Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

NÉPÚJSÁG

1982. április 24., szombat

Ha megkésve is, de újraéledt ' a természet. Megkezdődtek a munkák a szaporodó kiskertekben. A feltámadt kertészkedést kedv egyrészt hobbit, másrészt jól átgondolt családi gazdálkodási tervet takar.

A földművelésben békésen megférnek egymás mellett az évszázadok alatt kialakult hagyományos módszerek, s a gyorsan tért hódító modern kisgépek. Egy közös vonás mégis van bennük: a lóvontatású ekekapához s a kistrak- torhoz egyaránt szakértelem kell. Képeink tanúsága szerint, még a földművelés „nagymestereinek” is gondot okoz időnként a precíz munka. Az idősebbek, akik hosz- szú évtizedeken át együtt éltek, lélegeztek a földdel, bizony le-leül- nek már, hogy megpihentessék fáradt tagjaikat.

Szerencsére, az újból kibontakozó kiskertművelési kedv biztosítja az utánpótlást minden korosztályból. (bse)

Fotó: Fazekas László

Eredményes a pártfogói tevékenység megyénkben

Interjú lász József igazgatóval

Mintegy 40 évvel ezeló'tt hívták életre Svájcban a pártfogói rendszert. Azzal a céllal, hogy segítse a megtévedt fiatalok talpraállását. Ez a gondolat hazánkban is régóta érlelődött a gyermekvédelemmel foglalkozóknál. 1971-ben kezdték szervezni megyénkben a pártfogói rendszert. Elsősorban, hogy pedagógiai segítséget nyújtsanak a fiataloknak. Abban az időszakban veszik védőszárnyuk alá a pártfogoltakat, amikor legtöbb gondjuk van, hiszen botlásaik miatt legtöbb esetben családjuk, és a barátaik is elfordulnak tőlük. A pártfogói rendszert a megyei gyermek- és ifjúsági intézet fogja össze. Az intézet igazgatójával, Jász Józseffel ennek a szerteágazó munkának a tapasztalatairól beszélgetünk.

— A pártfogói rendszer bevezetésekor megyénkben mindössze két főfoglalkozású dolgozó kezdte el ezt a tevékenységet. El kell mondani, hogy bizony sokan kétkedve fogadták, hogy hozhat-e sikert. Úgy 4—5 év múlva, amikor a rendszer kiépült, a gyakorlati tapasztalatok már kedvező eredményekét mutattak. Ezt követően intenzív fejlődésnek indult a pártfogói rendszer. A főfoglalkozású dolgozók' mellett társadalmi pártfogók is kaptak megbízást. Jelenleg hét hivatásos pártfogó dolgozik megyénkben. ök foglalkoznak a súlyosabb esetekkel. Ugyanakkor területükön irányítják a társadalmi pártfogók munkáját. Megyénkben 393 fiatal mellett áll pártfogó.

— Napjainkban gyakran esik szó a veszélyeztetelt fiatalokról. Milyen az arányuk megyénkben?

— A veszélyeztetett környezetben élő fiatalok aránya nálunk nem magas. Alatta van az országos átlagnak. Ezekre a fiatalokra nagy figyelmet fordítunk. Egy részüknél megelőző intézkedéseket alkalmazunk. Kisebb hányadot képeznek azok, akik magatartásuk révén összeütközésbe kerülnek a törvénnyel. Az aktív megelőzési tevékenység növeli a pártfogolt -fiatalok számát, de egyben biztosítéka is annak, hogy egyre kevesebben kövessenek el valamilyen bűncselekményt.

— Hallhatnánk-e néhány szót a veszélyeztetettség okairól? Vajon a társadalmi erőfeszítések ellenére „újratermelődik-e” a rossz környezet?

— A veszélyeztetettségi tényezők körében tartjuk számon a kiskorúak tossz baráti, családi környezetét, a társadalmi szabályok be nem tartását, a viselkedési és együttélési normák el nem fogadását, az érzelmi kapcsolatok hiányát, a felbomló családokat. A veszélyeztetettség újratermelődésével sajnos nap mint nap találkozunk.

— Van-e lehetőség a megelőzés tevékenységének hatékonyabb gyorsítására?

— Terveinkben szerepel, hogy a megelőzési folyamatot fel kell gyorsítani megyénkben. Az egész preventív tevékenységünket komplexen' szemléljük, és a feladatokat is így végezzük. Elsőbbséget szántunk a nevelési folyamatoknak, és a jövőben is szem előtt kell tartanunk ezek erősítését. S ezen belül a magatartási, viselkedési normák, valamint erkölcsi szabályok elfogadásának beépítését a. fiatalok személyiségébe. Külön kell említenem az érzelmi sivárság tünetét. Az egyéb nevelési tényezők mellett az érzelmek pozitív fejlődését is elengedhetetlennek tartjuk. Erre a kérdésre is nagy súlyy helyezünk.

— Milyen hatásuk van a védő- és óvóintézkedéseknek?

— A védő- és az óvóintézkedéseket általában két részre kell bontani. Mégpedig a szülő és a fiatalkorúak magatartására. Nem egy ízben éppen a szülők teremtenek olvan környezetet, olyan lég-, kört a családban, hogy a fiatal belesodródik a bűnbe. Hangsúlyoznom kell, hogy ezek a súlyosabb esetek. A fiatalakorúak érdekében ilyenkor a szülők magatartását kellene először megváltoztatni ahhoz, hogy eredményesen felléphessünk a rossz útra tért fiatal érdekében. Nagyon nehéz ilyenkor eredményt elérni. Különösen akkor, ha a szülő alkoholista, vagy munkakerülő életmódot folytat. Azokban az esetekben, amikor a fiatal helytelen magatartása kívánja meg az intézkedést, könnyebb eredményt elérni, mert hiszen a pártfogók' támaszkodhatnak a szülőkre.

— Közismert, hogy a pártfogói tevékenység igen széles körű. Vajon a sokirányú erőfeszítések milyen eredménnyel járnak?

— A pártfogói tevékenység két részből áll. A megelőzésből és utógondozásból. Megelőzésre akkor van szükség, ha a fiatal különböző okok miatt veszélyhelyzetbe kerül. Ez igen széles kört ölel át. Magában foglalja a rossz családi körülményeket éppúgy, mint a helytelen magatartást De lehetnek egészségügyi okai is. Ezeket az eseteket a tanácsok gyámhatóságai jelzik, és keresik pártfogóinkat, hogy segítsenek a kiskorú veszélyeztetett helyzetének felszámolásában. A pártfogói tevékenység másik részé az utógondozás. Erre akkor kerül sor, amikor a bíróság különböző bűncselekmények miatt elítéli a fiatalt, de próbára bocsátja, vagy felfüggeszti a szabadságvesztés végrehajtását, s ugyanakkor magatartási szabályokat ír elő. A pártfogó ezeknek a betartásához nyújt támogatást.

— Milyen eredménye van a megelőzésnek, illetve az utógondozásnak?

— Legtöbb esetben sikeresnek mondhatjuk a veszélyhelyzetek felszámolását, annak ellenére, hogy az utógondozottak többsége azok közül kerül ki, akikkel már a megelőzés során foglalkoztunk. Utógondozásban részesítjük- azokat a fiatalokat is, akiket a bíróság végrehajtható szabadságvesztésre ítél. A szabadságvesztésük letöltése után segítjük őket a társadalmi beilleszkedésben. Illetve abban, hogy ne kövessenek el ismét bűn- cselekményt. Az utógondozás sikeresebb, mint a megelőzés. Ehhez nagymértékben az is hozzájárul, hogy a bírósági ítéleteknek megvan a kellő nevelő hatásuk.

— Mi a helyzet az állami gondozottakkal?

— Az állami gondozás

megszüntetése után a fiatalok beilleszkedését ugyancsak a pártfogók segítik. Évente mintegy 70—80 18

éves fiatalról van szó. Társadalmi beilleszkedésük

nagymértékben attól függ, hogy milyen háttér áll mögöttük.

— Hogyan kell ezt érteni?

— A fiatalok többsége azért kerül állami gondozásba. mert a szülők alkalmatlanok voltak a nevelésükre. Később sem igen változtatnak magatartásukon. Éppen ezért rájuk' csak elvétve lehet számítani. Ki kell építeni egy olyan társadalmi hátteret, amelyre a fiatal a gondozás megszűnése után támaszkodhat. Erre nagy szükségük van ezeknek a fiataloknak. A munkahelyek, az ifjúsági szervezetek és a pártfogók támogatják' őket a beilleszkedésben.

— Milyen munkát végeznek a társadalmi pártfogók?

— A társadalmi pártfogók zömmel pedagógusok, szocialista brigádok, munkahelyek és a szakszervezeti bizottságok vezetői, elvétve ifjúsági vezetők' is akadnak közöttük. Náluk nélkül a sokrétű, fiatalokat támogató tevékenységnek mi se tudnánk eleget tenni. A társadalmi pártfogók nagymértékben hozzájárulnak a sikerekhez. önkéntes munka ez. Olyanok vállalkoznak rá, akik szívügyüknek tekintik' a fiatalok nevelését. Mondhatom, hogy megyénkben nagy odaadással tesznek eleget társadalmi megbízásuknak.

— Végezetül hallhatnánk-e néhány szót arról, hogy milyen hatásfokkal működik megyénkben a családgondozás?

— A pártfogóink a tanácsok gyámhatóságaival karöltve végzik tevékenységüket, így a családgondozást is. Az esetek többségében az utógondozás sikere a család belső kapcsolatára vezethető vissza. A gyors és teljes sikerrel járó pártfogói munka, legyen az elő- vagy utógondozás, a család talpraállá- sán, összefogásán múlik. Megértik-e, hogy a pártfogó nem a családi életbe akar beavatkozni, hanem a fiatalnak akar segítséget nyújtani a kritikus időpontban. Ott, ahol a család, a szülők támogatják a pártfogót, az eredmény sem marad el. Családgondozói munkánk során arra törekszünk, hogy a szülők, a családtagok ne fordítsanak hátat a kisiklott életű fiatalnak. Továbbá feladatunknak tekintjük a családi kapcsolatok ápolásának' elősegítését, főleg az albérletben élő fiataloknál. Ösz- szegezve a tapasztalatokat; megyénkben eredményesen tevékenykedik a pártfogói rendszer.

Serédi János Fotó: Fazekas László