Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-21 / 92. szám
1982. április 21., szerda II milánói makaróni titka Heti két szabadnap — több kulturális lehetőség? Mese a közönségfogó Völegényfogóról Jelenet a Völegényfogóból. A színpadon Gyaraki Mária, Sza- lontai Anna és Botyánszki László Fotó: Veress Erzsi Talán nincs jogom haragudni a könytárosra, aki azt állította, hogy szombaton és vasárnap nem érdemes a könyvtárat nyitva tartani. Ö tudja. Bizonyára kipróbálta. Miféle jogon ítélem meg őt? Milyen jogon akarom megszabni a munkaidejét? És a népművelőre? Rá tán haragudhatok, hogy szombatra nem tervez programot? Neki is jár a szabad szombat. És ő is példákat tud citálni arra, hogy a szombat délelőtti rendezvények megbuktak az érdektelenség miatt. Meggyőző érvelés. Már- már elfogadnám, ha nem jutna eszembe a milánói makaróni története. Ezzel a sokak által kedvelt ételfajtával egyik sógornőm várt bennünket családi ösz- szejövetelre. Gyermekeim még soha nem kóstolták, és — rossz szokás, de mit tegyek? — nem akarták megízlelni sem. Mi, felnőttek nem sokat kérettük magunkat, hozzáláttunk a teljes mennyiség elpusztításához. Egy idő múlva a fenséges étket újra felkínáltuk a gyerekeknek, ínycsiklandó jelzőkkel ecsetelve annak nagyszerűségét, és nagyobbik fiam végül megkóstolta. Láttam rajta, hogy ízlik neki a falat, és csak megalapozatlan véleményéhez való konok ragaszkodása miatt húzza el a száját. Amikor második alkalommal, másutt vendégeskedvén, ismét találkoztak gyermekeim a milánói makarónival, a nagyobbik már szó nélkül tüntette el a saját adagját. S mostanában, otthon, ha Gergőn múlna, a vízcsapból is milánói makaróni ereszkedne alá. Még rövidnadrágos népművelő koromból tudom, hogy az új kezdeményezések nem arattak tomboló sikert csupán attól, hogy újak voltak és kezdeményezések. Hosszú harcnak, a közönség meggyőzésének, a lappangó igények felkeltésének kellett követnie az adott program vagy művelődési forma meghirdetését. Hogyne lenne szükséges ez a küzdelem ák(Tudósítónktól) Hétfőn tartotta meg soron következő ülését a helytörténeti bizottság Mezőhegyesen, a művelődési házban. A februárban alakult, mintegy 20 tagú testület koordináló szerepet tölt be a község területén folytatott helytörténeti feltáró- és gyűjtőmunkában. Mezőhegyes 1985-ben lesz 200 éves, az évfordulóra múzeumot kívánnak létrehozni, a nagy hírű, sajátos történettel rendelkező nagyközségben. A múzeum anyagát képező tárgyi emlékek összegyűjtésében. feldolgozásában minden helyi üzem. szervezet támogatására szükség lesz az elkövetkezendő években. Ez a helytörténeti gyűjtés a község kor, amikor a magyar történelemben először szeretnénk kulturális lehetőségeket teremteni milliós tömegek számára heti két szabadnapon? Mert el kell ismer- • nünk — elegendő tapasztalatunk van már róla —, hogy nem csupán a munkára nevelés okozhat problémákat egy társadalomban. A szabad idő bölcs eltöltésére való késztetés legalább ilyen gondokkal jár. Sőt! A munka elvégzésére rákényszerít az anyagi szükség, kereteit megteremti a képzettség, a munkaidő és a munkahely. De mi kényszerít arra, hogy a szabad időben művelődjünk, szórakozzunk, sportoljunk? Szabadidős szokásaimat mi határozza meg? Nagy az iskolák és a köz- művelődési intézmények felelőssége. Az iskoláké, mert érzékenyebb emberi életkorban alakíthatnak ki új szokásokat, az intézményeké, mert hétvégi kulturális kezdeményezéseik életmódformáló lehetőséggé válhatnak. S hogy a népművelőnek is szüksége van a szabadnapra? Igen. De legyen ez a nap a kedd, a csütörtök vagy a péntek. Akár mind a három. De a szombat, a vasárnap és a tévéadás nélküli hétfő ne. S ha ehhez az szükséges, hogy a vasárnap is dolgozó pékekhez, buszvezetőkhöz vagy bányászokhoz hasonlóan túlóradíjat kapjanak, ám kapják meg azt. Őket is meg kell fizetni azért, mert a hétvégét nem a családjukkal, hanem a köz szolgálatában töltik! S hogy miből? A hétvégi kulturális vállalkozások nyereségéből. A játszóházak, a szombatra-vasárnapra áthelyezett közhasznú tanfolyamok, az utazási irodákkal közösen szervezett kirándulások, a játéktermek és a szórakoztató programok bevételéből. Mert lehet, hogy a milánói makaróni kezdetben nem ízlik~az ember fiának. De ha rájön az ízére, mert ízlése szerint van elkészítve, biztosak lehetünk benne, hogy megfizeti az árát. n. múltjának minden részletére kiterjed. Olyan tárgyi emlékek kiállítását jelenti, amelyek az egykori „ménesbirtok” történetét őrizve a felnövekvő nemzedéknek segítenek képet alkotni az elmúlt évekről.-A helytörténeti bizottság tagjai az eddig feltárt anyagokból április 6-án kiállítást nyitottak az ÁFÉSZ társalgójában. A kiállítás május 3-ig tekinthető meg. A bizottság legutóbbi ülésén értékelte a kiállítás anyagát meghatározta a következő időszak feladatait. A jövőben figyelmet fordítanak az egyes részterületek kutatásainál a lakosság bevonására is. Szabó Magda Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy KlSZ-szer- vezet a békéscsabai Kner Nyomdában. Történt három évvel ezelőtt, hogy valaki azt találta mondani: mi lenne, ha irodalmi színpadot alakítanánk? Csakhogy ez még a mesében sem olyan egyszerű, nemhogy a valóságban. Mert hiába dolgozik jó néhány fiatal a nyomdában, arra azért kevés vállalkozó akadt, hogy heti egykét alkalommal négy műszakjával, családi életével összehangolva még próbákra is eljárjon. Telt, múlt az idő, s végül mégiscsak összéverbuváló- dott a 15—20 tagú csoport. Eleinte a vállalati ünnepségeket próbálták színesíteni, versekkel, irodalmi műsorokkal ünnepélyesebbé tenni. Aztán egyet gondoltak, kettő lett belőle (merthogy időközben már kétszer adták elő a szóban forgó darabot): mi lenne, ha valami mással is próbálkoznának? összedugták hát a fejüket. Először tartalmas, komoly művet választottak, de bizony már az olvasópróbákon beletört a foguk. — Rájöttünk, hogy magunk is unjuk — vallja be Mak- szi Katalin, a csoport vezetője, rendezője, díszlet-, jelmeztervezője, segédszínésze... stb. — Aztán rábukkantunk Thömöri Péter Vőlegényfogó című népi játékára — folytatja. — Mivel mindenkinek tetszett, januárban hozzá- kezdtünk a próbákhoz. Bizony, nem volt mesébe illő a hónapokon kérésziül naponta ismétlődő kemény munka, amivel egy ilyen darab betanulása jár. Ráadásul minden szakmai segítség, gyakorlat, tapasztalat nélkül készültek a háromnegyed órás darab bemutatására. Március 21-én, a vállalati KISZ-napon volt a premier. Megtelt a kultúrterem először közönséggel, aztán jókedvvel. Mert nevetni aztán lehet ezen a vidám komédián. Sőt, muszáj is kacagTavaly, a szövetkezeti pávakörök II. országos találkozóján nívódíjjal kitüntetett kondorosi pávakör 1974- ben alakult, majd 1977-ben vette fel a Kondorosi Egyesült Tsz Rózsa Pávaköre nevet. A pávakör természetesen több elismerést is kivívott már fennállásának több mint 7 esztendeje alatt. Hétfői próbájukon a szombaton, Gyulán megrendezésre kerülő bemutatóra készültek. Hattagú citerazeneka- ruk ugyanakkor a megyei minősítő versenyen vesz részt. A hétfő esti próbán a ni a kikiáltó (Such Mihály) rafináltan sikamlós kommentárjain, Czebre (Botyánszki László) ravaszul ostoba paraszti eszén, a Rector (Mag András) fifikás, falusi bon- vivánságán, Bödör (Petrovsz- ki Pál) együgyűségén. Minden benne van ebben az egyfelvonásosban, amely ahhoz kell, hogy egy kezdő színjátszó csapat ráérezzen a játék, a szórakoztatás ízére: megesett lány, csábító, ostoba férj, kikapós menyecske. Aki jó bemondásokat, kacifántos helyzeteket vár, s nem komoly mondanivalót, az igen jól szórakozhat egy ilyen falusi történeten. A Kner Nyomda színjátszó csoportja gyakorlat híján is ráérzett arra, hogy itt a szeghalmi Sárréti Tsz pávakörét látták vendégül egy kis tapasztalatcserére. S ami igen szokatlan: mindkét termelőszövetkezet elnöke, Ladnyik Mihály és Lázár Lajos is jelen volt ezen a baráti találkozón, akik rövid beszédeikben hangsúlyozták, hogy a pávakörök és cite- razenekarok tagjai lelkes hagyományőrző munkájukért még nagyobb támogatást is fognak élvezni a jövőben. A találkozón részt vett a kondorosi és a szeghalmi pávakör munkáját szaktanácsaival évek óta segítő Bencze Lászlóné, a Debrecelényeg nem a „nagy színpadi alakítás”, hanem az együtt játszás. Kétségtelenül akadtak gyenge pontjai is a produkciónak. De ha ezekhez hozzáadjuk a délutánokba, estékbe nyúló próbákat, a saját beszerzésű ruhákat, a saját készítésű díszleteket, no és a lelkesedést — s mindezt nem szabad figyelmen kívül hagyni egy amatőr csoport esetében! — mindenképpen pozitív irányba billen a mérleg. S ha még azt is beszámítjuk, hogy március 21-én és április 15- én jó néhány vállalati dolgozót ajándékoztak meg szórakozással, vidámsággal, akkor már igazán mesébe illő ez a ni Zeneművészeti Főiskola népzenetanára is. A Dankó Jánosné vezette kondorosi pávakör, s a hattagú citerazenekar távolabbi tervei között szerepel a júniusban Kaposváron megrendezésre kerülő Kodály- centenáriumon való részvétel, amely egyben munkájuk, eredményeik elismerését is jelenti. Ezután már csak a hagyományos nyári „edzőtáborozás” vár a 38 tagú pávakör és a citerazenekar tagjaira, amelyben jó munkájuk elismeréseképpen szinte megalakulásuk óta részesíti őket a termelőszövetkezet. A hétfő esti, vidám beszélgetéssel fűszerezett találkozó szeghalmi meghívással ért véget. (bse) Például a hanglemez Talán kevesen tudják, hogy az állami könyvkiadás 19 vállalata ebben az évben 626 millió forint állami támogatást kap. (Ötször annyit, mint tíz évvel ezelőtt.) Ennek ellenére a könyvek ára rendszeresen nőy a sikeres könyveket pillanatok alatt elkapkodják, és az utánnyomás évekig várat magára. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy Magyarországon a könyvkiadás miért tölt be fontos kultúrpolitikai misz- sziót. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem gazdálkodunk a könyvekkel. S minthogy a kiadó a vállalkozó, ő határozza meg a példányszámot, hiszen egyik fő feladata, hogy felmérje az olvasói igényeket. A műfaji kategóriák természetesen igen fontos minősítő tényezői a gazdálkodásnak, s tekintettel a differenciált támogatás kultúrpolitikai szempontjaira, teljesen indokolt, hogy a könyvek árai nem minden esetben arányosak a ráfordítással. De tisztában kell lenni azzal hogy a könyvkiadás — a Könyvkiadói Főigazgatóság funkciói miatt — álvállalkozás, hiszen a gazdálkodás nettó elszámolási formája lényegében tröszti gazdálkodást takar. Anélkül, hogy elmélyednénk a tröszti gazdálkodás problémáiban, meg kell mondanom: a „kötőfékek” lazítása feltétlenül a gazdálkodási szemléletet erősíti. A könyvkiadáshoz hasonló tevékenység a hanglemezgyártás és -kiadás, amely hazánkban egy vállalat monopóliuma. Az elmúlt években a hanglemezgyártás és -forgalmazás gyorsan fejlődött — mégpedig állami támogatás nélkül! —, s jelentős nyereségek képződtek, ami a fejlesztési alapot is bővítette. A hanglemezkiadás jól kombinálta az üzleti érdekeket és a kultúrpolitikai célokat. A köny- nyűzene menedzselésével például anyagi fedezetet teremtettek a komoly és a folklórzene propagálására. Nagyon csábító lenne a könyvkiadás gazdálkodása elé a hanglemezkiadást példaként állítani. Ez azonban a tevékenységek eltérő jellege és körülménye miatt nem volna helyes. Annyi azonban megállapíthat hogy a könyvkiadás jelenlegi rendszere nem ösztönöz gazdálkodásra. A kiadás elszakadt a nyomdáktól, és a könyvterjesztéstől; hiányzik a közös érdekeltség. A könyvkiadók gyakran nem is tudják, hogy az általuk kiadott könyvből mennyi van még forgalomban. Erről általában csak a terjesztő vállalatok év végi leltára után a sajtóból szereznek tudomást, amikor is kiderül, hogy egy-egy könyv példányszáma elégtelennek bizonyult. Könyvkiadásunk üzleti merevségét igazolja, hogy egyes könyveket „feketén” árulnak. El kell oszlatni egy félreértést: az „üzleti” szellem, a gazdálkodási szemléletmód nem mond ellent a kultúrpolitikai céloknak. Erre jó példa a hanglemezgyártás, -kiadás, és -terjesztés. YV. I. Helytörténeti gyűjtőmunka Mezőhegyesen történet. — gubucz — II kondorosi pávakörnél Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.2T: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Operetthármasok. 9.28: Kis magyar néprajz. 9.33: Nemzetközi mesefesztivál. 10.05: Diákfélóra. 10.35: válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Svéd Sándor nótafelvételeiből. 11.10: A felvilágosodás kora: a XVIII. század. 12.45 :_Házunk tája. 13.00 :"Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.29: Litera-túra. 15.05: Pablo Casals gordoijkázik. 15.28: MR 10—14. 16.05: Kritikusok fóruma. 16.15: Deónard Warren operafelvételeiből. 17.05: Zene a prés alatt. 17.30: Pátria — népzenei hanglemezsorozat. 17.44: Zenekari muzsika. 19.15: Gondolat. 20.00: Operettfelvételek. 20.28: Clifford Curzon két zongoraversenyt játszik. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Rádiószlnház. A semmiből jöttem. 23.25: Zenekari muzsika. 0.10: Zentai Anna nótákat énekel. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Dalok az újjáépítés időszakából. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Zenés játékokból. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: Énekszóval, muzsikával. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Áprilisi muzsika. 14.Í0: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 17.00: Sziléziai dallamok. 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Közvetítés az FTC—Ü. Dózsa bajnoki labdarúgómérkőzés II. félidejéről. 19.25: Világtörténelem dióhéjban. 19.45: A Barclay James Harvest zenekar felvételeiből. 20.35: Válassz! 21.27: Bemutatjuk a V’Moto Rock együttes új nagylemezét. 22.17: Félóra népzene. 22.47: Alpár Gitta operettdalokat énekel. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A Jeunesses fúvósötös játszik. 10.10: Fiataloknak! 11.05: Zenekari muzsika. 12.00: Couperin-művek* 13.07: Sosztakovics: VI. szimfónia. 13.35: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 13.55: Sába királynője. 15.06: Iskolarádió. 15.36: Magnósok, figyelem! 16.21: öt földrész zenéje. 16.30: A Magyar Rádió országos hegedűversenye. Közben: kb.: 17.45: ,,Dr. Historikus”. 18.05: A hegedűverseny folytatása. 19.05: Nemzetközi kapcsolatok a XX. században. 19.35: Zenekari muzsika. 20.16: Zsebrádiószínház. 20.35: A progresszív beat híres előadói. 21.20: Üj kamarazene-felvételeinkből. 22.00: Költészet és valóság. 22.30: Monteverdi: IX. madrigálkötet. 23.15: Kocsis Zoltán zongorázik. SZOLNOKISTÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Szerkesztő: Benkő Imre. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből, énekel Georg Harrison. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Tévétorna, (ism.) 8.35: Iskolatévé. Fizikai kísérletek (középisk. II. oszt.). 9.05: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.), (f.-f.) 9.50: Stop! 10.00: Delta, (ism.) 10.25: Petrocelli. Aranykaíitka. (ism.) 11.15: Képek a francia katonai filmarchívumból, (ism.) 14.45: Iskolatévé. Stop! (ism.) 14.55: Fizikai kísérletek, (ism.) 15.05: Magyar irodalom. (ism.) (f.-f.) 15.30: Kamera (középiskolásoknak). (f.-f.) 16.00: Mindenki iskolája. Fizika. T(ism.) (f.-f.) 16.40: Hírek (f.-f.) 16.45: A közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 16.50: tJj-Zéland aranyfolyói. 17.15: Reklám, (f.-f.) 17.25: FTC—Ü. Dózsa. Bajnoki labdarúgó-mérkőzés. A szünetben: Reklám, (f.-f.) 19.15: Tévétorna. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.40: A hét műtárgya. 20.45: Az aranyelefánt. 21.55: Zene, zene, zene, Kocsis Zoltánnal. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Egyszer fent, egyszer lent. A tetőfedő, (f.-f.) 20.20: Reklám, (f.-f.) 20.25: Krimiben tudós, (f.-f.) 21.35: Tv-híradó 2. 21.55: Szemle, (f.-f.) BUKAREST 16.25: Sakk. 16.40: Filozófia. 17.00: Népdalok. 17.50: A legkisebbeknek. 18.00: Tv-híradó. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 21.00: Marsaille-i kaland. Angol film. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: A mese ideje. (Zg.) 17.00: Jugoszláv kosárlabdabajnokság. 17.40: Reklám. (Zg.) 18.15: Aktualitások. (Bg.) 19.15: Rajzfilm. (Zg.) 19.21: Reklám. (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 20.00: Sportszerda. 22.00: Hangversenytermekből. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 13.55: Tampere: Jégkorong-VB: Finnország—Csehszlovákia. 18.45: Dokumentumadás. (Bg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Színházi előadás. 21.15: Reklám. (Zg.) 21.20: Zágrábi körkép. (Zg.) 21.20: Huszonnégy óra. (Bg.) 21.35: Panoráma. SZÍNHÁZ 1982. április 21-én, szerdán, 19 órakor, Békéscsabán: HONGKONGI PARÓKA Szentpéteri-bérlet. 21- én, szerdán, 15.00 és 17.30 órakor, Eleken: HAGYMÁCSKA 22- én csütörtökön, 15 órakor, Békéscsabán: HAGYMÁCSKA Kincskereső-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: A szökött fegyenc. 8 órakor: A domb. Békéscsabai Szabadság: de. 10, 4 és 7 órakor: Keresztapa. I. II. rész. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Szamurájok és banditák. I., II. rész. Gyulai Erkel: Egy furcsa asszony. I., II. rész. Gyulai Petőfi: Tegnapelőtt. Orosházi Partizán: Aranycsapat.
