Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-16 / 88. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1982. ÁPRILIS 16.. PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM Ülést tartott ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén tudomásul vette az Állami Ifjúsági Bizottság elnökének és a művelődési miniszternek együttes jelentését a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok helyzetéről. Megállapította, hogy a legfontosabb feladat a gyermekek és a fiatalkorúak egészséges fejlődését veszélyeztető jelenségek kialakulásának megelőzése. E munka eredményesebb folytatásának fontos feltétele a pedagógiai, egészségügyi, szociálpolitikai és a jogi eszközök, módszerek összehangoltabb alkalmazása, továbbá a családok, valamint a megelőzésben és a gondozásban részt vevő szervek, intézmények szorosabb együttműködése. A kormány határozatot hozott a gyermek- és ifjúságvédelem időszerű feladataira, valamint a hosz- szabb távra szóló tennivalók kidolgozására, az e területre vonatkozó hatályos jogszabályok áttekintésére és korszerűsítésére. A kormány rendeletet alkotott az árvízi szükségtározókról. A tározókat elsősorban ott kell létesíteni, ahol egy esetleges töltésszakadás különösen nagy kárt tevő árvizet okozna. A kijelölt területek elöntése esetén a károsultak kártalanításban részesülnek. A gazdasági bizottság tájékoztatója alapján a Minisztertanács áttekintette a zöldség-, burgonya- és gyümölcstermelés, -felvásárlás, -értékesítés helyzetét és fejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az elmúlt évben javultak a termelés anyagi, műszaki feltételei, emelkedtek a terméshozamok, kiegyensúlyozottabbá vált az ellátás. Megerősítette a gazdasági bizottság határozatát, amely intézkedik a termelés színvonalának emeléséről, jövedelemezőségének javításáról, az értékesítés biztonságának fokozásáról, az áru útjának rövidítéséről. A kormány felhívta a Minisztertanács tagjait és az érintett országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés márciusi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségét, s arról 30 napon belül tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint az. érdekelt képviselőket. D gyermek- és ifjúságvédelem alapja: a család A .gyermek- és ifjúságvédelemnek a felszabadulás után kialakult állami intézményrendszere sok nehézséggel és eltérő színvonalon látta el feladatát. A munka eredményessége nem arányos a ráfordításokkal; a kialakult jogi, szociálpolitikai, egészségügyi és pedagógiai eszközök, módszerek alkalmazása nem kellően összehangolt — állapította meg a Minisztertanács csütörtöki ülésén a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok helyzetével, az ezzel kapcsolatos állami feladatokkal foglalkozva. A testület utoljára 1977- ben hozott határozatot a gyermek- ' és ifjúságvédelem fejlesztésének szervezeti és gazdasági feltételeiről. Időközben azonban módosulták a gyermekek, a fiatalok egészséges fejlődését akadályozó tényezők. Ebből adódóan az utóbbi években megváltozott a gyermek- és ifjúságvédelem funkciója is. Míg a felszabadulást követő időszakban fő feladat az elhagyott, család nélküli gyermekekről való gondoskodás volt, addig ma az állami gondozottaknak csupán 4 százaléka teljesen árva. Ebből fakadóan napjainkban inkább előtérbe kell kerülnie — a gyermek nevelési hibáinak korrigálása mellett — a társadalmi beilleszkedésre való felkészítésnek és a családgondozói tevékenységnek. E társadalmilag rendkívül fontos munka továbbfejlesztését indokolja az is, hogy a jelenlegi rendszer nem követte megfelelően ezt a funkcióváltást. A tapasztalatok szerint az utóbbi években szaporodtak a gyermek- és a fiatalkorúak fejlődését veszélyeztető jelenségek, ezért a kérdés fokozott politikai és társadalmi figyelmet igényel. A szocialista fejlődés eredményei a' veszélyeztetettség több, korábbi társadalmi okát megszüntették, azonban az ifjúság nevelésével kapcsolatos egyéb problémák és veszélyeztető okok tovább élnek, s újak is keletkeznek. A gyámhatóságok, valamint az iskolák mintegy százezer gyermeket és fiatalkorút — az azonos korú népesség 3,5 százalékát — tartanak nyilván veszélyeztetettként. A gyakorlati tapasztalatok azonban alátámasztják azokat a szakértői véleményeket, amelyek szerint számuk ennél" több. Erre még akkor is föl kell figyelni, ha ismert, hogy a társadalmi normák változása, a megelőző, gondozó munka javulása következtében a gyakorlat olyan gyermekeket és fiatalokat is veszélyeztetettnek minősít, akiket korábban nem tekintettek azoknak. A gyermek- és ifjúságvédelem kialakult rendszere napjainkban lényegében két részre osztható: a megelőzésre és az állami gondoskodás különböző formáira, illetve ezek intézményrendszerére. Mindkét területen kiemelkedő szerepe van — a tevékenységben részt vevő szervek és intézmények sokasága miatt — az intézményrendszereken belüli koordinációnak. A megelőző tevékenység kettős funkciója — a földerítés és a gondozás — jelenleg nem minden esetben érvényesül. A gondozási feladatokat ellátó intézményeknek az az alapvető feladatuk, hogy a már megismert esetekben lassítsák, megállítsák, illetve visszafordítsák a kedvezőtlen irányú folyamatokat. A jövőben ennek a munkának az eredményességét is fokozni kívánják. A helyzet javítása (Folytatás a 3. oldalon) Indira Gandhi fogadta Pozsgay Imrét Magyar—indiai kulturális, valamint tudományos-műszaki csereprogramot írt alá szerdán Űj-Delhiben a magyar kulturális és tudományos küldöttség, amely Pozsgay Imre művelődési miniszter vezetésével tartózkodik az indiai fővárosban. A kétoldalú kulturális csereprogram egyebek között Kodály Zoltán születése 100. évfordulójáról, valamint Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulójáról való megemlékezés programját tartalmazza, továbbá művész- együttesek cseréjét és film- fesztiválok rendezését irányozza elő. Az elkövetkező három évre szóló kétoldalú műszaki- tudományos csereprogram körvonalazza a két ország együttműködésének legfontosabb irányait az energetika, a távközlés, az alumínium- ipari kutatások és a vízügyi kutatások terén. Indira Gandhi indiai miniszterelnök tegnap Üj-Del- hiben fogadta Pozsgay Imre művelődési minisztert. A magyar—indiai kulturális együttműködés 20. évfordulója alkalmából Űj-Delhiben tartózkodó Pozsgay Imre hivatalában kereste fel az indiai kormányfőt. A nap folyamán Pozsgay Imrét fogadta Naraszimha Rao indiai külügyminiszter is. Nöfelelösök és szervező titkárok tanfolyama Tegnap Békéscsabán, a baromfifeldolgozó vállalat művelődési házában továbbképző tanfolyamot tartottak a város és környéke üzemeinek, intézményeinek nőíele- lősei és szervező titkárai számára. A tanfolyam résztvevői a délelőtti órákban előadásokat hallgattak meg. Duna Mihály, a városi pártbizottság titkára a pártmunka időszerű feladátairól beszélt. Elmondotta, hogy még nagyobb figyelmet kell fordítani a párthatározatok végrehajtására, a párt vezető szerepének érvényesítésére, és az egység biztosítására. A gazdasági célkitűzések megvalósítását a pártmunka teljes eszközrendszerével szolgálni kell. Javult a párt és a tömegek kapcsolata, de a célok megvalósításához még szorosabbá kell tenni az együttműködést. Szükség van a taggyűlések vezető szerepének. növelésére, a tagság folyamatos tájékoztatására a vezetőség munkájáról — hangsúlyozta a pártbizottság titkára. Gulyás Lajosné, a pártbizottság politikai munkatársa szólt arról, hogy jól halad a női egyenjogúság gyakorlati megvalósulása. A megye- székhelyen és környékén a vezető beosztásban dolgozók közül a nők aránya, eléri a 22 százalékot. Ezen belül a felső szintű vezetők 7,7, a középszintűek 19, az alsó szintű vezetők 27,2 százaléka nő. Az előadások után a tanfolyam résztvevői üzemlátogatáson vettek részt a Békéscsabai Baromfifeldolgozó vállalatnál, illetve a sütőipari vállalat békéscsabai gyárában. A délutáni órákban konzultációt rendeztek, amelyen a résztvevők kérdéseire válaszoltak a pártbizottság tagjai. l. j. Napirenden az iparvállalatok munkavédelmi helyzete A kohászatban, a gépiparban és a villamqsenergia- iparban tavaly 12 százalékkal több üzemi baleset volt, mint 1980-ban. Ez év első negyedében is sok volt a baleset, közülük 17 halálos kimenetelű. A munkavédelmi helyzet hanyatlása indokolttá tette, hogy az iparvállalatok gazdasági és társadalmi vezetői országos munka- védelmi értekezleten vitassák meg a következő hóna- pok-évek feladatait. Ezt megelőzően, ugyancsak tegnap a Vasasszakszervezet Központi Vezetősége is foglalkozott a kérdéssel, és állásfoglalásában sürgette mind a szakszervezeti testületeket, mind az üzemek vezetőit, hogy szigorítsák meg a munka-. a technológiai és a biztonságtechnikai fegyelmet. A munkavédelmi tanácskozáson Rabi Béla ipari államtitkár és Farkas Lajosné, a Vasasszakszervezet titkára elemezte a baleseti helyzet romlásának okait. Mindketten hangsúlyozták, hogy a gazdaság egyre feszesebb követelményeket állít a vállalatok elé. Mindez nemcsak a fejlesztési lehetőségeket korlátozza, hanem a vállalatok vezetőinek figyelmét is nagymértékben leköti. Ugyanakkor nem engedhető meg. hogy a munkavédelemre kevesebb gondot fordítsanak. A vállalatok az utóbbi időben évente 3 milliárd forintot költöttek munkavédelmi fejlesztésekre. Összességében csökkent a veszélyes és a nehéz fizikai munka, tehát a biztonságos munka objektív ■feltételei mindenhol javultak. Mégis, tavaly több mint ötvenen vesztették életüket üzemi baleset következtében. Mindez alapvetően emberi hibákra vezethető vissza. A legfőbb ok, hogy számos vezető a munkavédelmet elválasztva kezeli a termelési feladatoktól. Sok helyütt eltűrik. hogy a dolgozók szabálytalanul végezzék munkájukat. akik sok esetben nem éreznek felelősséget munkatársaikért, sőt önmagukért sem. A gyulai művelődési ház emeleti előterében nemzetiségi könyvkiadásunk legszebb terméseiben gyönyörködhetnek a nemzetiségi könyvtárosok tanácskozásának résztvevői Fotó: Veress Erzsi Nemzetiségi könyvtárosok tanácskozása Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban tegnap, április 15-én délelőtt szakmai tanácskozásra gyűltek össze Békés megye nemzetiségi könyvtárosai. Még a tanácskozás megkezdése előtt a művelődési központ első emeleti folyosóján könyvkiállítást tekinthettek meg, amely a hazánkban élő nemzetiségek anyanyelvén megjelent friss irodalmat reprezentálta. Ambrus Zoltán, a Békés megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának helyettes | vezetője nyitotta meg a szakmai tanácskozást, melyet { — mint mondotta — azzal a t szándékkal hívott össze a j Békés megyei könyvtár, a gyulai Mogyoróssy járási-városi könyvtár, az Állami Gorkij Könyvtár, a Tan- könyvkiadó Vállalat, valamint a Könyvértékesítő Vállalat, hogy a helyi gyakorlati ; tapasztalatok feltárásával segítse a nemzetiségi lakosság olvasási igényeinek kielégíté- j sét. Említette, hogy a nemzetiségi könyvtárhálózat szervezeti »kiépülése után ! most tartalmi gondok jelentkeznek. Megyénkben az I anyanyelv ápolásával kapcsolatban számtalan új kez- ményezés született az elmúlt '■ években. A nemzetiségi olvafl magyar nyelv programja Életünk és a nevek címmel április 18. és 24. között rendezi meg a TIT a magyar nyelv hetének központi programsorozatát. Az immár 16. alkalommal sorra kerülő nyelvművelési és -ápolási rendezvénysorozat székhelye ezúttal Zala megye és Zalaegerszeg lesz, azonban — a hagyományoknak megfelelően — a fővárosban is több helyen tartanak majd nyelvművelő előadásokat. A programokról tegnap Lőrincze Lajos, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat magyar nyelvi választmányának elnöke tájékoztatta az újságírókat a Kossuth Klubban. Mint hangsúlyozta: a társulat úgy határozott, hogy az idén először nem kampányszerűen szervezik meg a magyar nyelv hetét, hanem februártól novemberig másmás megyében tartanak a nyelvművelés neves képviselői előadásokat, kerekasztal- beszélgetéseket, vitákat. Az elmúlt két hónapban már több országrészben — például Borsod-Abaúj-Zemplén és Gyulán. sótáborok, olvasómozgalmak megszervezése hasznosnak bizonyult, s nem szégyenkezhetünk a nemzetiségi könyvkiadás miatt sem. Ezen a tanácskozáson olyan kérdések kerülhetnek napirendre, amelyek elősegíthetik egy igényesebb nemzetiségi könyvtári munka kialakítását — fejezte be megnyitóját Ambrus Zoltán. Ezután Győri Erzsébet, a Könyvértékesítő Vállalat könyvtárellátó főosztályának vezetője beszélt a nemzetiségi lakosság könyvtári ellátásáról. Elmondotta, hogy elsősorban a gyermek- és ifjúsági irodalom, az elbeszélések, novellák iránt mutatkozik igény. Gondként említette, hogy sok nemzetiségi könyvtárból hiányoznak az alapvető kézikönyvek, s a helyi tanácsok nem mindenütt támogatják anyagilag a könyvtárak gyarapítását. Szólt a külföldi irodalom beszerzésének nehézségeiről, a Nemzetiségi Űj Könyvek című kiadvány hiányosságairól. Az előadások után hozzászólások következtek, melyekben a megye nemzetiségi könyvtárosai feltárták sajátos gondjaikat. G. K. hetének Szabolcs-Szatmár megyében — sor került erre. Az országos megnyitó ünnepséget vasárnap Lentiben tartják, s ezt követően me- gyeszerte több mint 180 előadáson elemzik a szakemberek a magyar földrajzi és személyneveket, mint történelmünk, művelődéstörténetünk forrásait és őrzőit. Szó lesz a névdivat, a névízlés változásának okairól, amelyek mindig összefüggtek a társadalom életének változásával. Zala megye különösen érdekes névtudományi szempontból, hiszen ezen a területen található a legrégibb, a legszínesebb, a legváltozatosabb földrajzi névanyag, és ennek a kutatása a művelődéstörténet és a nyelvészet számára egyaránt jelentős. Az idei programok alkalmat kínálnak a pedagógusok továbbképzésére is. A fővárosban-április 19. és 25, között rendezi meg a TIT budapesti szervezete az üzemekkel. a tudományos, a közművelődési és az oktatási intézményekkel karöltve e rendezvénysorozatot.
