Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-07 / 56. szám

1982. március 7,. vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Szarvason % A megye egyik legszebb fekvésű városa Szarvas. Lako­sainak száma meghaladja a 20 ezret. 1966-ban lett város. Dinamikus fejlődését négy ipari — mégpedig a vas-, fémipari, a Szirén ruházati és háziipari, a Plastolus műanyagfeldolgozó és játékkészítő, valamint a bútoripari — szövetkezet, továbbá két mezőgazdasági — a Dózsa és a Tán­csics — termelőszövetkezet fémjelzi. Az ipari szövetkezetek termékei az ország határán túl is ismertek. Két tudományos kutatóintézet működik a városban. Az ÖKI és a HAKI. De Szarvas a fiatalok városa is. A megye két felsőfokú intéze­tében magas szintű oktatás folyik. A szlovák nemzetiségű kultúra is figyelmet érdemel. Jelenleg a szlovák nyelvű álta­lános iskolában 220 gyermek tanul. Nagy gondot fordítanak a szlovák hagyományok ápolására. Az utóbbi időben több be­ruházással gyarapodott a város. Különösen kiemelkedett a la­kásépítés. Az elmúlt tervidőszakban 789 lakás épült a Körös­parti városban. A jelen tervidőszakában 740 lakás építését tervezik. Szükség is van a lakásépítésre, hiszen jelenleg több mint 600 lakásigénylőt tartanak nyilván. Erőteljesen fejlődik a kereskedelem és a vendéglátóipari hálózat. Föllendült az idegenforgalom. Az új településhálózat koncepciója szerint Szarvas mezőgazdasági, termelési, oktatási, kutatási és üdülé­si, idegenforgalmi központtá fejlődik, az ipari termelési hát­tér megtartásával. „Körös-parti diákélet” közösen A Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem szarvasi ka­ra és a „szomszédvár”, a felsőfokú óvónőképző inté­zet régóta keresik, és meg is találják a kulturális élet közös találkozásai pontjait. Legújabban a DATE kiadá­sában megjelenő „Körös-par­ti diákélet” című iskolaújság szerkesztői határozták el, hogy az évenként több alka­lommal megjelenő lap legkö­zelebbi harmadik, majd pe­dig ötödik számát közösen ál­lítják össze az óvónőképző­sökkel. A kezdeményezést örömmel fogadták az óvónő­képző tanárai és hallgatói, így történhetett, hogy már a legközelebbi „Körös-parti diákélet”-ben ők is szere­pelnek. Egy-egy újság közös szer­kesztése sokoldalúan előse­gíti a két felsőoktatási in­tézmény együttműködését, a kulturális élet gazdagítását. Dr. Bencsik Endre, az óvó­nőképző igazgatója és Nagy Miklós, a DATE tanára, a lap felelős szerkesztője el­mondotta, hogy a legutóbbi szerkesztőbizottsági ülésen úgy döntöttek: az idei évfo­lyam első közös számának címlapját az óvónőképzősök készítik el, ezenkívül közli a lap néhány, képzős hallga­tó versét, versfordítását. Dr. Bencsik Endre cikket ír, melyben az óvónőképzés korszerűsítésének újabb út­jairól számol be az olvasók­nak. Beszámoló jelenik meg az óvónőképzős lányok és a DATE-fiúk közös, tátrai tú­rájáról is. A két intézmény együtt- • működése — a közösen szer­kesztett diáklap egy-egy szá­mán túl — más alkalmakon is jelentős. Az MSZBT-tag- csoportok közösen ünnepel­ték meg a szovjet fegyveres erők napját, es más, együtt szervezett ünnepségekre is készülnek. A szarvasi diáklap 300 példányban készül a MÉM budapesti nyomdájában, és a két intézmény hallgatóin kí­vül megkapja azt az ország valamennyi felsőoktatási in­tézete is. Szarvasi tájoló Szarvasi tájoló. Forgatom a tavalyi kiadványt, ugyanis az idei még nem jelent meg. A színes lapok tudósítanak a város gazdasági, kulturális, tudományos életéről, megis­mertetik az érdeklődőket a különböző . nevezetességek­kel. Többen kérdezik mos­tanság — főleg a nemzetkö­zi kemping megnyitása óta —, hogy mit tudnak nyújta­ni a hazai és a külföldi tu­ristáknak? Az új idegenfor­galmi központ eddig az Al­föld legnagyobb ilyen létesít­ménye. Lehet itt étkezni, szórakozni, sportolni és pi­henni.- Ebben az évben egy nappal nő a vendégek itt- tartózkodása. A 12 ezer bel­földi turista, a német, az osztrák, az olasz, a svájci, a jugoszláv vendégek általá­ban egy hétig ismerkednek Szarvassal, és általa me­gyénkkel. Nagy feladat hárul tehát az egyesített művelődési in­tézményekre és a kemping vezetőire. Az együttműködés szinte elkerülhetetlen, hiszen műsoros rendezvények, iro­dalmi estek és zenei progra­mok nélkül szürkébb az ide­genforgalom is. A szervezés már megkezdődött. A Tesse- dik Múzeum állandó kiállí­tásán kívül május 1-től őszig megtekinthető a Ruzicskay- gyűjtemény. Érdekes progra­mot ígér a IX. szarvasi Cho- ván Kálmán zenei hét és Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója tiszteletére Az utóbbi években megnőtt Szarvason az idegenforgalom. Nem ritkaság az egy éve át­adott IBUSZ-iroda előtt a külföldi rendszámú gépkocsi rendezett emlékhangverseny. Megnyílik idős és ifjabb Laukó György pozsonyi naiv festő tárlata, májusban pe­dig szlovák filmhét kezdő­dik. Lesz tanyanap, itt kerül sor augusztusban a VII. or­szágos természetbarát-talál­kozóra és bemutatják „A pa­raszti élet — ma” című or­szágos fotókiállítás részeként a legjobb képeket. Gazdag műsort ígérnek a másodízben megrendezett Szarvas kör­nyéki napok. Komoly és könnyűzenei hangversenyek, színházi előadások, bálák és sporttalálkozók színesítik az itt élők és a turisták szabad idejét. Szűkített ügyfélszolgálati iroda? A városi tanácshoz évente csaknem 40 ezer ügyirat ér­kezik, illetve ennyit továb­bítanak. Több mint 3600 ha­tározatot hoznak. Az ügyek többségét az anyakönyvi, az adóügyek, a lakcímváltozá­sok teszik ki. A határidőket betartják, a határozatok jog­szerűek, mindössze hat eset­ben került sor a .múlt évben az első fokú döntés megvál­toztatására. A tanácsi munka haté­konysága az ügyintézés egy­szerűségén és gyorsaságán múlik. A korszerűsítés az ügyfélforgalom felmérésével kezdődött. 1979-ben hozták létre az úgynevezett szűkí­tett ügyfélforgalmi irodát. A tanácsháza előcsarnokában található. — Vajon miért nevezték cl szűkítettnek? — Azért, mert nem terjed ki minden állampolgárt érin­tő ügyre. Más osztályok 1 is fogadnak ügyfeleket. Jelen­leg lakcímváltoztatás beje­lentésével, talált tárgyakkal, hatósági bizonyítványokkal, és anyakönyvi kivonat elké­szítésével foglalkozik. Teljes munkaidőben az ügyfelek rendelkezésére áll. A lak­címváltoztatással egy időben minden olyan bejelentés, mely közüzemi szolgáltatást érint, meg lehet tenni. Ez is sók könnyebbséget jelent, hi­szen az embereknek nem kell külön a helyszínen felkeres­ni a szolgáltató szerveket. — Erről tájékoztatott dr. Mol­nár Mihály, a szarvasi Vá­rosi Tanács titkársági osztá­lyának vezetője. — Gyakran lehetett halla­ni, hogy a tanácson belül az osztályok leveleznek egymás­sal. A rossz nyelvek szerint, egyik helyről a másikra ván­dorol az akta. — Bevezettük a központi iktatást. Korábban minden osztályon folyt ilyen jellegű munka. Ez jelentős minőségi változást eredményezett. Megszűnt az osztályok közöt­ti levelezgetés is. — Mikor lesz teljes az ügyfélszolgálati iroda? — Tovább folytatjuk a szervezési és korszerűsítési munkát. A jelenlegi tagolt osztályszervezetet össze fog­juk vonni, előreláthatóan nyolc osztály helyett négyet alakítunk ki. Ezzel párhuza­mosan bővül az ügyfélszol­gálati iroda tevékenységi kö­re. — Mi van a szabad szom­battal? — Az ügyfélszolgálati iro­da egy hónapja már szabad szombaton is működik. Meg­győződésem," hogy ez nagyon hasznos. Blég sokan keresik a tanácsot szombati napon is. Az ügyfeleket itt fogadják. A formanyomtatványok is rendelkezésre állnak. Véle­ményem szerint ezzel a meg­oldással a hatósági munka közelebb kerül a lakosság­hoz. Pepi-kerti kérdőjelek Vajon mit szólna az alapító Bolza József és unokája, Bol- za Pál a mai, Európa-szerte híres szarvasi arborétumhoz? Bizonyára meglepődne, hogy hazánk legnagyobb és legérté­kesebb élőfa-gyűjteményét őrző kertet évente mintegy 100 ezer magyar és külföldi látogató keresi fel. Miért szeretik a turisták ezt a helyet? Mert a környezet lenyűgöző. A töl­gyek, a hársak, a tiszafák, páfrányok és a mammutfenyők, a fűben virító margaréták, a százszorszépek látványa önma­gában is pihentető. A gyepes tisztásra letelepedhetnek a ki­rándulók, nincsenek kiépített utak, a természetes környezet­ben szabadabban érzik magukat az emberek. Az egyik olda­lon a Holt-Körös határolja és egyedülállóan széppé vará­zsolja a parkot Az arborétum területe ma 82 hektár. A fej­lesztés a '60-as években kezdődött, minden állami támogatás nélkül. Ma sincs ez másként, hiszen a jelenlegi gazda, a Kertészeti Egyetem szakembereket képez, tudományos kuta­tókat foglalkoztat, de pénze nincs a felbecsülhetetlen értékű kert megóvásához. Miért fontos ezt hangsúlyozni? Egyszerűen azért, mert ve­szély fenyegeti a parkot. A Holt-Körös egy kilométeres sza­kaszán ugyanis a víz lassan, de biztosan kimossa az értékes fákat. Hozzájárult ehhez a motorcsónakázás, amit azóta meg­tiltottak, viszont a természetes hullámverést képtelenség megakadályozni. A kertben nincs megfelelő illemhely, mos­dó, a padok is elavultak. A vendéglátás sem használja ki a lehetőségeket, pedig az országból és a világból mind többen jönnek gyönyörködni az arborétumban. A felújítást most már nem célszerű sokáig halogatni, mert végül is elveszítjük egyik legféltettebb kulturális és természeti kincsünket, a Pepi-kertet.. Az oldalt írták: Sass Ervin, Scrédi János, Seres Sándor, Fábián István. A fotót készítette: Martin Gábor Úttörő kisiparosok Lassan megszokják a szarvasiak és a város kör­nyéki lakosok, hogy a tele­pülés központjában kisiparos szolgáltatóház működik. Van itt órás, női szabó, címfestő, gumijavító, kozmetikus, gyógyterápia, és természete­sen néhány kiskereskedő. Ilyesmivel nem sokan di­csekedhetnek az országban. — Ez volt az első ilyen létesítmény hazánkban — tájékoztat Kergyik Pál, a KIOSZ helyi szervezetének titkára. — Az ötlet még 1975-ből származik, amikor szóba került a szolgáltatás­fejlesztés. Kapóra jött a KIOSZ fennállásának 30. év­fordulója. Az országos szer­vezet ugyanis szorgalmazta a kisiparos szolgáltatóházak építését. Meg kell mondani: nem nagy sikerrel. — Mégis belevágtak? — Igen, volt bátorságunk hozzá. Igaz, a megyei tanács, a városi párt- és állami szer­vek is segítettek. A szervezés hallatlanul nehéznek bizo­nyult. Itt nem két-három, hanem 12 kisiparos összefo­gásáról kellett gondoskodni. Eddig azt a gyakorlatot kö­vették, hogy az OTP-s laká­sok földszintjén alakítottak ki műhelyeket. Ez viszont meglehetősen drága. Bár­mennyire is hihetetlen: 2,3 millió forintból megúsztuk az építkezést. — Hogyan? — Eredetileg minden négy­zetméter 14 ezer forint­ba került volna, mi kihoztuk 4 ezer 500-ból.‘ A kisiparo­sok munkacsoportot alakí­tottak. Jöttek ide dolgozni társadalmi munkában sok helyről, még a tanácsi tiszt­ségviselők is megfogták a la­pátot. — Tehát simán ment min­den? — Az túlzás, hogy köny- nyen vettük az akadályokat. Az építést 1979. július 1-én kezdtük, de nemsokára le kellett állni, mert a tervek­ben nem kapható anyagok szerepeltek. Fél évig vár­tunk az újabb födémszerke­zetre. — Láttam üres műhelyekéi is. — Sajnos, vannak gond­jaink. Előfordult olyasmi, hogy két-három hónap múl­va tetemes felárral eladták a helyiséget. Egy másikat iro­dának rendeztek be, peres­kedtünk is emiatt. A megál­lapodás szerint örökölhető és eladható a műhely, azzal a kikötéssel, hogy mindvégig a szolgáltatás érdekében hasz­nosítják. — Hogyan tovább? — Remélhetőleg még eb­ben az évben elkészül a Szentesi úton az öt-hat mű­helyt magába foglaló vas­ipari'és alkatrészgyártó bá­zis. Három kisiparos már je­lentkezett, várjuk a többie­ket. Lesz-e jó idő? Az Országos Meteorológiai Szolgálat szarvasi agrome­teorológiai obszervatóriumá­nak vezetője Posza István. Három tudományos munka­társsal dolgozik. A mezőgaz­dasági nagyüzemeknek szol­gáltatnak pontos adatokat. Az Öntözési Kutató Inté­zettel közös kutatási prog­ramjuk van. Automatikus műszerekkel mérik a levegő hőmérsékletét, nedvességét, a szél járását. Óránként kap­ják a jelzéseket és továbbít­ják azokat. Mérik a csapa­dékot és a talaj hőmérsékle­tét is. A mezőgazdasági nagy­üzemeket éppen ezek az ada­tok érdeklik a legjobban. A mérések szerint a talaj 40 centi mélységben fagyos. Jóllehet, a tél nem volt na­gyon csapadékos, de az erős fagy miatt az olvadékvíz nem tud leszivárogni. Erő­teljes felmelegedés szüksé­ges, hogy ez megtörténjen. — Vajon milyen lesz már­cius, várható-e felmelegedés? — Háromfajta előrejelzést kaptunk. Az értékelés sze­rint márciusban erőteljes fel- melegedés várható. — Ez biztos? — A meteorológiában nap­jainkban hosszú távon még nehéz meghatározni pontosan az időjárás alakulását. Sok­sok tényező befolyásolja. Az adatok szerint 1932-ben volt a leghidegebb március. Most biztos, hogy melegebb lesz. A sok évi tapasztalat sze­rint, a márciusi havi átlag plusz 5—6 fok. — Jelenleg mivel foglal­koznak? —■ Folytatunk kísérleteket is. Vannak parcelláink, ahol különböző növények fejlődé­sét kísérjük figyelemmel. Foglalkozunk a borsóterme­lés számítógépes irányításá­val. A gazdaságok meteoro­lógiai értékek alapján szer­vezik meg a vetést. Több he­lyen állomásokat létesítünk a talaj, a levegő és a csapa­dék mérésére. Arra is igyek­szünk majd választ adni, hogy a tavaszi fagyoknál hol, és milyen módon lehet a legcélszerűbben védekezni. II sportfelügyelő Bármelyik film pozitív hőse le­hetne. Magas termet, határo­zott megjele­nés, csinos ba­jusz, jól sza­bott pantalló. Ami a tekin­télyt parancso­ló külsőt illeti, olykor jól jön a pályán is, komoly hobbija ugyanis a kézilabda játékvezetés, évek óta az NB I B-ben és az NB Il-ben fújja a sípot. A vá­rosban és a járásban a sport­hoz valamilyen okból kötő­dők már bizonyára a kép nélkül is kitalálták volna: Nyári Mihály sportfelügyelő­ről van szó. ,,Az országos főiskolai lab­da rúgó-bajnokság döntőjét az idén Szarvason rende­zik, ezzel kapcsolatban tár­gyaltunk. Igyekeztem visz- sza, de gyakran megállíta­nak az utcán ügyes-bajos dolgokban, s a társadalmi aktivistáknak soha nem il­lik azt mondani, most sie­tek, majd máskor.” Ezzel éppen sarkalatos témához is értünk, mert a felügyelő is úgy véli, a hivatásos sport­vezető munkája keveset ér, ha nincsenek megbecsült, munkájukban támogatott se­gítőik. „Az utóbbi időben ja­vult a helyzet, mi legalábbis nem panaszkodhatunk, több a társadalmi munkásunk, s ez nagy dolog” — mondja. Vajon, népszerűbb-e a sport, mint öt-tíz évvel ezelőtt? „Ügy gondolom, az utóbbi évek pangása után most is­mét növekedett a testmozgás iránti érdeklődés. Hatható­sabb a propaganda és sze­rencsés a kirándulásra, tu­rizmusra irányítani a figyel­met A , meghosszabbodott’ hétvégeken pedig még töb­ben kelnek útra a hegyekbe, a vizek mellé. Azt is tudo­másul kell azonban venni, hogy nálunk, ahol a mező- gazdasági jelleg dominál, ka­pálás és más idénymunka idején fölösleges például tsz-spartakiádot hirdetni. Et­től persze a sportmozgalom egésze még lehet eredményes, és az is.” A járás, a város 10 sport­egyesületének felelős veze­tője azt mondja, nem bánta meg, amikor 9 évvel ezelőtt OTP-előadói állását felcse­rélte a tanácsira. Ahol mel­lesleg a szakszervezeti bi­zottság elnöke is. De arra még büszkébb, hogy nem tartják hivatalnoknak.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents