Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-12 / 60. szám

1982. március 12., péntek A megyei könyvkiadás jelenéről, ■ ■■ twmw rr a jovojerol Beszélgetés dr. Köteles Lajossal, a megyei tanács tudományos koordinációs szakbizottságának titkárával Országos színházi találkozó Megerősítették részvételi szán­dékukat a vidéki társulatok is. így már bizonyos, hogy a má.ius 17-től Budapesten megrendezen­dő országos színházi találkozón valamennyi fővárosi és vidéki színházunk részt vesz. Szűcs Miklós, a Színházművé­szeti Szövetség ügyvezető titká­ra elmondta: az utóbbi időben számos fórumon megfogalmazó­dott a korábban rendszeresen megtartott, majd megszüntetett országos találkozó „feltámasztá­sának” igénye. Az igenlő hatá­rozat megszületéséhez döntő lö­kést adott a szakmai szövetség novemberi közgyűlése, ahol az újonnan megválasztott vezető­ség a legfontosabb, a legsürge­tőbb feladatok közé sorolta a nagyszabású fesztivál meghirde­tését. Sokan ugyanis jigy gon­dolják. hogy a színházak kör­nyékén uralkodó. nem mindig kedvező állapotok, a gyengébb produkciók, főként azzal magya­rázhatók. hogy a társulatok nem kísérik figyelemmel a másik munkásságát, még akkor sem. ha az_ugyanabban az utcában, a szemközti épületben működik. A vidéki színházi előadásokról pe­dig csak hallomásból . szerezhet tudomást, mivel vendégjátékok­ra aránylag ritkán van mód és lehetőség. A csaknem háromhetes prog­ramban a produkciókat a Kato­na József, a Thália. a Víg- és a Pesti Színházban mutatják be. A megnyitó díszelőadás a Fővá­rosi Operettszínházban lesz. A szakemberek a fesztivált fel­használják a belső szakmai gon­dok, a napirenden levő kérdé­sek széles körű megvitatására is. Azaz: páratlan napok estéin mutatkoznak be sorra a társu­latok. majd másnap délelőtt, a Fészek Klubban lesznek az esz­mecserék. A munkába külföldi szakemberek is bekapcsolódnak. Az országos színházi találkozó június 7-én egész papos záróér­tekezlettel fejeződik be. ahol összegzik az addigi tapasztalato­kat. sokan vádolják a megyei könyvkiadást azzal, hogy túl­zottan irodalom- és történe- lemccntrikus. — A vád részben igaz, bár ki kell egészítenem azzal, hogy igen sokat törődünk az utóbbi években a település­földrajzzal is. Erre a kérdés­re is megnyugtató választ ad­hatunk. Terveink között sze­repel a termálvizek haszno­sításáról, a takarmányozás­ban alkalmazható kutatási eredményekről, és a mező- gazdasági környezetvédelem­ről is egy-egy kiadvány. Te­hát igyekszünk a legfrissebb tudományos és gyakorlati eredményeknek, vizsgálati módszereknek is publicitást biztosítani, azzal a nem tit­kolt céllal, hogy meggyorsít­suk a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását. — Befejezésül hadd idéz­zek egy tréfásnak tűnő, nem­rég hallott megjegyzést: „Ügy látszik, a Békés me­gyeiek most már nemcsak forradalmi hagyományaikra, mezőgazdasági eredményeik­re és futballcsapatukra büsz­kék, hanem könyvkiadásukra is.” Ez a megállapítás erősí­teni látszik törekvéseik he­lyességét. — Az elismerés humoros formában is elismerés .. . B. Sajti Emese Fotó: Fazekas László Televíziós dokumentumfilm a Kohán-életmííröl — Kezdjük talán a leg­alapvetőbb kérdéssel: mi in­dokolja a nem hivatásos me­gyei könyvkiadás szükséges­ségét? — A könyvkiadás fontos — bár kétségkívül sajátos — része azoknak a törekvések­nek, amelyek megyénknek a fejlettebb megyékhez való felzárkózását kívánják elér­ni a gazdaság és a szellemi élet területén egyaránt. Ahogy a gazdaságban, úgy a szellemi életben sem egysze­rűen a mennyiségi növeke­dés a követendő cél, hanem azoknak a területeknek a tudatos fejlesztése, amelyek a leghatékonyabban szolgál­ják céljainkat. Ezek egyike a könyvkiadás is, amelynek szakmai irányítását 1979 óta a megyei tanács tudományos koordinációs szakbizottsága látja el. — Miben különbözik a ’70- es évekhez képest a ’80-as esztendők könyvkiadása? — Amiben lényegesen kü­lönbözik jelenlegi koncepci­ónk a '70-es évekhez képest, az a következőkben foglal­ható össze: minőség és hasz­nosság. Ez azt jelenti, hogy a kiadásra javasolt művek­nek társadalmi, gazdasági, ideológiai, valamint tudomá­nyos-kulturális szempontból fontosnak és szakmai tekin­tetben magas színvonalúnak kell lennie. Igyekszünk azok­nak a kiadványoknak a meg­jelenését szorgalmazni, ame­lyek a társadalmi-gazdasági fejlődést segítik, amelyek jól hasznosítható kutatási ered­ményeket közölnek. Emellett olyan humán jellegű mun­kákra van szükség, amelyek segítik szűkebb hazánk múlt­jának. jelenének megismeré­sét. Igyekszünk a korábbinál több gondot fordítani a tö­megeket érintő, úgynevezett hézagpótló művek megjelen­tetésére. Ilyen volt legutóbb a Békés megyei útikalauz. Ugyancsak új vonása könyv­kiadói koncepciónknak, hogy szeretnénk a megyei kutatá­sok eredményeit bejuttatni az. országos vérkeringésbe. Támogatjuk és előtérbe he­lyezzük — ez js új vonás — a munkaközösségek által ké­szült művek kiadását. Az utóbbi években csak olyan művek számára biztosítunk megjelenést, amelyek az or­szágos összehasonlításban is megállják helyüket. Tehát ezek a lépések segítették hozzá a megyei könyvkiadást ahhoz, hogy a nem hivatásos könyvkiadásban megyénk az Utóbbi években az élre ke­rült. — Ma sem ért véget a nem hivatalos könyvkiadás létét megkérdőjelező vita. Mi erről a véleménye? — Az országos vita első­sorban abban csúcsosodott ki, hogy a nem hivatásos könyvkiadás fölöslegesen köt le nyomdai kapacitást és fo­gyaszt papírt. Pedig ez nem így van. Nemrég a népi el­lenőrzés egyik vizsgálata be­bizonyította, hogy a nem hi­vatásos könyvkiadás mind­össze annyi papírt használ fel, amennyi a nyomdák se- léjtpapír-anyaga. Gyakorlati­lag tehát ez nem lehet indok. Az Viszont tény, hogy köz­pontosítani és csökkenteni kellett megyénkben ' is a könyvkiadást. 1978-hoz ké­pest ma 30 százalékkal ke­vesebb kiadványt jelentetünk meg. Ez évente átlagban 15 —16 könyvet jelent. — Ismerve az anyagi lehe­tőségeket. nem jelent ez a néhány könyv is túl nagy rá­fizetést? Egyáltalán, milyen értékesítési lehetőségek van­nak? — "A könyvek kivitelét igyekszünk a tartalomnak megfelelően megválasztani. A takarékossági szempontokat is figyelembe véve azzal a nyomdával dolgoztatunk, amelyik elfogadható áron vállalja a munkát. Az igé­nyesebb és szűkebb közön­ség számára készülő repre­zentatív kiadványok árát — ilyen például Sisa Béla Bé­kés megye műemlékei című könyve — úgy állapítjuk meg, hogy legalább az előál­lítás költsége megtérüljön. A terjesztéssel már több gon­dunk van. Ugyanis a könyv- terjesztők 30—33 százalékos árréssel dolgoznak, ami a kiadótól elvonja a hasznot. Emiatt nem lehet a nem hi­vatásos könyvkiadásban még egy 15 ezres példányszámban megjelenő könyv sem nyere­séges. Legfeljebb nem fize­tünk rá. — Van-c kereslet a me­gyei kiadványok iránt? — Meglepően nagy. Példa erre a Békés megyei köny­vek tavalyi, budapesti be­mutatójának sikere.. Ez azt is bizonyítja, hogy szükség lenne Budapesten egy olyan könyvesboltra, ahol állandó­an kaphatók a nem hivatá­sos könyvkiadás termékei is. — Milyen lehetőség van a kutatási eredmények publi­kálására megyénkben? Mert A gyulai Kohán Múzeum Baráti Köre februári talál­kozóján megemlékeztek a tragikus életű, Kossuth-dí- jas Kohán György 72. szü­letésnapi évfordulójáról. Szigeti Gábor nyugalma­zott agrármérnök felszólalá­sában megemlékezett volt iskolatársáról, Kohán Györgyről, akinek kivételes rajzolási készségére, színek iránti érzékenységére felfi­gyeltek a polgári fiúiskola rajztanárai: Róth Árpád és Téchy László. így év végén Kohán jutalmat is kapott, két akvarelljét kiállították az iskola folyosóján. Idézte Sidló Ferenc országos hírű szobrász és főiskolai tanár nyilatkozatát a Békés me­gyei Közművelődési Egyesü­let 1925. évben karácsony­kor megrendezett kiállításá­val kapcsolatban, ahol Jó­zsef Dezső és Téchy László rajztanárok festményei mel­lett Kohán György akvarell- jei is kiállítást nyertek. Sid­ló professzor azzal vitte el magával az egyik Kohán- akvarellt: „Kohán bácsi, most már nem lesz gondja ezzel a fiával, mert festő­művész lesz belőle!" Ez a jóslat beteljesült. Oláhné Keresztesi Éva rajztanárnő a Firtosváraljá- ról 1919. évben Gyulára me­nekült József Dezső polgári leányiskolái rajztanárról azért tett említést, mert Jó­zsef Dezső aranydiplomás tanár és festőművész 40 éves gyulai működése alatt fog­lalkozott és eredményesen fejlesztette szakkörében Ko­hán György és Koszta Ro­zália bontakozó tehetségét. Kár, hogy a Gyulán alkotott József Dezső festményeit az örökösök Budapesten hozták forgalomba. Dr. Marik Dénes felszóla­lása során Kohán György és Szilágyi István mély baráti kapcsolatának részleteire hívta fel a figyelmet, mert az idősebb és nagy művelt­ségű „kis Szilágyi” festőmű­vész, akit a „kis” jelző tör- pesége miatt illette meg, je­lentős mértékben tudta fej­leszteni a nála jóval fiata­labb, de igen magas, vállas Kohán György technikai tu­dását és képzőművészeti lá­tását. II Magyar Könyvtárosok Egyesülete levéltári szekciójának tájértekezlete megyénkben A közelmúltban megyénk­ben tartotta tájértekezletét a Magyar Könyvtárosok Egyesülete levéltári szekció­ja. A rendezvény házigazdái tisztét a Békés megyei Le­véltár látta el, színhelye pe­dig a Munkácsy Mihály' Mú­zeum közművelődési terme volt. A Kelet-Magyarország megyei levéltáraiból érkezett szakembereket dr. Dóka Klá­ra kandidátus, a levéltári szekció titkára üdvözölte, majd dr. Szabó Ferenc me­gyei levéltárigazgató elnök­letével kezdetét vette a szak­mai tanácskozás. Témája a tanácsok iratainak levéltári rendezése. A résztvevők Ta­kács Edit levéltáros (Csong- rád megyei Levéltár) szóbeli kiegészítőjét hallhatták a korábban írásban megkül­dött referátumhoz. Az előadó a szentesi Váro­si Tanács iratainak levéltári rendezésével kapcsolatos ed­digi munka eredményét adta közre. A levéltárak ugyanis folyamatosan veszik át és rendezik az .1950-ben alakult új államhatalmi szervek, a tanácsok és szakigazgatási szerveik iratait. E munka során az átvett iratok erede­ti rendszerének megtartásá­val igyekeznek a levéltárak feldolgozni a beadott ügy­iratokat. Ez azonban a ta­nácsapparátusban végrehaj­tott átszervezések miatt sok esetben nem könnyű feladat, hiszen több osztály, csoport feladata időközben megvál­tozott a mindennapi élet kö­vetelményeinek megfelelően. Az előadó munkatársaival az e téren szerzett tapasztala­taikról és az iratok rendezé­sére tett kísérletük eredmé­nyéről adtak tájékoztatást. A szóbeli kiegészítést kö­vető szakmai vitában felkért hozzászólóként Sashegyi Osz­kár, a Magyar Országos Le­véltár nyugalmazott főigaz­gató-helyettese és Oltvai Fe- ren, nyugalmazott levéltár­igazgató elemezte a referá­tum által előadottakat. A résztvevők hozzászólásaiból is jól látható volt a levéltá­rosok szakmai felelősségérze­te korunk legfontosabb ira­tainak megőrzéséért a tudo­mányos kutatás számára. A vita során elhangzottakról tájékoztatja a, szekció veze­tősége a .levéltárak szakmai irányítását végző Művelődé­si Minisztérium levéltári osz­tályát is. J. J. Napirendre került a tele­vízió, 12 kijelölt városra ki­terjedő, őszi vetélkedője is, hisz ebben Gyula város is szerepel 45 perces műsorral, amiből 15 perc jut a város kulturális életére. így a köz­vetítés fő központja az Er­kel Művelődési Központ lesz, amelynek berendezése televíziós közvetítésre alkal­mas, de lesz közvetítés a Kohán Múzeumból is. Ibos Éva, a Kohán Múze­um vezetője megemlítette, hogy dokumentumfilmet ter­veznek a Kohán-életműről Bényiné dr. Supka Magdol­na ismert Kohán-tanulmá- nya alapján. Erre az időre vissza kell érkezni azoknak a Kohán-festményeknek is, amit 14 saját tulajdonban levő festménnyel .együtt a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum kiküldött francia testvérvárosába kiál­lítás végett. Ez a 27 Kohán- festmény egy volt kápolná­ban nyert méltó kiállítást. Ha a dokumentumfilm el­készül, akkor a televízió megvalósítja, mintegy 20 évi késéssel, a néhai dr. Magdu Luczián filmrendezői .álmát, aki annak idején portréfil­met készített elő anyai ági rokonáról és barátjáról, Ko­hán Györgyről. A baráti kör is várja a filmet. Dr. Márai György Szlovák iskolák közművelődési szemléje Szarvason Szarvasán a SZEMI tag- intézményeként működő vá­rosi Vajda Péter Művelődési Központban március 13-tól 15-ig rendezik meg első al­kalommal a szlovák tanítási nyelvű iskolák országos köz- művelődési szemléjét. A ren­dező, a szarvasi szlovák ta­nítási nyelvű általános isko­la ' és diákotthon, illetve a SZEMI, az együttműködő szervek között találjuk a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségét, a Művelődési Minisztérium önálló nemzetiségi osztályát, a szarvasi Városi Tanács művelődésügyi osztályát, a HNF városi bizottságát, a KISZ megyei és városi bi­zottságát, valamint a megyei és városi úttörőelnökséget. Az ország szlovák tanítási nyelvű iskoláiból mintegy 200 diákot várnak a három­napos szemlére. A rendezvé­nyen táncegyüttesek, ének­karok. hangszeresek, bábo­sok. népimese-mondók mérik össze tudásukat. A legjob­ban szereplő együttesek és előadók jutnak majd tovább a békéscsabai fesztiválra. G. K. Mai műsor , KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.37: Zenekari muzsika. 9.33: Óvodások műsora. 10.05: Csiribiri. 10.35: Bertolt Brecht versei. 10.40: Nótamuzsika. 11.00: Csak az öröklétben. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Egy magyar turistanő a XIX. századból. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Operááriák. 15.28: Barangoló dominó. 16.00: Útközben. 16.05: Téli emlék. 16.35: Lukács Pál brácsázik. 17.13: Radnai György operettfel­vételeiből. 17.35: Üjjászületőben. 18.00: A Magyar Rádió és Tele­vízió gyermekkórusa éne­kel. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Hangalbum — Thurzó Gá­bor. 0 20.15: Arturo Toscanini felvéte­lei. 21.08: Tokodi Ilona népdalokat énekel. 21.29: Versenytársak lesznek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Rádiószínház. Holnap ku­paszerda. 23.36: Kovács Apollónia nótákat énekel. ^ 0.10: Melódiákoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Slágermúzeum. 9.21: Nemzetközi magazin. 10.00: Zenedélelőtt. II. 45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok. 13.35: A történelem dramatur­giája. 14.00: Kettőtől ötig . . . 14.45: A Black Sabbath együttes felvételeiből. 15.30: Könyvről — könyvért. 15.40: Egészségünkért. 15.45: Dallamról dallamra. 17.00: Disputa — arról, hogy hány ifjúság van . . .? 17.30: ötödik sebesség. 18.33: A Stúdió 11 felvételeibőL 18.47: Egy énekes — több szerep. Házy Erzsébet énekel 20.00: Régi nóta. híres nóta. 20.33: 139-660. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Dzsesszfelvételeinkből. 10.09: Sosztakovics-müvek. 11.05: Operaáriák. 11.35: Csaba Péter és Ránki De­zső hangversenye. 13.12: A zene nem ismer hatá­rokat. 14.02: Zenekari muzsika. Közben: 15.10: Mindent te adtál. 15.30: A zenekari muzsika foly­tatása. 16.20: Gáli István: Hullámlovas. 16.30: Tip-top parádé. 17.00: Mi újság a magyarországi operaszínpadokon. 18.00: Prokofjev: f-moll szonáta. 18.30: Holnap közvetítjük. 19.05: Disputa — még mindig ar­ról. hogy hány ifjúság van? 19.35: A progresszív beat híres előadói. 20.20: Kilátó. 21.05: Magyar zeneszerzők. 21.41: A lázadó író: Nagy Lajos. 22.20: Donizetti: Pia de Tolomei. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.08: Hírek. 17.05: Két dal. egy. előadó. A Blondie együttes műsora. 17.10: Tudomány a termelésért. 17.20: A szentesi Horváth Mi­hály Gimnázium kórusa énekel. 17.30: Hajtóerő. Kardos Ernő ri­portja. 17.45: Cigánydalok. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Mű­sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Oroszul beszé­lünk. 8.45: Fizikai kísérletek, (közép- isk. I. oszt.) (f.-f.) 9.35: Magyar irodalom., (ált. isk. alsó tagozat.) (f.-f.) 10.05: Magyar irodalom, (ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 10.35: Osztályfőnöki óra. (ált. isk. 5—8. oszt.) 14.00: Iskolatévé. Fizikai kísérle­tek. (ism.) (f.-f.) 14.10: Osztályfőnöki óra. (ism.) (f.-f.) 14.20: Magyar irodalom, (ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 14.45: ..Fényesebb a láncnál a kard ...” 15.10: Oroszul beszélünk, (ism.) 15.30: Aki mer, az nyer. (ism.) 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: Az akasztófa árnyékában. A börtön, (ism.) 17.20: Veszélyténvezők. 17.30: Reklám, (f.-f.) 17.40: öt perc meteorológia. 17.45: Más fegyverrel is . . . (f.-f.) 18.25: Petőfi útjai, (ism.) (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10 : Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: A fele sem igaz! (f.-f.) 20.55: Panoráma. 21.45: Műkorcsolya-világbajnok­ság. Jégtánc. 23.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.55: Még egyszer — gyerekek­nek! Szervusz Szergej. (ism.) 19.20: Öt perc meteorológia. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Telepódium kabarébemuta­tója: Mindenért fizetni kell. (ism.) 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Reklám, (f.-f.) 21.55: A kezdet és a vég. Film Déry Tibor emlékére. BUKAREST 15.35: A Volánnál — autóveze­tőknek. 15.50: Német nyelvű adás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Képek az ifjúságról. 20.35: A végzet asszonya című román játékfilm. 21.55: Pál, költészet. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Ifjúsági képernyő. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Mr. Horn. 20.55: Reklám. 21.00: Szórakoztató zene. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor. 00.00: Hírek. II. MŰSOR 18.25: A jövő energetikája. 18.55: Hagyományos szőnyegké­szítés Makedóniában. 19.2T : Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 29.00: Komoly zene. 20.45: Reklám. 20,50: Zágrábi körkép. 21.05: Koppenhága: műkorcsolya VB. 22.30: Húsz nap háború nélkül. SZÍNHÁZ 1982. március 12-én. pénteken 15 órakor Békéscsabán: hogyan házasodott meg PETRUSKA? Bérletszünet 1982. március 12-én. pénteken 19 órakor Békéscsabán: HARANGOK Vörösmarty-bérlet 1982. március 16-án. kedden 15 órakor Békéscsabán: hogyan házasodott meg PETRUSKA? Bérletszünet MOZI Békési Bástya: Sasszárny. Bé­késcsabai Építők Kultúrotthona: A XX. század kalózai. Békéscsa­bai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: A hét mesterlövész. 6 és 8 órakor: Anna. Békéscsabai Terv: A 3. számú ürbázis. Gyu­lai Erkel: Az összekötő jönni fog. Gyulai Petőfi: Újra szól a hatlövetű. Orosházi Béke: Zsa­ru. vagy csirkefogó? Orosházi Partizán: A birodalom visszavág. Szarvasi Táncsics: Robin Hood nyila.

Next

/
Thumbnails
Contents