Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-20 / 91. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. ÁPRILIS 20., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM BÉKÉS MEGYEI A magyar nyelv hetének országos megnyitója Lentiben A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Magyar Nyelvi Választmánya április 18—24. között rendezi meg a magyar nyelv hetének központi eseménysorozatát. A magyar nyelv hete az idén először nem kampányszerűen megszervezett esemény. Novemberig más-más megyében tartanak a nyelvművelés neves képviselői előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, vitákat. Vasárnap a Zala megyei Lentiben a magyar nyelv hetének prszágos megnyitóján Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Németh Hároly beszéde — Megtisztelő számomra, hogy kifejezhetem a Központi Bizottság megbecsülését, elismerését önöknek, s mindazoknak, akik szívügyüknek tekintik anyanyelvűnk ápolását, és féltve őrködnek tisztaságán. Élve az alkalommal, a Központi Bizottság és személy szerint Kádár János elvtárs nevében valamennyiüket üdvözlöm. Köszönetét mondok házigazdáinknak, hogy otthont adtak ennek a fontos tanácskozásnak — mondotta bevezetőben Németh Károly. A továbbiakban adCözpon- ti Bizottság titkára szólt mai helyzetünkről, a munkánkat és az életünket is befolyásoló néhány fontosabb tényezőről. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaságban munkára, alkotásra ösztönző a légkör. Hazai viszonyaink kiegyensúlyozottak egy olyan nemzetközi helyzetben, ami1 kor a történelmileg kialakult egyensúlyi viszonyok körül — amelyek kapcsolatosak mai világunk erőviszonyaival, biztonságával — éles küzdelem folyik a béke, a haladás hívei és az emberiség fennmaradását fenyegető kalandorságra hajló, visszahúzó erők között. • Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán nagy feladatnak gyűrkőztünk neki. A lényeg — tömören szólva — az, hogy biztosítsuk népgazdaságunk helytállását az egyre fokozódó világgazdasági versenyben, képessé tegyük, hogy rugalmasan tudjon alkalmazkodni a számunkra is kedvezőtlenül alakuló külső feltételekhez. Ezt az utat járva tudjuk megőrizni vívmányainkat, népünk életszínvonalát, javítani életkörülményeinket, és megalapozni a későbbi lendületes fejlődést. Ez nemzeti programunk, ennek megvalósítása nemzeti ügy. Majd folytatta: A nyelv ezernyi szállal kötődik gondolkodásunkhoz, kifejezi és őrzi egyéni emlékeinket, társadalmi emlékezetünket. A nyelv, a nyelvhasználat tükrözi a mindenkori társadalmi viszonyokat. Nyelvünk mai gazdagodása szorosan összefügg a felszabadulásunk óta megtett történelmi úttal. Amikor például azt halljuk: szövetkezeti parasztság, szocialista mezőgazdasági nagyüzem, háztáji gazdaság, csirkegyár, a magyar mezőgazdaság büszkeségre jogosító eredményeire gondolunk; ugyanakkor már-már feledésbe merülnek a milliók mostoha sorsára emlékeztető olyan szavak, kifejezések, mint a béres, a nincstelen paraszt, a summás. Közkeletű szavunkká vált a testvérország, a testvérpárt, a KGST. Biztonságunk szavatolását jelenti a szocialista szövetséges. Ezek elterjedésével párhuzamosán eltűnt az árva nép, a társtalan, magányos nemzet, amelynek ezen a földön nem, csak az égben voltak patrónusai. A közös erőfeszítések révén született eredmények, a szocialista vívmányok hozzájárultak nyelvünk gazdagodásához is ... Van magas fokon kiművelt irodalmi nyelvünk; a tudományok élenjáró képviselői világos fogalmazásban taglalják fontos mondanivalójukat, s elsajátították az ismeretterjesztés nem köny- nyű műfaját is; a párt- és az állami szervek következe*- tes «törekvései révén, nyelvészek segítségével kialakult a közéleti nyelv és beszéd szabatos válfaja. Ha számba vesszük nyelvünk gyarapodását, gazdagodását, de a fejlődés kóros kinövéseit is, el kell gondolkodnunk, mi e változás mérlege, s mit kell tennünk a fejlődés elősegítése érdekében. Ebben anyanyelvűnk féltő szeretete meg a felelősség vezérel bennünket, amelyet pártunk XII. kongresszusa fogalmazott meg: „A műveltség megalapozása, a tudásvágy felkeltése, anyanyelvűnk ápolása, a kulturális értékek terjesztése, az önművelés ösztönzése nem az oktatás, a művelődés bel- ügye, hanem elválaszthatatlan az egész társadalom fejlődésétől.” A sokféle terület és teendő közül a közélet nyelvének jobbítását kívánom kiemelni, mert tapasztalataink' szerint még meglevő fogyatékosságai zavarhatják, fékezhetik politikai törekvéseink érvényesülését is. Hivatali, mozgalmi nyelvünk mesterkélt szóalkotásaival, szófűzéseivel, mondatszerkesztésével, semmitmondó frázisaival fölülkerekedik a mindennapi beszéden, a köznyelven. És akkor még nem szóltam a fölösleges idegen szókról, a nyelvi durvaság megannyi’ megnyilvánulásáról, az élőbeszédben oly gyakori, s az írásban nem ritka pongyolaságról. Ezekbe az eltérésekbe, ebbe a mesterséges szétválasztásba nem szabad belenyugodnunk, hanem okaikat feltárva megszüntetésükön kell munkálkodnunk. Azt igényeljük a nyelvészektől, a nyelvművelőktől, a kultúra munkásaitól, hogy lépjenek fel határozottan a torzulások ellen, ne hagyják szó nélkül * a nyelvrontást, bárki' kövesse is el. Mi a teendő az efféle jelenségek, hibák elkerülésére? Tanítsuk meg az embereket önállóan gondolkodni, elemezni, dönteni, felelősséget vállalni, hogy ne csak „fölfelé” figyeljenek, hanem a maguk erejére, munkatársaikra támaszkodjanak... Tanulmányozni kell a nyel-* vet, meg. kell ismerni a jelenében és múltjában, szabályaiban és szellemében, teremtő erejében. Erre mutat a magyar nyelv hetének idei központi témája, a nevek tanulmányozása. Zala megye Tanácsa elsőnek adott példát az országban egy hatalmas vállalkozás megvalósításával a földrajzi, helytörténeti nevek tanulmányozására. 1964-ben adta ki a „Zala megye földrajzi nevei” című művet. Elég egy kis nézelődés, hogy rádöbbenjünk, a nevekben mennyi történelem, művelődéstörténet, településtörténet, a nép életének, munkájának, gondolkodásának mennyi emléke öröklődött századokon át napjainkra. A haza, a nemzet, a nyelv szeretete vezette a mű anyagának összegyűjtőit, elemzőit fáradságos útjainkon. Művük azt hirdeti — mondotta befejezésül Németh Károly — „ember, vigyázz a szép hazai tájra, felelős vagy érte. Nem csak nyelvünknek, természeti környezetünknek is vannak rongálói. Óvd, ápold, gyarapítsd, miként anyanyelvűnket, környezetünket is. Őrizd meg mindkettőt épnek, és szépnek, ho°v az utánunk jövő nemzedékek is csodálhassák. Ez is hazafias kötelesség.” * * * A magyar nyelv hete alkalmából 161 rendezvényt láthatnak-hallhatnak az érdeklődők Zala megyében, amelyek kiemelt témája a névdivat, a névízlés. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik a meghívott nyelvészeti szakemberek előadása is. A megye legtöbb iskolájában, művelődési és közintézményében foglalkoznak a magyar nyelv fejlődéstörténetével, a földrajzi és ragadványnevekkel, helyesírás-tanulásunkkal, a névadással, a magyar köznyelv kialakulásával és fejlődésével, a néphagyományokkal és a nyelvjárásokkal, a család- és személynevek kialakulásával, az élet és a név kapcsolatával. A keszthelyi Helikon Kastély- múzeumban régi nyelvemlékeinkből kiállítást rendeztek. A rendezők gondoltak a pedagógusok és óvónők továbbképzésére is. Nagykanizsán ebből az alkalomból szakmai ülést tart a húszesztendős városi ifjúsági honismereti szakkör. Az ünnepi megnyitót követően vasárnap elhangzottak az első előadások is. Benkő Loránd akadémikus „Nevek és emberek” cím" mel, majd Ördög Ferenc nagykanizsai tanár Pais Dezső egykori nyelvész és a névtudományok kapcsolatáról tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Lázár György fogadta Viktor Kulikovot Kádár láoos gratulált Szabi István filmrendezőnek Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn, a KB székházában fogadta Szabó István Kossuth-díjas filmrendezőt, és gratulált a Mephisto című filmhez, amelynek hazai és nemzetközi sikere hozzájárult a magyar filmművészet jó hírének gyarapításához. Szabó István, aki kiemelte külföldi és magyar művésztársai szerepét az eredményben, köszönetét mondott a jókívánságokért és* azért a támogatásért, amely a hazai filmművészet kimagasló sikereit elősegítette. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fo- , gadta Viktor Kulikovot, *a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, aki a hazánk területén szovjet és magyar parancsnokságok részvételével megkezdődött közös törzsvezetési gyakorlat alkalmából tartózkodik Magyarországon. A szívélyes, elvtársi légkörű tanácskozáson részt vett Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB titkára, Bor- bándi János miniszterelnök-helyettes és Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Ott volt Anatolij Gripkov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Szervezete egyesített fegyveres erői törzsének főnöke. A füzesgyarmati Univerzál Ipari Szövetkezet tartós, kooperációs együttműködésre törekszik. Ilyen kapcsolatokat alakítottak ki a Hajdúsági Iparművekkel. A gyarmatiak hagyományos mosógépekhez gyártanak részegységeket. A szövetkezet tevékenységéről szóló írásunk a lap 5. oldalán olvasható Fotó: Veress Erzsi Emlékünnepség a volt koncentrációs táborok felszabadulásának évfordulóján A volt koncentrációs táborok felszabadításának 37. év— fordulója alkalmából a magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nácizmus üldözöttéinek bizottsága vasárnap emlékünnepélyt rendezett a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. November László, a NÜB elnöke megnyitójában emlékeztetett: 37 éve, hogy a szovjet hadsereg győztes csapatai a szövetséges erőkkel együtt megsemmisítették a náci hordákat, s megnyíltak a koncéntrációs táborok kapui. A Nemzetközi Ellenállási Szövetség a buchenwaldi koncentrációs tábor felszaba- dítási napja alkalmából évről évre megünnepli valamennyi láger és internáló tábor felszabadulását. Világszerte felidézik az áldozatok emlékét, és az antifasiszta küzdelem bátor tetteit. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke ünnepi beszédében egyebek között a következőket mondta : — Vannak nevezetes események, dátumok, amelyek örökre beíródnak az emberiség történetébe. Ezek közé tartozik 1945. április 11., amikor is a koncentrációs tábor foglyai fegyveres felszabadító harcukkal megakadályozták 22 ezer életben maradt társuk meggyilkolását. Ebben a bátor akcióban egy magyar illegális csoport is részt vett, ákiket Európa több országából és a magyar - börtönökből hurcoltak Bu- chenwaldba. Soha többé fasizmust — fogadták meg az életben maradt foglyok, s ez a jelszó, az eskü szavai a békéért és a haladásért küzdők jelszavává vált. Akik túlélték a borzalmakat, továbbra is vállalták a harcot a haladásért, a békéért, hogy gyermekeik, unokáik, soha ne ismerjék meg a fasizmus, a háború borzalmait. Jelentős eredménynek számít, hogy a béke negyedik évtizedében járunk — mutatott rá. a szónok —, de arról sem hallgathatunk, hogy a különböző helyi háborúkban százezrek haltak meg ez idő alatt. Világszerte csaknem négyszáz helyi háború folyt le a második világháború óta. Sajnos, a fasizmus újjáéledése is folytatódik. Reakciós, nyílt terrorista diktatúra sok országban van ma is. Fasiszta szervezetek az elmúlt években számos terrorakciót, merényletet hajtottak* végre, emlékművek, zsinagó- gág, haladó politikusok ellen. Sok helyütt napirenden vannak a polgári kormányt provokáló gyilkosságok. Hazánk békeszerető közvéleménye örömmel és reménységgel üdvözli az új szovjet békekezdeményezéseket, mert azok valameny- nyiünk jövőjét és békénket szolgálják — hangsúlyozta Sebestyén Nándorné. Közgyűlés az FLR-nél A Füzesgyarmati Szálas-, Tömegtakarmány-termesztési és Juhtenyésztési Rendszer tegnap, hétfőn Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban közgyűlést' tartott. Ezen, a sorrendben kilencedik, közgyűlésen részt vett Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára és dr. Ven- dégh Ferenc, MÉM->minisz- terhelyettes is. Csirik Imrének, a gesztorgazdaság, a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnökéríek megnyitó szavai után dr. Matos Károly, az FLR igazgatója tett szóbeli kiegészítést a minden résztvevőnek megküldött részletes beszámolójelentéshez. Az FLR-nek jelenleg több mint 160 taggazdasága van, és ezzel az országban a 3. legnagyobb termelési rendszer. Természetesen a lényeg nem a nagyságban van, hanem az elért termelési eredményben. A gyepágazatban például az FLR több mint négy tonna termést takarít be egy hektárról, az országos átlagnál 100 százalékkal is többet. Ebben az eredményben a szakszerű technológia és a megfelelő műtrágyázás mellett az FLR által kidolgozott gyepfelújítási eljárásnak is nagy szerepe van. Nem kell szégyenkeznie a rendszernek a lucernatermesztés adatait illetően sem. Általában gyenge földeken termesztik a partnergazdaságok ezt a fontos takarmány- növényt, mégis az országos átlagot mintegy húsz százalékkal haladják meg termés- eredményeik. Juhtenyésztésre új tartás- technológiát dolgozott ki az FLR, és vállalják komplett juhtelepek kulcsra kész átadását is. A rendszer taggazdaságaiban egy birkából több mint hét kilogramm gyapjút nyírnak, és a rendszer értékesítési átlagsúlya 26 kilogramm fölé emelkedett. A beszámoló jelentés meghallgatása után a" felügyelő bizottság terjesztette elő az elmúlt gazdálkodási évről készített jelentését, majd dr. Vendégh Ferenc MÉM-mi- niszterhelyettes beszélt az ágazat idei feladatairól, és a a VI. ötéves tervi célkitűzésekről. L. L.
