Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-24 / 95. szám
Segédmotor-kerékpár, lovas kocsi, lassú jármű Figyelem és fegyelem az utakon A lassú jármű, a segédmotoros kerékpár, illetve az állati erővel vont járműre való vezetői, hajtói igazolvány megszerzéséről tudni kell, hogy az ilyen igazolvány annak adható ki, aki a 14. életévét betöltötte és a közlekedésrendészeti vizsgán megfelelt. Az elmúlt évek során alkalmazott vizsgáztatás módja megváltozott. A szóbeli ■ vizsgáztatás . helyett úgynevezett tesztrendszerű vizsgáztatás van érvényben, napjainkban — kivétel az állati erővel vont járművek vezetői, ezek ma is szóbeli vizsgát tesznek. A Békés megyei Gépjárművezetői Vizsgabizottság az érvényben levő tesztrendszerű vizsgákra, tanfolyammentes vizsgajelentkezéseket is elfogad. Az Autóközlekedési Tanintézet, mint A sebesség szó hallatára önkéntelenül is eszébe jut az embernek a megállás művelete. A megálláshoz pedig ezer kérdés és felkiáltás tartozik. Mindez azért van így, mert — talán — ez a legfontosabb művelet a közlekedésben részt vevők számára. Ezt kell tudni végrehajtani a legkritikusabb helyzetben is. De vajon meg tu- dunk-e állni akkor és ott, ahol és amikor szeretnénk? Sajnos, sok esetben nem! Erről győződhet meg az, aki a megyei baleseti statisztikát megnézi. A sok számadat között a legelszo- morítóbb az az 52-es szám, amely azt jelzi: ennyivel kevesebben vehetünk részt a forgalomban. Akiket e számok rejtenek, már nem tudnak nyilatkozni, de biztosan szerettek volna ők is megállni, és tovább élni, csak nem tudtak, vagy az adott körülmények' között már nem lehetett. Nem lehetett, mert talán pont a haladási sebességnél számították el magukat. képzőszerv, lehetőséget biztosít a tanfolyam elvégzésére, ahol megfelelőképpen felkészíti a hallgatóit úgy a közlekedésrendészeti szabályokból, mint a biztonsági berendezésekből. A tanfolyamra való jelentkezéseket a képzőszerv Békéscsabán, valamint a megyei kirendeltségeken is elfogad, és 20 fős létszám esetén a tanfolyamot beindítja. A tanfolyam- hallgatók 32 elméleti óra alapképzést kapnak ahol megfelelőképpen fe] tudnak készülni a követelményekre. A tanfolyam díja személyenként 180 forint, ennek befejezése után a gépjárművezetői vizsgabizottság 50 forintos vizsgadíj befizetése mellett tervszerűen végzi a vizsgáztatást. Mochnács András, az MKBT Gyermek és Ifjúsági Közlekedésnevelési Szakbizottság tagja Intő példa legyen ez számunkra! Óvjuk magunkat, féltsük tárgyainkat, járműveinket. Saját testi épségünkre, értékeinkre vigyázva pedig egyben mások életét, járművét és értékeit is őrizzük. Éppen ezért sebességünket mindenkor helyesen válasszuk meg. Vezessünk mindig az út-, a látási és a forgalmi viszonyoknak megfelelően. Igaz, hogy számokban is ki van fejezve, és határa van a legnagyobb sebességnek, de ez nem elegendő. Az alkalmazható legnagyobb sebességet mindig valamihez viszonyítva — relatív módon — kell megválasztani. Ezért a jármű sebességét a maximálisan engedér lyezett határokon belül úgy válassza meg a vezető, hogy járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül, és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell. Farkas László oktató Alig van olyan nap a baleseti krónikában, amelyen ne szerepelne a figyelmetlenség a baleset okaként. Ennek ellenére nagyon keveset tudunk a fi- gyelmi tevékenység természetéről, működési módjáról, hibáiról. A figyelmetlenség minden foglalkozási körben káros következményekkel jár, de a közlekedésben életünkkel fizethetünk érte. A figyelem valójában agytevékenységünknek az a művelete, amellyel válogatunk a környezeti ingerek között. A gép- járművezetőnek egyszerre több irányban és feszültért kell figyelnie arra' is, hogy a környezeti ingerek közül csak azt válassza ki, ami a közlekedés szempontjából fontos, illetve veszélyes lehet. A külső hatásokat a fontosság és minőség szerint különböző módon fogjuk fel. Csak annak lehet a figyelme jó, megbízható, akinek az érzékszervei jól funkcionálnak, aki képes egyidejűleg több cselekvésfolyamatot elvégezni. Aki nem tudja a kívülről kapott jelzéseket kellő időben észlelni, akinek a gondolkodása lassú, vagy aki az indulatainak adja át magát, vagy a sokirányú figyelmi tevékenységben gyorsan elfárad, figyelmetlenné válik, az nem tud biztonságosan közlekedni a közutakon. Minden esetben folyamatosan arra kell koncentrálni, ami a mozgásunk, a forgalomban betöltött helyünk és szerepünk szerint fontos, de még arra is, amivel kapcsolatba kerülhetünk. Vezetés közben befogadni ingereket, megérteni az információkat, azokat emlékezetben tartani, és szükséges elemeit adott pillanatban felhasználni, mindez lehetetlen a figyelem nélkül. Ez az alapkövetelménye mindenfajta tájékozódásnak. Nem alakuld hat ki a vezetői jártasság, megfigyelőképesség, döntési készség akkor, ha a figyelmünk gyengén vagy rosszul • működik. Baj, ha valami könnyen elvonja a figyelmünket, vagy olyan dologra figyelünk, ami nem kerülhet velünk kapcsolatba. A járművezetés mozgással, változásokkal jár, ki vagyunk téve a külső környezet állandó csábításának, s a magunk' önkéntelen reflexeinek. A vezetés közben sok kívül eső tárgy, gondolat tolakszik tudatunkba, s ez figyelmünket eltérítheti. Ki ne ismerné saját gyakorlatából azt a szituációt, amikor eszébe jut valami jó vagy rossz dolog, gondolatban ezzel a vággyal foglalkozik, ami elvonja figyelmét, vagy szeme tovább időzik' egy hirdetőoszlopon, sétáló páron, csinos lábon stb. A lehetőségek sokasága adódhat a figyelmünk / eltérítéséhez. Legtöbbször pillanatok alatt leköthetik a figyelmünket a külső ingerek közül a nagy intenzitású érzéklések — baleset, fényjelzés, erős hangok' stb. önkéntelenül koncentrálódik a figyelmünk akkor is, ha nagy kontrasztokat érzékelünk, pl. a zajt hirtelen csend váltja fel. vagy a motor hirtelen rángatni kezd az addig sima haladás után. Bizonyos típusú vezetőknél a zene hallgatása városi forgalomban zavaróan hathat a vezetési magatartásra, de gyér forgalmú vidéki utakon a többségnél éberségi színvonal fenntartásával kedvezően befolyásolja a figyelmi tevékenységet. Az út menti fasort nem az erdész vagy festőművész szemével nézi, nem a gyermek hancúrozási terepét látja benne, hanem azt, hogy egy esetleges kanyart eltakarnak a fák. A hivatásszerű érdeklődés és elkötelezettség minősíteni tudja még az önkéntelen figyelem tárgyait is. Ez a felelős érdeklődés adja meg a vezetéshez a biztonságot. így nem véletlen, hogy a vezetés biztonsága megkívánja a pihenést. A figyelmetlenség nem utolsósorban a fáradtság állapotának' következménye. Általában minden óra után pár perces pihenőt kellene tartani. Ezt mindenkinek egyénileg kell eldöntenie, hogy szervezetének hány perc pihenőre van szüksége. Jó testi-lelki kondícióban, ismerős útvonalon vezetve kevesebb koncentráció szükséges, mint egy teljesen ismeretlen környezetben való haladásnál. Tudnunk kell, hogy a balesetek több mint 30 százalékát lehet visszavezetni az elfáradásból származó figyelmetlenségre. Ha egy forgalmi változás következtében a gépjárművezető ' veszélyben érzi magát, akkor ez a jelenség a tudatállapotot teljesen kitölti, és minden más jelenség észlelését elfojtja, még akkor is, ha az egy következő veszélyforrást jelent számára. Sok kezdő vezető a járművezetés technikájának elsajátítását tartja nehéz feladatnak, valójában a szokatlan és begyakor- latlan megosztott figyelmi nehézségtől szenvednek, hibáznak. Csak- gyakorlott vezető képes arra, hogy a második veszélymozzanatot is idejében felfogja és elhárítsa. Figyelmünk jó működését érzelmeink is befolyásolják. Egy kiegyensúlyozott lelki állapotban zökkenőmen- tesebb a vezetés, mint egy rendezetlen családi vagy munkahelyi háttérrel, melyek hangulati életünket beárnyékolják. Csak az tekinthető jó járművezetőnek, aki egészségesen, pihent szervezettel úgy ül a gépjárműjére, hogy a járművet ő „vezeti, irányítja”, önkéntelen figyelmét pedig a feladat hibátlan elvégzéséhez alakítja. Dr. Baly Hermina, MKBT Orvosi Szakbizottság-vezető Relatív sebesség Közlekedésre nevelés az oktatásban II közlekedés segítője A motorizáció és urbanizáció korát éljük. A fejlődés jelenlegi szintje és üteme megköveteli, hogy tanulóink a felnőtté válásukkal egy időben olyan helyes közösségi, belső meggyőződésből fakadó közlekedési szemlélettel rendelkezzenek, amely alkalmassá teszi őket a közutakon rájuk és közlekedő embertársaikra leselkedő veszélyhelyzetek leküzdésére. Ehhez el kel] érni, hogy már fiatal korban próbáljanak' magukban helyes közlekedési szemléletet kialakítani. E területen első meggyőző érv a közlekedési veszélyek mértékének reális tisztázása. Tudni kell azt: hazánkban évente 2500—3000 ember hai meg közlekedési balesetek során. A balesetek 98 százalékában az ok a helytelen emberi magatartás. A szomorú számok kapcsán fontos, hogy megvilágítsuk azt: a közlekedés nagyon dinamikus, komplex folyamat. El kell érni, hogy érezzék tanulóink’, a közlekedésben rendkívüli felelősséggel kell viselkedniük. Tudatosítani kell azt is, hogy minden egészséges ember alkalmas helyesen és biztonságosan közlekedni. Az oktató-nevelő munkában fontos helyét foglal el a helyes önismeretre nevelés, hogy a tanuló reálisan eldöntse gyalogosan vagy járművezetőként vegyen-e részt a közlekedésben. Az iskola feladata, hogy olyan ismereteket nyújtson, amely megteremtheti a tartós veszélyhelyzet nélküli járművezetés feltételeit. Ezért el kell sajátíttatni a szabályismeretet, a fejlődési szintnek megfelelően fokozatosan mélyítve. A közlekedésben logikus gondolkodásmódot kell kialakítani. Erre minden szaktárgyi óra alkalmas, ha a téma közlekedési oldalát is megvilágítjuk. A közlekedési jártasság kialakítása talán a legkönnyebben megoldható feladat. Ennek a közös kirándulások, túrák jó gyakorló helyzetei. A legbonyolultabb feladat a veszélyhelyzetfelismerési és -elhárítási készség kialakítása. Szükség van a közlekedési szituációk részletes elemzésére. Fontos a rendszeres tanórán kívüli szakköri, gépjárművezetői tanfolyamon való rendszeres részvétel. A középiskolában a legdöntőbb feladatok egyike az oktatási nevelési tervben az erkölcsi nevelés. A közlekedésben is a szocialista erkölcs szabályai szerint kell viselkedni. A helyes közlekedésre nevelésben tehát akkor teszünk a legtöbbet, ha a kollektivizmust erkölcsi alapelvként kiterjesztjük a közlekedésben részt vevő ember magatartására. Meg kell érteni a tanulóknak, hogy a közlekedés az emberi humanizmuson alapul. Nem az közlekedik jól, aki a szabályokat mindenáron betartja, hanem, aki felelősséget érez embertársaiért is. Ezért az osztályfőnöki órákon mi pedagógusok' sokat tehetünk. E cél megvalósítása nehéz feladat, de gyerekeink egészsége, jövője a befektetett munkát mindenképpen megéri. Almási Gábor tanár Ha az utakon valahol a közlekedési rendőrök igazoltatnak, netán a trafipaxos kocsi áll, a járművezetők ezt egymásnak már messziről jelzik. Arra viszont kevesen gondolnák, hogy a rendőrök különböző intézkedéseikkel, figyelmeztetéseikkel az esetleges bírságokkal a közúti közlekedés rendjén őrködnek, a közlekedést segítik. Egy kö- • zülük Giricz Mihály, a fiatal rendőr törzsőrmester, akive] szolgálat közben szakítottunk' időt a beszélgetésre. Példásan pedáns ember hírében áll. — Hogyan lett közlekedési rendőr? — fordulok hozzá. Mielőtt válaszolna, pillanatig töpreng, közben megpödri kackiás bajuszát, s rágyújt. — Békéscsabán, a nyomdaipari szakközépiskolában érettségiztem, majd nyolc évig a Kner Nyomda gyomai üzemében dolgoztam, ahonnan a határőrséghez vonultam be katonai szolgálatra. Leszerelésem után néhány hónappal Budapestről megkerestek1: lenne-e kedvem a rendőri szolgálathoz? A közlekedésihez igen, Válaszoltam, s 1977-től teljesítek szolgálatot. Időközben elvégeztem az alapfokú iskolát, majd a Kun Béla Zász. lósképző Iskolában a helyszínelő-vizsgáló szakot. Jelenleg járőri szolgálatot teljesítek, viszont ha kell, helyszínelek is — hallom, s közben nagyot szippant cigarettájából. A füstöt lassan fújja ki, majd szinte önmagának megjegyzi: — A nyomdában először nem akarták elhinni, hogy rendőr leszek .. . — Mi vonzotta erre a pályára? — Mindig érdekelt a közlekedés. Tíz éve van hivatásos jogosítványom, 1974-től rendszeresen vezetek. A határőrségnél is gépkocsival teljesítettem szolgálatot. Felemelő dolog, amikor pz em- bér akaratának engedelmeskedik a gép, ott s akkor és úgy, ahogyan akarja. Rendőri tapasztalataim viszont nem erről győznek meg egyértelműen. Nagyon sokan azt hiszik: ha van jogosítványuk, már vezetni is tudnak. Ha a KRESZ tökéletes ismerete, annak alkalmazása , a gyakorlattal is párosul, akkor nincs gond. Sajnos, sokan a közlekedés szabályait a gyakorlatban nem tudják alkalmazni, számtalan gépjárművezető nincs tisztában a rendőri karjelzésekkel, nem tudják mit tegyenek, ha jön egy megkülönböztető jelzést használó gépkocsi. A gyalogosok szabálytalankodása is gyakori... — Milyen lenne az ideális közlekedés- rendőri munka? — Ha ideális gépjárművezetők lennének', ránk nem lenne szükség — neveti el magát, majd komolyra fordítja a szót. — Ha valaki elköveti a szabály- sértést, legyen benne gerincesség, hogy el is vállalja. Higgye el, mi rendőrök nem szívesen bírságolunk, mert azzal nem lesz senkiből jobb járművezető. Felhívjuk a figyelmét a szabálysértésre, s ha az nem súlyos, akkor figyelmeztetjük' a szabálytalankodót. — Nem könnyű a ■rendőri munka ... ■ — Állandóan, a feladatoktól függően, változó szolgálati beosztásban dolgozunk. A mi hivatásunkban nincs ünnepnap, vasárnap, napsütésben és hóesésben is teljesíteni kell szolgálatunkat. — Szabad idő? — Hobbim az autó. Vagy egy Skodám, azzal szoktam bíbelődni, szeretek olvasni, zenét hallgatni, focizni, és persze szívesen dolgozom szüleim kertjében is — hallom a választ. Néhány perc múlva csapódik a rendőrautó ajtaja, Giricz törzsőrmester folytatja a napi szolgálatot. ■ , - m „a.-,
