Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-22 / 93. szám
NÉPÚJSÁG A tőzsdézés nem játék . 1982. április 22., csütörtök o Betongyártás korszerűen Tudja-e a tisztelt olvasó, hogy a magyar külkereskedelmi vállalatok egyike, a mezőgazdasági termények értékesítésével foglalkozó AG- RIMPEX a chicagói tőzsdén „játszik”? Valószínűleg nem. Persze ez a játék nem igazán az. Mert az ezzel foglalkozó magyar tisztviselők nem a saját pénzüket kockáztatják, s a tőzsdére még csak be sem teszik a lábukat. Nem valamiféle szemérmességből, hanem, mert a tőzsdén a „broker"-ek, a tőzsdeügynökök tevékenykednek'. A magyar fél, esetünkben az AGRIMPEX, az amerikai E. F. Hutton és a Merril Linch tőzsdeügynökség ügyfélköréhez tartozik. Ha tehát a magyar vállalat „játszani szeretne”, akkor telefonon utasítja az ügynökséget, amely az utasítást alkalmazottjaival azonnal végre is hajtatja. A budapesti Münnich Ferenc utcai és a chicagói West Jackson Boulevard közötti több mint tízezer kilométeres távolság ellenére három perc alatt végrehajtják a kívánt döntést, illetve szolgáltatják a szükséges információt. A „broker”-ek azonban csak végrehajtanak, tehát a döntésekhez szükséges elemzéseket itt, Budapesten kell elvégezni. És a magyar szak1- emberek — ha valamivel nagyobb valószínűséggel is, mint az antik Róma jósai a madarak röptéből — az amerikai tőzsdeügynökség információiból kísérlik meg kiolvasni a jövőt, a várható áralakulásokat. A tőzsdézésben két alapvető módszer áll egymással szemben. Az egyik az úgynevezett fundamentális módszer, amikor is a közgazda- sági tényezők, a termelés, a fogyasztás idősoros adatai alapján prognosztizálnak. A másik módszerrel az árjegyzések idősoros grafikonjait értékelik, mert abból indulnak ki, hogy minden tőzsdei cikk áralakulásának1 vannak bizonyos törvényszerűségei. Az elemző tehát a napi áringadozás három legjellemzőbb (legmagasabb, legalacsonyabb és zárási) értékéből kialakított grafikon alakját vizsgálva próbálja meghatározni a várható áralakulást. A fundamentális módszert általában a hosszú távú előrejelzésekre használják; a technikai eljárás, a grafikonok elemzése rövid távra, néhány napos előrejelzésre szolgál. Elméletileg, mert a lóversenyhez hasonlóan — ahol a turfújságbói mindenki mindent megtudhat, a befutók sorrendje mégis a legvárátlanabbul alakul — a tőzsdei információk sem -szavatolják a biztos sikert. Volt olyan év, amikor a rossz időjárás miatt azUSA- ban az előzetes várakozásoktól 10 millió tonnával maradt el a szójatermés. Mindenki áremelkedésre számított. A jelek is erre utaltak, hiszen a chicagói tőzsdén júniusban — a rákövetkező év májusában esedékes szállításra — még csak 190 dollárért jegyezték a szójadarát. Októberben már 300-ért. Mindenki megrészegült, de az októberi 300 dolláros ár decemberre 220-ra, márciusra pedig 210 dollárra esett. Az okok, legalábbis utólag, kéBár már egy hónapja itt a tavasz, bizony reggelente ugyancsak csipős hideg van. Lassan- lassan azért valamennyi növényféleség magja a földbe kerül. Ebben az évszakban hétköznap délelőtt igen nagy a forgalom a békéscsabai ÁFÉSZ Jókai utcai vetőmagszaküzletében. — Mit keres? — szólítunk meg egy idősebb férfit, a növényvédő szer. osztályon. — Tudja, van egy kis kertem, mindössze 360 négyzetméteres, most éppen vegyszert keresek. Nyugdíjas vagyok, megtermelem a konyhára szükséges zöldséget, s van egy kis szamócám is. Régen nem jártam már az üzletben. általában kielégítőnek tartom az ellátást — válaszol Gye- raj Pál. — Arvalint és kerti földet szeretnék vásárolni a virágoknak — mondja Szabó János, aki szintén nyugdíjas. Kerekiben van zenfekvőnek tetszettek. A magas szójaárak takarékosságra késztették az állattenyésztőket. Ez csökkentette a keresletet, és végül — szak1- mai zsargonnal élve — el- fárasztotta az árakat. Az AGRIMPEX egy hatodik érzékszervre hallgatva nem futott versenyt a szója árával. Mindig csak annyit kötött le, amennyire éppen szükség volt. . A legrafíináltabb és minden tényezőre kiterjedő elemzést is fölboríthatja a megalapozatlan híresztelések kiváltotta vásárlási pszichózis. Az árak ilyenkor nem is kúsznak, hanem rohannak fölfelé. Azután előbb lassulni kezd, majd megszűnik az áremelkedés. Az óvatosabbak, vagy ha úgy tetszik, az előrelátóbbak, kezdenek eladni, és a folyamat — lavinaszerűen — az ellenkező irányba fordul. Mondhatnánk azt, hogy elméletileg, mert a piac ritkán ismétli önmagát. Ha ugyanis ez a folyamat előre kiszámítható törvény- szerűség szerint zajlana, akkor a tőzsdei ügyletek irányítása olyasfajta mechanikus elfoglaltság volna, mint például a kugliállítás. A tőzsdén képviselt nagy kereskedelmi cégek a hagyományos értelemben nem spekulálnak, tehát ezeket nem lehet a „day trade”-esek'kel (a napi áringadozásokat kihasználó kis spekulánsokkal) összehasonlítani. A nagyvállalatok spekulációját „hedge”-lésnek, magyarul árbiztosító fedezeti ügyleteknek hívják. Mint minden tőzsdei manővernek, ennek is sokféle módszere van, közülük a magyar külkereskedők is minden bizonnyal kiválasztják a számukra legmegfelelőbbet. Például: mivel a gabonatermésünknek' alig felét tudjuk hazánkban tárolni, ezért külkereskedőink úgyszólván csak az aratás időpontjában érvényes tőzsdei árért tudnak exportálni. Pedig néhány hónap múlva a gabona dollárban számított tőzsdei ára esetleg jóval magasabb lehet. Ami elvész a réven, azt a vámon, pontosabban a tőzsdén a már említett árbiztosító fedezeti vásárlásokkal lehetne visszanyerni. Ez úgy történhetne, hogy a ténylegesen eladott gabona árából, illetve annak egy részéből, bízva az áremelkedésben, a tőzsdén napi 'áron azonnal gabonát vásárolnánk'. Papíron! Azután, amikor a gabona ára a várakozásoknak megfelelően valóban emelkedni kezdene, akkor a magyar cég által meghatározott időpontban ezeket a búzapapírokat drágábban eladnák; a nyereség fedezhetné a tényleges termés korai eladásából származó veszteséget. A nyereség nagysága attól függne, hogy a vállalat tőzsdei szakértői elemzéseik alapján melyik időpontot tartanák legalkalmasabbnak a vételre, illetve az eladásra. Arra persze semmi biztosíték nincs, hogy az előre jelzett időpont valóban a legideálisabb lenne, s a nyereség helyett nem kényszerülnének esetleg veszteséget elkönyvelni. De az ilyesfajta kockázat a tőzsdézés jellegéből adódik'. Bonyhádi Péter egy ezer négyzetméteres kertem. A borsót már elvetettem. Gyümölcsfáim is vannak, legalább két héttel lemaradtak az Ilyenkor, április közepén elvárható fejlődéstől. Hiába, hideg ■ van még. Gyakran járok ide. megfelelőnek tartom a választékot, s szaktanáccsal is ellátnak az eladók. A kerti szerszámok között válogat egy időjebb férfi. — Milyen eszközt vásárolna? — kérdezzük. — Lapátot vennék. Nekem is van egy 1200 négyzetméteres kertem. Már elvetettem a borsót, hagymát és a burgonyát is — folytatja Tóth János, a GMV dolgozója. — Milyennek tartja a bolt választékát? — Én szinte minden héten bejárok ide, láttam, hogy jó volt az ellátás ebben a szezonban. Újabb tervek a magánlakás- építőknek Újabb tervsorozatokkal gazdagította a magánlakásépítőknek ajánlott sor-, családi és társasházak terveinek választékát a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet. A családiház-építtetők- nek most készítették el újabb tizenkét épület tervét, amelyet a variánsokkal együtt huszonhatféle változatban lehet fölépíteni. Ezúttal a tervek kétharmada a falusi életmód hagyományainak megőrzésével és főként az északmagyarországi hegyvidéki tájak építkezési szokásaival összhangban javasol korszerű, 65—100 négyzetméter alapterületű családi házakat. Az alaprajzokban a szokásosnál nagyobb konyhákról, pincékről, előtérről gondoskodtak. Nagy figyelmet fordítottak arra is, hogy a lakóház ésszerű kapcsolatban álljon a gazdasági és egyéb melléképületekkel, a meglevő vagy leendő korszerű kisgazdasággal. A nagyobb családi házak tetőterét több ütemben — az anyagi lehetőségek mértékében — lehet beépíteni. Ezzel a több generációs családoknak az otthonát hozzák létre. A korábban kidolgozott korszerű tervekkel és az újabbakkal együtt összesen 160 családi ház ajánlott tervének változatát foglalják össze gyűjteményes katalógusba, amelyet az Építésügyi Tájékoztatási Központ várhatóan az év közepén jelentet meg. Így a budapesti és a hat vidéki kirendeltségének, továbbá 620 bizományosának közreműködésével az egész országban hozzájuthatnak a katalógushoz, s az ennek alapján kiválasztott épületek tervrajzaihoz, amelyet az építési engedély kérelemmel kell majd benyújtani a tanácsoknak. A TTI tervezői a sorházak választékát tavaly három, s most újabb nyolc ajánlott tervvel gazdagították. Ezekben a négy-, ötlakásos sorházakban a korábbinál valamivel nagyobb, általában 80 —100 négyzetméteres, tágas otthonokat lehet berendezni. Hasonlóképpen bővítették újabb nyolc ajánlott tervvel a négy-, hatlakásos és az egy-, kétemeletes kjs társasházak ajánlott terveinek változatait. A korábbiak a hagyományos falazatokkal és szerkezetekkel főként a vidéki, kisvárosi igények kielégítésére készültek. Az újabbak pedig inkább a nagyvárosi életformához alkalmazkodnak korszerűbb épület- szerkezetekkel, modernebb homlokzattal, nagyobb fürdőszobával, garázzsal és különböző korszerű fűtési és melegvíz-szolgáltatási megoldásokkal. A sor- és társasházaknál egyaránt kihasználták a tetőtér beépítésének, tehát kétszintes lakások kialakításának lehetőségeit is. Ezeket az új ajánlott terveket is várhatóan ez év nyarán adja ki az Építésügyi Tájékoztatási Központ. Fiatalember válogat a vetőmagvak között. — Szarvasról jöttem, petrezselyem- és uborkamagot keresek. — Sajnos, uborkamagot csak a drágábból tudok adni — válaszol az eladó. — Akkor azt nem kérem — sóhajt nagyot Molnár István, majd folytatja: — Tavaly jobb volt az olcsó magból kelt uborkám. Hamarosan elvonul a vevők nagy hulláma. — A szezon előtt jól elláttak áruval bennünket. Az idén azonban — talán a megnövekedett hétvégi szabad idő miatt — többen keresik fel az üzletet — mondja az egyik eladó. — Virágmagból kevés a választékunk, s az uborkamagból is csak a drágább, külföldi fajtákból tudunk adni. Közben újabb vásárlók érkeznek. Változatosan telik a tavaszi délelőtt a megye egvik legnagyobb vetőmagszaküzletében. (Verasztó) A beton szilárdsága az összetételétől ’ függ, vagyis attól, hogy mennyi a keverékben a kavics, a cement és a víz. Becsléssel megközelítőleg is nehéz meghatározni azt a mennyiséget, amennyi az előírt szilárdság eléréséhez szükséges. A biztonság miatt rendszerint túlméretezik a cementadagolást. Azt pedig lehetetlen megállapítani, hogy mennyi a kavicsban a víztartalom, és mennyi víz kell még a keverékhez. Ezeket a pontatlanságokat küszöböli ki a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat betonkeverő központi üzemében a betongyári, valamint az előre- gyártási, technológiai folyamatok automatizálása, amelynek a megvalósítását az ÉVM célprogrambizottsága kezdeményezte. Lajtai Lajosnak, a vállalat fejlesztési osztályvezetőjének a tájékoztatása szerint a próbaüzemelés április 19- én kezdődött és egy-két hétig tart. Az automata berendezés irányítja a mérlegeket, amelyek 2—2,5 ezrelék pontossággal adagolnak. A kavics nedvességtartalmát hamarosan nukleáris műszerrel mérik majd, és a berendezés ennek megfelelően korrigálja a vízadagolást. A keverési folyamat befejezése után a gép hitelesen bi- zonylatolja a mért adatokat. Közben a nagy silóból automatikusan feltöltődik a háromfajta kavics és a cement tárolója. Ha nincs kavics vagy cement, a berendezés működése megszűnik. Akkor is, ha a gép elromlik. Ilyenkor a kezelő képernyőn láthatja, hogy mi a leállás oka. Az Építéstudományi Intézet a berendezés alkalmazásával öt százalék cemerit- megtakarítást garantál, ami a vállalatnak értékben évente egymillió 200 ezer forintot jelent. Ha több lesz a megtakarítás, azon az intézet és a vállalat 50—50 százalékban osztozik. A vállalat szakemberei a berendezést alkalmassá tették a lökösházi kavics fel- használására. A beruházás költsége, amelyhez az ÉVM és a hódmezővásárhelyi Metripond Mérleggyár (a berendezés Fél évszázada sincs, hogy jelentős mértékben kezdett terjedni a vegyszeres gyomirtás. Ebben legnagyobb szerepet mindenekelőtt a szelektív és szuperszelektív hatóanyagú gyomirtókészítmények előállítása és forgalomba kerülése játszott. A szelektív hatás nagyon sajátos. A szelektív gyomirtó szernek növény és növény között kell különbséget tennie, vagyis elpusztítani a gyomot, és megkímélni a termesztett növényt. Kétségtelen, hogy napjainkra egyes esetekben már el sem képzelhető a sikeres növénytermesztés vegyszeres gyomirtás nélkül. A gyomirtó szerekkel szemben támasztott kívánalmak viszont, a hatás tartóssága tekintetében ugyancsak sokat változtak az idők folyamán. Az egy éven belüli lebomlás vált általános kívánalommá napjainkra a gyomirtó szerekkel szemben. Elsőként egyébként éppen hazánkban sikerült triszin- csoporthoz tartozó gyomirtó szerek családján belül ezt a követelményt kielégítő anyagot előállítani, amit azóta széles körűen hasznosítanak is. A közelmúltból terjed a gyomirtó szerek szelektív hatásának egy másik, mesterségesen előidézett változata, a gyomirtó szer anti- dotumainak, vagyis a szervezetbe bejutott mérgek hatását közömbösíteni képes anyagoknak az alkalmazása is. A növénytermeszkészítője) is hozzájárul, várhatóan négy év alatt térül vissza. A vállalat a berendezést más építő szervezetek szakembereinek is bemutattésben hasznosíthatóvá váló ilyen anyagok a kultúrnövényt védhetik attól a gyomirtó szertől, amely egyébként a gyomokkal együtt a kultúrnövényt is elpusztítaná. Mindeddig csak néhány gyomirtó anyag ilyen „ellenanyagát” sikerült előállítani, amely lehetővé teheti az egyébként nem szelektív hatású gyomirtó készítmények széles körű alkalmazását is. Az viszont, hogy milyen biokémiai folyamatot indít meg egy-egy ilyen anyag védőhatásának kifejtésekor, éppannyira kevéssé ismert, mint maguknak a gyomirtó szereknek a hatás során lejátszódó folyamatai. Az viszont ma már nem kétséges, hogy a gyomirtó szerek növelik az állati kártevők és a betegségek ellen használt úgyis nagy mennyiségű vegyszeranyagot. Zömükben minden bizonnyal ártalmatlanul elbomlanak, miután kifejtették előnyös hatásukat. Bizonyos hányaduk azonban visszamarad a talajban megrekedve, vagy a növényekbe beépülve. Feltételezhető az is, hogy bizonyos küszöbértéken felüli vegyszer- mennyiség kisebb-nagyobb területen gyökeresen felboríthatja, de legalábbis megzavarhatja a biológiai egyensúlyt. Nem szabad tehát elfogadni azt a felfogást, amely szerint a vegyszeres gyomirtás elterjedésével az utóbbi időben csökkent a mechanikus növényja, és remélhető,- hogy több helyen áttérnek majd a hasonló módon történő, korszerű betongyártásra. P. B. ápolás gyomirtó hatásának jelentősége. A gyomirtás mellett, a hozamok növelése érdekében is szükséges a sorközök talajporhanyítását és a talaj _ felső rétegeinek átszel- lőzését biztosító .kézi, vagy gépi kapálás, és más mechanikai gyomirtó, talajporha- nyító hatású művelésmód. Annak ellenére is, hogy a mechanikai gyomirtással előidézett ismételt talajlazítás következtében a gyommagvak olyan kedvező csí- rázási feltételek közé jutnak, amelyek elősegítik a folyamatos gyomosodást, és a kézi, vagy gépi kapálás 7—14 százalékos tőveszteséget is okozhat, míg a jól elvégzett vegyszeres gyomirtás minden tövef megőriztet. Az olyan különleges gyomirtó eljárás, mint a talaj takarása műanyagfóliával, habanyaggal, faforgáccsal, vagy más anyaggal, szintén kielégítő gyomirtó hatás lehet. A talajtakarást a gyomirtó hatás fokozása érdekében vegyszeres gyomirtószerrel kombinálhatják. Propán-bután gázzal, vagyis égetéssel — lángszóróval —, a teljes felület és csak a sorközök gyomtalanítása egyaránt elvégezhető, a sorközi lángszórózással a sorban levő termesztett növények védelméről gondoskodva. A már szintén megindult biológiai gyomirtás előfeltétele a gyomfajok sajátos, és kizárólag rajtuk tenyésző élősködőinek és kártevőinek felkutatása, tömegtenyésztésük, majd kijuttatásuk megoldása, ami még a jövő feladata. Komiszár Lajos D vetőmagszakiizletben Ahol az adatok betáplálása és a bizonylatkiadás történik A betongyár Fotó: Veress Erzsi A megújuló gyomirtás
