Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-28 / 98. szám

NÉPÚJSÁG 1982, április 28,, szerda Előre az 1982. évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásáért! Bada Márta amatőr cigányfestő kiállítása nyílt meg a na­pokban Békésen, a városi tanács épületében. A folyosótárlat képeit májug közepéig látják a békésiek, majd a megye más településein lakók ismerkedhetnek a kiállítással Fotó: Juhos János Napirenden a jogpropaganda A Magyar Jogászszövetség Békés megyei Szervezetének vezetősége április 27-én, tegnap délután Békéscsa­bán, az ügyvédi kamara ta­nácskozótermében tartotta ülését. Elsőként dr. Fekete Antal, a jogászszövetség me­gyei szervezetének elnöke tájékoztatta a vezetőséget a megyei tisztségviselők or- szágos értekezletéről. Ezután hangzott el a pogpropaganda feladatairól szóló tájékoztató dr. Sós Sándornak, a szer­vezet megyei titkárának elő­terjesztésében. Mint megál­lapította, megyénkben a ta­nácsi szervek együttműkö­désével a lakosság jogi tá­jékoztatásában tavaly jelen­tős eredményeket értek el. A jogi előadások szervezé­sében a tanácsi szervek mind szorosabban együttműköd­nek a társszervekkel, külö­nösen a Hazafias Népfront­tal és a KISZ-szel. Nagy eredmény, hogy a jogi tá­jékoztatás, a felvilágosító munka a lakosság körében folyamatos volt, hogy bővül­tek a jogpropaganda szer­vezeti keretei. Rendszeresen szerepeltek a lakosságot köz­vetlenül érintő jogi kérdé­sek tanácstagi beszámolókon, falugyűléseken, lakóbizottsá­gi gyűléseken, kerületi nép- frontgyűléseken. Végül az ülésen bejelen­tették, hogy idén, május vé­gén, június elején ismét megrendezik a megyei jo­gásznapot. Budapesten a Penza Klub tagjai (Tudósítónktól) A békéscsabai Penza Klub tagjai, mintegy 45-en ápri­lis 23-án egész napos ki­ránduláson vettek részt a fővárosban. A résztvevők a Penza Klubon belül műkö­dő MSZBT-tagcsoport tag­jai voltak. Megtekintették Budapesten a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házát, ahol a Volán 8-as számú Vállalat MSZBT-tagcso- portvezetője, dr. Andódy Ti- borné, az MSZBT Országos Elnöksége tagjának szerve­zésében a ház vezetői fogad­ták a delegációt. A vendéglátók tiszteletük­re zenei vetélkedőt rögtö­nöztek, majd filmvetítésre került sor. A filmvetítés után baráti beszélgetésen vettek részt a csoport tag­jai. Ott volt Jurij Rogov, a Moszkva Rádió budapesti tudósítója is. A kirándulócsoport a Nem­zeti Múzeumban megtekin­tette a koronázási ékszere­ket. Programjukat a Plane­táriumban tett látogatással zárták. Bánfi József Küldöttértekezlet Mezöberényben (Tudósítónktól) Szombaton délelőtt Mező- berényben, a művelődési központban első alkalommal tartotta meg küldöttérte­kezletét a Vöröskereszt nagy­községi vezetősége. A küldöttértekezlet első­ként az elmúlt öt év mun­kájáról szóló beszámolót és az ez évi feladatokat rögzítő határozati javaslatot vitatta meg. A vitában többek kö­zött felszólalt Fodor Sándor, a békéscsabai városi Vö­röskereszt vezetőségének tit­kára, aki megerősítette a nagyközségben folyó vörös­keresztes munka dinamikus szervezeti és tartalmi fejlő­dését. A kimagaslóan dolgozók elismerő oklevelének átadá­sa után a küldöttek megvá­lasztották a nagyközségi Vöröskereszt vezetőségét, és a városi küldötteket. A helyi vezetőség elnöke dr. Kovács József, titkára Sziklai Sámuelné lett.­Barna Mihály Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. ÁPRILIS 27-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 12 155 Trabant Lim. (Bp.) 9 283 Trabant Lim. (Debrecen) 4 581 Trabant Lim. (Győr) 6 756 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 7 053 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 3 273 Trabant Lim. Spec. (Győr) 6 720 Trabant Combi (Bp.) 3 790 Trabant Combi (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 075 Wartburg de Luxe (Bp.) 8 994 Wartburg de Luxe (Győr) 4 311 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1141 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 1673 Wartburg Tourist (Bp.) 3 568 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 5 761 Skoda 105 (Debrecen) 4 658 Skoda 105 (Győr) 4 764 Skoda 120 (Bp.) 7 812 Skoda 120 (Debrecen) 4 631 Skoda 120 (Győr) 5 787 Lada 1200 (Bp.) 16 428 Lada 1200 (Debrecen) 10 808 Lada 1200 (Győr) 4 253 Lada 1300 (Bp.) 6 498 Lada 1300 (Debrecen) 4 660 Lada 1300 (Győr) 1 280 Lada 1500 (Bp.) 7 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 1898 Lada 1600 (Bp.) 2 828 Lada 1600 (Debrecen) 1 577 Lada Combi (Bp.) 3 891 Lada Combi (Debrecen) 1 656 Moszkvics (Bp.) 11 352 Polski Fiat 126 (Bp.) 11 487 Polski Fiat 126 (Győr) 4 121 Polski Fiat 1500 (Győr) 2 581 Dácia (Bp.) 4 865 Dácia (Debrecen) 4 311 Zastava (Bp.) 476 Több mint 37 millió forinttal nőtt a nyereség Magyar Remekírók II termőre fordult diófa A növénytermesztési ága­zatok 1981. évi eredményei­ről és a vetőmagágazat hely­zetéről tárgyalt tegnapi ülé­sén a Békéscsaba és Kör­nyéke Agráripari Egyesülés növénytermesztési szakbi­zottsága. A BAGE mezőgaz­dasági üzemeiben a nö­vénytermesztési főágazatok tavaly 37,6 millió forinttal több nyereséget állítottak elő, mint egy évvel koráb­ban. A legjövedelmezőbb növény a cukorrépa volt. Az ipari növények közül jelen­tősen nőtt a szója termőte­rülete, ugyanakkor legtöbb gondot változatlanul a zöld­borsó termesztése okozta. Termőterülete ebben az év­ben is csökken. Továbbra is kedvezően alakul a vetőmagágazatok helyzete. Az agráripari egyesülés taggazdaságai a szántóterület több mint 16 százalékán, 11 ezer hektáron termesztenek vetőmagot. Kukoricát négy-, búzát há­romezer hektáron. Az elmúlt években a taggazdaságok je­lentős sikereket értek el a borsó- és a napraforgó­vetőmag termesztésében. A magas színvonalú ter­melésnek tulajdonítható, hogy az egyesülésnek igen jó kapcsolatai alakultak ki a vetőmagtermeltető válla­lattal. a Szegedi Gabona­maggal. A gazdaságok a ve­tőmag jelentős részét expor­tálják. A növénytermesztési szakbizottság, amelynek egyik feladata a tapasztala­tok összegzése, rövidesen felveszi a kapcsolatot az or­szág többi agráripari egye­sülésével, hogy a szakembe­rek az ott kialakult munka- módszerekről is tájékozódja­nak. —nyes Húsexport az NSZK-ba Egy év alatt meghárom­szorozódott a magasabb fo­kon előkészített, úgynevezett darabolt sertéshúsok kivitele a Német Szövetségi Köztár­saságba. NSZK-beli vállala­tok vezetői, megbízottai je­lenleg is Magyarországon tárgyalnak a Terimpex, va­lamint az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt illetékesei­vel a szállítások bővítésé­nek lehetőségeiről. Wolfgang Weil, a 30 ezer húsboltot ellátó és 120 kör­zeti szövetkezetét egyesítő frankfurti Central szövetke­zet húsosztályának igazga­tója ismét sorra látogatta a magyar húsipari üzemeket. Az MTI munkatársának el­mondotta: évente mintegy 14 ezer tonna húsárut vásá­rol a szövetkezeti központ a Terimpex közvetítésével a magyar húsipartól, amely jó minőségű árut szállít és — ami szintén fontos — folya­matosan, egyenletesen indít­ja a szállítmányokat. To­vábbi négy árucsoport adás­vételéről kötött megállapo­dást a Terimpex-szel. A Central szövetkezet hálóza­ta a magyar áru 40 százalé­kát feldolgozás nélkül jut­tatja el a bolthálózatba. Most arra ösztönzik magyar partnereiket, hogy ■ javítsák ezt az arányt és javítsák az egyébként magas színvonalú termékek csomagolását is. Albert Batt, az NS£K- beli Marox cég igazgatója, a hetente 1200 szarvasmarhát és 900 sertést feldolgozó vál­lalat és a magyar húsipar kapcsolatáról szintén elis­merően szólt. A Marox két év alatt megkétszerezte ma­gyarországi húsáruvásárlá­sait. Jelenleg a kooperáció kialakításról tárgyalnak. Rendelet az árvízi szükségtározókról Megjelent a Miniszterta­nács rendelete az árvízi szükségtározók létesítéséről, felhasználásáról, és az el­árasztással keletkező károk megtérítéséről. A jogi szabá- . lyozást indokolja, hogy még hosszú ideig szükség lesz ilyen tározók felhasználására, mert segítségükkel elejét ve­hetik annak, hogy az árvíz népes településeket öntsön el, vagy nagyobb kárt okozzon a nemzeti vagyonban. A szük­ségtározót — amint a rende­let meghatározza — a telepü­lésektől távol, gyéren lakott vagy lakatlan, és a mezőgaz-. dasági hasznosításban is ke­vésbé értékes területen léte­sítik, s a töltés átvágásával, megnyitásával ebbe engedik be a magas árhullámból megcsapolt vizet, hogy a fo­lyó többi szakaszain teher­mentesítsék a töltéseket. Az árvízi szükségtározókat azoknál a kisebb folyóknál alakítják ki, amelyeknek ár­védelmi töltései még nem eléggé magasak és erősek ahhoz, hogy a szokásosnál magasabb és tartósabb ár­hullámok esetén is kellő biz­tonságot nyújtsanak. A szükségtározók hasznát ta­núsítják a Körös-völgyi ta­pasztalatok is. A Kö­rösök árterületén mintegy 50 milliárd forint értékű nép- gazdasági vagyont védenek a töltések, ebből egy árvízi elöntés a számítások szerint 3—5 milliárdos kárt okozhat. Ezzel szemben átmeneti meg­oldásként mindössze 110 mil­lió forintba került két szük­ségtározó kiépítése. A szük­ségtározó elárasztásával ke­letkező kár pedig mintegy 20 millió forintra becsülhető, ám legfeljebb 15—50 éven­ként fordul elő magas ára­dás, amelynek fölös vizét be kell engedni a tározóba. A tervek szerint a Körösök völgyében, a Lajta, a Rába, a Zagyva, a Tárná, valamint a Bana patak mentén össze­sen tíz árvízi szükségtározót létesítenek, mintegy 24 ezer hektáron, csaknem 400 millió köbméter víz átmeneti befo­gadására. A rendelet egyebek között intézkedik arról, hogy a szükségtározó céljára kijelölt területen csak a vízügyi ha­tóság hozzájárulásával sza­bad épületet elhelyezni, illet­ve területfelhasználási és épí­tési engedélyt adni. Ha a magas áradás miatt a szük­ségtározó felhasználására várhatóan sor kerül, akkor ennek előrelátható időpont­járól értesíteni kell az ér­dekelteket, hogy a károk csökkentése érdekében gon­doskodhassanak a lábon álló vagy betakarított termények és egyéb javak mentéséről. A rendelet a mezőgazdasági üzemeket arra ösztönzi hogv a tározó vizének leeresztése után másodvetéssel vagy egvéb módon csökkentsék a kárt. Ennek elmulasztása esetén ugvanis nem kapnak térítést a kárnak azért a ré­széért. ame'vet kellő mező­gazdasági hasznosítással pó­tolhattak volnak. Kritika című folyó­irat 1972 februárjá- ____ ban adta közre Il­lés Endre Diófát ültetni — Egy klasszikus sorozat ter­ve című írását, amely — ko­rábbi viták folytatásaként, azok eredményeit is felhasz­nálva — egy nagyszabású könyvsorozat tervezetét mu­tatta be. Ez a könyvsorozat, a Magyar Remekírók soro­zata, a magyar irodalom klasszikus íróinak és művei­nek közreadására vállalko­zott. „Olyan összegzésre vol­na szükség — jelentette ki Illés Endre —, amit irodal­munk egészéhez vezető ka­lauznak nevezhetnénk. És olyan olvasókhoz szólna, akik már jó olvasók: akik klasz- szikusainkat, a félmúlt, s a jelen nagy íróit egy-egy mű­vükben megismerve, a ki­egészítést kívánják, bizonyos szerény teljességet olvasmá­nyaikban, élményeikben, könyvespolcaikon. A nemze­ti irodalom folyamatosságát.” A közreadott tervezet száz­hatvan kötetet foglalt magá­ba, a meginduló eszmecseré­ben esszéírók, irodalomtör­ténészek vettek részt, a töb­bi között Barta János, Gyer- gyai Albert, Kardos Tibor és Nagy Péter. A nagyszabású terv általános helyesléssel, az olvasóközönség érdeklődésé­vel találkozott. A szép tervek megvalósu­lásának eredményeként 1973- ban Csokonai Vitéz Mihály műveinek kétkötetes gyűjte­ményével indult meg a Ma­gyar Remekírók sorozata. A hosszú távú munkálatokat reprezentatív szerkesztő bi­zottság irányítja, amelynek közismert írók: Illés Endre, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Vas István — és irodalom­tudósok: Király István, Kla- niczay Tibor, Pándi Pál, Ső­tér István, Szabolcsi Miklós a tagjai. Évente átlagosan öt-hét kötet lát napvilágot, a kötetek a modern textoló­gia (szöveggondozás) szabá­lyainak megfelelően adják közre a klasszikus szerzők műveit. A sajtó alá rendezés munkáját tudós irodalomtör­ténészek vállalták. A ma­gyar könyvkiadás nem elő­ször helyez az olvasóközön­ség asztalára ilyen reprezen­tatív könyvsorozatot (az öt­venes—hatvanas években megjelent Magyar Klassziku­sok sorozata is hasonló célt szolgált), ám ilyen gazdag­ságban, bőségben még egyet­len könyvsorozat sem vállal­kozott arra, hogy összegyűjt­se és közkinccsé tegye a ma­gyar irodalom remekműve­it. A Magyar Remekírók so­rozata irodalmunk hét év­százados fejlődését mutatja be. Erről a fejlődéstörténet­ről a legtöbb magyar olva­sónak — általában iskolai emlékei alapján — van va­lamilyen képe. Valójában ennek a képnek az átalakítá­sára, mondhatnám úgy is, kiteljesítésére törekszik a sorozat. Gyakran nem is sejtjük, hogy irodalmunk tör­ténete milyen értékeket és érdekességeket rejt magá­ban. Különösen a régebbi ma­gyar irodalom, amelyet még a műveltebb olvasó is csak hézagosán ismer. Holott ér­demes megismerkedni vele, hiszen nemcsak nemzeti tör­ténelmünk alakulását kíséri nyomon, hanem eredeti gon­dolatokban, költői, elbeszélő és drámai értékekben is gaz­dag. Megmutatja, miként eszmélkedtek és éreztek, ho­gyan éltek, utaztak, munkál­kodtak és — történelmünk szüntelen kényszerűségei kö­vetkeztében — hogyan har­coltak a régiek. A Magyar Remekírók klasz- szikus irodalmunk legjobb műveit adja közre, közöttük olyan válogatásokat, ame­lyekkel — újszerűségük kö­vetkeztében — külön is fog­lalkoznunk kell. Ilyenek min­denekelőtt e régebbi magyar irodalom és gondolkodás ne­hezebben hozzáférhető alko­tásai, amelyeknek sajtó alá rendezése kulturális tuda­tunkat, nemzeti önismere­tünket teszi gazdagabbá. A Humanista történetírók cí­mű kötet régi történeti iro­dalmunk klasszikus alkotá­sait, a többi között Antonio Bonfini, Thurzó János, Bro- darics István, Oláh Miklós és Szerémi György műveit mutatja be. Mátyás király uralkodását, a magyar állam mohácsi bukását és három részre szakadását, vagy a régi Erdély történetét beszé­lik el ezek a tudós — álta­lában latinul író — huma­nista történetírók. Történet­írók, akik szenvedélytől iz­zanak, minthogy nemcsak koruk szenvtelen krónikásai voltak, hanem a nemzeti egység, a török elleni küz­delem harcos publicistái is. Hasonlóképpen érdekes ol­vasmány a Magyar gondol­kodók — 17. század című kötet. Ebben a terjedelmes gyűjteményben a kor ma­gyar filozófiai, pedagógiai és politikai irodalmának kiváló képviselőivel ismerkedhe­tünk meg, a többi között Szenei Molnár Albert, Apá­czai Csere János, Pápai Pá- riz Ferenc műveivel. A Ma­gyar drámaírók — 16—18. század című gyűjtemény a régi magyar dráma emlékeit — Bornemisza Péter, Balas­si Bálint, Gyöngyösi István és Bessenyei György műveit — adja közre. Drámairodal­munk kezdeteiről és fejlő­déstörténetéről rajzol képet, olyan drámai szövegekre is rávilágítva, amelyek a régi magyar irodalom iránt meg­nyilvánuló érdeklődés kö­vetkeztében egyszer a szín­padon is újjászülethetnek. Igen értékes és izgalmas olvasnivalót ad közre a Ke­nyeres Zoltán válogatásában és szerkesztésében megjelent Esszépanoráma című három- kötetes gyűjtemény, amely fél évszázad magyar esszé­irodalmának hagyományait és változatait mutatja be. E nagyszabású gyűjtemény iga­zolja, hogy a huszadik szá­zadi magyar esszé minden­ben megfelelt történelmi hi­vatásának: ha kellett, javas­latot tett, bírált, tanácsot adott, ha kellett, szót emelt az irodalmi és művészeti újí­tásért, sőt forradalomért. So­kan tudatában voltak a ma­gyar esszéirodalom értéké­nek és gazdagságának, most azonban igazolást is nyert. emzeti irodalmunk — és most az irodalmat ____ igen tág értelemben h asználom, úgy, hogy bele­férjen a tudományos, a kri­tikai és az esszéirodalom is — gondozása és terjesztése nagy felelősséget, egyszer­smind szép hivatást jelent. Ezt a felelősséget vállalta a Magyar Remekírók könyv- sorozata is, amely gondos fi­lológiai munkával, szép ki­állításban teszi közkinccsé ennek az irodalomnak a leg­fontosabb műveit. A tizedik évébe lépő könyvsorozat — amely eddig közel hatvan kötetet tett le a magyar ol­vasóközönség asztalára — a mai magyar könyvkiadás legfontosabb: a jövőnek is szóló vállalkozásai közé tar­tozik. A diófa termőre for­dult: a termés betakarítása tovább folyik a jövőben is. Pomogáts Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents