Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

NÉPÚJSÁG 1982. március 13., szombat o „Számomra is váratlan volt a siker! 99 minimagazin Tesztkérdések közlekedési szakreferenseknek A közelmúlt- ban rendezték meg Deb récén­ben a ,.Ki mi- I nek mestere?” * w , I szakmai-poli- ' * ti kai vetélkedő V, területi dön- tőjét, amelyen ^. élelmiszer- *J " cikk-eladók in­dultak. A versenyen szép Békés megyei siker született, hiszen az első három helyen megyénk versenyzői végez­tek. A győztessel — a min­dig mosolygó arcú —, Rajki Évával, az orosházi ÁFÉSZ 50-es számú ABC-áruházá- nak helyettes vezetőjével be­szélgetünk a verseny után. — A pályaválasztáskor szerettem volna továbbta­nulni, családi okok miatt er­re nem kerülhetett sor. Nem sokat tudtam a szakmáról, az iskolában igyekeztem min­dent legjobb tudásom sze­rint elsajátítani — kezdi. — Azután? — Menet közben egyre in­kább megszerettem. Talán a változatosságot kedvelem leginkább. Nap mint nap más és más vivőkkel talál­kozom, akik néha problé­máikról is beszélnek. — Milyen volt a verseny? — A vetélkedőn 57 élel­miszer-eladó vett részt. Az első nap délutánján egy .po­litikai totót kellett kitölteni. Másnap tizenkét tagú cso­portokban zajlott az' elméle­ti és gyakorlati verseny. A helyi élelmiszeripari ’szakkö­zépiskolában tartották az el­méleti részt, ahol tételhúzás után válaszoltunk a kérdé­sekre. Számomra ez volt a legizgalmasabb, hiszen már 11 éve végeztem. A gyakor­lati feladatokat két, korsze­rűen felszerelt ABC-áruház- ban oldottuk meg. A harma­dik napon hirdettek ered­ményt. Valamennyien köze­pesre értékeltük a teljesít­ményünket, s nagyon meg­lepődtünk azon, hogy mi, bé­késiek szerepeltünk a legjob­ban. Számomra is váratlan volt a siker. —■ Minek tulajdonítja az elért eredményt? — A szakma megszerette­tésében nagy szerepe volt annak, hogy az orosházi ÁFÉSZ-nél tapasztalt, régi kereskedődinasztiából szár­mazó, idősebb kollégák ve­zettek be a szakma rejtel­meibe. Az iskolában olyan tanáraim voltak, akikre min­dig felnéztem, és sokat tanul­tam tőlük. A tanulmányaim befejezése után jelentkeztem a közgazdasági szakközépis­kolába, s ott érettségiztem. Azt hiszem több éves tapasz­talatomnak köszönhetem az első helyezést, igaz a ver­senyre szorgalmasan készül­tem. — Következik az országos verseny... — A pontos időpontját még nem tudom. Addig átis- métlem az elméleti anyagot, figyelemmel kísérem az ak­tuális politikai eseményeket. A gyakorlati feladatok meg­oldásakor több mint tízéves tapasztalatomra támaszkod­hatok. A jelentősebb és vár­ható gazdaságpolitikai kér­déseknek is utánanézek. — Célkitűzései? — Szeretem jelenlegi mun­kámat. Jelentős társadalmi megbízatásaim vannak: az ÁFÉSZ pártbizottságának és az üzemi KISZ-bizottságnak vagyok a tagja. Fontos fel­adatok várnak rám e terü­leten is. Nagyon szeretek ta­nulni, jelenleg a marxista esti egyetem szakosítóját végzem. — Mivel tölti szabad ide­jét? — Szabad idő?! Sajnos, eb­ből van a legkevesebb. Sze­retek minden olyan elfog- lalatságot, amely teljesebbé teheti az emberi életet. Gyakran olvasok, - zenét hallgatok és sportolok. Szí­vesen végzem a társadalmi munkát is. örülök, ha az emberek megbíznak bennem. Van egy telkem, ott töltöm munkával, pihenéssel legszí­vesebben a szabad időmet. A sorozat utolsó részében közzétett tesztkérdések meg­oldását a megye területén működő oktatási-nevelési in­tézmények közlekedési szak- referensei küldhetik be, a Békés megyei ' Közlekedés- biztonsági Tanács titkárságá­ra, Békéscsaba, Bartók B. út 1—3. szám alá, 1982. március 22-ig. A megfejtés során 20 kér­désre kell választ adni. Min­den kérdésre 3 válasz talál­ható, azonban kérdésenként csak egy válasz a helyes. A helyesnek vélt választ a mellékelt szelvényen megfe­lelő szám- és betűjelzésénél X jellel kell jelölni, majd e szevényt levelezőlapra ra­gasztva, vagy zárt borítékba helyezve, pontos név. lak­cím és munkahely feltünte­tésével lehet beküldeni. A zárt borítékos beküldésnél kérjük ráírni: „Rejtvény”. 1. Az alábbi megállapítások közül melyik tartalmazza he­lyesen azokat az útrészeket, ahol a gyalogosok közleked­hetnek? a) a gyalogosoknak a járdán, de ha van. akkor a kerék­párúton kell közlekedni­ük. b) a gyalogosoknak a járdán, ha pedig az nincs, a leál­lósávon, az útpadkán, vagy a kerékpárúton kell közlekedniük. Mindezek hiányában, 'vagy ha ezek járhatatlanok, az úttest szélén kell haladniuk. . c) a gyalogosoknak a járdán, vagy az úttest szélén kell közlekedniük, függetlenül attól, hogy az úton van-e kerékpárút, 2. Ha a gyalogosok az úttest szélén kénytelenek közleked­ni, ott hol kell haladniuk? a) lakott területen belül az úttest menetirány szerinti jobb szélén, lakott terüle­ten kívül pedig annak menetirány szerinti bal szélén. b) minden körülmények kö­zött az úttest menetirány szerinti jobb szélén. c) tetszés szerint, mivel a KRESZ erre lehetőséget biztosít. 3. Ha az úttesten kívül járda is és kerékpárút is van, a gyalogosoknak hol kell köz­lekedniük? a) tetszés 'Szerint bármelyi­ken. b) ha a kerékpárosforgal­mat nem zavarják, a ke­rékpárúton is haladhat­nak. c) csak a járdán közleked­hetnek. 4. Az alábbiak közül hol van az úttesten áthaladó gyalo­gosoknak elsőbbségük a jár­műforgalommal szemben? a) bekanyarodó járművel szemben, ha a gyalogos azon az úttesten halad át, _ amelyről a jármű másik útra bekanyarodik. b) villamos járdasziget és a hozzá közelebb eső jár­da közötti úttestrészen. c) kijelölt gyalogos-átkelő­helyen. 5. Kerékpárt vagy segédmo­toros kerékpárt toló gyalo­gosnak hol kell haladnia? a) az útteseten, menetirány szerinti jobb szélen. b) minden esetben csak a járdán haladhat. c) autópályán csak a leálló­sávon haladhat. 6. Ki minősül a KRESZ sze- - rint az alábibak közül veze­tőnek? a) a segédmotoros kerékpárt toló személy. b) a 12 éven aluli kerékpá­rozó gyermek. c) az úttesten talicskát toló személy. 7. Közlekedhet-e kerékpárjá­val a járdán? a) nem, kerékpárral a jár­dán közlekedni 'tilos. b) lakott területen belül — ha az úttest kerékpár­közlekedésre alkalmatlan —, a gyalogosforgalom zavarása nélkül, és leg­feljebb 10 km-óra sebes­séggel igen. c) csak abban az esetben, ha az illetékes tanács közle­kedési szakigazgatási szerve engedélyezte. 8. Lakott területen közleke­dő kerékpáros hogyan köte­les balra kanyarodni? a) az általános forgalmi sza­bályok szerint, kellő kö­rültekintéssel. b) köteles a -kerékpárról le- szállni. és azt az útke­reszteződésen, vagy úttes­ten átlósan áttolni. c) köteles kerékpárjáról az úttest jobb szélén leszáll- ni, és azt a gyalogosköz­lekedés szabályai szerint az útkereszteződésen, vagy az úttesten áttolni. 9. Lakott területen kívüli fő­útvonalon haladó kerékpáros balra bekanyarodását hogyan köteles végrehajtani? a) a balra kanyarodás általá­nos szabályai szerint. b) köteles a kerékpárról le- szállni, és azt az útkeresz­teződésen, illetve az út­testen áttolni. c) a kerékpárról az úttest jobb szélén köteles le- szállni, és a kerékpárt az útkereszteződésen, illetve az úttesten — a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályoknak megfelelő­en — áttolni. 10. Kerékpárosok az úton hány sorban haladhatnak? a) az út bármely részén ha­ladva is mindig' csak egy sorban. b) ha a részükre előírt út­részen közlekednek, több sorban is haladhatnak. c) leállósávon vagy az út­test szélén haladva csak egy sorban, kerékpárúton több sorban is haladhat­nak, ha ezzel a többi köz­lekedőt nem akadályoz­zák. 11. Szállíthat-e kerékpárján más személyt? a) igen, egy személyt min­den további nélkül. b) nem, kerékpáron tilos a személyszállítás. c) csak ha 18. életévét be­töltötte. szabályosan sze­relt pótülésen legfeljebb egy 10 éven aluli gyerme­ket. 12. Közlekedhet-e segédmo­toros kerékpárral a járdán? a) nem, segédmotoros- kerék­párral a járdán soha nem közlekedhet. b) lakott terület olyan út­ján, ahol az úttest kerék­pár közlekedésére nem al­kalmas, a gyalogosforga­lom zavarása nélkül, és legfeljebb 10 km óra se­bességgel a járdán is közlekedhet. c) csak abban az esetben, ha az illetékes tanács közle­kedési szakigazgatási szer­ve engedélyezte. 13. Mikor köteles segédmoto­ros kerékpárját kivilágítani? a) a közúti forgalomban, amikor enélkül már nem lát vezetni. b) a közúti forgalomban részt vevő segédmotoros kerékpárt szürkülettől napkeltéig, és korlátozott látási viszonyok között. c) a közúti forgalomban részt vevő segédmotoros kerékpárt a vezető 18 és 07 óra között köteles kivi­lágítani. 14. Az alább felsoroltak kö­zül mi tilos? a) elengedett kormánnyal haladni. b) lakott területen kívüli fő­útvonalon közlekedni. c) a kerékpárúton haladni. 15. Hogyan kell elsőbbséget biztosítani a másik jármű ré­szére? a) az elsőbbséggel rendelke­zőt nem szabad lassításra, vagy gyorsításra kénysze­ríteni. b) az elsőbbséggel rendel­kezőt nem szabad hala­dási irányának vagy se­bességének hirtelen meg­változtatására kényszerí­teni. c) az elsőbbséggel rendelke­zőt nem szabad menetirá­nyának megváltoztatására kényszeríteni. Ifi. Szállíthat-e más sze­mélyt segédmotoros kerék­párján? a) megfelelően szerelt pót­ülésen igen. b) nem, segédmotoros kerék­páron személyt szállítani tilos. c) a kerékpáron történő sze­mélyszállításra előírt szabályok megtartásával igen. 17. Segédmotoros kerékpárral hol kell közlekedni? a) kerékpárúton. b) kerékpárút ellenére is csak az úttesten. c) kerékpárút ellenére is csak a leállósávon. 18. Mikor nem kell a bal­esetről a rendőrhatóságot ér­tesíteni? a) ha a baleset személyi sé­rülést okozott. b) ha egyik személy sem kéri. c) ha a baleset csak dologi kárt okozott, és annak összege a 15 ezer forintot nyilvánvalóan nem halad­ja meg. 19. Hol tilos négykerekű be­tegszállító segédmotoros ke­rékpárral közlekedni? a) az úttesten. b) a kerékpárúton. c) a leállósávon. 20. Mekkora a megengedett legnagyobb sebessége la­kott területen a segédmoto­ros kerékpárnak? a) 30 km óra. b) 40 km óra. c) 50 km óra. Az egyes fordulók helyes megfejtését és a nyertesek névsorát március 27-i szá­munkban közöljük. Verasztó Lajos rap Béla: Le a |(a|appa| Tizenkettedik rész, amelyben folytatjuk a beszélgetést a szerelemről Erről a témáról beszélhetnénk a legtöb­bet, pedig több könyvtárra való könyvet összeírtak, s ha a szerelmes verseket akar­nám számba venni, bizony lehetetlen do­logra vállalkoznék. Tanulságos időnként a múltba is tekinteni, igy most egy kis kul­túrtörténeti, históriai kalandozásra vállal­kozunk. S kezdjük megint a szerelem szóval. A görögöknél Aphrodité istennő táplálta a tüzet, a szerelem tüzét, de a ravasz görö­gök különbséget tettek kétféle szerelem között, ezért Aphrodité is kettő volt, vagy­is kettéválasztották őt: Aphrodité Urania a hitvesi szerelmet táplálta, Aphrodité Pan- démos pedig az érzéki szerelem istennője volt, s a kicsapongó férfiak fohászkodtak hozzá. Nyilvánvaló tehát, hogy a szerelem ilyen tekintetben a férfiak csalafintaságát bizonyította. A középkorban páncélos lo­vagok küzdenek egy szép leány tekinteté­ért. Mennyivel más ezzel szemben a rene­szánsz szerelem! Boccaccio novelláiban a testi és lelki szerelem ötvöződéséből ka­punk képet, s középpontban a földi em­ber áll. A sort folytathatnánk, ám köze­lítsünk más oldalról. Már az ókorban vol­tak szakértői a szerelemnek. Ovidius vers­be foglalta a tudnivalókat, híres müve, az Ars amatoria (Szerelmi művészet), ma nuir sok tekintetben nem hasznosítható, de• gondolatmenete figyelemre méltó. Stendhal a szerelem születését igy irta le: A lélektani folyamat ilyen: ..A csodálat, azt mondjuk magunkban: micsoda gyö­nyörűség lenne csókolni és csókoltatni; a reménység: a szerelem megszületik. Sze­retni annyi, mint gyönyörűséget lelni ab­ban. hogy láthatjuk, érinthetjük, minden érzékünkkel a lehető közelségből élvezhet­jük azt, aki nekünk kedves, s aki bennün­ket szeret. A kristályosodás megkezdődik." A szerelem kristályosodását Stendhal a salzburgi sóbányák példájával érzékelteti. Ha bedobunk a bányába, valamely elha­gyott tárnába egy ágacskát, s néhány hó­nap múlva emeljük ki onnan, akkor azt tapasztaljuk, hogy csillogó kristályok ra­kodtak rá, az eredeti faágra már nem le­het ráismerni, ellepte azt kápráztató só­kristályok sokasága, amelyek úgy csillog­nak, mint a gyémánt. „Amit én kristályo­sodásnak nevezek, az a szerelem működé­se, amely a szeretett lénynek mindig új meg új tökéletességét fedezi fel" — fog­lalja össze Stendhal. A szerelem kérdése a filozófusokat is foglalkoztatta. Két véleményt érdemes idézni, és elgondolkozni az egészen. Hegel így ír: „A szerelem két olyan egyén meg­különböztetése, akik voltaképpen egymás­tól nem is különböznek. Ennek az azonos­ságnak a tudata és érzése a szerelem; ez a magamonkívül-létel: az én öntudatom nincs énbennem, hanem a másikban; de annak a másiknak, aki szintén magán kí­vül van, öntudata csakis énbennem van, s ennek a magánkívül-lételnek és azonos­ságnak, ennek az egységnek az érzése és ismerete — ez a szerelem.” Schopenhauer szerint a szerelem nem más. mint a természet csalafintasága. Azt állítja, hogy mindez azért van. hogy tőrbe csalja a férfit és a nőt, hogy az egyéni boldogság képét -festi elébük, pedig az egész csak játék, a lényeg az, hogy utódok szülessenek, hogy az emberiség fennma­radjon. A szerelemhez tartozott az idők folya­mán a közeledés, az érzés megnyilatkozá­sa, a válasz remélése. S bizony ez nem volt olyan könnyű dolog, ma is nehéz az első mondatot megkeresni. így alakult ki a jelképes beszéd. A kitett szűr éppen ezt példázza. Ha leánynézőbe ment legény szű­rét a konyhából kitették a tornácra, ak­kor egyértelmű volt a válasz, nem várják öt már oda vissza. A virágnyelv, a virág­költészet is jelképes beszéd, vallomás, ami­ről nem lehetett, vagy nem volt szabad szólni. A szerelmesek azonban nagyon is jól megértették a titkos virágnyelvet. De jelképes beszéd volt a színek nyelvén szólni a lovagkorban. A ruha tarka-barka színeiből akár ékes szerelmi vallomást is össze lehetett állítani. Mit jelentettek a színek? íme néhány: a fehér a remény­ség: a zöld a szerelem kezdete: a vörös az égő szív jelképe: a kék a hűség színe; a sárga a beteljesült szerelmet jelentette; a fekete a bánat és a fájdalom színe; a barna azt jelentette „Vigyázat!", tehát fi­gyelmeztetés. S ha a színeket keverték, akkor ilyen üzenetek születtek: fájdalom, de reménység kecsegtet ffekete és fehér nadrág); állandóan résen kell lenni — fi-- gyelmeztetett a kék és a barna szín hasz­nálata. A középkorban külön könyvek fog­lalkoztak a színek nyelvével, mert ehhez már segítségre is szükség volt, ha valaki ruhaszíneivel ilyen üzenetet küldött: „Re­mélem, hogy _részem lesz a szerelmi bá­nat édességében." A színek pedig a kö- vetkezdek; sárga, zöld, szürke, fekete. S végül egy kis csokor bölcsesség a sze­relemről, a nőről és a férfiúról. Legnagyobb szerelmi bizonyosság, ha egy nő nem szól rá a kedvesére: ..Vi­gyázzon. ne gyűrje össze a ruhámat." Egy új ruha igen jó biztosíték a férj számá­ra. (Th. Gautier) Ha megtiltasz nekik valamit, annál job­ban akarják. (Brantome) Nem a szigor, hanem a szelídség teszi kedvessé a szerelmet. (Publilius) Hiszékeny dolog a szerelem. (Ovidius) Amikor szerelmes vagy. nem vagy eszed­nél, mert ha eszednél vagy, nem vagy sze­relmes. (Publilius) Boldog mind, ki szeret, s meri védel­mezni szerelmét. (Ovidius) S a férfi? Az is elvakul a szerelemben. Mesélik, hogy a görög bölcs, Arisztotelész fejét is úgy elcsavarta egy nő, hogy sze­relmét bizonyítva lóvasdit játszottak, négykézlábra ereszkedett, a lány zablát vetett a szájába, aztán a hátára ült, és körülhajszolta Nagy Sándor palotájában, mindenki derültségére. Ez a szerelem dé­mona.

Next

/
Thumbnails
Contents