Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

MOZI

1982. március 13., szombat

Startol

a Zene és Ifjúság rendezvénysorozata

Szülők

a nyílt tanítási napokon

A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség az utóbbi időszakban minden évben más-más művészeti ág népszerűsítését helyezi előtérbe. Az ideit, az 1982-eset úgymond zenei évvé nyilvánította a Művészet és Ifjúság akciósorozat keretében. A Kodály Zoltán születésének centenáriumi évében sorra kerülő nagyszabású országos rendezvénysorozatba minden fiatal — KISZ-tag és KISZ- en kívüli, minden ifjúsági közösség, klub, baráti kör — bekapcsolódhat, hiszen a legváltozatosabb skálájú kínálatot ígérik az országos és a helyi szervezők. A Zene és Ifjúság elnevezésű program- sorozatnak az elsődleges célja az, hogy a zeneművészet minden ágát .népszerűsítse a komoly zenétől a popzenéig, a népzenétől a dzsesszig. Az értékes alkotások megismertetése és megszerettetése, valamint a zenehallgatás mellett természetesen nem titkolt cél a közős éneklés, a közös zenélés lehetőségeinek felmutatása, népszerűsítése is.

Ahogyan az országos akciót az ifjúsági szövetség Központi Bizottsága, úgy a Békés megyeit a KISZ Békés megyei bizottsága fogja össze, szervezi a társszervezetekkel, társművészetekkel fog— Mit panaszkodnak folyton a fiamra? A maguk dolga foglalkozni vele! Különben is, úgy tudom, a nevelés társadalmi ügy! — vágja ki az egyik öntudatos apuka.

Az addig szótlan igazgató ezt már nem hagyja: — És mondja, ön nem tagja ennek a társadalomnak?

A párbeszéd egy „hátrányos helyzetű” általános iskolában hangzott el. Ahol a rendőrség megjelenése már nem is kelt feltűnést. A tanulók 9 százaléka anyagilag, erkölcsileg veszélyeztetett. Ha a szülői nemtörődömséget is ide számíthatnánk, az arány háromszorosa is igaz lenne.

— A felsősök többsége nehezen viseli az iskolai kötöttségeket. A napközit dedós dolognak tartják. így a délutánjaikat csak részben irányíthatjuk. Az pedig képtelenség, hogy minden gyerek méllé egy pedagógust állítsunk. Nagyon kellene egy iskolapszichológus. De hóm nan? Az ifjúságvédelmi felelősünk, aki teljes óraszámban dolgozik, nem képes eleget foglalkozni a problémás gyerekekkel és családjukkal. S ami nehezíti a dolgunkat: egyre több szülő és gyerek fordul szembe az iskolával. Mit tehetünk mi? Egyedül a pedagógus kevés ahhoz, hogy tartós javulást érjen el -r- mondja az igazgató.

D „szakadt”

„Öltözködése kirívó. Megfélemlíti a kicsiket. Pénzt, uzsonnát szed el tőlük. Dohányzik. Az egyik reggel részegen jött iskolába. Bandatag. Szereti viszont a történelmet, sokat olvas. Ügy érzem, beszélgetéseink alatt megértjük egymást, de ez nem tartós kapcsolat.”

Zotya, azaz Zoltán fekete haja ápolatlan. Fufruja alól csak időnként villan élő élénk tekintete. Sokat mosolyog, kialakult egyéniségnek látszik. Vékony alakja nem árul el túl nagy erőt. Szülei szeretik, mindent megengednek neki. De még néhány éve annyit túlóráztak a lakás megszerzése miatt, hogy köz^ ben egy idősebbekből álló banda vette Zotyát „gondozásba”. A fiú most ismét hetedikbe jár.

lalkozó intézményekkel közösen. A megyénkben „zenei év” nyitóprogramja március 15-én, hétfőn lesz. kapcsolódva a hagyományos FIN- megnyitóhoz: a forradalmi dalok fesztiváljának hangversenye. A következő kiemelt megyei eseménynek a békés-tarhosi zenei napok országos hírnévre szert tett rendezvénye ad helyet és lehetőséget: június végén,

Tarhoson úgynevezett országos éneklőtábor lesz.

A zeneszerető Békés megyei fiatalok — egyénileg és közösségekben — még bekapcsolódhatnak abba a játékos vetélkedősorozatba. amelyet néhány hete keresztrejtvényfejtő versennyel indítottak. Lapunkban á szombati számok 15. oldalán időközönként jelennek meg a rejtvények, a megfejtéshez, beküldéshez kapcsolódó tudnivalók. A járási-városi fordulókat — amelyeket alkalmanként helyi elődöntők előzhetnek meg — a megyei döntő követi. A versenyhez — melyben csapatok mérhetik össze a zenei és a társművészetekkel kapcsolatos ismeretüket — április folyamán segédkiadvány jelenik meg.

Természetesen, akik szeretnének részt venni az akció játékaiban, azok egyrészt

a helyi közművelődési intézményektől, könyvtáraktól, valamint az Országos Filharmónia békéscsabai megyei kirendeltségétől igényelhetnek segítséget. A játékos vetélkedők lebonyolításáról, a zenei ismeretek bővítését szolgáló programokról, a zenei bemutatósoorozatokról a megyei KÍSZ-bizottságon kívül a helyi ifjúsági szervezetek vezetői, képviselői adnak részletesebb felvilágosítást.

. Az országos rendező szervek Zene és Ifjúság címmel magnókazettás pályázatot is hirdetnek két kategóriában. A pályázatnak az a célja, hogy az amatőr együttesek, szólisták bekapcsolódhassanak a kis települések, ifjúsági klubok .műsorellátásába, a zenei ismeretterjesztés nem kis áldozatokat követelő, de szép munkájába. A legjobb programokat kínáló pályázók a megyei rendezvények keretében bemutathatják műsorukat a közönség előtt. sőt, azok, akik a legmagasabb művészi teljesítményt nyújtják, szereplési lehetőséget kapnak a Magyar Rádióban is.

A magnóspályázatokat

március 31-ig kell eljuttatni a KISZ Békés megyei bizottsága címére.

(ni)

Nyílt tanítási napokat, hetet, már nemegyszer tartottak Gyulán, a Semmelweis Egészségügyi Szakiskolában, de ezeken mindig a pályát választóknak mutatták be, mit tanulnak itt a diákok. Sikeresek voltak ezek a napok. hiszen nem egy általános iskolás választotta ezt a pályát, annak eredményeként. hogy szüleivel együtt a nyílt tanítási napokon ismerkedett meg közelebbről a tantárgyakkal, a pálya szépségeivel és nehézségeivel. A mostani elsősök között is tíz olyan diák van, aki egy ilyen bemutató alkalmával döntött úgy: ezt a pályát választja.

— Most elsősorban a cél az volt, hogy a nyílt tanítási napokon azok a szülők vehessenek részt az órákon, akiknek gyermekei már itt tanulnak. Ez volt az első ilyen alkalom — mondotta Pataki Józsefné igazgató —, 3 bár az érdeklődés a szülők részéről a vártnál kisebbnek bizonyult, de aki eljött, megismerhette. hogy nem is olyan könnyű gyermekének a szakma elsajátítása, ugyanakkor nagyon szép és felelősségteljes ez a pálya. Volt akiket a gyakorlati foglalkozások érdekeltek, de részt vettek elméleti órán is.

Élményszerű volt Patkás Istvánné tanárnő gyakorlati

mukkal. Akkor 11 éves volt. Most 12. Megszökött otthonról. Mikor a rendőrök előkerítették, a szülei úgy vallatták, hogy meztelenre vetkőz- tették. Egy újabb megalázta- tás után megint elszökött. Akkor egy barátjától pénzt, órát, magnót is lopott. Megint a rendőrök hozták visz- sza. A gyerek csöndes, magába roskadt. Nem panaszkodik. Otthon ebédtől a szó- bájában kell kuksolnia. Mint a börtönben. Sehova sem engedik, tévét se nézhet. Moziban sok-sok éve nem volt. Retteg a mostohaapjától. Két szökésének oka: szeretne K"ban élő édesapjához jutni. Szinte szomjazza a szép szót. Állami gondozását a rendőrség javasolta. Az anya, mikor megtudta, új fehérneműt vett neki, ha viszik, legalább rendesen. Nem is tartóztatta..”

Jóskáék lakása tiszta. A fiú éppen mossa föl a konyhapadlót. A nagylány pelen- káza a kicsit. A hároméves Vili közli: — „Nem szejetem Jószkát.” A nagylány: — Jóska rossz gyerek. Sokat veszekszünk.

Megérkezik az édesanya. Eleinte egészen másként beszél, majd kibuggyan belőle az elkeseredettség.

— Az uram mindig iszik, akkor olyan, mint az állat. Veri a gyerekeket. Persze, neki nem borja, nem nyalja — ahogyan mondják. Alig tudunk megélni a pénzből. Nincs egy rendes ruhája se a gyerekeknek, se nekem. De nehogy azt higyje, csak a két nagyobbat veri. A saját fiát másfél éves korában magnózsinórral verte véresre. El is válnék én, sajnálom a gyerekeket, de zsarol a férjem. Nem, ebből nincs menekvés. És még ez.a Józsika is! Kétszer is megszökött. Az apjához akar menni. El kéne vinni, nézze meg milyen, hogy ábránduljon ki belőle. De nincs pénzem az útra. Különben is, a szomfoglalkozása. A másodikosok egy-egy csoportban már bemutathatták á nehezebb feladatok szakszerű elvégzését is. így például transzfúzió elvégzését, vagy vércsoportmegállapítást, esetleg gyomormosást.

A nyílt tanítás napról jó volt a szülők véleménye. Vrankó Judit nevelő elmondotta. hogy az anyukák elégedetten távoztak, jó kezekben vannak a gyerekek, nem gondolták, hogy ilyen nehéz elsajátítani ezt a szakmát, ugyanakkor ha megvan a hivatástudat; a tantárgyak iránti szeretet, akkor ez sikerül, mint ahogy a foglalkozások bizonyították is. Egy szarvasi édesanya mondotta: „Igen érdekes volt látnom kislányom munkáját, a diákok ügyesek, érdeklődők. Ha időm lenne, szívesen maradtam volna akár több napig, hogy minden órán részt vehessek.”

A kis érdeklődés ellenére is sikeresnek mondható az első ilyen jellegű kezdeményezés, hiszen a diákok 95 százaléka vidéki, s nem minden szülőnek van lehetősége arra, hogy eljöjjön. Bizonyára a jövőben még többen vesznek részt az iskola nyílt tanítási napjain.

K. J.

szédok azt írták, elfekvőben van az apja. Ez a mostani uram meg még azt se engedi, hogy beszéljenek Jóskával a testvérei. Mit tegyek?

Józsika igazi, angyalarcú gyerek. Ujjai idegesen, percnyi szünet nélkül babrálnak a táska szíján. Beszélgetésünk alatt elönti arcát a verejték. Szemét lesüti. Nehezen, nagyon nehezen beszél. Emiatt párbeszédünk tőmondatokra korlátozódik.

— Nagyon szeretek iskolába járni.

— Miért?

— Mert addig sem vagyok otthon.

— Szereted a szüleid?

— Anyukámat igen. De a mostohaapám sokszor ver. Meg sehova se enged. Az utcára se. Otthon takarítok és vigyázok a szobámra.

— Szoktatok beszélgetni ?

— Nem. Vele sose. Sokat iszik, későn jön haza. Nagyon félek tőle. Ezért szöktem meg. Először egy napig voltam oda. A rendőrök az állomáson fogtak meg. Éhes voltam.

— És aztán?

— Megint úgy éreztem, nem bírom tovább. Elindultam édesapámhoz.

— Emlékszel rá?

— Nem. Még fényképem sincs róla.

— Második szökésed előtt miért loptál?

— Hogy pénzem legyen.

— Ha három kívánságod teljesíteném, mi lenne az?

— Szeretnék egy órát, meg egy magnót.

— S a harmadik?

— Hogy ne vigyenek intézetbe. Annál otthon is jobb.

a

A három gyerek közül kettőnek már külön „kartotékja" van a rendőrségen. Kisiklott életük egyértelműen a családi háborúskodások, a rendezetlen életkörülmények számlájára írható. Csak a pedagógus ezt a problémát egyedül képtelen megoldani. Pedig mind a három különleges foglalkozást, bánásmódot igényelne. De ki, mikor és hol tudna segíteni rajtuk? Rajtuk és több ezer társukon? A tanács gyámügyi osztályán sok száz akta. Józsikáról és társairól. De tenni ott is csak keveset tudnak. Pedig ezek- a gyerekek nap mint nap veszélyben élnek. közöttünk.

B. Sajti Emese Fotó: Fazekas László

Anna

Nincs helye a kertelésnek, a mellébeszélésnek: Mészáros Márta, Anna című filmje rossz film. Nagyon rossz film! Mondhatnánk úgy is, hogy „látszatfilm”, hogy olyan, mintha film lenne, de nem az. Pedig sztárparádét is felvonultat, olyan színész játszik benne, mint a kitűnő és gyönyörű, francia Marie- José Nat (a film magyar— francia koprodukció), és újabbkori magyar filmjeink állandó férfisztárja, az el- nyűhetetlen Jan Nowicki Lengyul' írszágból. Igyekeznek :i "magyarok is, de az igyekezetnél többre egyikő- jüknek sem futja. Mert nincs rá alkalmuk, lehetőségük. Mert ez a film, egyszerűen agyrém. Tudom, hogy ennyi kevés, és azoknak, akik nem látták még az Annát, bizonyítanom kellene, mitől agyrém az egész. Nos,’ elsősorban attól, hogy — feltehetően a forgatókönyvíró társ, Hernádi Gyula hatására — teli van „deus ex machiná”-k sorozatával, olyan száguldozással a valóság és az irrealitás között, melyre ezúttal sovány indok az „írói fantázia”. A faarccal elmondott blődlik érzelgős sztorikká formálása pedig jobban fáj, mint a foghúzás.

Mert itt, ebben a filmszerű időtöltésben minden előfordul. És az alkotók tényleg faarccal csinálják, közben nekünk, lent a nézőtéren röhögnünk kellene például azon, hogy a valuta nélkül Párizsba száguldozó magyar szépasszony luxusszállóban lakik: vagy hogy jelenlegi barátja, János, úgy repül át Rómából Párizsba, mint mi, egyszerű halandók sétálunk át az utca másik oldalára. De ez még mind semmi. A „belénkplántált” történet alapja a következő: az ötvenhatos zűrzavar után nyugatra megy Anna és férje, István. Gyerekük születik, egy kislány. .Közben Istvánt baleset éri, meghal. De itthon akar nyugodni, erre Anna „hazahozza”. A lányát Bécsben hagyja, mert ott „biztonságosabb”. Mire újra keresné, a lánynak nyoma veszik. Eltelik huszonkét év. újra Budapest, luxusétterem, ebédelő francia család (Koprodukció!) Marie-ban, a nagylányban Anna a lányát véli felismerni. Elájul, magához tér. követi a franciákat (még egy luxusfürdő kizárólag nők számára fenntartott részébe is, hogy lássanak valami „csemegét” a férfinézők), és egyre» jobban megerősödik bene a hit, hogy Marie az ő elveszettnek hitt gyermeke ... A franciák gyanúsan viselkednek, közben Péter, Anna második szeretőjétől született fia kis híján belszeret Marie-ba, aki lehet, hogy a féltestvére, és milyen bizarr így az ügy; de az is lehet, hogy nem a féltestvére, akkor pedig mi lehet az akadály? Csak annyi, hogy Marie súlyos vesebeteg- séget kap, és új vese kell élete megmentéséhez. Mit tehetne Anna (aki újrá Párizsban van, csak úgy), • felajánlja fél veséjét a „lányának”, akiről még mindig nem tudia senki, hogy az_e, de — úgy tűnik — ez már Annának sem lényeges. A fő az érzés, az anyaság fellángoló érzése, és a filmbeli boldog vég, amikor együtt fekszenek a kórházban, és sírhat a kedves mozinéző.

Ha nem hagyjuk magunkat becsapni, jót kuncoghatunk azon, hogy a fagylaltból sosem lesz orgonabokor. Hogy a blődlinél maradjunk még egy percre.

Sass Ervin

— Négyen vagyunk testvérek. A bátyám klassz srác. Az ő társaságához tartozom. Tessék elhinni, mi nem balhézunk annyit, mint a csövesek. Különben is, a vezérünk egy bölcs gyerek. Gi- mis, és igazán jól tanul. Nyáron a vízpartra ki is költözünk néhány napra, télen meg egy szanált kertben gyűlünk össze. A szüleim fendesek. Még a szárítót is berendezték nekünk. De a lakók feljelentettek minket. Pedig a lányok már hatkor hazamentek onnan, és nem is ordított nagyon a magnó.

Zoli semmi kivetnivalót nem talál életmódjában. A tanárokat nem szereti, viszont a horrorfilmeket annál jobban. Már - lefeküdt néhány csajjal, de nem ismerte azt a kifejezést, hogy nemi élet. Nem érti, miért félnek tőle a suliban a kisebbek. Mindig van.pénze, Beatrice-, pardon, most már Bikini-rajongó. Télen az ifiházban kártya és rexasztal mellett unatkozik. S ha nagy lesz, két gyereket szeretne. Meg tartós szerelmet. A fiát 14 éves kortól, a lányát 16- tól mindenhova el fogja engedni. És nagyon büszke rá, hogy hamarosan megkapja a személyi igazolványát.

II „megszelídült”

A 13 éves Klári jó képességű gyerek. Koránál 5 évvel idősebbnek látszik. Ahogy mondani szokták, már sok mindent kipróbált emberke. Részeges mostohaapja sokat verte, érthető hát, ha igyekezett minél kevesebbet otthon lenni, gyakran éjfélig is csavargott. Az utóbbi időben ' „megszelídült”. kedvesebb, fegyelmezettebb lett, s láthatóan javul a tanulmányi eredménye is. Bízzunk benne, neki sikerül kikerülni a mélypontról.

A lakásban az anya, Klári és 8 éves féltestvére egy aprócska szobában lakik. A nagyszoba az apáé. A nagylány és az édesanyja a földön alszik. A kicsinek ágy is jut. Fiatal édesanyja, sovány arca meggyötört. Takarítónő. Reggel 4-kor kel, s még hnásodállást is vállalt. A lakásban csupa sérült bútor. Tanúi a részeges apa garázdaságának. Mostohalányát, Klárit sokat verte. De jutott az anyának is elég. Egy idő óta, igaz, ugyanabban a lakásban, de elváltán élnek. Innen eredhet Klári vékonyka nyugalma.

— Hogy megromlott a második házasságom, annak kicsit Klári is oka. Mikor megszületett a közös gyerek, a kicsi, Klárit nagyon megviselte. Dacos, durva lett. A férjem minél jobban gyűlölte Klárjt, én annál jobban pártoltam. Tudom, sokat csavargott a gyerek. Meg én sem voltam elég szigorú. Játékosan, barátnőként neveltem. Most már úgy látszik, rendbe jön minden. Én már csak egy kis nyugalomra vágyók.

— Nagyon szeretem az édesanyám. De a nevelőapámat nem — mondja Klári gyűlölettel a szemében. — Sokszor megette előlünk az ételt. Anyám rengeteget dolgozik, az apám meg lusta. Mikor kisebb voltam, szíjjal vert. Én már úgy megszoktam a verést, hogy nem is félek tőle. Most jó, mert nem is beszélünk vele, végre csend van.

— A srácok? 11 éves koromban kezdtem fiúkkal járni. Ugyanúgy vesznek, mint egy másik fiút. Ha rosszul szólok, akár a fülest is lekavarják. ' Szeretek moziba, táncolni járni. Ha nincs pénzem, lejmolok. De én is adok másnak, persze csak ismerősnek. Néha a fiúk erőszakkal is elveszik a pénzt. Bagózni 7 éves koromban kezdtem. De már leszoktam.

— S a jövőd?

— Anyu engedi, hogy továbbtanuljak. A pénzt előteremti hozzá. Most úgy érzem, van is rá erőm.

Hz „angyalarcú”

„Hatéves volt, mikor elváltak a szülei. A nővére kiváló tanuló. Az új házasságból született két féltestvére. Az egyik 3, a másik másfél éves. Eleven gyerek volt, de nem tűnt ki a többi közül. Egyszer arra lettünk figyelmesek, nem akar testnevelésórán levetkőzni. Megnéztük, a teste tele volt ütésnyo-