Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-06 / 55. szám
1982. március 6., szombat Öld meg a bikát! Várkastély a Bodrogközben A közelgő idegenforgalmi szezonban bizonyára ismét sokan utaznak Spanyolországba, ahol turistaprogramjukból aligha felejtik ki egy bikaviadal megtekintését. Afféle szertartás ez a Pireneusi-félszigeten: a számtalan arénák egyikét, a nek'ivadított szarvasmarhák néhány példányának elpusztítását látni kell! Nos, aki befizet az ilyen gyilkolósdi'ra, bizonyára nem sejti, hogy voltaképpen egy ősi áldozat túlélő változatát látja, A mai bikaviadal a régi rómaiak és görögök vérfolyató hálaadásaiból, kiengeszteléseiből formálódott át veszélyes játékká oly módon, hogy szép lassan eltűnt belőle a vallásos tartalom — a jószágok elveszej- tésével ugyanis szép isteneik' valamelyikének a kegyeibe akartak férkőzni —, míg ellenben egyre több lett a látványos körítés. A végső döfést a vörös posztót lengető torrero adja meg (Bojtár Ottó felvételei — KS) Végezetül még csak any- nyit, hogy aki idehaza szeretné átélni a bikaviadalok hasonlíthatatlan hangulatát, az sem marad élmény nélkül. mert Hemingway Fiesta című regénye vagy Fre- derico Garcia Lorca számos írásműve oly tökéletesen idézi meg az arénák' világát. hogy az olvasó szinte az arcában érzi a hörgést, a lihegést, s látja, mily szá- nandóan roggyannak meg a feszes tartású térdek. Röviden Újszülöttek hallásvizsgálata Egy angol örvös olyan hallásvizsgáló készüléket szerkesztett, amely az újszülöttek életének már az első órájban észleli a hallás esetleges zavarait. Az újszülötteknek előbb az egyik, majd a másik fülébe elektródokat illesztenek, egyidejűleg különböző rezgésszámú és erősségű hangokat keltenek. A készülék jelzi a szívműködésnek, a légzésszámnak és a végtagmozgá- söknak a különféle hangokra adott válaszreakcióit. így az egészséges újszülöttek vizsgálati adatainak birtokában felismerhetők a rendellenes reakciók. A készülék további finomításával talán észlelhetők lesznek majd a terhesség első időszakában levő magzatnak a reakciói is. II fejtetíí terjedése Nyugat-európai közegészségügyi kutatók szerint a már kipusztítottnak vélt fejtetőnek nyugatról kelet felé tartó. terjedése „civilizációs jelenség”. Például a frankfurtiakat olyannyira elárasztotta a féreg, hogy az ottani egészségügyi hatóságok szükségesnek látták kampányszerű harcot indítani ellene. Külön telefonszolgálatot vezettek be. Aki szé- gyelli bevallani, hogy tetvei vannak, az telefonon tudhatja meg, hogy melyek azok az egyszerű szerek, amelyekkel — főként gyermekek fejéről — könnyen eltávolíthatók a tetvek. keztetnek az erdélyi mesterek munkáira, például a tornyokon előkerült vakárkádokban növényi motívumokból szőtt faldíszítések, az úgynevezett sograffitók, a felső-magyarországi várak és kastélyok jellegzetes, kedvelt faldíszítései természetes harmóniában ötvöződnek. Nem sokkal a vár építésének — helyesebben a valahai középkori alapokon nyugvó vár reneszánsz stílusú újjáépítésének elkészülte után meghalt építtetője, Má- góchy András. Felesége, a szép, művelt és szellemes nagyasszony hírében álló Alaghy Judit Rákóczy Zsigmondijai lépett új házasságra. Végrendelete szerint Pácin várát nem a Magóchy, hanem az Alaghy-család örökölte, és ezzel gyakorlatilag elkezdődött a vár életében a félszázadonkénti tulajdonosváltozások sorozata. E ritka értékeket egyesítő várunk csodával határos módon szerencsésebb volt, mint számos sorstársa. Nem égett le. nem dúlta fel a folytonosan kiújuló belháborúk vihara, sőt, változó tulajdonosai viszonylag rendszeres időközönként átépítették, felújították. alkalmassá tették a különböző korok diktálta „modern” esztétikai és kényelmi kívánalmaknak kielégítésére. így például Alaghy Ferenc — az emeleten látható évszámos és címeres ajtókeret tanúsága szerint már 1591-ben jelentős átalakításokat végeztetett, a kastély egyes termeinek díszítését gazdagíttatta. 1636-ban, a Sennyey-család birtokába került, és tovább folytatódtak a belső rendez- kedések. Ez a fő közlekedési útvonalaink irányából némi- képoen kieső, ritka szépségű és értékű műemlék ma már autóval, autóbuszon, változatos társasutakon könnyen megközelíthető, és bátran állíthatjuk: felkeresése megéri az időt és a vadregényes utakon tett emlékezetes sé- Révy Eszter Lássuk is, miképpen megy végbe . magnapság egy ilyen mutatványsorozat! Hát, először is elfoglalja helyét a közönség, amelynek vékonyabb pénztárcájú fele a napos oldalon — spanyolul úgy mondják 1 ezt, sol —, míg a tehetősebbje az árnyékos traktusban — sombra — várja, hogy megkezdődjön a bevonulás. Ez a paseillo vagy más néven desfile, harsány zeneszóra történik, mégpedig a táné- versenyekről jól ismert poso doble, azaz kettős lépés elnevezésű nóta dallamára. Legelöl a picador, mármint a szurkáló halad páncéllal. bőrlepelekkel védett lován, hátul meg az espa- dák, azaz a kardosok csoportja lépdel. Középütt pedig a banderillerók' — a zászlócskadöf ők- — integetnek a nézőknek. E főszereplőket jókora távolságból az arénasegédek szerényebb küllemű brigádja követi. Amikor a díszpáholyból a felvonulók lába elé hullott a viadal kezdetét engedélyező kulcs, ki-ki elvonul, hogy végre nekiszabadulhasson mind az előre kiéheztetett állatokban, mind a szép pénz reményében életüket kockáztató emberekben fölgyülemlett indulat. Nyílik az arénaajtó, és beront az első bika. (Itt jegyzem meg, hogy mindA Bajkál-tó Ázsiának majdnem a kellős közepén van. Erről a rendkívüli tóról könyveket, cikkek, tanulmányok tízezreit írták eddig. A Bajkál elnevezés egyébként jakut eredetű, jelentése: „gazdag- tó”. Medencéje földünk legmélyebb szárazföldi szakadékát foglalja el. A tó mélysége 1620 m, és a feneke 1288 m-rel a világtenger szintje alatt van. A Bajkál-tóba több száz folyó szállítja a vizet, de belőle csak az Angara ered. Napjainkban ez a vidék a Szovjetunió leggyorsabban fejlődő gazdasági körzete. Vízi erőművek sora épül az Angarán, és ezen a környéken épül a híres Bajkál—Amur vasútvonal, amely lehetővé teszi a nyersanyagok elszállítását. A Bajkál-tó egyébként halban gazdag, s a tó környékének állatvilága sajátos és érdekes. A hegyek növénytakarójában az erdő uralkodik. E környéken a hegységképződési folyamatok még ma is tartanak, és ezért földrengésveszélyes ez a vidék. Képünk egy szovjet hidromet- riai állomás munkatársait ábrázolja mérés közben. Az állomás az Angara mentén települt, és egyike a BAM-építkezés központjainak. Az állomás munkatársai az időjárás helyzetét vizsgálják, és tanulmányozzák a hóolvadás rendszerét, a lavinaképződés gyakoriságát és a lehetőségeit az építkezés térségeiben. A rendszeresen végzett vizsgálatokat és kutatások eredményeit a BAM-vonal és a környező létesítmények tervezésénél és kivitelezésénél használják fel. (APN—KS) A pácini vár A Bodrogköznek csaknem mértani közepén, Sárospataktól és Sátoraljaújhelytől szinte egyenlő —mintegy 30 —40 km — távolságra emelkedik Pácin. vára. Vonzerejét elsősorban hatalmas, értő gonddal kialakított parkja és izgalmas történeti-építészeti múltja jelentik. Bár ezen a hegyvidéken maga a természet a legősibb és legtalálékonyabb „kertépítő” Pácin várkertje, parkja híven tükrözi az alapjaiban reneszánszkert- és térbeli elképzeléseket. Sajnos, ma már arra nincsen lehetőség, hogy a hatalmas parkot olyan különleges növényekkel telepítsük be, mint annak idején hatalmas vagyonú gazdái. De még így, jelen formájában is a természet igen sokat megőrzött az eredeti szépségéből és változatos gazdagságából. A romantikus, hatalmas parkból erőteljesen, az eredeti értékeket, szépséget mindjobban hangsúlyozni kívánó ötletességgel 1962—63- ban helyreállított várkastély lenyűgözően tűnik elénk. Láttán első pillantásra megértjük, miért tartják a szakemberek Pácin várát az úgynevezett felvidéki reneszánsz egyik legeredetibb példájának. Pácin várát 1581—1591. között építette Mágóchy András, akinek a dúsgazdag, 300 000 holdas birtokkal rendelkező Alaghy Judit volt a felesége. Az építkezés 1581- es kezdését hirdeti a volt főhomlokzaton elhelyezett családi címer, alatta magyar nyelvű felirat: „Bátorságos az istent félni, veszedelmes elene élni”. Az épület építészeti díszítései, elsősorban, a kőfaragások erősen emléElsőként a lovas picador döfései ingerük az állagokat Tudomány - technika egyik' viadalon hat állatot kell agyonszúmi.) Egy másik résen köpenyesek, a ca- perók ólálkodnak be. akiknek az a tisztük, hogy a jószágokat még ingerültebb állapotba hozzák. Ha netán úgv vélik, hogy túl közel került hozzájuk egy-egy szarv, akkor a burlanderó- nak nevezett védőfal mögé guggolnak, és ott várják ki, amíg tisztább lesz a lebegő. Amikor úgy tűnik, hogy már a toporzékolásig indulatos a jövendő áldozat, megjelenik a lovas picador, aki — nevéhez illően — szurkálni kezdi a vehemens négylábút. Bökései nyomán már vér folyik. Az általa ejtett sebeket aztán a banderillerók'. a zászlócskadöfők szaporítják meg, akiknek egyenként három pár kis, hegyes végű zászlót kell beledöfniük az állat nyakába. Ez a mutatvány a legizgalmasabb; a viadaloknak ezek a résztvevői szinte balettművészi mozdulatokkal sik- lanak, röppennek ide-oda, míg csak a fej mögötti részt pontosan el nem találják. Távozásuk után tűnik fel a híres vörös posztó. Ezt szintén egy gyalogos vitéz lengeti, mégpedig úgy, hogy lehetőleg csak a legutolsó pillanatban tér ki a mind vészesebben fújtató bika elől. Ennek a torrerónak — ölőnek — a kezében már ott a vékony pengéjű kard, amely majd halálos döfésre lendül. Ennek is meg kell azonban adni a módját, mert a torrero csak féltérdre ereszkedve bökhet, miután arz áldozata megrogy- gyant/ Ha a szúrás sikerül, az aréna fölzúg: descabello, descabello — itt a vég, itt a vég! A tetemet aztán körbe- vonszolják1 az arénában, így adva meg neki a végtisztességet. Mindez átlagosan 15—20 perc alatt zajlik le, és amint eltűnik az első áldozat, máris ott ficánkol a következő, amelyre — ha kétlábú ellenfelei kellőképpen ügyesek — megint csak a bosszantással, kínzással megelőzött halál vár. Ha kellőképpen ügyesek ... Gyakorta megesik ugyanis, hogy a picadorok, az espadák, a banderiellirók stb. közül valaki áldozattá válik. Vagy csupán megsebesül, vagy esetleg bele is hal a hegyes szarvak szúrásába, a paták rúgásaiba. Hogy az esetleges sérüléseket mihamarabb megrepe- rálják', valamennyi arénában jól felszerelt műtőt tartanak készenlétben. Mindemellett azt is szigorúan megkövetelik, hogy egyik viador se egyen 6—8 órával a porondra lépés előtt, mert kevésbé veszedelmes dolog megoperálni üres gyomorral. Hidrometriai állomás az Angara mentén A. L.
