Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-02 / 78. szám

NÉPÚJSÁG 1982. április 2., péntek Aszalt szilva vörös borban Új ötletek, új piacok és az önállóság Sokáig vártak rá, de végül is meglett! Január elsejével megszűnt a Konzervipari Vállalatok Trösztje, és azóta önállóan kell hogy megáll­jon a lábán a Békéscsabai Konzervgyár. Ez bizony na­gyobb kockázatot, de na­gyobb lehetőséget jelent. MEGSZŰNT A TRÖSZT — Azért nem maradtunk teljesen magunkra, tizenöt konzervgyár, a Konzervipa­ri Szállítási Vállalat, vala­mint a Konzerv- és Paprika­ipari Kutató Intézet meg­alapította a Konzervipari Közös Vállalatot. Ez a vál­lalat az igazgatótanács irá­nyításával az importanyagok és alkatrészek beszerzését, készletezését és koordinálá­sát látja el. Az államközi szerződének teljesítésére szervezi az exportszállításo­kat. Rajta keresztül igényel­jük a vagonokat is.. A nagy tömegű belföldi segéd- és csomagolóanyagokat is a kö­zös vállalat szerzi be, és osztja szét a vállalatok kö­zött. Mindez azonban’ nem csorbítja az önállóságunkat, mert a vállalat a mienk, mindent a megbízásunk alapján teljesít, és nincs uta­sítási joga — jegyzi meg Ancsin György főkönyvelő. Ez a közös vállalat né­hány gondot levesz a Békés­csabai Konzervgyár válláról, de az önállóság sokféle 'kö­vetelményével maguknak kell megbirkózniuk. Eddig például a tröszt kötötte az exportszerződéseket, és ne­kik nem sok beleszólásuk volt abba, hogy melyik ter­méküket hova, milyen áron adták el. Most viszont lét­érdekük, hogy megfelelő nyereséggel gazdálkodjanak. A konzervgyár az évi 70 ezer tonnás termelés 60 szá­zalékát szállítják külföldre. A termelés fele a szocialista országokba, főleg a Szovjet­unióba kerül, 10 százalék dollárelszámolású piacokon talál vevőre. Természetesen nem mindegy, hogy meny­nyiért. MI KELL AZ USA-BAN? A szocialista export csak­nem teljesen államközi szer­ződés keretében kerül kül­földre. Itt bizony a konzerv­gyárnak a jövőben sincs sok beleszólása a dolgokba, a termékek árát nem ők dön­tik, el. Hogy azért ne járja­nak rosszül, az exportártól függetlenül juthatnak ugyan­ahhoz a tisztességes haszon­hoz, mint amit a belföldre termelés hoz. Ezt a haszon­kulcsot növelni vagy csök­kenteni lehet a rubelkiter­melés mutatójának a függ­vényében, tehát érdekeltek a hatékonyság fokozásában így is. Izgalmasabb kérdés a tő­kés exportár. A gyümölcs- és főzelékkonzerveket a HUN- GAROFRUCT adja el, a szá­raztésztát a MONIMPEX ér­tékesíti. Az előbbivel bizo­mányosi viszonyban állnak, az utóbbival társasági szer­ződést kötöttek. — Meg kell mondanunk őszintén, nem volt könnyű feladat önállóan üzletet köt­ni a külfölddel. Komoly vi­táink voltak az árakban, és gyakran tárgyalások során szereztük meg a szükséges tapasztalatokat. Bizony, jó néhányszor tapasztaltuk a hiányos piacismeret hátrá­nyait, és úgy érezzük, hogy a tőkés exportban egy kicsit tanulóév lesz ez a mostani. Mindenesetre a tapasztalatok alapján jövőre már tovább kívánunk lépni — így a fő­könyvelő. Bizony, a továbblépésre szükség van, mert a tőkés export eddig nem tartozott a Békéscsabai Konzervgyár erősségei közé. Elég keveset, és meglehetősen rossz áron tudtak csak eladni. Felmér­ve a helyzetet ' úgy látják, hogy a rendkívül éles ver­senyben csak olyan terméke­ket lehet jó áron értékesíte­ni, amelyek különlegesek, máshol nem szerezhetők be. — Nyugat-Európában meg­lehetősen nyomottak az árak, és telített a piac is. Az USA viszont óriási fel­vevőterület, és ha eltaláljuk az amerikai ízlést, akkor szinte korlátlan értékesítési terület nyílhat meg előttünk — jegyzi meg Malatyinszki Pál kereskedelmi osztályve­zető. Megcélozták tehát a távo­li földrészt a Békéscsabai Konzervgyárban, és a kezde­ti eredmények biztatóak. A múlt évben 100 tonna ká­posztával töltött paprikát szállítottak a tengerentúlra, az idén már 50Ó tonnára jött megrendelés. A nagykereske­dők szerint lenne igény többre is, de ez a termék sok kézi munkával készül, és munkáskézből a konzerv­gyárban is kevés van. Meg­próbálják ezért a könnyeb­ben gyártható termékeket is bevezetni: ilyen a még ide­haza sem ismert csabai sa­láta és a gogosári padlizsán­nal készült változata. ÍZLIK a gyümölcslé — Rendkívüli módon ne­hezíti az értékesítésünket a „versenyképtelen” csomago­lás. A szakemberek tudják, hogy beltartalmi értékben a mi konzerveink ugyanolya­nok vagy jobbak a hasonló nyugati gyártmányokénál, de a fogyasztó a szemével vá­sárol, és azt veszi meg, ame­lyik jobban kelleti magát a polcon. Kész terveink van­nak különleges üvegformák­ra. de ezeket kapacitáshiány miatt nem tudja gyártani az üvegipar. Így csak azt tud­juk tenni, hogy kicseréljük a címkéket, a jövőben tetsze­tősebb, fotózott, többszín­nyomású jelzés kerül az üve­gekre — panaszolja Mala­tyinszki Pál. Nyitott a konzervgyár a Közel-Kelet felé is. Szíriába és Kuvaitba-már elküldték a próbaszállítmányokat gyü- mölcsleveikből, és a szom­szédos Ausztria is élénken érdeklődik a zöldségalapú italok iránt. Itt talán köny- nyebb lesz az export, mert a formatervezett gyümölcs­levesüvegek a legkényesebb ízlést is kielégítik. KONTÉNERBEN A KONZERV Az exportfeladatok teljesí­tése mellett a hazai fogyasz­tókról sem feledkezik meg a konzervgyár. A békéscsabai 100-as ABC mellett, Buda­pesten a Sugár, a Flórián és a nagykörúti csemegeáruhá- zakban árubemutatókat ren­deznek. Itt kaphatók lesznek az exportra szánt termékek, ezekből belföldre is szállíta­nak, ha ízlik. Nem nehéz megjósolni a rövidesen for­galomba kerülő újdonságuk, a vörös borban eltett aszalt szilva sikerét. Az önállóságot jelzik a konzervgyár új értékesítési módszerei is. A nagy ABC- áruházakban konténerekben küldik a rendelés szerint összeállított konzervszállít- mányt. Így az üzletek pol-. caira kerül az ország távoli vidékein is a Békés megyei termék. Ezzel az akcióval azt a nem titkolt célt kíván­ják elérni, hogy a hazai kon- zervforgalomból minél na­gyobb rész jusson nekik. Megpezsdült tehát az élet a Békéscsabai Konzervgyár­ban. Az önállóság szabadab­bá tette a fantáziát, felszín­re kerülnek az eddig elteme­tett ötletek, elképzelések1. Mindez azt jelzi: érzik az új gazdálkodási forma felelős­ségét, tudják, hogy ezentúl csak saját magukra számít­hatnak, rajtuk múlik, hogy siker vagy kudarc kíséri to­vábbi munkájukat. Lónyai- László A konzervüzem kis labora­tóriumában állandóan ellen­őrzik a készülő gyümölcsle­vek minőségét Fotó: Veress Erzsi desen tervezett programmal várják őket, s természetesen rendelkezésükre áll az üze­mi betegellátási szolgálat, illetve az egészségügyi szol­gáltatások igénybevétele. Ta­valy a vállalati jóléti alap­ból 61, ezer forint segéllyel könnyítettek anyagi helyze­tükön. Legmaradandóbb él­ményt mostanában mégis az a vállalati díjmentes üdülte­tés jelentette számukra, amelyet a tröszt balatonszár- szói, tavaly felépített, üdülő­jében tölthettek március de­rekán. Negyvennyolcán, két cso­portban, egy-egy hétig vol­tak Szárszón. A tröszt 1977- től 1981-ig ötmillió forintot fordított az üdülő építésére, s ebből a dél-alföldi vállalat társadalmi munkájának hoz­zájárulása több mint félmil­lió forintot tett ki. — Már nyugdíj előtt áll­tam, de részt vettem a kom­munista szombatokon, amely­nek haszna az üdülő építésé­re ment — mondja Kristóf János, aki 25 évet töltött, mint kőműves a gyárban. — Gondoltam is — folytatja —, hozzájárulok, de ennek én már úgysem látom a hasz­nát. És kérem! Hatvankét évet megéltem, s most ju­tottam el odáig, hogy éle­temben először vehettem részt * üdültetésben! Nagyon jólesett. Kifogástalan, kitű­nő volt mindert. De nemcsak az üdülés volt számomra él­mény. Utoljára katonako­romban jártam azon a vidé­ken. Hát kérem! Nem is hit­tem, hogy ilyen gazdag az országunk! Milyen nagy­szerű, szép villák, üdülők sokasága van arrafelé! Hi­hetetlen érték. A mi üdü* lőnk is 32 (kétágyas) szobás, ragyogóan berendezett, va­lóságos palota. Minden szo­bában rádió, televízió, fote. lek, perzsaszőnyeg ... Ugyanilyen lelkesedéssel beszélnek az élményről Zdo- lik János és neje, Szák Mi- hályné, volt állványberakó, Uhrin Anclrásné alárakó, Do­mokos Ferencné osztályozó, Gercsi Pálné, aki leszázalé- kolása után a bölcsődében dolgozott és a többiek. — Egy fillérünkbe sem ke­rült ez a hét, pedig csak a kitűnő kosztra a tröszt na­ponta kilencven forintot adott ki az étkeztetést bizto­sító dömsödi tsz-nek. Elvit­tek bennünket Zalakarosra, láttuk a József Attila Múze­um költőre emlékeztető do­kumentumait, bejártuk a környék falvait. Emlékezetes hét volt — vallják egyönte­tűen. A négy asszony közü] Szák Mi hályné jelenleg is, mint nyugdíjas dolgozik. Uhrinné, akinek mindkét fia a gyár munkása, most készül mun­kát vállalni. — Jó kondícióban vagyok, frissnek érzem magam, kü­lönösen az üdülés után, és hallom, nagy gond a létszám- hiány. Ezért jelentkezem fi­zikai munkára. Tudom, szí­vesen fogadnak... Ez biztos. Mint ahogyan a nyugdíjasok is szívesen fo­gadják a róluk való gondos­kodást. Az összejövetelen egyébként négyen jubileumi pénzjutalomban részesültek, Székely János pedig becsüle­tes munkájárt (a társadal­miért is) most kapta meg a Kiváló Dolgozó jelvényt. Varga Dezső Sikerek a munkaversenyben (Folytatás az 1. oldalról) egy foglalkoztatottra jutó ter­melési érték 3,5 százalékos növelésével kell biztosítani. Az anyagmegtakarítás terve­zett összege 9 millió 675 ezer forint, az energia felhaszná­lását csökkentő műszaki­gazdasági-szervezési intézke­dések együttes hatása 4 mil­lió 155 ezer forint. Ezek megvalósításáért sokat tehet­nek vállalásaik teljesítésével a szocialista brigádok. A KÖRÖSLADÄNYI METAKÉMIA IPARI SZÖVETKEZETNÉL a szocialista munkaverseny- mozgalom 7 éves múltra te­kint vissza. Tavaly 12 szo­cialista brigád tevékenyke­dett. Mivel az ipari szövet­kezet döntő részben háztar­tás-vegyipari termékeket gyárt, a vásárlók nagyon ha­mar tudnak reagálni az eset­leges minőségi hibákra. Ezen a területen az előrelépés le­mérhető abban, hogy az ilyen jellegű reklamációk a mini­málisra csökkentek. Ez kö­szönhető a fokozott önmeó- zásnak, a minőségi követel­mények megszigorításának. A szocialista brigádok el­múlt évi vállalásaikat telje­sítették. Társadalmi munká­juk 450 ezer forint. Ebben az évben ennek a szintnek a megtartása a cél, amely megfeszített munkát követel meg a brigádoktól. Célkitűzéseik megvalósítását akadályozták az előfordult alapanyaghiányok. A szövet­kezetnél működő 2 ' ifjúsági szocialista brigád és a KISZ- alapszervezet ‘ kommunista műszakot szervezett a KISZ X. kongresszusa tiszteletére, melynek során 250 ezer fo­rint értékű terméket állítot­tak elő. A NAGYBÁNHEGYESI ZALKA MÁTÉ TSZ életében a szocialista ver­senymozgalom igen nagy sze­repet játszik. Ezt jól mutatja az is, hogy a mintegy 1100 dolgozó tagból 425-en tagjai az 1981-es versenymozgalom­ba benevezett 35 szocialista brigádnak. Nincs olyan mun­katerülete a tsz-nek, ahol a brigádok ne tevékenykedné­nek. A termelést segítő vállalá­sok mellett szinte minden brigád célul tűzte munkahe­lye környezetének rendben tartását, a társadalmi mun­kát a két bázisközségben — Nagybánhegyesen és Kasza­peren. Egyéb vállalásaik is voltak, mint az úttörők pat- ronálása. a közművelődési vetélkedőkön való részvétel. A brigádok szerepe a terme­lőszövetkezet jó gazdasági eredményeiben igen jelentős — benne van munkájuk a 6,17 tonna hektáros búzater­mésben, a 623 tehén átlagá­ban elért 4975 literes tehe- nenkénti tejtermelésben, a 3,23 kilogrammos abrakfel­használásban, a hízóserté­seknél a 2,81 forintos te- nyésztojás önköltségében. Költségmegtakarítást a bri­gádok 1,8 millió forintot ér­tek jel, bár a megtakarítá­sok számszerűsítése nem minden brigádnál történt meg. Társadalmi munkaóra teljesítésében 10 ezer 345 órát értek el a brigádok, ezek 40 százalékát a két köz­ségben dolgozták le. A rok­kantak éve alkalmából pedig jelentős összeget — 43 ezer 500 forintot — fizettek be a központi alapba. Az idén a gépesítési fő­ágazat „Crova” brigádja fel­hívással fordult a szocialista brigádokhoz, hogy egynapi keresetüket, és egynapi munkájukat ajánlják fel a nagybánhegyesi óvoda épí­téséhez. Az 1982. évi válla­lások egyébként hasonlóak az elmúlt évihez. A különb­ség talán annyi, hogy a tsz párt-, gazdasági vezetése, va­lamint a község vezetése ez alkalommal sokkal jobban segítette e munka konkreti­zálását. Ez bizonyára sokat jelent majd az ez évi ered­ményességre nézve. De még többet fog jelenteni az — ezzel együtt —, ha az évi folyamatos munkát nagyobb figyelemmel kísérik minde­nekelőtt a munkahelyi veze­tés részéről. Erre jó példa is van: a tejüzemben, ahol a brigádok vezetőivel, s rajtuk keresztül valamennyi brigád munkájával év közben is foglalkoznak. A GYOMAENDRÖDI SZABÓIPARI SZÖVETKEZET hét szocialista brigáddal büszkélkedhet, ebből 2 ifjú­sági, vagyis 35 év alattiak. Büszkeségük nem alaptalan, hiszen 3 brigád többszörös, az egyik hatszoros aranyér­mes, 2 pedig a szövetkezet kiváló brigádja. A 10-11 ta­gú brigádok tagjai a ter­melés valamennyi területét képviselik, így valósítható meg a munkaversenyben is az összhang. Az értékelésnél szempont volt a termelési terv teljesí­tése, a minőség és a takaré­kosság, a munkaidő-kihasz­nálás. A brigádok a közpon­ti törekvéseket, a terveket figyelembe véve úgyneve­zett pótvállalásokat tesznek. A munka mennyiségét és minőségét pontokkal — el­ért és elérhető pontszámok százalékos aránya — tükrö" zik. A szövetkezet az éves gazdasági tervet 95 százalék­ra teljesítette, szinte 100 százalékosan első osztályú minőségben, mivel ki nem javított termék nem hagyta el a szövetkezet területét. Az anyaghibákat természetesen nem számítják be, mivel ho­zott anyagból dolgoznak, ez a megrendelőt terheli. Az anyagtakarékosság sem utol­só szempont, hiszen a meg­takarított mennyiséget bel­földiesítés után késztermék­ként vagy végáruként a szö­vetkezet értékesítheti a ha­zai piacon, ami évente 500 ezer forintot jelent. A brigádok itt is vállal­tak óvoda-, iskola-, öregek napközi otthona támogatást, amit igen komolyan vesz­nek. Egy brigád pedig a szö­vetkezet nyugdíjasait láto­gatja. A társadalmi munká­ban vállalásaikat magasan túlteljesítették, csak községi szinten 587 munkaórát dolgoz­tak a közért. A brigádoknak a szövetkezetnél tekintélyük van, a vezetőség is fokozot­tan számít rájuk, elfogadja javaslataikat, véleményei­ket. A múlt évi munkájukat közel 70 ezer forint juta­lommal díjazták. Ez termé­szetesen csak jelképes össze­ge mindannak, amit egész évben tettek és tesznek. A BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÄRUGYÄR brigádvezetői a közelmúlt­ban vitatták meg az elmúlt évi vállalások teljesítését. Ebben az üzemben 1981-ben vezették be az új verseny- mozgalom-szabályzatot, ami­nek a lényege: év közben folyamatosan az üzemrészek termeléséhez viszonyítják az ott dolgozó brigádok telje­sítményét. Munkakörönként határozta meg a versenybi­zottság azokat az értékhatá­rokat, amelyeket el kell ér­ni ahhoz, hogy a Kiváló Munkabrigád, és ennél ma­gasabb fokozatokat elnyer­hessék a kollektívák. Az új rendszer szerint év elején kitűzték a közösségek ma­guk elé a célt, s már év közben minden hó végi ér­tékelésnél láthatták1: hogyan is dolgoztak. A legmagasabb, a Vállalat Kiváló Brigádja cím eléré­séhez 10 százalékkal több teljesítmény, illetve minőségi eredmény szükséges, ami nemcsak önmagában, hanem még további 13 területen tett vállalással egészül ki az ösz- szesített teljesítmény értéke­lése. A korábban érvényes pontrendszer szerint 24 bri­gád dolgozik, mert admi­nisztrációs területen nincs mód ilyen objektív mérési lehetőségre. Azok kidolgozá­sán az adott munkaterületek vezetői munkálkodnak. Az Alfa brigád például nem ér­te el a várt címet, s felszó­lalt Biró Béláné a tanácsko­záson. — Szeretnénk, ha a ver­senybizottság értékelné a mi teljesítményünket, mert úgy érezzük, magasabb cím­re is érdemesek vagyunk — szólalt fel a brigád képvise­lője. — A régi és új pontrend­szer a mostani kétféle ál­láspontot tükrözi, ezen sze­retnénk az elkövetkezendők­ben változtatni, közelíteni a mérésmódokat egymáshoz. Azt is vegyék figyelembe az Alfa brigád tagjai, hogy tár­sadalmi munkában tavaly nem mindig jártak az élen, így nem is lehet jobb ered­ményt elérni — válaszolt Duna György főkönyvelő­helyettes. Szuchy László főmérnök hozzátette: — Az is célunk, hogy komplex brigádokat hoz­zunk létre, még azon az áron is, hogy néhány brigád fel­oszlik, vagy teljesen átala­kul. A BÉKÖT 72 szocialista brigádja közül sok kollektí­va magasabb célt tűzött ma­ga elé, mint amit elért, vol­tak akik reálisan mérték fel lehetőségeiket, s csak néhá- nyan tudták túlteljesíteni vállalásaikat. Az összeállítást készítették: Seres András Pribék Sándor Üjfalusi János Czanik Ferenc Baginé Szűcs Éva Számadó Julianna oTOiwst™ii ...........................■mim , ama «n rnsmsmssm. tsm A. > A BÉKOT békési telepén férfipólókat készítenek ' Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents