Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-18 / 90. szám

1982. április 18., vasárnap NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Válaszolt az illetékes „szép a segítség, de...” „Ha van rá idejük, jó volna, ha válaszolnának, hogy a levelet megkaptuk és el is olvastuk” — ezzel, zárja sorait egy rokkant békési asszony, Székely Sándorné. Nos, kedves olvasónk, leve­lét megkaptuk, el is olvastuk. Beszámol arról, érthető in­gerültséggel, hogy férjét egyik helyről a másikra, on­nan a harmadikra küldöz­gették, Jcétnapi szabadságá­ba tellett, mire kiderült, hogy nem kaphat kedvezmé­nyes benzinjegyet, mert a kocsi nem levélírónk, hanem a férj nevén van. Ugyanak­kor kapott egy jóindulatú tanácsot: adjanak be egy ké­relmet, s ha a környezetta­nulmány alapján jogosnak ítélik, kaphatnak szociális segélyt. Ez indította arra levélírón­kat, hogy bővebben kifejt­se véleményét a segélyről, pontosabban arról, hogy ta­pasztalata szerint olyanok is élvezik az állam segítségét, akik saját hibájukból kerül­tek. kerülnek rossz anyagi helyzetbe. Dolgozni nem na­gyon igyekeznek, a pénzt italra költik, a családdal nem törődnek. „Nagyon szép a segítség, de sokan visszaél­nek vele, könnyelműen nem sookat törődnek a családdal, mondván: majd segít az ál­lam, a tanács, szakszerve­zet.” Levélírónk joggal ítéli el azokat, akik visszaélnek a segítséggel, véleményén mi is osztozunk. Több olyan panaszos leve­let kaptunk mostanában, amelyek kivizsgálására, illet­ve a válaszadásra a Társada­lombiztosítási Igazgatóság (Békéscsaba)- az illetékes. Olvasóink leveleit tehát ide továbbítottuk, s a következő válaszok érkeztek: Márta Istvánné nagyszéná- si lakos azt kérdezte levelé­ben, hogy a munkaviszony megszűnése után meddig jo­gosult valaki táppénzre. Nos: „Az 1975. évi II. törvény 17. §-a alapján táppénz annak jár, aki a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás meg­szűnését követő első, vagy második napon keresőképte­lenné válik. Amennyiben a dolgozó a biztosítás megszű­nését követő második napon túl, de 15 napon belül válik keresőképtelenné, táppénzre abban az esetben jogosult, ha a biztosítás legalább 180 napon át megszakítás nélkül fennállott. Márta Istvánné munkaviszonya — panaszle­velében foglaltak alapján — 1981. november 15-én fel­mondással megszűnt, ezt'kö­vetően újabb munkaviszonyt nem létesített, és december 16-án érte a baleset. Ennek alapján, idézett jogszabály figyelembevételével nem jo­gosult, miután munkaviszo­nyának megszűnését követő 15 napon túl vált keresőkép­telenné.” Végh Imréné szeghalmi ol­vasónk kérdésére a válasz a következő: „Csak a rokkant­sági nyugdíjra jogosultság szempontjából számít szolgá­lati időnek felsőfokú oktatá­si intézmény nappali tagoza­tán folytatott tanulmányok ideje. (Legfeljebb a képesí­tés megszerzéséhez jogszabá­lyilag előírt idő.) Tudomá­sunk szerint a Mezőtúri Me­zőgazdasági és Gépészeti Is­kola középfokú oktatási in­tézmény volt. Ezen esetben az idézett rendelet alkalma­zására sem kerülhet sor. öregségi nyugellátás megál­lapításánál viszont csak a biztosításban töltött szolgá­lati idő figyelembe vételére van lehetőség. A szakiskolák tanulóit a gyakorlati oktatás idejére nem tartoztak társa­dalombiztosításra bejelente­ni, így ezen idő figyelembe­vételére nincs lehetőség.” Kedvező válaszról tájékoz­tathatjuk Juhos Sándorné köröstarcsai levélírónkat, aki az idén januárban munkahe­lyet változtatott, s januárra nem kapott családi pótlékot. Nos, mint a Társadalombiz­tosítási Igazgatóság írja: „Megállapítottuk, hogy Juhos Sándorné biztosított január hónapra jogosult lenne csa­ládi pótlékra, ám igényét munkahelyén nem nyújtotta be. Ennek hiányában a Vi­harsarok Halászati Tsz, Gyo- ma kifizetőhelynek nem állt jogában és módjában elbí­rálni azt.” Az ügyhöz azért annyi megjegyzés kívánkozik, hogy a régi és az új munkahelyen is tájékoztathatták volna le­vélírónkat arról, hogy' igé­nyét be kell nyújtania az új munkahelyen. Mi van a „gatyaszárban?” Nos, ebben a „gatyaszárban” — ahogyan a köznyelv elnevez­te Békéscsabán azt a deltát, ahol a Lázár utca kétfelé ágazik — hatalmas szemétdomb van. S mindez néhány méterre a táb­lától, amely szerint szemetet le­rakni tilos. S néhány méterre egy játszótértől, s a lakóházak­tól. Minderre Balogh Imréné, Bé­késcsaba, Lázár utcai olvasónk hívta fel a figyelmünket. A hely­színen aztán meggyőződtünk ró­la, semmi túlzás sincs a panasz­ban. Sőt! A szemétszállító kon­téner körül halmozódó minden­féle hulladékból, konyhai, ház­tartási szemétből, hasznavehetet­len vicik-vacakból jut a közeli csapadékvíz-elvezető árokba is, eldugulással fenyegetve az át­ereszeket. A környéken lakók tehetetlenül kénytelenek szem­lélni, hogy napról napra, pon­tosabban reggelről regeire na­gyobb a domb, sőt, van, aki fé­nyes nappal borítja oda a kézi­kocsijáról a hulladékot. S ha az ott lakók tiltakoznak, olyan vá­laszt kaphatnak, melynek idézé­se nem tűri a nyomdafestéket. Ottjártunkkor a konténer egyéb­ként üres volt, de mi lesz a sze­métdombbal, s azokkal, akik büntetlenül csúfolják meg a til­tó táblát?. . . Fotó: Veress Erzsi fl hónap jogszabályai A házadó új szabályai — Miniszteri rendelet a nyelvvizsgáról — Nyitva tartási pótlék a kereskedelemben ló példa Mert azért ilyen is van, és örömmel adunk helyt And­rej Andrásné békéscsabai ol­vasónk levelének. „Annyi rossz hír járja a bolti kiszolgálást illetően, pepiig ez nemcsak a kiszol­gálókon múlik, a vevőktől is megértést és tiszteletadást lehet kívánni. Kilenc hónap­ja lakom Békéscsabán, és az Orosházi úti 4-es sz. ABC- áruházba járok. Ilyen ked­ves kiszolgálókkal még nem találkoztam, akiknek öreg­hez, fiatalhoz van egy-két jó szavuk. Velem történt, hogy mivel rosszul látok, kérdez­tem a pénztárost, van-e Negró cukorka. Erre ő a pulthoz ment, és hozott ne­kem. Többször láttam azt is, hogy segítenek az öregek­nek a szatyorba bepakolni." Ál-állomás? Előre szeretném hangsú­lyozni, hogy nem a saját ér­dekemben kérem a segítsé­güket — írja, teljes névvel és címmel ellátott levelében, egy körösladányi olvasónk —, de nem tudom elnézni, hogy a kisgyermekes anyák, terhes nők, öregek hogyan kínlódnak a gyomai vasútál­lomáson. A Vésztő felől ér­kező vonatok ugyanis nem állnak meg a felvételi épü­let előtt, hanem felhúzatnak a raktárig, ahol se peron, se tökéletes világítás, télen hó­ban, sárban indul meg a népvándorlás a vonattól visz- sza az állomásépületbe. Egy konkrét eset például: az ál­lomási vágányok teljesen üresek voltak, a vonatunk 7.25 órakor megállt a raktár­nál, 7.41 -ig semmi, de semmi mozgás- nem volt, illetve az utasok siettek visszafelé. Bőven lett volna tehát idő az utasoknak az állomásépü­let előtt kiszállni, és a sze­relvényt ezután, üresen föl — húzatni. Különösen a reggeli órákban van ez így. A felvé­teli épületet pedig azért épí­tették, hogy a vonatok ott álljanak meg. Főz vagy ráz? Mármint az EVJ—3-as típusú, egylapos elektromos asztali fő­ző — ezt kérdezte tőlünk levelé­ben Tóth Sándorné békéscsabai olvasónk, hivatkozva egy. a kö­zelmúltban lapunkban megjelent információra, amely szerint az említett főzök használata életve­szélyes. . ezért a * KERMI ezek árusítását megtiltja. Olvasónk 3 évvel ezelőtt vett ilyen főzőt, vajon a tilalom erre is vonatko­zik? — kérdezi. A megyei ta­nács vb kereskedelmi osztályá­nak tájékoztatása szerint ,,a le­vélíró által korábban vásárolt főző nem esik kifogás alá. Meg­nyugtatása érdekében közöljük, hogy érintésvédelmi mérést (be­vizsgálást) a GELKA háztartási gép szervizében (Békéscsaba. Lencsési út 18.) végeznek, mely­nek díja kb. 40 forint. Ide az ügyfélnek kell beszállítani a ké­szüléket.” A múlt hónap egyik leg­kiemelkedőbb jogszabályal­kotási esertiénye, hogy meg­jelent a Minisztertanács új rendelete a házadéról, és a házértékadóról, s megtalál­ható a Magyar Közlönyben (a március 12-i számban) az ezt végrehajtó pénzügymi­niszteri rendelet is. A változások lényege ab­ban foglalható össze, hogy a házértékadót, mint önálló adónemet megszüntették, s beépítették a házadóba. A lakóépületek (lakások) után fizetendő évi házadót differenciáltan állapították meg. Budapest belső terüle­tén például egyszobás la­kásnál 270, kétszobásnál 430, háromszobásnál 590, négyszobásnál pedig 750 fo­rint az évi házadó. Minden további szoba után újabb 750 forintot kell fizetni. A főváros külső területén az adó összege attól is függ, hogy a lakótelek közműves-e, vagy sem. Ugyanez a hely­zet a városokban is: a me­gyei városokban azonban a többinél némileg magasab­bak a házadótelkek. A köz­ségeknél három kategóriát állapítottak meg. Ezek az 5 ezer lakos feletti, a 3—5 ezer lakosú, és a 3 ezer la­kos alatti falvak. Egy há­romszobás ház után az első kategóriában 220, a máso­dikban 190, a harmadikban pedig 130 forintot kell éven­te fizetni. Az üzletek, mű­helyek' házadója helyisé­genként — a területtől füg­gően — évente 180 forint. Az egyéb adóköteles helyi­ségek adója 160 és 440 fo­rint között van. Az üdülők, hétvégi házak adóját ugyancsak kategó­riánként eltérően állapítot­ták meg. Háromszobás üdü­lő után a legmagasabb ka­tegóriában évente 900 fo­rintot keli kifizetni, s min­den további szoba után újabb 800—800 forintot. A fővárosban a hétvégi ház­ban levő üzlet, műhely után helyiségenként évi 500—550 forint az adó. Egy 3 ezer la­kosnál kisebb ' lélekszámú községben egy egyszobás üdülő, hétvégi ház adója mindössze évi 50 forint, a kétszobásé 100, a három­szobásé'pedig 200. Nagyobb üdülőnél minden további szoba után 500—500 forintot kell fizetni. ” Bizonyára sokakat érdekel az a rendelet -is, amelyet a művelődési miniszter az állami nyelvvizsgákkal kap­csolatban adott ki. A jog­szabály melléklete részlete­sen felsorolja, melyek azok az 1950. december 31. utáni vizsgák, valamint • okiratok, amelyek egyenértékűek az állami nyelvvizsgával, illet­ve a nyelvvizsga-bizonyít­vánnyal. A Magyar Közlöny március 12-i számában ol­vasható az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöké­nek rendelkezése is — az idegen nyelvtudás anyagi elismeréséről. Eszerint nyelvtudási pót­lékban kell részesíteni azt a dolgozót, aki olyan munka­kört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meg­határozott, élő idegen nyel­vek rendszeres használata a kollektív szerződés, vagy a munkaügyi szabályzat . sze­rint nélkülözhetetlen. Nyelv­tudási pótlékban lehet ré­szesíteni továbbá azt a dol­gozót is, akinek a munka­körében meghatározott ide­gen nyelvek használata nem nélkülözhetetlen ugyan, de hasznos. Nem fizethető nyelvpótlék a nyelvtanári munkakörben foglalkoztatott (idegen nyel­vet oktató), illetőleg a tar­tós külföldi szolgálatot tel­jesítő dolgozó részére. Csak a második és a további ide­gen nyelvekért kaphat pót­lékot az, aki munkaideje .alatt rendszeresen fordítói, vagy tolmácsi feladatot lát el. Ugyanez a szabály vo­natkozik a kutatói munka­körben foglalkoztatott dol­gozókra, valamint a felső- oktatási intézmények okta­tóira. A dolgozóknak fizetendő nyelvpótlék mértékét az alapbér meghatározott szá­zalékában a kollektív szer­ződés írhatja elő, a rende­letben megszabott keretek között. Ezek a következők: a nyelvpótlék európai nyelv után középfokú nyelvvizs­gánál 4—8, felsőfokú után pedig 8—15 százalékig ter­jedhet. Nem európai nyel­vek után ugyanezek a hatá­rok 8—15, illetve 10—30 szá­zalék. A kollektív szerződés a nyelvpótlék mértékét — az említett korlátok között —, forint összegben is meg­határozhatja. A pótlék mér­tékének megállapításánál fi­gyelembe kell venni, hogy a dolgozó nyelvismeretének munkaköre ellátásában mi­lyen jelentősége van. A pót­lékot minden ténylegesen használt idegen nyelvért kü- lön-külön kell megállapítani és fizetni. Lényeges előírás azonban, hogy nyelvpótlék legfeljebb három idegen nyelv használatáért adható, és összege nem haladhatja meg az alapbér 45 százalé­kát. Végül röviden egy másik pótlékról, amely a kereske­delemben dolgozókat érinti. A belkereskedelmi minisz­ter az ötnapos munkahét országos bevezetésével kap­csolatban módosította egy korábbi rendeletét. Az új jogszabály szerint nyitva­tartási pótlékot kell fizetni a vállalatok bolti dolgozói részére: — A szombaton 13 órg után nyitva tartó általános áruházakban, ruházati és iparcikküzletekben, a fő­városban, és megyeszékhe­lyeken ; — A szombaton 14 óra után nyitva tartó élelmiszer- üzletekben — az édesség­boltok kivételével —, a vá­rosokban. Ez a rendelet — kihirde­tése napján — március 25- én — már hatályba lépett. D. A. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.05: öt kontinens hét napja. 8.21: Énekszóval, muzsikával. •9.00: Portré slágerekből. 10.03: Ikrek és vadvirágok. 11.00: Vasárnapi koktél. 12.05: Harminc perc alatt a föld körül. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Falunéző. 12.50: Évfordulók nyomában. 13.45: Színes népi muzsika. 14.17: Így láttam Kodályt. 14.30: Szonda. 15.05: Tudósítás az asztalitenisz EB-ről. 15.10: Művészlemezek. 15.59: Bankett Blitvánban. 17.05: Tudósítás az asztalitenisz EB-ről. 17.10: Én. te. ő . . . Hol rontottuk el? 17.35: Népdalkörök pódiuma. 18.00: Régi filmslágerek. 18.40: Magyar utazók a nagyvi­lágban. 19.40: Negyvenéves a Budapesti Kórus. 20.22: Népzenekedvelőknek. 20.52: Zenemúzeum. 22.10: Tudósítás az asztalitenisz EB-ről. 22.20: Artur Schnabel zongorá­zik. 23.19: A bagdadi borbély. 0.10: Toronyzene. PETŐFI RÁDIÓ 6.00: Népszerű muzsika — ko­ránkelőknek. 7.00: Az unitárius egyház fél­órája. 7.30: Vasárnapi orgonamuzsika. 8.05: Kié legyen a Hajnalsze­mű? 8.38: A Magyar Rádió és Te­levízió gyermekkórusa éne­kel. 8.50: Leonyid Martinov versei. 9.05: Mit hallunk? 9.30: Szivárvány. 11.00: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Közművelődési háztűzné- ző. 12.10: Jó ebédhez szól a nóta. 12.35: Közvetítés az asztalitenisz EB-ről. 12.50: A Jó ebédhez szól a nóta című műsor folytatása. 13.15: Operettfelvételek. 14.00: ..Erről beszéltünk!” 14.35: Táskarádió. 15.35: Poptarisznya. 17.30: Normarendezés. 18.35: Útközben hazafelé. Közben: 19.00: Közvetítés a Magyarország —Peru válogatott labdaru­gó-mérkőzésről. 19.45: Az Útközben hazafelé — folytatása. 20.35: Társalgó. 22.00: Halló Berlin! Halló Buda­pest! 23.10: Tudósítás az asztalitenisz EB-ről. 23.20: Zenés játékokból. III. MŰSOR 7.00: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű mű­sora. 7.30: A pécsi körzeti stúdió né­met nyelvű műsora. 8.11: Szendrey-Karper László gi­tározik. 8.49: Aida. 9^59: A zenéről . . . 10.45: öt kontinens hét napja. 11.06: Poulenc: Emberi arc. 11.25: A Rádió lemezalbuma. 12.30: Devo felvételeiből. 13.05: Világszínház. Három nővér. 15.40: Bérfeszültség. 15.55: Bruno Walter vezényli a Columbia szimfonikus ze­nekart. 17.09: Kis magyar néprajz. 17.14: Puccini: A köpeny. 18.00: A Hamburgi Monteverdi kórus énekel. 18.37: A zeneirodalom remekmű­veiből. 19.46: Brahms-felvételek. 20.30: Sztárok sztereóban. 21.30: La Wally. 22.22: A Régi zene együttes ját­szik. SZOLNOKI STÚDIÓ 8.30: Szlovák nyelvű műsor. Szerkesztő: Mács Ildikó. 9.00: Műsorismertetés — Hírék — Lapszemle — Program- ajánlat. 9.10: A Disco Light Orchestra játszik. 9.25: Múzeum a földrajznak. Pálréti Ágoston riportja. 9.40: Amatör táncdalénekesek. Részletek a Jász-Nagykun Vendéglátó versenyének döntőjéből. III. rész. 9.58—10.00: Műsorelőzetes. 19.00—19.30: Sport és muzsika. Szerkesztő: Zentai Zoltán. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Mindenki iskolája. Fizika, (ism., f.-f.) 8.40: Kémia, (ism., f.-f.) 9.15: Aki mer az nyer. (ism.. f.-f.) 9.45: Óvodások filmműsora. 1. Mackó Misi kalandjai. 2. A hős kismajom. (ism.) 10.10: Játsszunk bábszínházát! (ism.) 10.50: Hírek, (f.-f.) 10.55: Budapesti Honvéd—Helsin- gör J. F. (Dánia) Férfi BEK kézilabda elődöntő­mérkőzés.* A szünetben: Reklám. (f.-f.) 14.05: Kalendárium, (f.-f.) 15.05-: Reklám, (f.-f.) 15.10: Pécsi Sándor-sorozat. A pénzcsináló, (f.-f.) 16.40: Reklám, (f.-f.) 16.45: Műsorainkat ajánljuk! 17.10: Az egri líceum. 17.40: A közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.50: Magyarország—Peru. Válogatott labdarúgó-mér­kőzés. A szünetben: Tévétorna. Reklám, (f.-f.) 19.50: Esti mese. 20.09: A hét. 21.00: Hírek, (f.-f.) 21.05: Derrick. Halálos üzlet. 22.05: Kapcsoltam. 22.45: Hírek, (f.-f.) II. MŰSOR 20.00: Alfred Brendel Schubert müveiről. 20.50: A rajzfilmek kedvelőinek: 1. Szonáta két telefonra. 2. Könyökjáték. 21.00: Hírek, (f.-f.) 21.05: Hubay Miklós: Túsz-szedők, (f.-f.) 22.15: Telesport. (f.-f.) BELGRAD, I. MŰSOR 9.00: Barázdák — falumüsor, utána gyermekműsor. 9.50: Hírek. (Bg) 10.00: Vasárnap délelőtt gyerme­keknek. (Zg) 11.30: Népi muzsika. (Bg) 11.58: Reklám. (Zg) 12.00: Földművelőknek*. (Zg) 14.00: Jugoszlávia, jó napot (Zg) 14.45: Dokumentumriport. 15.15: Ikonok. (Zg) 15.45: Az ég gyökerei. 17.15: Vasárnapi alkonyat. (Zg) 18.30: Labdarúgás: Hajdúk—Par­tizán. (Zg) 19.00: Rajzfilm. (Zg) 19.21: Reklám. (Zg) 19.27: Ma este. (Zg) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg) 20.00: A le nem igázott város. (Zg) 21.25: Reklám. 21.30: Sportszemle. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 9.00: Még egyszer — ismétlé­sek. 11.55: Tampere: jégkorong VB: Csehszlovákia—Szovjet­unió. 15.55: Helsinki: jégkorong VB: Svédország—Kanada. 17.00: Zenés délután. (Bg) 19.27: Ma este. (Zg) 19.30: Tv-napló.

Next

/
Thumbnails
Contents