Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-16 / 88. szám
NÉPÚJSÁG 1982. április 16., péntek Miniszteri felmentés, kinevezés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi minisztert saját kérésére történő nyugdíjazására tekintettel — érdemeinek elismerése mellett — tisztségéből fölmentette, egyidejűleg dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi államtitkárt e tisztsége alól fölmentette. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszternek több évtizedes, eredményes szakmai és közéleti tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A Dr. Juhár Zoltán 1930. január 19-én született a Borsod megyei Hernádnémeti- ben, munkáscsaládban. Sátoraljaújhelyen a kereskedelmi szakközépiskolában érettségizett, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanári szakát 1952-ben végezte el. A Budapesti Műszaki Egyetem marxizmus—leninizmus tanszékén dolgozott 1952—53- ban, innen az Oktatásügyi Minisztériumba került. Ezután 1957 elejéig az Építőipari Gépesítő Trösztnél csoportvezetőként, majd 1957 októberéig Budapesten kökitüntetést tegnap a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az Elnöki Tanács dr. Juhár Zoltánt belkereskedelmi miniszterré megválasztotta, egyidejűleg Andrikó Miklóst belkereskedelmi államtitkárrá kinevezte. Dr. Juhár Zoltán Losonczi Pál előtt letette a hivatali esküt. A kitüntetés átadásánál, valamint az eskütételnél jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. zépiskolai tanárként tevékenykedett. A Belkereskedelmi Minisztériumba 1957 végén került, ahol főelőadói, osztályvezetői, majd főosztályvezetői tisztségben dolgozott. Belkereskedelmi miniszterhelyettessé 1969-ben, államtitkárrá 1976-ban nevezték ki. Doktori címet 1959-ben szerzett. A Magyar Szocialista Munkáspártnak 1961-től tagja. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségének tagjává 1981-ben választották meg. A Munka Érdemrend arany •fokozatával ■kétszer tüntették ki. (MTI) Szentágolhai János szovjet akadémiai elismerése Szentágothai Jánost, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét februári ülésszakán külföldi tagjává választotta a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája. Az erről szóló oklevelet tegnap a Szovjetunió budapesti nagykövetségén Vlagyimir Bazovszkij nagykövet adta át a magyar tudósnak. Az eseményen jelen volt Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője. A nagykövet méltatta Szentágothai János érdemeit a szovjet és a magyar tudomány kapcsolatainak, a két nép barátságának elmélyítésében. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke — akit korábban a Szovjetunió Tudományos Akadémiája is külföldi tagjai közé választott —-. meleg szavakkal mondott köszönetét a megtiszteltetésért. Kemping Szarvason A Tiszántúl legnagyobb kempingje a szarvasi. Bár a város nem kimondottan idegenforgalmi központ, látványosságai közé első helyen az országos hírű arborétum kívánkozik. A Tessedik Sámuel Múzeum kiállításai; a szlovák táj ház, a szárazmalom és Ruzicskay György festőművész alkotóháza kínálnak még látnivalót. A kemping végében 22 kilométer hosszan húzódik a Holt-Körös, jó lehetőséget kínálva a vízi sportok kedvelőinek. A kemping moteljében 42 első osztályú, központi fűtéses, négy személy részére kényelmesen berendezett lakrész várja a vendégeket, valamint 52 alpesi stílusú másodosztályú üdülőház. A kempingezők részére ezer kiépített sátorhely van. Területhasználati díj naponta 40 forint, a szállás- díj személyenként 25 forint. A 6—14 éves gyerekek 50 százalék kedvezményt kapnak. Megalakult a Magyar Népművelők Egyesületének megyei szervezete Százhuszonketten kérték felvételüket, s majd ugyan- ennyien jöttek el tegnap reggel Orosházára, az Alföld Szállóba, hogy részt vehessenek a Magyar Népművelők Egyesülete (MNE) Békés megyei szervezetének alakuló ülésén. A népművelőket, valamint az elnökségben helyet foglalókat — megyénk párt, állami és társadalmi, valamint közművelődési szervezeteinek, intézményeinek képviselőit — Cs. Tóth János levezető elnök köszöntötte. Az egész napos program első, délelőtti részében három tájékoztató hangzott el. Először Király István, az MNE titkára szólt az egyesület célkitűzéseiről. Az MNE-nek eddig 1200 tagja van, két évvel ezelőtt alakult meg. A szakmai-érdekképviseleti egyesületnek a Rékés megyei a tizenharmadik területi szervezete. Ezt követően Ambrus Zoltán, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának helyettes vezetője adott áttekintést közművelődésünk helyzetéről, a megyei sajátosságokról. A délelőtt utolsó előadója Pál Miklósné, az MNE elnökségi tágja, a Megyei Művelődési Központ csoport- vezetője volt, aki a megyei szervezet tagjaira váró feladatokról szólt, kiemelve: az MNE célkitűzése az egységes közművelődés szemléletének és gyakorlatának, a népművelők szakmaszeretetének és hivatástudatának ■erősítése. A vitában 18-an szólaltak föl, köztük Szeljak György, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető-helyettese is. Király István, az MNE titkára volt az első előadó Délután a részvevők elfogadták a megyei szervezet 1982-re szóló munkatervét, a nyolc munkacsoport vezetőinek személyét, valamint megválasztották a vezetőséget. A megyei szervezet elnöke Pap István, a békési Városi Tanács elnökhelyettese, titkára Pál Miklósné, gazdaságvezetője pedig Csá- nyi Tibor, az MMK gazdasági igazgatóhelyettese lett. A négy vezetőségi tag Pocsaji- né Fábián Magdolna, a békési művelődési központ munkatársa, Gonda Géza, az orosházi, Jávorcsik Béla, a nagyszénási és Varga András, a gyulai művelődési központ vezetője. A tegnapi program Felkai Eszter és Gálfy László színművészek műsorával zárult. (N. L.) Az alakuló ülés részvevőinek egy csoportja , Fotó: Fazekas László II közérdekű bejelentésekről tárgyalt a megyei NEB 0 tárgyalóteremből Megölte a fia barátját A Gyulai Megyei Bíróság tárgyalta Gyöngyösi István Körösújfalu, Felszabadulás u. 71. szám alatti lakos bűnügyét. A 47 éves férfi emberölés bűntette miatt került a vádlottak padjára. A vita féltékenységgel kezdődött. A vádlott és id. S. Sándor körösújfalui lakos között mintegy 10 éve tartott a haragos viszony. Azzal gyanúsította Gyöngyösi, hogy feleségével viszonya volt. Emiatt ifj. S. Sándor és a vádlott között is többször volt nézeteltérés. Egyszer hajszál híján, hogy késelésre nem került sor. Január 1-én Gyöngyösi felkereste a húgát. ifj. S. Sándor anyósát. Kijelentette, hogy meg fogja ölni ifj. S. Sándort, meg annak feleségét is. Az asszony komolynak vette, sőt meg is riadt ettől a szándéktól. Azonnal elküldte az egyik fiát, hogy értesítse a vejét. Miután ifj. S. Sándor megtudta, hogy a vádlott megöléssel fenyegeti, hazafelé indult. A posta előtt találkozott Gyöngyösivel. Odakiáltott neki: „Gyere ide, és velem intézd el a dolgot.” A vádlott kíséreté-- ben volt id. H. István. Rövid szóváltás után összeverekedett ifj. S. Sándorral. Gyöngyösi pedig hazaszaladt a lakására, és magához vett egy 17 centiméter pengehosszúságú kést. Azzal indult vissza a postához. A tűzoltószertárnál azonban találkozott Bérezi László 17 éves fiatalemberrel, aki a fiának barátja volt, és vele is jó kapcsolatot tartott. Ifj. H. István is velük volt. Értesülve, hogy apja verekedésbe keveredett, kijelentette, hogy a postához rohan, hogy segítsen neki. Bérezi László azonban az árokba lökte. Gyöngyösi még felkiáltott: „Hagyd a gyereket!” S ugyanakkor elfogta az indulat, fölemelte a kést, és Bérezi László mellkasába szúrta. A szúrás a szív jobb és bal kamráját, valamint a tüdő alsó lebenyét érte. Olyan sérülést okozott, hogy Bérezi László azonnal meghalt. A megyei bíróság Gyöngyösi Istvánt emberölés miatt 13 év szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadság- vesztést börtönben kell letöltenie. Az ítélet jogerős. S. J. Tegnap, április 15-én ülést tartott Józsa Béla elnökletével a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Békéscsabán. Első napirendi pontként megtárgyalták a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézéséről szóló vizsgálat tapasztalatait. A múlt évben ugyanis megyénk népi ellenőrei 18 tanácsi szervnél és 16 gazdálkodóegységnél kerestek választ arra, hogy miként intézik a lakosság közérdekű bejelentéseit, javaslatait és panaszait. A tapasztalatok szerint a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézésének színvonalát nagyban meghatározza, hogy az ügyek intézése helyi tanácsi szervnél vagy magasabb szinten történik. A múlt évben a vizsgált tanácsok 326 lakossági bejelentéssel foglalkoztak. A korábbi évekhez képest csökkent a névtelen beadványok száma. A bejelentések többsége a közérdeknek és a többségi igényeknek megfelelően fogalmazódott meg. A beadványok 50 százaléka az áruellátással és a szolgáltatásokkal foglalkozott. A panaszosok elsősorban az ebben mutatkozó hiányosságot és helytelenséget vetették föl. Többen a szociális munka- és bérügyi intézkedést, valamint a vezetői magatartást tették szóvá. Az ügyek többségét a tanácsok 30 napon belül elintézték. Az intézkedésekről azonban nem minden esetben tájékoztatták a bejelentőket. A korábbi évekhez képest a gazdasági szervek is nagyobb figyelmet fordítanak a beadványokra. A bejelentések okait azonban a legtöbb helyen nem értékelik megfelelő színvonalon. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság javaslatokkal, hozzászólásokkal kiegészítve fogadta el az összefoglaló jelentést. A következő napirendi pontként az építőanyag-ellátásról szóló tájékoztatót vitatták meg. A felmérés szerint az elmúlt években javult az építőanyag-ellátás. Áruhiányt csak néhány terméknél és csak átmenetileg lehetett tapasztalni. Több árucikknél bővült a választék. Az építőanyag-ipar növelte a betonfödémek gyártását, az üreges falazóanyagok tömeges előállítását. A tájékoztató tudomásul vétele után a Népi Ellenőrzési Bizottság még megtárgyalta az élelmiszer-gazdasági kutatások hasznosításáról szóló vizsgálat tapasztalatait. g. j. II Minisztertanács tárgyalta (Folytatás az 1. oldalról) azonban nem lehet kizárólag anyagi kérdés: minden anyagi többlet nélkül, a szemlélet javításával, gondosabb, figyelmesebb munkával is sokat lehet tenni az ügy érdekében. összefoglalóan megállapítható, hogy a figyelemreméltó eredmények és erőfeszítések ellenére nem kielégítő a gyermek- és ifjúság- védelemmel foglalkozó intézmények munkájának eredményessége, az e tevékenységet végző szervek irányítása, együttműködése. Emiatt az erőforrások szétaprózódnak, az egyes veszélyeztető tényezőkkel a különböző szervek külön-külön, sokszor egymástól függetlenül, szinte teljesen' elszigetelten foglalkoznak. Mindezeket figyelembevé- ve tettek javaslatot a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység hatékonyabbá válása, a különböző' intézmények tevékenységének ösz- szehangolása érdekében. Leszögezték : a legfontosabb feladat, hogy eredményesebbé tegyék a megelőző munkát. A földerítésnek és a gondozásnak fő színterévé a családnak kell válnia. A veszélyeztetettség korai felismerésében nagyobb szerepet szükséges vállalniuk a gyermekegészségügyi ellátást és a gondozást végzőknek, az óvodáknak, az iskoláknak, a pedagógusoknak. Fontos olyan jelzőrendszer kialakítása, amely a jelenleginél nagyobb biztonsággal tárja fel a veszélyeztetettségi helyzetet és annak fokát. A különböző gondozóhálózatok tevékenységének középpontjába is a családnak kell kerülnie. Az eddig elkülönítetten tevékenykedő gondozóhálózatoknak a továbbiakban koordináltabban szükséges működniök. Megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézetek hogyan válhatnának fokozatosan valóban a terület gyermekvédelmének központjává. A család támogatását és az állami gondoskodás rendszerét úgy fejlesztik tovább, hogy a gyermek nevelését elsősorban a családban oldhassák meg. A népgazdaság hosszú tá- vú_ tervezésével, valamint a kidolgozás alatt álló szociálpolitikai, népesedéspolitikai és közoktatási koncepcióval összhangban — a tudományos eredményeknek, s a gyakorlati szakemberek véleményének figyelembevételével — ki kell alakítani a gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejlesztésének távlati tervét. E munkával összhangban áttekintik a hatályos jogszabályokat, és javaslatot tesznek ezek korszerűsítésére is. A Minisztertanács felkérte az illetékes állami, társadalmi és tömegszervezeteket, hogy a veszélyeztetettség megelőzése érdekében határozzák meg sajátos feladataikat, segítsék, hogy ez a munka az egész társadalom ügyévé váljék, Napirenden: a zöldség-, gyümölcstermesztés, -forgalmazás A gazdasági bizottság tájékoztatója alapján a Minisztertanács áttekintette a zöldség-, gyümölcs- és burgonyatermesztés, -felvásárlás és -értékesítés helyzetét és a fejlesztéssel kapcsolatos további feladatokat. A kiegyensúlyozott, nyugodt lakossági élelmiszer-ellátásnak nem egy évben sebezhető pontja volt a zöldség-, gyümölcs- és bufgo- nyaellátás. Még nem is olyan régen, négy—öt évvel ezelőtt, a termelőket és a forgalmazókat nem egyszer már-már ellentétesnek tűnő érdekek vezették a termeléstől kezdve egészen az áru értékesítéséig, és ez a bizonytalanság kedvezőtlenül hatott a bolti kínálatra is. Ám az elmúlt időszakban javultak a termelés anyagi, műszaki és biológiai feltételei, és a legfontosabb zöldség- és gyümölcsféleségekből emelkedtek a hozamok is. Megélénkült a több csatornás értékesítés, növekedett a ZÖL- DÉRT-vállalatok önállósága. A kertészeti termelés eredményeit nem könnyű rövid idő alatt javítani, hiszen alapvetően kényes termékekről van szó. A zöldség, gyümölcs és a burgonya a mezőgazdaságilag művelt területnek 6 százalékát foglalja el, ám az innen származó termelési érték az összes növényi termék értékének 20 Százalékát adja. Az áru ráadásul sokfélül érkezik — szemben más növényfajokkal —, hiszen jelentős feladatokat látnak el a kistermelők (a zöldségtermés csaknem felét, a gyümölcsnek. több mint felét, a burgonyának pedig hozzávetőleg kétharmadát állítják elő). A kistermelőktől származó áruk átvétele sokáig nehézkes volt, de még a nagyüzemek áruja is gyakran fölöslegesen utazgatott egyik helyről, telepről, piacról a másikra. Ezen a helyzeten már az elmúlt évben sikerült javítatii, mert a forgalmazásban érdekelt vállalatok önállósultak. Néhány tényező azonban változatlan maradt, ami továbbra is hátrányos e fontos cikkek piacra jutásánál. Az évjárattól függően gyakran nagyobb a kínálat a keresletnél, és a terméktöbblet biztonságos hasznosítása sok esetben megoldatlan. A zöldség-, gyümölcsfélék felvásárlási ára ezekben az években nem mindig tükrözi a valós értéket. A gyümölcs tárolására az árak még mindig nem ösztönöznek kellőképpen, a raktározási, kezelési költségek és az ilyenkor elkerülhetetlen veszteségek nem térülnek meg. Mindezt figyelembe véve, az illetékes szervek újabb intézkedéseket hoznak a termelési színvonal emelésére és a kereskedelmi munka korszerűsítésére, javítására." A termelés biztonságának fenntartására rendszeresen felülvizsgálják az úgynevezett védőárakat, és azokat időben, késedelem nélkül meghirdetik (ezzel a korábbiakban néha megkéstek, amit joggal sérelmeztek a termelők); A termelés alapja továbbra is a tavaly korszerűsített szerződéses rendszer lesz, ám a szerződéses fegyelmet tovább kell erősíteni. A gyümölcsösök fajtaszerkezetét a továbbiakban igyekeznek módosítani, mivel jelenleg, a keresettebb csonthéjasok rovására, túlsúlyban vannak az almaültetvények. Felülvizsgálják a telepítés állami támogatási rendszerét, hogy jobban ösztönözzön a csonthéjas gyümölcsösök telepítésére. A kertészeti termelés ismeretében egyértelművé vált az is, hogy a termékek értékének megóvása, a minőség javítása érdekében ösztönözni kell a munkakörön kívüli és a munkaidőn túli kézi szedés, részes művelés és betakarítás széles körű elterjesztését. Az ellátás színvonalának javítására meg kell gyorsítani a további termelői piacok szervezését, a kistermelői elárusítóhelyek kijelölését, az üzletek bérbe adását, továbbá az érési főidényben a fogyasztók nagybani árubeszerzését elősegítő akciókat, és egyéb értékesítési formákat. (MTI)
