Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-15 / 87. szám
NÉPÚJSÁG 1982. április 15., csütörtök o Fejlődés — eltérő vonásokkal □ népgazdaság kevés ágazatában észlelhetünk’ a gazdálkodás eredményességét elemezve olyan nyilvánvaló különbségeket a gazdálkodó egységek között, mint a mezőgazdaságban. Itt ugyanis még az sem biztos, ami másutt magától értetődő. A jól megválasztott termékszerkezet, a jó minőségben, kis költséggé] elvégzett munka sem nyújt teljes garanciát az eredményes gazdálkodáshoz, ha például kedvezőtlen az időjárás. Nem a türelmetlenség okán, inkább az adottságok ismerete alapján fogalmazták meg az utóbbi években egyre határozottabban a szakemberek, hogy Békés megye mezőgazdasága sok mozgósítható tartalékkal rendelkezik, (A földek aranykorona-értéke jóval az országos átlag felett van.) A további fejlődés útjába nemegyszer csak a megcsontosodott szemlélet áll, amely képtelen átlépni a maga építette korlátokat. Példák sorával bizonyíthatnánk, hogy egy-egy üzem a vezetőváltás, a szemlélet változása után veszteségesből hogyan lett közepes színvonalon gazdálkodó szervezetté, vagy éppen a megye egyik legjobb gazdaságává. Egy, a közelmúltban a mezőgazdasági szövetkezetek szövetsége által készített anyagból kiderül, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek fele magas színvonalon gazdálkodik, 19 átlagos. 23 pedig alacsony színvonalon. Hosszú évek óta veszteséges 11 gazdaság. Hogy mi lehet az eredményesség tartós elmaradásának oka, és minek köszönheti nemzetközi mércével is elismerésre méltó sikereit a szövetkezetek fele, erre keresik már régóta a választ. A megye gazdasági és szövetkezetpolitikai bizottsága a közelmúltban a differenciálódás okait az eltérő termelési feltételekben, termelési szerkezetben, anyagi-műszaki felszereltségben, szakember-ellátottságban, a munka, és üzemszervezés színvonalában, az optimális üzemméretekben jelölte meg. Az általános jellemzők feltárásához valamennyi összetevő számbavételére szükség volt. A mindennapi gyakorlatban ugyanakkor a szakemberek egy része leegyszerűsítve, egyoldalúan szemléli a helyzetet. Mindez azután téves következtetésekhez, ítéletekhez vezet, míg végül vezetőket, közösségeket marasztalnak el, vagy keresnek számukra mentséget, megalapozatlanul. A differenciálódás vizsgálatának persze akkor van igazán értelme, ha annak célja a fejlődés elősegítése. Mert az alapkérdés változatlanul az, milyen tartalékok mozgósításával lépjenek előre a magas, az átlagos és az alacsony színvonalon gazdálkodó üzemek? A legtöbb fejtörést a kis hatékonysággal termelő gazdaságok okozzák'. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok, a gyakori természeti csapások (belvíz, árvíz), a szakemberhiány, a magas kamatterhek legtöbb esetben lehetetlenné teszik az önálló kibontakozást. Sajnos az átfogó pénzügyi rendezés sem hoz mindig kellő eredményt, különösen, ha az nem jár együtt a talaj termőképességének növelésével és a termelés többlet- költségének ellensúlyozása ártámogatással. Mások szerint a legnagyobb tartalékokkal az átlagos színvonalon gazdálkodók rendelkeznek. Közöttük sok' az olyan üzem. amelyben az átlagosnál jobbak a feltételek. Az ebbe a csoportba sorolt gazdaságok jelentős összegeket fordítanak a melléktevékenységek' fejlesztésére, amit például az alacsony színvonalon gazdálkodó üzemek pénz (tőke) hiányában nem tehetnek. A magas színvonalon gazdálkodó üzemek a megye mező- gazdasági fejlődésében meghatározott szerepet vállaltak eddig is, és ma is ez a helyzet. Jellemzőjük, hogy rugalmasan alkalmazkodnak' a gazdasági feltételek változásához, élen járnak a munka- és üzemszervezésben, a korszerű technológiák. berendezések, szaporítóanyagok stb. alkalmazásában, kipróbálásában. S hogy milyen lesz a jövő? Csökken-e az üzemek1 gazdálkodásában a különbség? A kérdésre nehéz egyértelmű választ adni. Az mindenesetre rövid életű álláspontnak bizonyult, hogy a gyengék zárkózzanak fel az átlagos, illetve a magas színvonalon gazdálkodókhoz, hogy egyfajta kiegyenlítődés jöjjön létre. E nézeteket vallók figyelmen kívül hagyták hogy a szabályozók másképp hatnak egy olyan üzemben, ahol a meghatározott mennyiségű termék előállítására az átlagosnál is nagyobb költségre van szükség, és hogy a további differenciálódás irányába hat a vezetés színvonalában meglevő különbség is. Mind többen értenek egyet azzal, hogy a jövőben kapjanak nagyobb szerepet a költségelemzésen alapuló döntések. A fejlődés minden eddiginél fontosabb eleme lesz vagy lehet a gazdaságok közötti kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés is. Ez különösen a tőkeszegény gazdaságoknak nyújt gazdag lehetőséget. O legfontosabb feladat marad azonban, hogy még az átlagosnál fejlettebb gazdaságok is jobban éljenek adottságaikkal, és hogy a veszteséges üzemek száma csökkenjen. Ez utóbbi különösen fontos, mert a csaknem 110 ezer hektáron alacsony színvonalon gazdálkodó üzemek termékeire is szükség van. Kepenyes János Új, szövött termékek Békésszentandrásról Budapesten, az Országos Piackutató Intézet bemutató- termében a közelmúltban a hagyományos kézi csomózásé perzsa- és torontáli szövött termékeken kívül új szőnyegeivel, falvédőivel, díszpárnáival jelent meg a Békésszentandrási Szőnyeg- szövő Háziipari és Népi Ipar- művészeti Szövetkezet. A kereskedelmi partnereket hívták meg erre a bemutatóra, s bőven akadt érdeklődő is. Az árusítással egybekötött bemutatóra nemcsak a_ termékek kedvező ára vonzotta a látogatókat és a kereskedőket, hanem az anyagminőség és színválaszték is. A szövött „Vénusz”, az „Arax”, a „Laura” és rongytípusú „Rebeka” szőnyegek, falvédők és díszpárnák tizenöt színárnyalatban készülnek a szövetkezetben. Néhány nap alatt a kiállított termékek és az odaszállított árukészlet nagy része gazdára talált. Összesen négyszázezer forint értékű terméket adtak el, legtöbben az „Arax” díszpárnát keresték. ’ A békésszentandrásiak hagyományos perzsa- és torontáli termékei mellett egyre nagyobb igény van az olcsóbb, korszerűbb lakásdíszítő textíliákra, ezért e termékek készítésére újabb kapacitást szerveznek. Részben a kézi perzsa, a torontáli szövött szőnyegeket készítő bedolgozókat próbálják telephelyeken foglalkoztatni, és ott az új termékek készítésének lehetőségét megteremteni. sz. J. Növényvédelmi előrejelzés Az elmúlt napok átmeneti lehűlése miatt a meggy moníliás megbetegedésére hívja fel a kertbarátok figyelmét a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, ugyanis ha a virágzás idején hűvös, csapadékos az időjárás, számítani kell a betegség terjedésére. A kórokozó a virágokat támadja meg, de behatol a vesszőkbe, ágakba is. s pusztítja őket. Virágzás idején. ha az időjárás kedvez a fertőzésnek, feltétlenül indokolt megelőző kezelést végezni Rovtai vagy Ronilan gombaölő szerrel. A körtelevélbolhák március második felétől kezdve folyamatosan rakják tojásaikat. s április 5. és 8. között már az eí- ső lárvák is kikeltek. Ezért a. fertőzött ültetvényekben most kell védekezni a kártevők ellen. A kertbarátok előtt közismert, hogy a korai kezelés egész évben döntő hatással van az ültetvény növényegészségügyi helyzetére. Amíg a lárvakelés kismértékű, tehát sok tojás van. az Ágról bevezetése célszerű. Később már csak megfelelő ro- varölő szer ad kielégítő eredményt a védekezésben. Az évente menetrend szerint megérkező belvíz alaposan tönkretette Békéscsabán a Szarvasi út régi házait. Nemrégiben megkezdődött a bontás, és hamarosan új lakótelep épül ezen a részen Fotó: Veress Erzsi Hűtött árak - forró remények Egy gazdasági munkaközösség Békéscsabán Ha bemutatkozásnál hivatalos nevüket — Hűtő- és Klímatechnikai Gazdasági Munkaközösség (HKGM) — mondják, egy kissé furcsán néznek rájuk. Szokatlanul hangzik még a gazdasági fogalmak között a munkaközösség szó. De, amikor hozzáteszik, ez amolyan magáncégféle, mindenki tudja, mire gondoljon. — Csak annyit kell mondanunk, ez az „új história ’ — nevet össze a három harminc—harmincöt év körüli fiatalember, Varga Béla, Bohus Pál és Hankó Pál. Munkaközösségük az elsők között alakult meg ez év január elsején, Békéscsabán. Tevékenységi körük, , ahogy névjegykártyájukon jelzik, „ipari, kereskedelmi, hűtő- és klímaberendezések, presszógépek üzembe helyezése, karbantartása és javítása.” Égy esztendeje még a Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezetnél tették ugyanezt. Milyen út vezetett az önállósuláshoz? — Tavaly 'ősszel megszületett az elhatározás, magán- vállalkozást, gazdasági munkaközösséget alakítunk. Elsőnek lenni, ha jelent is némi dicsőséget, nagyon fárasztó. Hiába jelentek meg a rendeletek a kisvállalkozási formákról, az intézmények belső ügyrendjében csak később kaptak helyet az új megoldások. Amikor január elején beakarták jegyeztetni „cégüket” a bíróságon — szakmai kifejezéssel élve — joghézagra hivatkoztak, és türelmüket kérték. Ugyanígy eredménytelenül fordultak az OTP-hez hitelért, ahol bár nagyon készségesek voltak, belső utasítások híján nem tudtak egyből segíteni. Az első intézmény, amely megalakulásukra azonnal reagált, az SZTK volt. Két napon belül megküldte a gazdasági munkaközösségeknek szóló formanyomtatványt, feltüntetve a havonként befizetendő összeget. — Ha nehéz is volt az indulás, azt azért el kell mondani, hogy a legtöbb helyen segítőkészen és némi csodálkozással fogadtak bennünket — jegyzi meg Varga Béla, Jórészt az „úttörőségünk- nek” köszönhetjük, hogy lényegében nincsenek alkatrészgondjaink. Pesten a legnagyobb cégek is előzékenyen kiszolgálnak bennünket Van mód a szőlő vegyszeres gyomirtására a házikertekben is. A tennivalók mikéntjéről, a különböző talaj- viszonyok közt felhasználható szerekről látott napvilágot szakcikk a Kertészet és Szőlészet című mezőgazdasági hetilap e heti, 15. számában. Hasznos tanácsokkal szolgál a hetilap a torma és az uborka termesztőinek. Egye(egyébként rendelet van rá), kíváncsiak voltak ránk, mit, hogyan csinálunk. — Nagyon érdekli ám az embereket ez az új gazdálkodási forma — veszi át a szót Hankó tál, aki már tizenöt esztendeje dolgozik a szakmában. — Főként az, hogyan élünk meg belőle. — És hogyan? Pillanatnyi csend. aztán mind a hárman egyszerre szólnak hozzá: — A kérdés nem olyan egyszerű .. . —r A jövedelmet nem önmagában kell nézni... — Tulajdonképpen, ha azt vesszük . .. Tulajdonképpen van egy olyan érzésem, hogy erről az asszonyokat, a feleségeket kellene inkább kérdezni, de ők nincsenek itthon. Végül is jelenlegi jövedelmük nem éri el azt az összeget, ámít a Generálnál kerestek. No, de még csak néhány hónapja alakultak, és ez alatt műhelyt kellett kialakítaniuk egy garázsból, számtalan alkatrészt beszerezni, műszereket, szerszámokat vásárolni, kiadásaik a 200 ezer forinton is túlnőttek. Emellett kiépítették üzleti kapcsolataikat mind a beszerzésben, mind a szolgáltatásban. — Készpénzes munkánk még nem volt — mondja Bohus Pál. — ÁFÉSZ-ek- nek, tsz-eknek dolgozunk. Meg kellett szoknunk, hogy a munkáért esetleg csak hetek múltán kapjuk meg a pénzt. Most ott tartunk, hogy munkánk van bőven. Néha már el sem tudjuk vállalni. Rendelkezünk a szükséges alkatrészekkel, szerszámokkal is. Túl vagyunk az indulás nehézségein. Ezután több lesz a szabad időnk és a jövedelmünk is. Megjelentek a piacon, és megjelent velük együtt ugyanott, a konkurrencia. Versenyezni három területen lehet. Az árban, a minőségbek közt megtudhatják, hogy az uborka termesztéséhez nélkülözhetetlen az istállótrágya. A gyakori szedéssel pedig nemcsak a minőség javítható, de jobb értékesítési árak is elérhetők. A kis mennyiségű permet- levek készítése sokszor nehézségbe ütközik, mivel nincs megfelelő eszközünk, mérőedényünk á kis adagok elkészítéséhez. Ezen a gondon eiben és a határidőkben. Azt ' sem lehet elhallgatni, hogy ők ismerik a versenytárs, az egykori munkáltató lapjait. Jóval olcsóbban dolgoznak, érthető, áraikat nem terheli a jelentős rezsiköltség. Talán hihetetlennek tűnik, de máris lejjebb szálltak megyénkben a javítószolgáltatás díjtételei. Viszont maguknak kell könyvelniük. — Ez a legkellemetlenebb dolog — fanyalodik el a könyveléssel megbízott Bohus Pál. Az egész olyan, mint egy vállalatnál. Kettős könyvelés, analitikusan ... Szavaiból kitűnik, erre a munkára is készültek. — Minden rendeletet, kiadványt, szabályt elolvasunk. ami ránk vonatkozik. Ez magabiztosságuk, határozottságuk egyik alappillére. A másik a szakmai tudás. Mert az, ha maszek az ember, különösen fontos. Nem titok, valamennyien több szakmát is kitanultak. Hegesztenek. villanyt szerelnek, és egyéb, a javításhoz kapcsolódó munkát is megcsinálnak. — A színvonalra nagyon vigyázunk. Persze vigyáztunk régen is, de ez most más. Itt csak mi vagyunk, nem áll mögöttünk egy szervezet. A HKGM hírneve csupán tőlünk függ. Magunk osztjuk be a munkánkat és az időnket is. Kötetlen a munkaidejük, de ez a kötetlenség gyakran est-e 10-ig tartó szombatokat, vasárnapokat betöltő kemény munkát jelent. — Az idén még nem voltam horgászni. — jegyzi meg, hangjában csöppnyi szomorúsággal, Hankó Pál. — Ezek szerint dolgozniuk ugyanannyit, de inkább többet kell, mint a szövetkezetben. Jövedelmük egyelőre nem éri el az ottanit. Végül is mi az, amiért mégis megéri ? — Ami bennünket leginkább megviselt régi munkahelyünkön, az az volt, hogy úgy éreztük: a szövetkezetnek szinte "kellemetlen a mi nagyobb teljesítményünket elszámolni. Állandóan a bértúllépés árnya lebegett felettünk. — És most? Most az érdekeltség közvetlen. Eszerint kamatoztathatják egyéni képességeiket. Szatmári Ilona használt, de gondosan kimosott orvosi fecskendővel segíthetünk. A nagyobb menynyi ségű permetlevek készítésekor pedig a közönséges cuclisüveg is felhasználható — olvashatjuk á népszerű így csinálom rovatban. A biológiai kertművelés érdekességeiről — egyebek közt a japán birsekről, valamint a szír borókáról — jelent meg cikk a Kertészet és Szőlészet című hetilap 15. számában. Miről ír a Kertészet és Szőlészet?
