnézem. A színház magyar tagozata kitűnő előadásban mutatta be Tamási Áron művét. A dráma a XX. század elején játszódik a Székely­földön, az ott élő székelyek életéről szól. A színházi dísz­let havasi tisztásnak ábrá­zolt területen székelyföldi erdős, sziklás vidéket mutat be, a dráma mindkét része itt játszódik le, kevés átren­dezéssel, annál több fényha­tással. A havasi tisztáson Csórja Ambrust (Meleg Vilmos ala­kítja) végakarata szerint ha­lála után öccse (Miske László) máglyán égeti el, hamvait összeszedi egy cse­répfazékba, s abba saját vé­rét is belekeveri. „Légy az én folytatásom, testem vedd az erődbe, szavamat is vedd A felnőttoktatásban a szak­munkások szakközépiskolájá­nak több ezer hallgatója kö­zül ma még csak 20 osztály, több mint 800 elsős hallgató­ját érinti az 1981/82-es tan­évben bevezetett új nevelési­oktatási terv. A társadalmi­gazdasági változások köve­telményeként a nappali ta­gozatok után a felnőttokta­tásban is bevezették az új tantervet, aminek tapasztala­tait és eredményeit figye­lemmel kísérik Békés me­gyében is, egy követési vizs­gálat keretében. A megfigye­lések tárgya: a nevelési-ok­tatási terv megvalósítása, a tananyag elsajátíthatósága és a beszámoló vizsgarendje. Ezekről esett szó tegnap dél­előtt a felnőttoktatás tagozat- vezetőinek Mezőhegyesen, a szakmunkásképző intézetben megtartott eszmecseréjén. az erődbe. Választottam a föld és tűz között” — ezek voltak Csórja Ambrus utol­só szavai, ennek megfele­lően cselekedett öccse. A dráma indítása jelképes ér­telmű, arra utal, hogy a székelységnek valamiképpen utat kell találnia, ki kell verekednie magát évszáza­dos balsorsának viszontagsá­gaiból. Alig hamvasztja el Csór­ja Ambrus tetemét öccse, Ádám, a tisztáson megjele­nik a falusi bíró (Hajdú Géza), továbbá Szeredai Szándék Lajos jegyző (Var­ga Vilmos), néhány fiatal székely legénnyel. Vadásztak, a vihar kergette őket a Csórja testvérek portájára. A jegyzőnek feltűnik a ko­mor hangulatú Csórja Ádám, kikérdezi, majd felelősségre vonja bátyja törvénytelen elhamvasztásáért. Csórja Ádám cselekedetét jogosnak tartja, s ellenkezés nélkül megy a törvény elé. A bíró­sági tárgyaláson a jegyző mindenképpen gyilkosság vádjával kívánja elmarasz- taltatni Csórja Ádámot, de a bíróság felmenti a gyilkosság vádja alól, viszont börtön- büntetésre ítéli a törvény megszegése miatt. Mielőtt Csórja Ádámot az enyedi tömlöcbe szállítanák, leendő apósa (Szabó Lajos alakít­ja) leitatja az őrködő csend­őröket, s egyikük, az ugyan­csak székely Gálfi Bence (Fekete Károly) abban a re­ményben, hogy a Szabó La­jos alakította Botár Márton fogadott leánya. Kispál Jula az ő felesége lesz, segít a szökésben. Nem tudja, hogy Tula és Ádám szeretik egv­A pedagógiai tevékenység irányelveit Róta Pál, megyei felnőttoktatási szakfelügyelő ismertette, és egyben kérte a résztvevőket, hogy na­gyobb gondot fordítsanak az új tantervekből eredő fel­adatokra. Kiemelt feladat a lemorzsolódások csökkentése, ami Békés megyében majd­nem eléri a 30 százalékot a felnőttoktatás első osztályai­ban. A feladatmeghatározá­sok után a tantárgyak okta­tási eredményeiről, gondjai­ról szóltak a tagozatvezetők. A történelemórák anyagá­nak elsajátítására heti fél óra jut, és a tudományos igény­nyel megírt, sok idegen szá­vai fűszerezett könyvből évente mindössze két beszá­molót tesz kötelezővé a-tan- terv, holott érettségi tan­tárgyról van szó. Az irány­elvekben az is megfogalma­mást, s házasságot akarnak kötni. Az erdei tisztáson az ivást tovább folytatva Gálfi Bence teljesen lerészegedik. részegségében vallja meg Csórja Ádámnak, hogy miért segítette szökését, s amikor megtudja, hogy Kispál Jula Csórja Ádám mátkája, lelö­vi Csórja Ádámot. Amint Jula rádöbben a szörnyű igazságra, megátkozza a tet­tétől kijózanodó csendőrt, akit a másik csendőr visz fogságba, s csodálatos mo­nológban száll perbe az is­tennel, aki mindezt a ször­nyűséget hagyta megtörtén­ni, s örök bánatba és re­ménytelenségbe taszította a párját vesztett leányt (Fá­bián Enikő alakítja kiváló­an). A kiúttalanság torán vad táncba kezdő székely legények csizmáinak zaja és a leendő vejét elvesztett, fo­gadott leánya kilátástalan sorsát látó Botár Márton biztatása: Éljetek és küzd- jetek! — a tragikus feszült­ség feloldására szolgálna, ha a történtek ezt nem tennék valószínűtlenné. A nagyváradi színház megkapóan szép előadásban mutatta be Tamási Áronnak ezt a kevéssé ismert drámá­ját zsúfolt nézőtér előtt. A színészek játéka egészen ki­váló volt. talán közülük is kiemelkedett Miske László (Csórja Ádám szerepében) és Fábián Enikő (Jula) ala­kítása, de a többiek is ma­radandó élménnyel ajándé­kozták meg a nézősereget, akik szűnni nem akaró taps­viharral egyszerűen nem akarták a színművészeket leengedni a pódiumról. Iványi János dr. zódik, hogy az iskola készít­se fel a hallgatókat a poli­tikai, világnézeti ismeretek­ből is. Erre azonban ilyen keretek között aligha van le­hetőség. Az is megnehezíti az oktatók dolgát, hogy a padban ülő felnőttek isme­retszintje nagyon eltérő. Az a feladat is a felnőttoktatás­ra hárul: úgy oktasson, hogy közben közel azonos szintre hozza a hallgatók tudását. A „diákok” helyesírási készsége nem megfelelő. E feladat megoldása mellett az iroda­lom oktatási feltételei vi­szont kedvezőek: rendszeres olvasókká nevelhetik hallga­tóikat. A matematikaoktatásról el­hangzott vélemény alapjän elmondható, hogy a jól fel­dolgozható tananyag nyelve­zete terjengős, néhol nehe­zen érthető a példák megfo­galmazása. Oktatók fogal­mazták meg, hogy ez-a tan­könyv nem ebbe az iskolatí­pusba való. A fizika-munka­közösség vezetője túlságosan matematika ízűnek tartja a tankönyvet, ami megnehezíti a szaktanár oktatói munká­ját, mert előbb meg kell ta­nítani a matematikai műve­let elvégzését ahhoz, hogy szaktárgyát oktathassa. A tantárgyak értékelését követően mezőhegyesi körsé­tát tettek az érdeklődők, majd ebéd után Ulbert Ist­vánná. a Békéscsabai Dolgo­zók önálló Középiskolájának igazgatója az MRT Tömeg­kommunikációs Kutató Köz­pont által folytatott ismeret- szint-vizsgálatról tartott elő­adást. A politikai, gazdasági, természettudományi, törté­nelmi és földrajzi témájú kérdésekre adott válaszok és az intelligenciatesztek alap­ján született vizsgálati ered­mények segítségével próbál­ják a felnőttoktatás első osz­tályaiban — a helyi sajátos­ságok figyelembe vételével — megyénkben is e vizsgá­latot elvégezni. Ez nyújt se­gítséget ahhoz, hogy az ok­tató megismerje hallgatóit, s ennek tudatában szabják meg az oktatási-nevelési fel­adatokat. Az eredmények és gondok mellett még egy igen figye­lemre méltó tényről is szó esett. A hallgatók többsége egy napot jár iskolába, az ötnapos munkahét bevezeté­sével azonban a kétnapos oktatás bevezetésére is sor kerül. Ez a munkahelyeken feszültség forrása lehet. Sz. J. flz „Ösvigasztalás” Nagyváradon Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Olvasólámpa. 9.06: Moniuszko operáiból. 9.38: Kis magyar néprajz. 9.43: Nemzetközi mesefesztivál. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: A Vasutas Szakszervezet népi zenekara játszik. 12.45: Bevallom magának. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.14: Magyarán szólva. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.28: MR 10—14. 15.05: Operaáriák. 16.05: Kritikusok fóruma. 16.15: Zenekari muzsika. 17.05: Armustra. 17.30: Pátria — népzenei hang­lemezsorozat. 17.44: Erőd a Moldván. 19.15: Sajtókonferencia az ide­genforgalomról. 20.15: Ot dal Pálóczi Horváth Adám gyűjteményéből. 20.26: Verdi: Rigoletto. 22.20: Kongresszusi mérleg — többismeretlenes egyenle­tekkel. II. rész. 22.30: Az operaközvetítés foly­tatása. 23.07: Kapcsolataink. 23.17: Brahms: g-moll zongora- négyes. 0.10: Illés Lajos táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Stúdió 11 felvételeiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A 04. 05. 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: A Szabó család. 12.05: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 17.00: ötödik sebesség. 18.00: Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. 19.00: Zenei Tükör. 19.30: Pataky Kálmán operett­felvételeiből. 19.45: Joan Armatrading és a Toronto együttes felvéte­leiből. 20.35: Kíváncsiak klubja. 21.25: Népdalest. 22.10: Két Suppé-nyitány. 22.30: Egy legenda története. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Nagy mesterek kamara­zenéjéből. 11.05: A Dunánál. 11.25: Dzsesszhangverseny a Pesti Vigadóban. 11.58: A bolygó hollandi. 13.07: Szimfonikus zene. 14.20: A Baker Gurwitz Army 1976-os „Hearty on Fire” (Láncoló szívek) című lemeze. 15.00: A véges végtelen. „A koc­ka perdül”. 15.30: Keveházi Jenő kürtön játszik. Hegyi Ildikó he­gedül, Fellegi Adám és Szelecsényi Norbert zon­gorázik. 16.30: Könnyűzene — hangszer­szólók. 16.42: öt földrész zenéje. 16.50: A Magyar Rádió országos hegedűversenye. 17.40: Isten tornyai, költők! 18.00: A hegedűverseny folyta­tása. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Hanglemezgyűjtőknek. 20.35: A Yes együttes összes fel­vétele. 21.35: „Őszi meggyfák”. 22.36: Madrigálok. 23.08: Magyar zeneszerzők. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Beatles-melódiák a szol­noki rádiós dzsesszhétvé- ge műsorából. 17.15: Kizöldült a határ. Braun Ágoston írása. 17.20: Bob Dylan énekel. 17.30: Zenés autóstop. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 9.05: Földrajz. 9.50: Stop! 10.00: Delta, (ism.) 10.25: A Buddenbrook-ház. (ism.) 11.25: Lehet egy kérdéssel több? (ism.) (f.-f.) 11.55: Alfred Brendel Schubert müveiről, (ism.) >, 14.00: Iskolatévé. Szülők iskolá­ja. (ism.) 14.30: Stop! (ism.) 14.40: Lengyel József: Igéző. Té­véfilm. (ism.) (f.-f.) 15.45: Mindenki iskolája. Mate­matika. (ism.) (f.-f.) 16.22: Műsorismertetés. 16.25: Hírek. 16.30: Amíg a mentő odaér. Az OKBT filmje. 16.40: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. 16.45: Reklám. 16.55: FTC—Rába ETO bajnoki labdarúgó-mérkőzés köz­vetítése az Üllői útról. A mérkőzés szünetében rek­lám. 18.45: Ki, ha ők sem? 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kozákok. 21.10: Gazdaságunk időszerű kérdéseiről. 22.00: Tv-híradó 3. 22.10: ön hogyan döntene? (f.-f.) II. MŰSOR 18.03: Műsorismertetés. 18.05: Semper Drezdában. 18.40: Milliós példányszám. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szemle, (f.-f.) 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.35: Tökmagevő. Angol film. (f.-f.) BUKAREST 17.00: Nők világa. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Kórusok. 20.40: Energetikai kérdések. 21.05: Román tájakon. 22.30: Mária — kanadai játék­film. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.00: Video-oldalak. (Zg.) 16.10: Hírek. 16.15: A mese ideje. (Zg.) 16.45: Jugoszláv kosárlabda­bajnokság. 18.15: Tv-naptár. (Zg.) 18.45: Aktualitások. (Bg.) 19.15: Rajzfilm. (Zg.) 19.21: Reklám. (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Szórakoztató szerda. 21.30: A Crna Gorái Kommu­nisták Szövetsége VIII. kongresszusának krónikája. 22.00: Tv-napló. 22.15: Rendkívüli sportszemle. II. MŰSOR 16.55: Helsinki: Jégkorong VB. 18.45: Kötetlenül. (Bg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Ismerjük-e egymást elég­gé? (Bg.) 21.00: Zágrábi körkép. (Zg.) 21.00: Huszonnégy óra. (Bg.) 21.15: Reklám. (Zg.) 21.20: Kis- cs kísérleti színpa­dok szarajevói fesztiválja: Egy színházi előadás. SZÍNHÁZ 1982. április 28-án, szerdán 15 órakor Békéscsabán: HAGYMÁCSKA Mici Mackó-bérlet 1982. április 28-án. szerdán 19 órakor Békéscsabán: VÍZKERESZTTÖL SZILVESZTERIG Déryné-bérlet 1982. április 29-én, csütörtökön, 15 órakor. Békéscsabán: VÍZKERESZTTÖL SZILVESZTERIG Németh L.-bérlet. 19 órakor. Békéscsabán: VÍZKERESZTTÖL SZILVESZTERIG Madách-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A rej­telmes sziget, 6 órakor: Kereszt­apa. I.. II. rész. 21 órakor: Filmklub. Békéscsabai Szabad­ság: de. 10 órakor: Tűzharc. 4 órakor: Védőszínek. 7 órakor: Kojak és a Marcus—Nelson gyil­kosságok. I.. II. rész. Békés­csabai Terv: fél 6 órakor: A hótündér, fél 8 órakor: ABBA. Gyulai Erkel: A hét mester­lövész. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Zorán, a zsoké fia. 7 órakor: A briliánskirálynö bu­kása. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Elektromos eszkimó, fél 6 és fél 8 órakor: A nő illata..

Next

/
Thumbnails
Contents