Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-17 / 89. szám

1682. április 1“., szombat

Magyar hajók a sarkköröknél

A bajokonvo.j a lvara-tengercn

(I otó:

A szerző fel vétele

— KSI

A magyar hajógyárakban is készítenek folyami tengerjárókat szovjet megrendelésre. Ezek nagy részét a Szovjetunió északi, távol-keleti és szibériai területein használják. A hajóknak a célállomásra való eljuttatása azonban rendkívül bonyolult feladat. A vasúti szállításhoz. a hajókat kisebb darabokra kellene szétszedni, ám sok. területen még vasútvonal sincs.. így adódott az első pillanatban bonyolultnak tűnő megoldás: át hajózni a, .leges-tengeren. A magyarázat egyszerű: bár a teljes út mintegy 1(> (10(1 kilométer. de e hosszú út tekintélyes hányadán a hajók folyókon haladhatnak.

TENGERI KARAVÁN

A világon egyedülálló szolgálatként működik a Szovjetunióban a ..Speémorpro- voetka". amely a folyami hajók tengeri szállítását szervezi es irányítja. Itt olyan speciális felkészültségű kapitányok dolgoznak, akik mind tengeri, mind folyami feltételek között képesek hajózni. Számukra nem félelmetes sem a folyamok alacsony vízállása. sein a tengeri vihar. ■Jómagam a ..Specmorpro- vodka" egyik hajókonvojával a legbonyolultabb útszakaszon. Anhangclszkfől Tyik- sziig utaztam.

Arhangelszk kikötőjében állt össze a karaván, a legkülönbözőbb bolgár.. csehszlovák. jugoszláv, magyar, szovjet gyártmányú hajókból. amelyek nagy része a Dunától indult. A Fekete-cs az Azovi-tengeren különleges esemenvek általában nem történnék, mivel lavasztól- öszig jelentősebb viharok nincsenek. A Szovjetunió európai részének folvóin. a Dunán. a Volgán való áthaladás sem jelent különösebb nehézséget. Ezek igazi ..kék országutak", rendkívül élénk forgalommal. Mindkét oldalon uszálykaravánok. hatalmas teherszállító és hűtöha- jók. tankerek. valamint sok- íedélzetes személyszállítók haladnak. Az északi és déli tengerek közötti összeköttetést biztosító Volga—Don és Volga—Balti csatornák egy- egv forgalmasabb zsilipjénél a hajók néha sorban állásra is kényszerülnek.

A Dunától egészen Leningrad ig a hajók Vízki szorításuktól. méretüktől függetlenül könnyűszerrel eljuthatnak. A Névától a Fehér-tengerig húzódó rövidke vízi út azonban már nem nyitott minden hajó számára: a kétezer tonnánál nagyobb hajóknak meg kell kerülniük a Skandináv--félszigetet. . A ..találkozóhely" minden hajó számára ugyanaz: Arhangelszk.

It a hajókaraván olyan gondosan készül az útra. mint egykor készültek az északi pólus meghódítására az ' expedíciók. És ezen nem

is lehet csodálkozni: bár az északi tengeri út 5600 kilométeres szakasza már megszokott és bejárt útvonal, a tenger még ma sem engedi meg a könnyelműséget. a gondtalan utazást. Különösen veszélyes a törékeny burkolatú hajókat összerop- pantani képes jégnyomás. Olyan jégmezők is kialakulhatnak. hogy még á hatalmas atomjégtörők sem képesek velük megbirkózni. Télen errefelé a hőmérő higanyszála mínusz 50 fok alá süly- lyed. s a partokon még nyáron sem olvad el a hó.

A pontos, megbízható előrejelzés a mindenkori jég- helyzetről tehát igen fontos. Ez nem ugyanaz, mint az időjárás-előrejelzés. Lehet, hogy az. óvi átlagok meleg őszt ígérnek, a tengerre mégis vastag jégpáncélt kovácsol a fagy. A megfigyelőszolgálat állandóan vizsgálja a jég- helyzetet. és folyamatosan előrejelzést ad ki. A felderítést hajóról, repülőgépről és helikopterről végzik. Az előrejelzésektől függően határozzak el a hajókonvojok indítását. Azokban az években, amikor kedvező az időjárás, a hajók egyetlen navigációval elérik az Amur torkolatát. Sajnos ez csak titkán, átlagosan ötévente sikerül. Általában azonban a hajóknak Tyiksziben kell telelniük. vagy csupán a Jenyiszej torkolatáig jutnak el,

ÜT A JÉGVERMEN ÁT

Végre kész a berakodás, a kajütablakok vihar esetére is megerősítve. A fedélzetre került az élelmiszerkészlet, a mentőeszközök is kifogástalanok. Ellenőrizték a vontatóhajok és az uszályok közötti kapcsolatokat is — a vontatás hosszú drótkötelek segítségével történik. A konvoj zászlóshajója kiadja a parancsot: ..Útra!" A hajókürtök búcsú jelétől visszhangzik az arhangelszk! öböl, A Barents-tenger általában barátságos. Amikor az ember ül a meleg kajütben. s kitekint az ablakon, a napsütés láttán azt hiheti, hogy a Fekete-tengeren ringatózik.

Hagyományos megálló Vaj- gacs szigete. A hajók üzemanyagot vesznek fel. s megpihennek a legbonyolultabb útszakasz előtt. Vajgacs szigetén túl kezdődik az út a Kara-tengeren. át az ..Északi-sarkvidék jégvermén", ahogy a sarkkutatók elnevezték ezt a tájat.

Újra start. A Kara-tenger már barátságtalan. Ólomszürke hullámok. alacsony, sötét felhőzet, metsző hideg, szél. örvénylő habok. A kis. alacsony merülésű hajók forgácsként hánykolódnak a vízen. Bizony roppant ügyességgel kell rendelkeznie annak, a hajósnak, aki ezt a megpróbáltatást kiállja. Nap nap után folyik az elemekkel vívott harc. Nem csupán kormányozni, hanem az uszályok vontatására is figyelni kell. Hetekig tart a viharos tengeren a hajózás. Az Ob torkolatánál a hajók egy része elhagyja a konvojt.Nyugat-Szibériába tartanak. A konvoj pedig folytatja útját a Jenyiszej torkolata felé.

A Dickson-félszigeten található az Északi-sarkvidék egyik hajózási központja. Itt állomásoznak a jégtörők, amelyek segítik a hajókaravánokat további útjukon, a Laptyev-tenger zord jégmezőin keresztül. A Vilkickij- szorost jól ismeri minden kapitány, bár ez az ismeretség a legkevésbé sem kellemes. Ritka az a hajó. amelyik képes úgy áthaladni a

2-:i emeletnyi jégtorlaszok között, hogy burkolata sértetlen maradjon. Még az sem ritka eset. hogy a szorosba nyugat felöl érkező kapitányok visszafordulnak, mivel nem találnak átjárót. Ha a tengerjárók kapitányai erre az elhatározásra jutnak, akkor elképzelhető, milyen a helyzet a folyami hajók esetében. Az utóbbi években ebben a szorosban váltak révkalauzokká a hatalmas atom- jégtörők — a „Lenin". az „Arktvika" és a ..Szibéria" —. valamint a jégtörőflotta más hajói. Ezek oltalma alatt haladnak kelet felé a folyami tengerjárók karavánjai.

JEGESMEDVÉK A FEDÉLZETEN

Nem ritka, hogy a hajósok jegesmedvékkel találkoznak, sőt. ha a jégtáblák egészen közel sodródnak, a hívatlan „vendégek" még a fedélzetre is átúsznak. A matrózok ilyenkor látják sűrített tejjel vendégül a jégmezők lakóit.

A következő állomásTyik- szi. Itt a konvoj kétfelé szakad : a hajók egy része a Le- na-folyó kikötőibe tart. a többi elölt még hosszú út áll. át a Bering-szoroson és a Csendes-óceánon a távolkeleti Amur torkolatáig.

Néha eltelik egy év is. amíg a hajók a dunai dokkokból eljutnak rendeltetési helyükre, ahol már nagyon várják őket. hiszen Szibéria és a szovjet 'Távol-Kelet folyami szállítása nagy fontosságú. Bár a légi és a téli közúti szállítás jelentős tényező. azonban az építőanyagok. élelmiszerek, az. ásványi kincsek döntő részének szállítását a Transz-szibériai- vasútvonal állomásaitól a folyami hajók oldják meg.

Minden tavasszal kiküldetésre gyülekeznék tehát a „Specmorprovodka" kapitányai. Útrakelnek, a szocialista országok hajógyáraiban átveszik a hajókat, s a szelíd 'dunai hullámokon ismét elkezdődik egy igen hosszú és nagyon nehéz, hajózás.

Tímár Ede

Tudomány - technika

Erdőgazdálkodás és faipar Karéliában

Röviden

Szilárd

„folyadékágy”

Egy now cast lé-i kórházban újszerű betegágyat készítettek: ebben a beteg mintha folyadékban lebegne. Az ágyat annak az elvnek az alapján készítették el. hogyha egy tartályt finom homok és nagyobb szemcsék töltenek ki. s közéjük alulról levegőt fuvarnak, azok folyadéks/.e- rtien viselkednek. A new east le-i ágy 0.1 milliméter átmérőjű üveggyönyökkel töltött teknő, amelybe alulról levegőt fii válnak. Az üveggyöngyöket vékony légáteresztő poliészter lepedő borítja. A betegek ugyanis kissi belesüppednek ebbe az ágyba, de a felhajtóerő mindenképpen lebegésben tartja őket. Az új típusú ágy különösen a fel fekvése« fekélyekben szenvedő betegei* számára jótétemény.

Nemzeti park Mongóliában

Mongol és szovjet kutatók kidolgoztak a Mongol Népköztársaság első nemzeti parkjának a tervezetét. A park. amely az ország déli részében, a Góbi-sivatagban lesz. ötmillió hektár területet foglal majd el. s .ezzel a világ legnagyobb természetvédelmi területei közé tartozik majd. Az elképzelések között az is szerepel, hogy olyan Mongóliában honos növény, es állatfajokat telepítenek meg ott. amelyeket ma már a kipusztulás veszélye fenyeget. Egyebek között oda — eredeti hazájukba — szándékoznak visszatelepíteni a híres Przsevalszki vadlovakat is. amelyek itta már csak az állatkertekben élnek. A vadlovak előreláthatólag lí)H4-ben foglalhatják el új élethelyüket.

1 meszelt faanyag a petrozavodszki

I.eningrácllól északra, Finnország határvidékén terül el a háromnegyed millió lélekszámú Karéliai Autonóm Köztársaság. Fővárosa a 200 ezer lakosú Pet- rozavodszk. A mai város az 1705-ben I. Péter cár rendeletére itt létesített ágyuöntö műhelyek körül kialakult településből keletkezett. A hagyomány szerint a cár és kísérete gyakori vendég volt itt, különösen azután, hogy 1719-ben a közeli Mareialnije Yodiban gyógyvizet találtak.

Karéba a gyönyörű erdők, tavak, ingoványok vidéke. A szov- jet népgazdaságnak évente 1 millió köbméter faanyagot szolgáltatnak a karéliai erdők. A Szovjetunió minden harmadik újságjának alapanyagát az itteni erdőkből merítik. A karéliai

l) ii torkom bin a i fűrésztelepén

(APN-KS)

fafajok felet az erdei fenyő képviseli. A fenyőfát a népgazdaság legkülönbözőbb területein használják fel.

Karéliában az első fűrésztelepek 200 évvel ezelőtt létesültek. A fakitermelés és a feldolgozó ipar a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után rohamos fejlődésnek indult. A vállalatokat korszerű technikai* berendezésekkel szerelték fel, és gépesítették a technológiai folyamatokat. Zökkenésmentessé vált az új termékek előállítása, így az építőipari faanyag, a faforgács, a préselt lemezek gyártása is.

Karéliában, éppúgy, mint a Szovjetunió más köztársaságaiban, tervszerűen valósítják meg az erdők újratelepítését, valamint a . fafeldolgozó ipar tevékenységének növelését.

Érdemes megnézni

Vár Sírokon

A falu krónikája jóval a honfoglalás előtti időkbe torkollik. Dainő sáncos váráról mesébe illő történeteket őriztek az egymást követő nemzedékek. Közelében kelta érmeket leltek a szerencsés régészek. Aztán jöttek őseink. Árpád vitézei. Leszármazottaik, a büszke Abák uraltak errefelé hatalmas területeket. Lehettek is rátartiak. hiszen a híres nemzetség egyik tagja. a tragikus sorsú Sámuel. István király utódainak sorába lépett, s a" korona szikrázó ékkövei sem feledtették vele a messzi Kelet szabadságot sugalló sámánénekeit.

Rokonsága a különállást, a zabolátlan akaratot örökölte tőle. A BorfrBodon'-ág építette a siroki erősséget, amely emeltetése idején sokak csodálatát vívhatta ki.

Minden politikai partiban győztesnek hitték magukat, ezért kesztyűt dobtak az Itáliából jött Róbert Károly- nak. mert' a magyar Csák Mátét, a honi föld szülöttét kívánták uruknak. Rossz lapra tettek. s az Anjou- uralkodó szabadjára engedte bosszúszomját. Debreceni Dózsa erdélyi vajdát és Dru- gath Fülöp szepesi ispánt bízta meg l.'i20-bari azzal, hogy foglalják cl a sasfészkel. Ök teljesítették is a szigorú fenség óhaját, aki később egy szolgálatokban jeleskedő vitéznek. a cseh származású Chenvknek adományozta.

Békésebb esztendők következtek. I. Lajos, aki méltán érdemelte meg az utókortól a nagy jelzőt, európai nagyhatalommá tette az országot, Ix'bizonyítva. hogy egy idegenből szakadt -család sarja is ízig-vérig magyarra vállait.

Az alattvalók élvezték a háborítatlan napokat. s az amúgy is módosak üzletellek. _ gazdagodtak. A tufa- hegybe vájt menedék is alku tárgya, lett. Dompszlais Miklós, hevesi ispán a helyi várnagy kétezer arany forintjai. áldozta arra. hogy elvégeztesse a szükséges javításokat. A hatalmas summát nem céltalanul adta ki. hiszen a király jóvoltából zálogbirtokként övé lett a javadalom. Ezután egymást követték a regénybe illő. fordulatokban bővelkedő egyezségek, sőt a haszonnal kecsegtető perek is. Végül a sok huzavona után az Or- szágh-familia lett az örökös.

A törökellenes küzdelmek háttérbe szorították az anyagi érdekeket. Az 1555-ös gönci országgyűlés elrendelte a belső torony, szabálytalan alaprajzú vár további megerősítését, s a védők létszámát száz lovas vitézben szabta meg. Országh Kristóf teljesítette is a kívánságot. 1561-ben sarokbástyát emeltetett, és teljes renoválást hajtatott végre. .Nemcsak az ellenség megfékezésére. hanem azért is. mert ide költözött asszonyával, a szigetvári hős leányával. Zrínyi Ilonával, aki innen sóvároghatta vissza az ősi birtokon. apja környezetében töltött ifjúságát, itt élvezhette a békés esztendőket, ahol a táj a szelíd ívelésű pannon dombokra emlékeztette.

15ÍJ6. szomorú dátum. Elesett Eger erőssége, s ez. a

sors várt a sírokira is. mert őrsége nem is gondolt az ellenállásra. hanem Kótaji Benedek és.Helmezy János várnagyok vezetésével vágtázva menekült.

Allah hívei lettek az urak. akik kilencven évre’ rendezkedtek be itt. Nem lűzzel- vassal hódoltatvg. hanem keresve a békés egvmás mellett élés XVI. és XVII. századi változatát. Igaz. adóztattak. akárcsak a hazai ural>. de a köztük esetenként felmerülő, érdekellentéteket mindig megegyezéssel zárták. A nép kettős terhet viselt. de az emberek életé nem forgott veszélyben.

1686. október 2-án a felszabadító seregek közeledtének hírére éppúgy futottak a iurbánosok. mint korábban a magyarok. Annyira siettek, hogy nemcsak a hadfelszerelés. de az élelem zömét is otthagyták.- Ügy megszokták a nyugalmat, hogy nem álmodoztak vitézi babérokról.

Ettől kezdve eseménytelen évtizedek következtek. Az új tulajdonosok a Nyáryak. majd a Károlyiak egyáltalán nem törődtek a hajdan szebb napokat látott sasfészekkel.

Omlottak, zsugorodtak a bástyák és a falak. A fel- szabadulás után már csak a régész. Kovács Béla nyomozott titkaik után. A -rejtélyek zömét azonban máig is őrzi a szigetvári hős leányának egykori hajléka.

Pécsi István

A siroki vár romjai Fotó: Szabó Sándor — KS