Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-15 / 87. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. ÁPRILIS 15., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM Exportérdekeltség és gazdaságosság Gáspár Sándor Csehszlovákiába utazott Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és az általa vezetett magyar szakszervezeti küldöttség, amely részt vesz a csehszlovák szakszervezetek csütörtökön kezdődő országos kongresz- szusán, szerda délután megérkezett Prágába. A pályaudvaron a küldöttséget Ladislav Abraham, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának alelnöke és más személyiségek üdvözölték. Vita a vállalati kollektív szerződések módosításáról Költészetnapi irodalmi délután Békéscsabán A változó gazdasági körülmények és követelmények minden üzemet arra késztetnek, hogy rugalmas vállalati stratégiával megfeleljenek saját célkitűzéseiknek, és a népgazdaság igényeinek. A megyében 1976. óta az ipari üzemek küzül tízet — a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztálya mellett működő gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottság tagjai, valamint a gazdaságpolitikai osztály aktívái — a teljesítmények és mutatók alapján kísérnek figyelemmel. Az elmúlt évi, illetve az V. ötéves tervi eredmények alapján a végrehajtó bizottság vizsgálta és állás- foglalásban értékelte ezen üzemek munkáját. Tegnap, szerdán délelőtt aktívaértekezlet keretében Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője szóban is ismertette a megyei párt végrehajtó bizottságának állás- foglalását. Elmondotta, hogy a tíz ipari üzem állítja elő a megye tőkés exportjának több, mint 90 százalékát. Összességében a kivitel ez idő alatt 6 százalékkal nőtt. Jelentős termékszerkezet-váltás ment végbe, kezdődtek, és befejeződtek a beruházások, ugyanakkor csak néhány Tegnap az Állatorvos-tudományi Egyetemen rendezték meg a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, az erdő- és fagazdaságban, valamint a MÉM felügyelete alá tartozó intézményekben dolgozó fiatalok harmadik országos ifjúsági parlamentjét. Az élelmiszer-gazdaság eredményeit és feladatait — és ezzel kapcsolatban a fiatalok teendőit — Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter elemezte. Elmondotta, hogy az elmúlt üzemben tapasztalható a létszámnövekedés, s mellette jelentős többleteredményt értek el a gazdálkodók. A Gyulai Húskombinát és a Békéscsabai Kötöttárugyár létszáma 0,6 százalékkal emelkedett, míg a többi •üzemben átlagosan 8,6 százalékos munkaerő-csökkenés volt ez idő alatt. Megfigyelhető és tartós jelenség, hogy a külpiaci értékesítési lehetőségek beszűkültek, és egyre nehezebb a követelményeknek . megfelelni. Az élelmiszeriparban gondot jelent a csomagolóanyagok és a háttéripar által gyártott termékek minősége, az exportjövedelmezőség megítélése abból a szempontból, hogy a tröszti értékesítés miatt az üzemekben nem ismertek a piaci információk és a költségtényezők. A gazdasági szabályozók változásai, a gyakorlati alkalmazásuk, a kompetitiv árrendszer hatása, a felvett fejlesztési hitelek törlesztése, és még sok-sok exportérdekeltségre és gazdaságosságra vonatkozó kérdés került szóba az aktívaértekezlet második részében, amelyekre Kiss Sándor és a Magyar Nemzeti Bank képviselője években a termelés feladatai megváltoztak, előtérbe került a minőség, és minden eddiginél jobban kell alkalmazkodni az igényekhez. A parlament résztvevői ezután megvitatták az ifjúsági törvény ágazati végrehajtásának tapasztalatait. A parlament öt szekcióban folytatott vitájában elhangzott javaslatokat összesítik, a felvetett kérdéseket az illetékes szervek elé terjesztik. A vállalatok április 30-ig országszerte felülvizsgálják öt évre megkötött kollektív szerződéseiket, s ahol szükséges, módosítanak. Elsősorban azt vizsgálják, hogy a szerződések mindenben megfelelnek-e a jogszabályoknak, különösen az utóbbi időben megjelent rendelkezéseknek. Az első tapasztalatok sze- .rint az ötnapos munkahét bevezetése nyomán sok helyütt újraszabályozzák a munkarendet, átvezetik a •szabadságrendszer módosításából adódó változásokat. Figyelembe veszik továbbá a kisvállalkozásokból adódó lehetőségeket, másutt újraszabályozzák a saját gépkocsi hivatalos használatát, hogy átalánydíjat csak azok kaphassanak, akiknek munkaköre ezt indokolja. A munkarend kialakításánál a vállalat lehetőségeit és adottságait sok helyütt mesz- szemenően igyekeztek egyeztetni a dolgozók személyes érdekeivel. A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalatnál például most már figyelembe vehették, hogy télre is megteremtették a folyamatos munka feltételeit, így megszüntethették a téli rövidített és a nyári hosszabbított munkaidőt, és a módosított kollektív szerződés szerint most már az év minden hónapjában egyforma időbeosztásban dolgoznak a vállalatnál, s valamennyi szombat szabad. A Nagykanizsai Állami Gazdaságban viszont rugalmasabbá tették a munkaidőt. A legnagyobb mező- gazdasági munkák idején alig vagy egyáltalán nem lesz szabadnap, amit a csendesebb hónapokban pótolnak. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalatnál — a dolgozók kívánságának megfelelően — úgy döntöttek, hogy összevontan adják ki a szabadnapokat. Így a gellénhá- zi üzemegységben három, a szankiban pedig négy egymást követő napot is családjuk körében tölthetnek az olajkutatók és kútjavítók. Egyes vállalatoknál — mint például a Békéscsabai Konzervgyárban — a hét végén vonatok rakodásában részt vevő munkások szabadon megválaszthatják: a hét végi munkát szabadnappal vagy túlórában számolják el. A veszprémi Bakony Művekben, ahol az emberek 45 százaléka váltott műszakban dolgozik, s több mint kétezren más településekből járnak be, a műszakkezdéseket és -befejezéseket jobban egyeztették a járművek menetrendjével. A délelőtti műszakok 24 perccel meghosz- szabbodnak, a délutániak ugyanennyivel rövidebbek lesznek, az éjszakai műszak változatlan marad. A Pécsi Bőrgyárban a lépcsőzetes munkakezdésről döntöttek, ezt előzetesen egyeztették a Volán Vállalattal. A gyár óvodájának és bölcsődéjének nyitva tartását is a munkakezdéshez, a szülők elfoglaltságához igazították. Több vállalatnál ösztönzőbb bérezést vezetnek be. A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalatnál például a bérszínvonal-gazdálkodás helyett a bértömeg-gazdálkodásra térnek át, amely lehetővé teszi, hogy az átlagon felüli teljesítményeket jobban megfizessék, s ennek nyomán a termelékenység lényeges növekedésével számolnak. A Pécsi Bőrgyárban a bérezésnél fokozottan figyelembe veszik a minőséget, s a. becsülettel dolgozókat azzal is a vállalathoz akarják kötni, hogy a legkisebb fizetéseket és órabéreket most felemelték. A vállalatok nagy része a- lakásszerzésben is támogatja dolgozóit. A Dunai Vasműben — a hosszú lejáratú kedvezményes hitelen kívül — 10—12 ezer forint előtörlesztési hozzájárulást is kaphatnak a dolgozók. Ha mindkét házastárs ott dolgozik, a kedvezményt mind, a ketten megkaphatják. Aki kiemelkedően jól dolgozik, az 15 ezer forint előtörlesztési-hozzájárulást is kaphat, a kislakásépítőket pedig az eddigi 80—100 ezer forint helyett 140 ezer forint kamatmentes hitellel segíti a Dunai Vasmű. A Magyar írók Szövetsége kelet-magyarországi csoportja Békés megyei tagozata, a békéscsabai Városi Tanács művelődésügyi osztálya a házigazda intézménnyel, a téglagyári Kulich Gyula Művelődési Házzal karöltve jól szerkesztett irodalmi délutánt rendezett tegnap,, a költészet napja alkalmából. A termet zsúfolásig megtöltő versszerető közönséget Vári Jánosné köszöntötte, majd Dér Endre József At- tila-díjas író elevenítette fel első költészetnapi emlékeit, s szólt a költők hivatásáról, küldetéséről, bemutatva egyúttal az irodalmi délutánon megjelent néhány Békés megyei költőt. A műsort az Ellenpont együttes — ifj Filadelfi MiBékés megye 7 állami gazdasága eredményeivel jelentősen hozzájárul a megye mezőgazdasági termékeinek előállításához. Ez derült ki tegnap, szerdán délelőtt Szeghalmon, a helyi állami gazdaság központjában, ahol megyénk állami gazdaságainak vezetői gazdaságonként adtak számot tavalyi munkájukról annak a bizottságnak, melynek vezetője Men- tényi Miklós, az á. g.-k vezérigazgató-helyettese volt. A bizottság tagjai már korábban kézhez kapták a gazdaságok mérlegét, szöveges önértékelését. Az együttes értékelésekből kitűnt, hogy megyénk állami gazdaságaiban a gabona-, a hús- és a tejtermelés igen magas szintű. A legjelentősebb növények, így a búza. a kukorica és a cukorrépa termésátlaga nagyobb az országos átlagnál, a hústermelésben kiemelkedik a szarvasmarha-, a sertés- és a juhhústermelés. A gazdaGazdaságosság és minőség a közlekedéstervezésben és a forgalomtechnikában címmel háromnapos nemzetközi tudományos tanácskozás kezdődött tegnap Budapesten, a MTESZ-székházban. Az eszmecserére, amelyet a Közlekedéstudományi Egyesület rendez, tíz országból több mint félszáz vendég érkezett. hály és Kárpáti István — nyitotta meg József Attila megzenésített verseinek színvonalas tolmácsolásával, majd a Békés megyei költők verseit szólaltatták meg saját feldolgozásukban. Sass Ervin, Tomka Mihály, Ujhá- zy László és Filadelfi Mihály költők verseit Petrozsényi Eszter és Hídvégi Mária, a Jókai Színház művészei adták elő. Az irodalmi délutánon megjelent négy Békés megyei költőt közelebb hozta közönségéhez az is, hogy mindnyájan maguk is megszólaltattak néhányat verseikből. A jól sikerült irodalmi délutánt követően a költők dedikálták a helyszínen megvásárolható versesköteteiket. Fotó: Fazekas László ságok a feldolgozásban is jeleskednek, csak a legnagyobbak: a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyára, a Szarvasi Állami Tangazdaság és a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát húsfeldolgozó-üzeme jelentős részt vállal a lakosság ellátásából. Az utóbbi időszakban az állami gazdaságokban is te- fet kapott a melléktevékenység. A Szeghalmi Állami Gazdaság a Békés megyei Vegyesipari Vállalattal kooperációban kazánokat gyárt, a Békéscsabai Állami Gazdaság a Skála-Coop Áruházzal közösen folytat kereskedelmi tevékenységet, míg a Körösi Állami Gazdaság többek között épületszerkezeteket gyárt. Az értékelésből kiderült az is. hogy megyénk egyetlen állami gazdasága sem veszteséges, közülük jó néhányat az ország legjobbjai között tartanak számon. Az első napon a közúti forgalom minőségi értékelése volt a téma. A szakemberek az elvégzett vizsgálatok alapján fontossági fokozatokat jelöltek meg. ^A megkérdezett gépkocsivezetők szerint a sorrend: gyorsaság, kényelem, biztonság és olcsóság. Nagyobb figyelmet igényel a tömeg- és az egyéni közlekedés közötti helyes arány megtalálása is. A napokban ünnepélyesen megnyitották a növekvő idegenforgalom megkönnyítésére épített új hegyeshalmi közúti határátkelőhelyet, Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb határállomása naponta 30—40 ezer utas gyors átkelését teszi lehetővé (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) válaszolt. (számadó) MÉM ifjúsági parlament Napirenden az állami gazdaságok munkája — SZ — Nemzetközi közlekedési tanácskozás
