Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

1982. március 6., szombat Öld meg a bikát! Várkastély a Bodrogközben A közelgő idegenforgalmi szezonban bizonyára ismét sokan utaznak Spanyolor­szágba, ahol turistaprog­ramjukból aligha felejtik ki egy bikaviadal megtekinté­sét. Afféle szertartás ez a Pireneusi-félszigeten: a számtalan arénák egyikét, a nek'ivadított szarvasmarhák néhány példányának elpusz­títását látni kell! Nos, aki befizet az ilyen gyilkolósdi'ra, bizonyára nem sejti, hogy voltaképpen egy ősi áldozat túlélő változatát látja, A mai bikaviadal a régi rómaiak és görögök vérfolyató hálaadásaiból, ki­engeszteléseiből formálódott át veszélyes játékká oly mó­don, hogy szép lassan el­tűnt belőle a vallásos tarta­lom — a jószágok elveszej- tésével ugyanis szép isteneik' valamelyikének a kegyeibe akartak férkőzni —, míg el­lenben egyre több lett a lát­ványos körítés. A végső döfést a vörös posztót lengető torrero adja meg (Bojtár Ottó felvételei — KS) Végezetül még csak any- nyit, hogy aki idehaza sze­retné átélni a bikaviadalok hasonlíthatatlan hangulatát, az sem marad élmény nél­kül. mert Hemingway Fies­ta című regénye vagy Fre- derico Garcia Lorca szá­mos írásműve oly tökélete­sen idézi meg az arénák' vi­lágát. hogy az olvasó szinte az arcában érzi a hörgést, a lihegést, s látja, mily szá- nandóan roggyannak meg a feszes tartású térdek. Röviden Újszülöttek hallásvizsgálata Egy angol örvös olyan hallásvizsgáló készüléket szerkesztett, amely az új­szülöttek életének már az első órájban észleli a hallás esetleges zavarait. Az újszü­lötteknek előbb az egyik, majd a másik fülébe elekt­ródokat illesztenek, egyide­jűleg különböző rezgésszá­mú és erősségű hangokat keltenek. A készülék jelzi a szívműködésnek, a légzés­számnak és a végtagmozgá- söknak a különféle hangok­ra adott válaszreakcióit. így az egészséges újszülöttek vizsgálati adatainak birto­kában felismerhetők a rend­ellenes reakciók. A készülék további fino­mításával talán észlelhetők lesznek majd a terhesség el­ső időszakában levő magzat­nak a reakciói is. II fejtetíí terjedése Nyugat-európai közegész­ségügyi kutatók szerint a már kipusztítottnak vélt fej­tetőnek nyugatról kelet felé tartó. terjedése „civilizációs jelenség”. Például a frank­furtiakat olyannyira elárasz­totta a féreg, hogy az ottani egészségügyi hatóságok szükségesnek látták kam­pányszerű harcot indítani ellene. Külön telefonszolgá­latot vezettek be. Aki szé- gyelli bevallani, hogy tetvei vannak, az telefonon tud­hatja meg, hogy melyek azok az egyszerű szerek, amelyekkel — főként gyer­mekek fejéről — könnyen eltávolíthatók a tetvek. keztetnek az erdélyi meste­rek munkáira, például a tornyokon előkerült vakár­kádokban növényi motívu­mokból szőtt faldíszítések, az úgynevezett sograffitók, a felső-magyarországi várak és kastélyok jellegzetes, ked­velt faldíszítései természetes harmóniában ötvöződnek. Nem sokkal a vár építé­sének — helyesebben a vala­hai középkori alapokon nyug­vó vár reneszánsz stílusú újjáépítésének elkészülte után meghalt építtetője, Má- góchy András. Felesége, a szép, művelt és szellemes nagyasszony hírében álló Alaghy Judit Rákóczy Zsig­mondijai lépett új házasság­ra. Végrendelete szerint Pá­cin várát nem a Magóchy, hanem az Alaghy-család örökölte, és ezzel gyakorlati­lag elkezdődött a vár életé­ben a félszázadonkénti tu­lajdonosváltozások sorozata. E ritka értékeket egyesítő várunk csodával határos mó­don szerencsésebb volt, mint számos sorstársa. Nem égett le. nem dúlta fel a folyto­nosan kiújuló belháborúk vihara, sőt, változó tulajdo­nosai viszonylag rendszeres időközönként átépítették, fel­újították. alkalmassá tették a különböző korok diktálta „modern” esztétikai és ké­nyelmi kívánalmaknak ki­elégítésére. így például Alaghy Ferenc — az emele­ten látható évszámos és cí­meres ajtókeret tanúsága szerint már 1591-ben jelen­tős átalakításokat végezte­tett, a kastély egyes termei­nek díszítését gazdagíttatta. 1636-ban, a Sennyey-család birtokába került, és tovább folytatódtak a belső rendez- kedések. Ez a fő közlekedési útvonalaink irányából némi- képoen kieső, ritka szépségű és értékű műemlék ma már autóval, autóbuszon, válto­zatos társasutakon könnyen megközelíthető, és bátran ál­líthatjuk: felkeresése meg­éri az időt és a vadregényes utakon tett emlékezetes sé- Révy Eszter Lássuk is, miképpen megy végbe . magnapság egy ilyen mutatványsorozat! Hát, elő­ször is elfoglalja helyét a közönség, amelynek véko­nyabb pénztárcájú fele a napos oldalon — spanyolul úgy mondják 1 ezt, sol —, míg a tehetősebbje az ár­nyékos traktusban — sombra — várja, hogy meg­kezdődjön a bevonulás. Ez a paseillo vagy más néven desfile, harsány zeneszóra történik, mégpedig a táné- versenyekről jól ismert poso doble, azaz kettős lépés el­nevezésű nóta dallamára. Legelöl a picador, már­mint a szurkáló halad pán­céllal. bőrlepelekkel védett lován, hátul meg az espa- dák, azaz a kardosok cso­portja lépdel. Középütt pe­dig a banderillerók' — a zászlócskadöf ők- — integet­nek a nézőknek. E főszerep­lőket jókora távolságból az arénasegédek szerényebb küllemű brigádja követi. Amikor a díszpáholyból a felvonulók lába elé hullott a viadal kezdetét engedélye­ző kulcs, ki-ki elvonul, hogy végre nekiszabadulhasson mind az előre kiéheztetett állatokban, mind a szép pénz reményében életüket koc­káztató emberekben fölgyü­lemlett indulat. Nyílik az arénaajtó, és beront az első bika. (Itt jegyzem meg, hogy mind­A Bajkál-tó Ázsiának majd­nem a kellős közepén van. Er­ről a rendkívüli tóról könyveket, cikkek, tanulmányok tízezreit írták eddig. A Bajkál elnevezés egyébként jakut eredetű, jelen­tése: „gazdag- tó”. Medencéje földünk legmélyebb szárazföldi szakadékát foglalja el. A tó mélysége 1620 m, és a feneke 1288 m-rel a világtenger szintje alatt van. A Bajkál-tóba több száz folyó szállítja a vizet, de belőle csak az Angara ered. Napjainkban ez a vidék a Szov­jetunió leggyorsabban fejlődő gazdasági körzete. Vízi erőmű­vek sora épül az Angarán, és ezen a környéken épül a híres Bajkál—Amur vasútvonal, amely lehetővé teszi a nyersanyagok elszállítását. A Bajkál-tó egyéb­ként halban gazdag, s a tó kör­nyékének állatvilága sajátos és érdekes. A hegyek növénytaka­rójában az erdő uralkodik. E környéken a hegységképződési folyamatok még ma is tartanak, és ezért földrengésveszélyes ez a vidék. Képünk egy szovjet hidromet- riai állomás munkatársait ábrá­zolja mérés közben. Az állomás az Angara mentén települt, és egyike a BAM-építkezés köz­pontjainak. Az állomás munka­társai az időjárás helyzetét vizs­gálják, és tanulmányozzák a hó­olvadás rendszerét, a lavinakép­ződés gyakoriságát és a lehető­ségeit az építkezés térségeiben. A rendszeresen végzett vizsgála­tokat és kutatások eredményeit a BAM-vonal és a környező lé­tesítmények tervezésénél és ki­vitelezésénél használják fel. (APN—KS) A pácini vár A Bodrogköznek csaknem mértani közepén, Sárospa­taktól és Sátoraljaújhelytől szinte egyenlő —mintegy 30 —40 km — távolságra emel­kedik Pácin. vára. Vonzere­jét elsősorban hatalmas, ér­tő gonddal kialakított park­ja és izgalmas történeti-épí­tészeti múltja jelentik. Bár ezen a hegyvidéken maga a természet a legősibb és leg­találékonyabb „kertépítő” Pácin várkertje, parkja hí­ven tükrözi az alapjaiban re­neszánszkert- és térbeli el­képzeléseket. Sajnos, ma már arra nincsen lehetőség, hogy a hatalmas parkot olyan kü­lönleges növényekkel telepít­sük be, mint annak idején hatalmas vagyonú gazdái. De még így, jelen formájá­ban is a természet igen so­kat megőrzött az eredeti szépségéből és változatos gazdagságából. A romantikus, hatalmas parkból erőteljesen, az ere­deti értékeket, szépséget mindjobban hangsúlyozni kí­vánó ötletességgel 1962—63- ban helyreállított várkastély lenyűgözően tűnik elénk. Láttán első pillantásra meg­értjük, miért tartják a szak­emberek Pácin várát az úgy­nevezett felvidéki reneszánsz egyik legeredetibb példájá­nak. Pácin várát 1581—1591. között építette Mágóchy András, akinek a dúsgazdag, 300 000 holdas birtokkal ren­delkező Alaghy Judit volt a felesége. Az építkezés 1581- es kezdését hirdeti a volt fő­homlokzaton elhelyezett csa­ládi címer, alatta magyar nyelvű felirat: „Bátorságos az istent félni, veszedelmes elene élni”. Az épület épí­tészeti díszítései, elsősorban, a kőfaragások erősen emlé­Elsőként a lovas picador döfései ingerük az állagokat Tudomány - technika egyik' viadalon hat állatot kell agyonszúmi.) Egy má­sik résen köpenyesek, a ca- perók ólálkodnak be. akik­nek az a tisztük, hogy a jó­szágokat még ingerültebb állapotba hozzák. Ha netán úgv vélik, hogy túl közel került hozzájuk egy-egy szarv, akkor a burlanderó- nak nevezett védőfal mögé guggolnak, és ott várják ki, amíg tisztább lesz a lebegő. Amikor úgy tűnik, hogy már a toporzékolásig indu­latos a jövendő áldozat, megjelenik a lovas picador, aki — nevéhez illően — szurkálni kezdi a vehemens négylábút. Bökései nyomán már vér folyik. Az általa ejtett sebeket aztán a ban­derillerók'. a zászlócskadöfők szaporítják meg, akiknek egyenként három pár kis, hegyes végű zászlót kell be­ledöfniük az állat nyakába. Ez a mutatvány a legizgal­masabb; a viadaloknak ezek a résztvevői szinte balett­művészi mozdulatokkal sik- lanak, röppennek ide-oda, míg csak a fej mögötti részt pontosan el nem találják. Távozásuk után tűnik fel a híres vörös posztó. Ezt szintén egy gyalogos vitéz lengeti, mégpedig úgy, hogy lehetőleg csak a legutolsó pillanatban tér ki a mind vészesebben fújtató bika elől. Ennek a torrerónak — ölőnek — a kezében már ott a vékony pengéjű kard, amely majd halálos döfésre lendül. Ennek is meg kell azonban adni a módját, mert a torrero csak féltérd­re ereszkedve bökhet, mi­után arz áldozata megrogy- gyant/ Ha a szúrás sikerül, az aréna fölzúg: descabello, descabello — itt a vég, itt a vég! A tetemet aztán körbe- vonszolják1 az arénában, így adva meg neki a végtisztes­séget. Mindez átlagosan 15—20 perc alatt zajlik le, és amint eltűnik az első áldozat, már­is ott ficánkol a következő, amelyre — ha kétlábú ellen­felei kellőképpen ügyesek — megint csak a bosszantással, kínzással megelőzött halál vár. Ha kellőképpen ügye­sek ... Gyakorta megesik ugyanis, hogy a picadorok, az espadák, a banderiellirók stb. közül valaki áldozattá válik. Vagy csupán megse­besül, vagy esetleg bele is hal a hegyes szarvak szúrá­sába, a paták rúgásaiba. Hogy az esetleges sérülése­ket mihamarabb megrepe- rálják', valamennyi aréná­ban jól felszerelt műtőt tar­tanak készenlétben. Mind­emellett azt is szigorúan megkövetelik, hogy egyik viador se egyen 6—8 órá­val a porondra lépés előtt, mert kevésbé veszedelmes dolog megoperálni üres gyo­morral. Hidrometriai állomás az Angara mentén A. L.

Next

/
Thumbnails
Contents