Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-14 / 86. szám

1982. április 14., szerda o Növekvő export a szarvasi vasiparnál Gyulai Lenin Tsz Változnak az idők és Évente csak lámpából 40 új­donsággal jelenik meg a Szarva­si Vas-. Fémipari Szövetkezet, s ennek fele esik ki kereslet hí­ján a választékból. A világító- testeken kívül keresettek a szö­vetkezet vasalói és más termé­kei. Az elmúlt évben — NSZK licence alapján — megkezdték az újfajta vasalók, tojásfőzök, kettős főzőlapok gyártását, és a negyedik negyedévben már ex­portra is jelentős mennyiséget szállítottak. A hazai piacra va­salóból 60 ezerrel többet vett a kereskedelem,, részben import­pótlás céljából. Készítettek sertésélelem-szállí- tó kocsikat is, ezeket tavaly óta az egyik termelőszövetkezet vet­te át gyártásra. Az így felsza­baduló kapacitást világítótestek, lámpák gyártására használták fel. A változó termékszerkezet­be nem jIlik. de már hagyomá­nyos tevékenysége a szövetke­zet építörészlegének a lakásépí­tés. a -karbantartás: 36 millió forint árbevételt jelentett. Az év végi mérleg számada­tainak összehasonlításából kide­rült. hogy a létszámcsökkenés ellenére többleteredményt, értek el. ez köszönhető a gyártástech­nológiai korszerűsítéseknek és az újításoknak is. A legnagyobb fejlesztés a készáru festőüzem átadása volt, ezzel nőtt a kapa­citás, javult a termelékénység. Az eredményekben megmutatko­zik az is, hogy felszereltek cél­gépeket és pneumatikus szerszá­mokat használnak a dolgozók. Korszerűsítették a szerelőszala­got. és bevezettek egy új tech­nológiát, fröccsöntéssel készíte­nek hőre keményedő műanyag alkatrészt. Eközben a biztonságos munká­ra is törekszenek. Az egyik újí­tás az volt. hogy a húsgépüzem ónozójában automatikus fűtést szereltek fel. amely meggátolja a régebben gyakrabban előfor­dult kisebb tüzeseteket. Sok bal­eset történt az excentergépekcn. ezért kétkezi indítókart terveztek, amiket ebben az évben szerel­nek fel. Az értékesítésben azzal is ja­vították helyzetüket, hogy na­gyobb gondot fordítottak a ha­táridők megtartására, s a bel­földi árengedményekkel szem­ben áremelkedést értek el a tő­kés piacon. Termékeik sikere­sek és keresettek a külföldi ki­állításokon. a piacokon. Több kooperáció segíti, hogy a termékek mind jobb minőség­ben készülhessenek el. A jugo­szláv partnerrel olyan megálla­podás született, hogy a szövet­kezet részükre lámpákat expor­tál. cserébe alkatrészeket kap­nak. A termelés további növelése szükséges, hogy az igényeket megfelelően kielégítsék. Ezért ebben az évben 3.4 százalékkal több terméket kívánnak értéke­síteni. a tőkés exportot 6.7 szá­zalékkal szeretnék növelni. A hazai kooperáció keretében a Ganz-MAVAG-nak továbbra is gyártanak csuklóp^ntokat. foga­sokat. hulladékgyűjtőket, egész évben mintegy 6—8 millió forint értékben. Az Ikarusznak és Ja Rábának autóbusz- és traktor­fényszórókat szállítanak, mint­egy 12 millió forint értékben. Számadó Julianna Nemrégiben 260, ma már csak 110 hektárnyi erdőn gazdálkodik a gyulai Lenin Tsz. Azt jelentené ez, hogy szabadulni akarnak a fáktól, hogy nagy teher számukra? Térjünk vissza egy kicsit a múltba. A szövetkezet tag­jai az alakulásakor adták a közösbe az úgynevezett úr­béri erdőket. Mivel a veze­tőség úgy látta, hogy bizo­nyos területeik szántóföldi kultúrával nemigen haszno­síthatók, új fatelepítésekkel az erdőket tovább növelték, így nemcsak a még ment­hető földeket vonták terme­lésbe. hanem munkát adtak a nagy létszámú tagságnak is. Közben fordult a kocka. Napjainkban az akkori ezer tagnak már alig negyede dol­gozik aktívan a szövetkezet­ben. Mind nagyobb felada­tot jelent nemcsak a fakiter­melés, hanem a- kivágott ré­szek újratelepítése, az erdő- gazdálkodás. Á szövetkezet többször is veszteséges évet zárt, míg elérkezett az 1979- es év, amikor központi pénz­ügyi forrásokból, egyedileg rendezték tartozásait. Az egyedi rendezést folytató bi­zottság belátta, hogy a tele­pítések elmaradásáért fize­tett 4—500 ezer forint bün­tetés is rontja a téesz hely­zetét: legjobb túladni az er­dő egy részén. Az említett 150 hektárt a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság gyulai kirendeltsége vette meg. ennek sorsa tehát rendeződött. & Szerencsés fordulatot ho­zott a Lenin Tsz gazdálko­dásában, hogy időközben 45 millió forintos ráfordítással komplex meliorációban ré­szesíthették földjeiket, így megszabadultak a fenyegető belvíztől. A termelési bizton­ság megteremtésével a nye­reséges üzemek sorába lép­hettek. Ettől kicsit „vérsze­met" is kapott a szakvezetés — most már azon igyekszik, hogy minden talpalatnyi te­rületre búzát, kukoricát vet­hessenek. Ügy érzik, hogy a még meglevő 110 hektár er­dőt kis költséggel maguk is szántóvá alakíthatnák. Ahogy mondani szokás: itt az üt­közési pont. A népgazdaság ugyanis több gabonát, húst vár az üzemektől. Ezt szolgálják a gazdasági szabályozók, köz­vetve — a termőföld növelé­sével — ezt szorgalmazzák a földhivatalok. Ugyanakkor van megyénknek egy jól át­gondolt VI. ötéves terve, amely az erdőtelepítést írja elő — másra nem alkalmas területeken. Ennek is vannak felelős végrehajtói, támoga­tói az erdővédelem szakterü­letén. A két érdek, a két szakterület így szembe ke­rül. Egyik erdőt akar, a má­sik földet. A maga területén mindkét félnek igaza van: döntés csak felső fórumok­tól várható — vélik a téesz- ben. V Másik, erdővel járó teher az erdőfenntartási járulék. Ezt régebben a kitermelt fa után fizették az üzemek, hogy belőle jusson az új telepíté­sekre. Egy éve, az új rende­let szerint a tervben előírt mennyiség után kell adózni a fakitermelőknek. A szabá­lyozó - tehát egyértelműen ar­ra szorítja az erdőgazdálko­dásban dolgozókat, hogy amit tervbe vettek, azt a fameny- nyiséget valóban vágják ki. így nemcsak kevesebbet kell importálnunk, hanem na­gyobb lesz a befizetésből képzett pénzügyi alap, amely­ből több fát ültethetnek. Ez a szabályozó is gondot okoz a gyulai Lenin Tsz-nek, mert nincsenek felkészülve sem a kitermelési ütemterv tartására, sem a telepítésre. Nemcsak a gépük kevés, em­bert sem igen találnak erre a nehéz munkára. A helyze­ten úgy változtattak, hogy leültek az asztalhoz a gyulai DEFAG-osokkal. akik kész­séggel vállalták a kiterme­lést. Ezzel azt is, hogy meg­teremtik a pénzügyi feltéte­leit az erdőfenntartási járu­lék befizetésének. A DEFAG gyulai kirendeltségével nem­csak ezért dolgoznak együtt a szövetkezetiek, hartem köl­csönösen segítik egymás munkáját: egyikük gépet ad. a másik szénát . .-r S hogy miért nem adják el nekik ezt a 110 hektár erdőt is? A szövetkezet elnöke sze­rint nem csökkenthetik to­vább területüket, örülnek, hogy végre megszabadultak az árvízveszélytől, a belvíz­től, több búzát, húst akar­nak termelni. Egyet kell ér­teni vele. nv* Akadnak jó partnerei a Lenin Tsz tagjainak máshoz is. Egyikük a Körösvideki Mindkét félnek előnyös Szakosítás és kooperáció A szovjet—magyar gazda­sági és tudományos-technikai kapcsolatokban fontos he­lyet foglal el az együttmű­ködés a mezőgazdasági gép­gyártásban. A kölcsönös szál­lítások jelentős szerepet ját­szanak a két ország mező- gazdaságának gépekkel és berendezésekkel való ellátá­sában. Az 1976—1980. évek­ben a mezőgazdasági techni­ka területén a kölcsönös ke­reskedelem körülbelül 760 millió rubel volt. A Szovjet­unióból egyebek közt csak­nem 25 000 traktort, mintegy 3500 gabonakombájnt, nagy mennyiségű egyéb gépesítési eszközt szállítottak Magyar- országnak, amely viszont szőlőművelő gépeket, barom­fitartó berendezést stb. szál­lít a Szovjetunióba. A mezőgazdasági technika túlnyomó része munkameg­osztás alapján kerül leszál­lításra: a Magyarországra irányuló teljes szovjet ex­portjában a szakosítva és kooperációban gyártott ter­mékek hányada körülbelül 90 százalék, a Magyarországról származó importban pedig mintegy 70 százalék. Az együttműködésnek ez a for­mája a legelőnyösebb mind­két fél számára. A két or­szág együttműködő minisz­tériumai meghatározták a traktor- és mezőgépgyártás, valamint az állattenyésztési és takarmánytermelési gép­gyártás területén a gyártás­szakosítás és kooperáció fej­lesztésének fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra. A megállapodás szerint a Szov­jetunió és Magyarország a mezőgazdasági technika egyes fajtáinak gyártására szakosodik, és kölcsönösen szállít egymásnak ilyen tech­nikát. A Szovjetunió például traktorok, gabonakombájnok, burgonyaszedő gépek gyártá­sára összpontosítja erőfeszí­téseit, Magyarország pedig a vegyi növényvédelem, a zöldség-, gyümölcs- és szőlő- termelés gépesítéséhez szük­séges eszközök gyártására szakosodik. Sok géptípust korszerűsítenek, és új mo­delleket hoznak ki. Nagy figyelmet fordítanak a szerkezeti részegységek és alkatrészek gyártásában a munkamegosztásra, a végter­mék egyik vagy mindkét or­szágban történő összeszerelé­sével. Ilyen feltételek között szervezik meg a zöldborsó­betakarító önjáró kombájn, a paradicsom, a hagyma, a paprika betakarításához, a vegyi növényvédelemhez szükséges gépek gyártását. A közeli jövőben a kooperáció más gépek gyártására is ki­terjed. A versenyképesség növelé­sére a két ország külön programot hagyott jóvá az 1981—1985. években, kölcsö­nösen leszállítandó, speciali­zált termékek műszaki szín­vonalának növelésére. így például megnövelik a kerekes és lánctalpas trakto­rok hajtóműveinek teljesít­ményét, csökkentik az üzem­anyag-fogyasztást. A cél a betakarítási veszteség csök­kentése, a termelékenység növelése, a munkakörülmé­nyek javítása. A kibocsátott termékeket időközönként szakértői vizsgálatnak vetik alá, és összehasonlítják a vi­lágviszonylatban legjobb ha­sonló termékekkel. Az előirányzott intézkedé­sek lehetővé teszik majd a gazdaságilag indokolatlan tő­két export csökkentését, a mezőgazdasági gépek és be­rendezések párhuzamos gyár­tásának megszüntetését a Szovjetunióban és Magyar- országon. Alekszej Krohotkin, a szovjet—magyar gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési állami bizottság szovjet titkára az erdők Tessék választani — tessék vállalkozni! Új formák, új lehetőségek a gazdálkodásban Vízügyi Igazgatóság. Dolgo­zói felfedezték, hogy a téesz- nek régi, kitermelt és nem hasznosított homokbányája van a Fehér-Körös közelé­ben. Megszületett az elkép­zelés: csináljanak belőle hor­gászparadicsomot, üdülőöve­zetet. Annál is könnyebben állt erre rá a szövetkezet ve­zetése, mert jogszabály köte­lezi a mór nem termelő bá­nyák rendbe hozására. Hogy olyan állapotba hozzák, amely nem rontja a környe­zet képét. Megegyeztek hát a vízügyisekkel, akik társadal­mi munkában fásítják, ala-. kítják a területet. A válla­lati horgászegyesületben ter­mészetesen a tsz-tagok is helyet kapnak majd. A teljes körű talajrende­zés miatt négy és fél hektár erdőt ki kellett vágni, a nagyüzemi táblák kialakítá­sa érdekében. Ennek vissza­pótlásában a gyulavári Le­nin vadásztársaság segít. Ök a MAVOSZ megyei intéző bizottságától ingyen kapják a facsemetéket; munkáju­kért cserébe olyan kis erdő használati jogához jutnak, amely — nevéhez híven — paradicsomi állapotokat te­remthet a Paradicsomnak nevezett határrészben. Érdemes megjegyezni, hogy a vízügyisek és a va­dászok által pártfogásba vett, két terület kapcsolódik egy­máshoz. Együttesen így egy majdnem tízhektáros zöld­övezet jön létre — a volt Szőlőskert, egy most épülő lakótelep mellett. Ennek la­kói korábban orroltak . a szövetkezetre, mert az ser­téstelepét akarta bővíteni a közelben. Ehelyett a téesz olyan környezetet hoz létre mások segítségével, amely az ott lakók felüdülését, jobb közérzetét szolgálja. A fentiek alapján úgy tűn­het. hogy a Lenin Tsz jel­szava: „Szabadulni az erdő­től!”. Kétségtelen, van ilyen törekvésük, de ennek oka egyszerű: maguk nem bírnak vele. Kevés az emberük, a gépük, nem illik már kiala­kított termelési szerkezetük­be. Mégsem lehet elmarasz­talni őket érte, hiszen — mint a példák is mutatják — a legjobb és legembersé­gesebb módját keresik en­nek. M. Szabó Zsuzsa Dolgoznak a földeken (Tudósítónktól) A kondorosi Egyesült Tsz-ben folyamatosan haladnak a tava­szi munkák. Először a kerté­szetben kerültek földbe a mag­vak: sárgarépa, zöldborsó és a vöröshagyma. Már csírázik a paradicsom és a zöldpaprika­mag. amelyek később palántá­zásra kerülnek. A faiskolába ki­ültettek 200 ezer vadalanyt. Be­fejeződött az őszi kalászosok ta­vaszi fejtrágyázása mintegy 2350 hektáron. Megkezdődött a cukor­répa vetése is. A tavaszi vetéshez szükséges magvak teljesen rendelkezésre állnak, és örömmel nyugtázzák a szakemberek, hogy minőségük jobb az elmúlt évinél. Pribela János 1. Leányvállalat 2. Kisvállalat 3. Kisszövetkezet 4. Gazdasági munkaközösség £ Vállalati gazdasági munka- közösség 6. Szerződéses üzemeltetés 7. Ipari és szolgál­tató szövetkezeti szakcsoport 8. Átalányelszámolá­sos rendszer 9. Költségtérítéses rendszer 10. Egységek bérlete 11. Fejlődő magánkisipar A vállalati gazdasági munkaközösségek megala­kításának lehetősége a gaz­dálkodó szervezetek dolgozói részére biztosít új vállalko­zási formát, kisüzemi terme­lés. fogyasztás és egyéb szol­gáltatás végzésére, a kereske­delmi tevékenység kivételé­vel. Vállalati jellegből adódóan azonban a gazdálkodó szer­vezetek részére is előnyöket teremt, elsősorban foglalkoz­tatási munkaszervezési terü­leteken. így a 28 1981. (IX. 9.) sz. Mt. rendelet szerint szer­vezett vállalati gazdasági munkaközösségek az egyéni és vállalati érdekek szoros egységére épülve jönnek lét­re. Ahogy az a nevéből is ki­tűnik, vállalati gazdasági munkaközösséget csak ugyanazon vállalat dolgozói vagy nyugdíjasai hozhatnak létre, jogi személyiséggel nem rendelkező, közös név alatt működő polgárjogi tár­saságként. Létszámát tekint­ve a munkaközösség leg­alább két, de legfeljebb har­minc tagból állhat. A mun­kaközösség segítő családta­got, alkalmazottat, bedolgo­zót és szakmunkástanulót nem foglalkoztathat. Alapkövetelmény a tagok egymás közti viszonyát sza­bályozó társasági szerződés, melyhez a vállalat igazgató­jának előzetes hozzájárulása szükséges, miután a válla­lati gazdasági munkaközössé­gek tartozásaiért a vállalat­nak felelősséget kell vállal­nia, amiről a munkaközös­ség és a vállalat külön szerződésben köteles megál­lapodni. E munkaközösségi formában ugyanis a tagok felelőssége, csak vagyoni hozzájárulásokra, és a mun­kaközösségben szerzett jö­vedelmükre terjed ki. Fentiekből következik, hogy a vállalati munkakö­zösségek — külön szerződés alapján — tevékenységüket elsősorban a vállalat telep­helyein a vállalattól bérelt eszközökkel fejtik ki, de nem kizárt a telephelyen kí­vüli munkavégzés sem. Ah­hoz, hogy a társasági szer­ződés hatályossá váljon, szükséges az illetékes városi tanács (járási hivatal) szak­igazgatási szervének jóváha­gyása, valamint a megyei bíróság cégbejegyzése. A jóváhagyási kérelmet a következő mellékletekkel kell ellátni: 1. Társasági szerződés. 2. Tagok szakképzettségét igazoló okmányok. 3. Tagok erkölcsi bizonyít­ványa, az engedélyező ható­ság előírása szerint. 4. A munkavégzéshez szükséges eszközök nyilván­tartása, vállalati bérlet ese­tén bérleti szerkődéi. 5. Vállalattal kötött szer­ződés a felelősségvállalásról. 6. Telephelyen kívüli munkavégzés esetén, előírt hatósági engedélyek. A jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha a társasá­gi szerződés jogszabályba ütközik. A munkaközösség irányítását tagok végzik, ügyeinek vitelére és tagjai­nak képviseletére a társasá­gi szerződésben kijelölt egy vagy több tag jogosult. A munkaközösségben elért jövedelem jövedelemadó alá esik, ez egyrészt a munka- közösség összes jövedelmét terhelő 3 százalékos társasá­gi adó, másrészt a társasági szerződésben meghatározott szabályok szerint felosztott egyéni (tagsági) jövedelmek általános jövedelemadója (részletes szabályozás az 1981. XII. 16-i Pénzügyi Közlöny 23. számában talál­ható), és ez utóbbit terhelő lakossági községfejlesztési hozzájárulás. A tagoknak havi 250 forint társada­lombiztosítási járulékot is kell fizetniük, mely baleseti ellátásra (baleseti táppénz, és rokkantsági nyugdíjellá­tás) jogosít, mértéke függet­len a munkaközösségben el­ért jövedelemtől. A vállalati gazdasági munkaközösség megszűnik a tagok elhatározása esetén, de megszűnhet az illetékes tanácsi szakigazgatási szerv felosztó határozatával is, ha ismételt , jogszabálysértést, rendszeresen rossz minőségű szakszerűtlen munkavégzést tapasztal, és ha a vállalat igazgatója visszavonja hoz­zájárulását. Ismételten aláhúzva, a vál­lalati gazdasági munkakö­zösség tagjainak és magá­nak a gazdálkodó egységnek szoros érdekkapcsolatait so­rozatunk mai tájékoztatóját az alábbiakban lehet össze­gezni. A vállalatoknak az ered- ■ ményesebb gazdálkodás ér­dekében, lehetőségeikhez mérten, támogatni kell e munkaközösségek megalaku­lását. Ezzel több irányú célt tudnak elérni. Nevezetesen a munkaerő-gazdálkodási szempontok mellett az ön­költség csökkentését, állóesz­közeik jobb kihasználását, egyes szellemi és fizikai munkaterületeken jelentke­ző kapacitástúlterhelések fel­oldását, a szállítási határidők biztonságosabbá tételét. Ezekkel a lehetőségekkel feltétlen élni keli a szigoro­dó gazdálkodási feltételek mellett. A vállalati gazdasági munkaközösséget alakítani szándékozó tagoknak a ki­egészítő jövedelemszerzési törekvésen túl — mely társa­dalmilag hasznos tevékeny­ségben nyilvánul meg — biz­tonságot adhat az a tény, hogy saját vállalatuknál, lé­nyeges vagyoni hozzájárulás nélkül, folyamatos munka­ellátás' mellett végezhetik főálláson kívül munkájukat. A közös érdekek egymásra találását jól érzékelteti az a tény, hogy a Pénzügymi­nisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatóságának megyei igazgatósága — melynek szervezésében rendszeres ta­nácsadás áll az érdeklődők rendelkezésére — rövid idő alatt 15 vállalati gazdasági munkaközösség megalakítá­sához nyújtott gyakorlati se­gítséget. Puskás Ernő A Kecskeméti Autóklub műszaki állomásán dolgozó Osza Já­nos szerelő saját gépkocsijával és az állomáson készített után­futóval áll a bajba jutott autósok rendelkezésére. Ez mint szolgáltatás a városban az első, és mint ilyen jellegű ma­gánvállalkozás, az országban az egyetlen. A képen: munká­ban az egyszemélyes szolgáltatás (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents