Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-02 / 78. szám
NÉPÚJSÁG 1982. április 2„ péntek Ma, pénteken este mutatja be a Békés megyei Jókai Színház társulata Szakonyi Károly Hongkongi paróka című kétrészes komédiáját, melyet Illés István vendégművész állított színre. A díszleteket Fábián Gabriella, a jelmezeket Egedi Edit tervezte. A főbb szerepekben Gálfy Lászlót, Szentirmay Éva Jászai-díjast, Felkai Esztert és Gyurcsek Sándort láthatja a megyeszékhely közönsége. Képünkön: Gálfy László és Felkai Eszter Fotó: Fazekas László Pályázati felhívás SZOT irodalmi, képző- és iparművészeti ösztöndíjra A Szakszervezetek Országos Tanácsa pályázatot hirdet SZOT-irodalmi. képző- és iparművészeti ösztöndíj elnyerésére. Az ösztöndíj célja, hogy kedvező feltételeket teremtsen íróknak, költőknek, képző- és iparművészeknek a dolgozók mai életét, és erkölcsi arculatát szocialista szellemben ábrázoló, a művészet és a közönség kapcsolatának erősítését elősegítő új irodalmi művek és képző- és iparművészeti alkotások létrehozására. Azok az írók, költők, képző- és iparművészek pályázhatnak, akik eddig műveikkel, alkotásaikkal már bizonyították tehetségüket, és az ösztöndíj célkitűzéseinek megfelelő művek létrehozását az ösztöndíj időtartama alatt vállalják. A pályázat életkorhoz nem kötött. Képző- és iparművészeti ösztöndíjra egyének és kollektívák is jelentkezhetnek. Az ösztöndíj elbírálásánál előnyben részesülnek azok az írók, költők, valamint képző- és iparművészek, akik közvetlen kapcsolatot tartanak valamely munkahellyel. A képző- és iparművészek közül azok, akik a pályázat évében alkotói munkásságukat bemutató egyéni kiállításra készülnek, továbbá, akik jelentős megbízáson, pályaművön dolgoznak, és saját kivitelezésben fontos műveket készítenek. A pályázat kiírói a készülő irodalmi pályaművek első kiadási jogát fenntartják maguknak, kötet, illetve antológia megjelentetése céljából. A pályázat ideje alatt készült képző- és iparművészeti alkotásokból a SZOT kiállítást rendez. Az irodalmi, képző- és iparművészeti ösztöndíj havi összege 5000 forint, időtartama egy év. A pályamű jellegétől függően az ösztöndíj maximum két évre hosszabbítható meg. A pályázati kérelmeket legkésőbb 1982. május 10-ig a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztályára (1415 Budapest VI., Dózsa György út 84 B) lehet benyújtani. A pályázati kérelemhez csatolni kell a pályázók önéletrajzát, írói munkásságának részletes ismertetését, illetve képző- és iparművészeti alkotói tevékenységének eddigi dokumentumait (fotó, katalógus, tervrajz stb.), az ösztöndíj időtartama alatt megalkotandó műre vagy művekre vontkozó tervét. A beküldött pályázati anyagokat nem juttatják vissza. Az ösztöndíj odaítéléséről — az e célra alakult bizottság javaslatának figyelembevételével — a SZOT titkársága dönt. A döntésről a pályázók 1982. június 30-ig értesülnek. Véradók Csanádapácán (Tudósítónktól) Csanádapácán, a községi Vöröskereszt szervezet március 30- án rendezett önkéntes véradónapot. A véradáson 165-en jelentek meg. s ennek eredményeként 51,5 liter vért szállíthattak el a véradóállomásra. Dr. Rucz László, a megyei vérellátóállomás főorvosa meleg szavakkal mondott köszönetét a megjelentek segítökészségéért. a helyi Vöröskereszt szervezet és a Széchenyi Tsz vezetőségének a véradás megszervezéséért. Asztalos Istvánné, a Vöröskereszt járási titkára 9 személynek adta át a többszörös véradásért járó kitüntetést. Ezután a termelőszövetkezet vezetősége megvendégelte a véradókat. a község és Vöröskereszt vezetőit. Rozs Jánosné Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) személyi feltételeiről. Szintén a diákparlajnenteken szorgalmazták a fiatalok a jobb tankönyv- és jegyzetellátást, s ugyanakkor sok jó javaslatot, kezdeményezést is tettek, társadalmi munkát ajánlattak fel. A munkahelyi parlamenteken elmondták véleményüket a KlSZ-szer- vezetek képviselői -is, ám csak néhány helyen értelmezték a KISZ érdekképviseleti jogainak gyakorlásából adódó feladatokat. A legtöbb helyen szóba került a lakáskérdés, a pályakezdés gondja, általában kevésnek és gyengének minősítették a szabadidős tevékenységet az üzemekben. Több helyen hangsúlyozták a szakmai továbbképzés szükségességét, javasolták a munkaszervezés, a munkafegyelem javítását. összességében a parlamentek a szocialista demokrácia hatékony fórumainak bizonyultak. Élénk vita bontakozott ki a téma fellett. Paluska Pál elmondta többek között, hogy Békéscsabán igen jó együttműködés alakult ki a parlamentek előkészítésében a KISZ és a szakszervezetek között. Megerősítette ezt Dé- kányné Szemenyei Mártának, az SZMT munkatársának véleménye is. . Vigh Károly azt boncolgatta, helyenként miért vett részt kevés fiatal a parlamenten. Az okokat a rossz előkészítésben látta, illetve abban, hogy ahol az előző parlamenteken hozott intézkedési terv csak terv maradt, ott a fiatalok nem mutattak különösebb érdeklődést. Az érdekvédelem témájához szólt hozzá Zsapka János, így summázva mondanivalóját: „Hiába vannak jogaink, ha azokkal nem tudunk élni.” Felszólalt az ülésen Dankó Pál megyei ifjúsági titkár is, aki többek közt azt hangsúlyozta, hogy a parlamentek sikerét egyedül az előkészítés döntötte el. Dr. Szenczi Gyula, a KISZ KB munkatársa kedvező véleményt mondott a megyében megtartott ifjúsági parlamentekről, és külön is a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban lezajlott fórumról, melyen részt vett. A vita és Pataki István összefoglalója után a testület a jelentést elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután a KlSZ-szerveze- tekben folyó közművelődési tevékenység megyei tapasztalatairól szóló jelentést tárgyalta meg, és fogadta el a testület. É napirendet Cs. Tóth János, a megyei KISZ- bizottság politikai munkatársa terjesztette elő. T. I. Kismotoros emléktúra ’82 Battonyától Nemesmedvesig Az MHSZ Budapesti Közlekedési Vállalat nagyüzemi vezetősége kismotoros emléktúrát rendez hazánk fel- szabadulásának 37. évfordulója tiszteletére Battonya— Nemesmedves útvonalon. A budapesti MHSZ-aktí- vák március 30-án, kedden érkeztek Battonyára, ahol sátorverés után találkoztak a helyi MHSZ és KISZ-es fiatalokkal. A 15 tagú lelkes csapat 8 segédmotorkerékpárral szerdán indult a csaknem 1000 km-es távra, s terveik szerint április 4-én érkeznek Nemesmedvesre. Elindulásuk előtt megkoszorúzták a battonyai fel- szabadulási emlékművet, és magukkal vitték a battonyai MHSZ-aktívák koszorúját az utolsónak felszabadult községbe, Nemesmedvesre. ajándék a gyerekeknek (Tudósítónktól) Szövetkezeti és vállalati szocialista brigádok együttműködésének eredményeképpen tegnap, csütörtökön délután megajándékozták a békéscsabai kórház gyermek- osztályán kezelt beteg gyermekeket. A Mezőberényi Műszaki Szövetkezet Dobó Katica Szocialista Brigádja és a BÉKÖT köröstarcsai részlegének Vörös Csillag Szocialista Brigádja már egy éve szervez közös mozgalmi akciókat. A közös munka közben szó esett arról, hogy a kórházban ápolt gyerekeknek kevés a játékszerük, és nehezen viselik el a számukra szokatlan környezetet. A brigád arra a gondolatra jutott, hogy játékokat készítenek. Mintegy 50 állatfigurát varrtak, és mesekönyvekkel együtt tegnap délután adták át a kórház gyermek- osztályán kezelt beteg gyermekeknek. A gyerekek azonnal birtokukból vették a játékokat, és önfeledten játszani kezdtek. A brigádok képviselői mindezt látva, megállapíthatták, hogy a legnagyobb öröm másoknak örömet szerezni. Perei Mihály Pályaválasztási kiállítás Szeghalmon Nyereménybetétkönyvsorsolás Az Országos Takarékpénztár 1982. április 1én Budapesten rendezte meg a nyereménybetétkönyvek 1982. I. negyedévi sorsolását. Mindazok az 1982. március 29ig váltott és a sörsolás napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1982. I. negyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. Számvégződés Nyereménysz. 000 100 002 50 006 25 150 50 173 25 182 50 190 50 283 25 286 25 290 25 403 25 434 25 565 250 613 50 711 25 755 25 762 100 771 25 917 25 969 25 A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító fiók, takarék- szövetkezet, vagy postahivatal 1982. április 15-től fizeti ki. (Tudósítónktól) Érdekes, és minden bizonnyal nagy érdeklődésre számot tartó kiállítást nyitott meg a KIOSZ szeghalmi körzeti csoportja a járási könyvtárral közösen Szeghalmon, a KlOSZ-székház- ban. A kiállítás célja kisipari szakmunkástanulók szervezése, főleg építőipari és gépjárműjavító szakmákban. A KIOSZ megfelelő propagandát fejtett ki, hogy a kiállítást mind több fiatal megtekintse, felhívta az iskolák figyelmét, értesítette a szakközépiskolát. Megfelelő érdeklődés esetén konzultációkat is tartanak az egyes szakmákban. A kiállításon szerepelt termékek előállítói kisiparosok. Nagyon jó kezdeményezésnek bizonyult e hiánypótló kiállítás, a pályaválasztás előtt álló fiatalok érdeklődési körének megfelelő sokrétű termék bemutatása. A vendégkönyv is már az első napon'arról tanúskodik, hogy van érdeklődés. Ez várható is volt, hiszen bizonyára van olyan fiatal, akinek ez a kiállítás adott egy életre biztonságot, jó közérzetet teremtő útmutatást. A kiállítás egy hétig tart nyitva, reggel 8-től 17 óráig. Kép, szöveg: Oravszki Ferenc II szakszervezetek és a közoktatás (Tudósítónktól) Kihelyezett ülést tartott a közelmúltban a SZOT Közoktatási Munkabizottsága az Orosházi Üveggyárban. A kétnapos tanácskozás napirendjén a gyári, üzemi felnőttoktatás és a szak- szervezeti bizottságok segítő tevékenysége szerepelt. Dr. Csorna Gyula, az Országos Pedagógiai Intézet tanszékvezető tanára, és Skáfárné Simay Gabriella a SZOT kulturális, agitációs, és propagandaosztálya munkatársa, a munkabizottság titkára ismertette a témát, korreferáló hozzászólók a Békéscsabai Konzervgyár és a Szarvasi Szirén Ipari Szövetkezet szb- titkára voltak. Az üveggyárban folyó felnőttoktatás helyzetét, eredményeit dr. Ambrus Pál, személyzeti és oktatási főosztályvezető mutatta be, a szak- szervezeti bizottság titkára, Molnár Gyula, a szakszervezetek agitációs, propagandamódszereit. a • felnőttoktatás szervezésében való közreműködést ismertette. A sok hasznos tapasztalatot felvető tanácskozás jó javaslatokat gyűjtött össze az áprilisban sorra kerülő II. országos felnőttoktatási konferencia eredményes megrendezéséhez. Pribék Sándor II gyermekgondozási segély korszerűsítéséről A gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek módosításáról, illetve a jogosultak körének bővítéséről hozott miniszter- tanácsi határozat a szociálpolitikai gondoskodás rendszerének folyamatos továbbfejlesztését célzó kormányzati törekvések részeként született; azzal a szándékkal, hogy a segélyezés igazodjék a társadalmi szükségletekhez, igényekhez. Az immár másfél évtizedes múltú gyermekgondozási segély megteremtése idején a gyermekeket vállaló családok, édesanyák intézményes támogatásának kimagasló vívmánya volt. Lehetőséget teremtett arra, hogy a dolgozó nők az egészséges fejlődés szempontjából legfontosabb első három évet gyermekükkel együtt tölthessék. A gyermekgondozásért folyósított rendszeres havi „fizetés” tehát az anyai hivatás társadalmi elismerését is jelezte. Ugyanakkor garantálta az otthon maradók munkahelyi folyamatosságát, a munkába való visszatérés zavartalanságát is. E célok helyességét igazolta a segély rendkívüli népszerűsége. Bevezetése óta több mint egymillió asszony vette igénybe, s — a többi között — ez az intézkedés is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtizedben javultak hazánkban a gyermekvállalás anyagi, szociális feltételei. Ezt mutatta a születések számának a bevezetést követő növekedése is. A most elfogadott — és május 1-től hatályba lépő — kormányhatározat sem szolgál mást: a munka és a gyermeknevelés egyidejű vállalására kíván ösztönözni. Az utóbbi esztendőkben ugyanis bizonyos társadalmi jelenségek arra utaltak, hogy mind többek számára vált nehezen összegyeztethetővé a munka és a család. Növekedett azoknak az aránya, akik a három évnél korábban tértek vissza munkahelyükre. Ez okok jórészt a fiatal családok anyagi helyzetében keresendők: a gyes összege jelentős támogatás, de kétségkívül csekélyebb mértékben gyarapítja a fiatal házasok közös kasszáját, mint amikor mindketten aktívan dolgoznak. Ám a kisgyermekes édesanyák helyzetével kapcsolatos feszültségek gyakran nem szűkíthetők le a jövedelem kérdésére: sokan — bizony nem mindig indokolatlanul — attól tartanak, hogy az otthon töltött évek során elmaradnak a mindinkább fölgyorsuló szakmai fejlődéstől. csökkennek munkahelyt előmeneteli esélyeik. Bizonyára sokat segít majd ezeken a gondokon az új szabályozásnak az a rendelkezése, mely szerint az édesanyák a gyermek másfél éves korától a gyes összegének csökkentése nélkül rész- munkaidőben — havi átlagban napi négy órát — munkát vállalhatnak. Ezt egészíti ki a segélyre jogosultság kiterjesztése az édesapákra. A kicsik egyéves korukig feltétlenül az édesanya közelségét, gondozását igénylik, ám ezután mód nyílik arra, hogy a család válasszon: anyagi, vagy szakmai szempontból melyik házastársnak előnyösebb a segély adta lehetőséggel élni. Bár az eddigieknél kedvezőbb feltételek jelentős többletterheket rónak az államra, a rendelkezések nép- gazdasági érdeket is szolgálnak, sok, amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő vállalat, intézmény — elsősorban a kereskedelemben, és az egészségügy területén — várhatóan örömmel fogadja majd a részmunkaidőben dolgozó kismamákat. Ugyancsak a támogatási rendszer korszerűsítésének részeként intézkedett arról a kormány, hogy a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekek szülei a segélyt a gyermek hatéves koráig vehetik igénybe. A minisztertanácsi határozat nyomán olyan társadalmi csoportok is részt kérhetnek a szociális gondoskodás e formájából, akik eddig kívül maradtak a gyermek- gondozási segélyre jogosultak körén. így a bedolgozók, a részmunkaidőben foglalkoztatottak, illetve a mező- gazdasági szövetkezeti tagok családtagjai, amennyiben legalább 90 napon, át munkamegállapodás alapján részt vettek a közös tevékenységben. Az újonnan jogosultak munkáltatójuknál jelezhetik a gyermekgondozási segély igénybevételének szándékát, tehetik ezt akkor is, ha gyermekük korábban született, de még nem érte el harmadik életévét, tehát a rendelkezés visszamenőleg is érvényes. A feltételeken enyhít az is, hogy a jövőben két éven belül 9 hónapos — legalább napi egyórás — előzetes munkaviszony alapján kérhető a segély; szemben az eddigi másfél éven belül 12 hónapi, legalább napi hatórás munkaviszonnyal. Bizonyos rétegek — például a felsőfokú tanintézetek hallgatói, a kisiparosok, az egyéni gazdálkodók — továbbra sem jogosultak a segélyre, ám kivételes, méltányosságból, egyedi elbírálás alapján, változatlanul lehetőség nyílik a folyósítására. Nívódíjas a Neptun peremfutó horgászorsócsalád Tegnap, csütörtökön az Ipari Minisztériumban kihirdették az idei formatervezési pályázat eredményét. Hetvenkét vállalat és hat szövetkezet csaknem 1400 pályázatra benyújtott terméke közül választották ki a műszakilag és esztétikailag egyaránt kimagasló színvonalú, formai kivitelezésben is versenyképes, ni-: vódíjra érdemes cikkeket. Fontos feltétele volt a pályázatnak, hogy csak azok az alkotások részesülhetnek díjazásban, amelyeket már gyártanak. A szakemberekből álló zsűri rendkívül szigorú volt, a kiadható 21 nívódrjból csak tizenhetet ítélt oda a pályázóknak. Éppen ezért külön is elimerésre méltó, hogy Szabó Imre ipari miniszterhelyettes a MOM tervező kollektívájának is átadhatott egy nívódíjat a Neptun peremfutó horgászorsócsaládért. Mint lapunkban már beszámoltunk róla, ezek a horgász- orsók Battonyán, a MOM gyáregységében készülnek. A háromféle méretben gyártott orsó korszerű szerkezetű, a felhasznált anyagok garantálják a tartósságot. Az idén már több tízezret adnak át belőle a kereskedelemnek. Pillanatkép Hamburgból, a magyar napokról: ízlik a csabai kolbász és a magyar téli szalámi (Telefotó)
