Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám

1982. március 5-, péntek Figyel és alakít HSflBuszonöt éve, 1957 p márciusában jelent meg gazdaságpoli­tikai hetilapunk, a Figyelő első száma. Nincs mód e 25 évfolyam sajtótörténeti elemzésére, ám de kárpótol­hat e monográfia hiányáért az újság működésének né­hány tanulsága. Gyanítha­tóan többről is van szó, mint kárpótlásról; ha a ju­bileumot a mai teendőkhöz hasznosítható forrásként ke­zeljük, akkor a Figyelő mun­kássága a hazai közgazdasá­gi sajtóelméletnek éppen ilyen tapasztalatait kínálja. Nem rangsorolás, ha a sajtóelméletre utalunk, jól­lehet, politikatörténetről, és — részeként — e negyed­század gazdasági fejlődései­ről kellene elsősorban szól­ni. Ám a korszak, amelyben a lap munkához látott, a po­litika elsődlegességét már nem hatóságilag elrendelt primátusnak tekintette, ha­nem a realitások, a tapasz­talatok összegezett — tehát politikává emelt — kifejezé­sének'. Ily módon a Figyelő­nek nemcsak módja nyílt rá, de éppen a kor követel­ményeként érvényesíthette azt a törekvését, hogy a gaz­dasági újságírásban, a köz­élet alakításában új utakon induljon el. Milyen előzmé­nyekre hagyatkozhatott? A hazai kapitalista sajtó gaz­dasági laptípusa — jobbára tőzsdei hírszolgáltatásával, a „magasabb” üzleti körök raffinált kiszolgálásával — aligha bizonyult előzmény­nek, s még kevésbé az öko­nómiai zsurnalisztikának a7. a — Mikszáthtól Krúdyig és Heltaiig olyan elnéző derű­vel ábrázolt, s az irodalmi eredetben Maupassant-ig visszavezethető ' típusa, amelyhez inkább a zsaroló zsurnalizmus jelzője kap­csolható. A másik, közvetlen előzményt is sok szempont­ból meghaladásra ítélte a kor. Az ellenforradalmat megelőző években ugyanis, sajtóelméletileg, a közgazda­ság, mint publikációs szak­ág, nem létezett; helyét in­kább az érzelmi hatások, olykor csak a felszólító mód­ban fogalmazott instrukciók foglalták el. Az utóbbi években hozott intézkedések a háztáji és kisgazdaságokban tartott te­hénállomány alakulására kedvezően hatottak: egysé­gessé vált a kistermelés sze­repének, jelentőségének meg­ítélése, jelentősen fejlődött a nagyüzemek kistermelést szervező tevékenysége. Mind­ezek hatására a kistermelői tehénlétszám csökkenése mérséklődött, az egy tehén­re jutó tejtermelés viszont évről évre növekszik, és je­lenleg eléri a 3 ezer 800 li­tert, ami igen szép ered­mény. A kisüzemi szarvasmarha­tenyésztés szervezése, támo­gatása nem kampányfeladat, hanem 1972-től tett intézke­dések egysége, ami a Békés megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelő­ség feladatában a tehéntar­tás támogatásával, az üsző- borjú-felvásárlással, vemhes- üsző-nevelési és -értékesíté­si szerződésekkel, valamint a tenyészállat-értékesítésen ke­resztül valósul meg. o • A mezőgazdasági kister­melő a tulajdonában levő te­hénállomány után évenként és egyedenként — egész éves tehéntartás esetén — az első tehén után 2 ezer 500 forint, a második és minden A Figyelő — a tömegkom­munikáció és a közgazda­ságtudományi folyóirat kö­zötti sávban működve — mindkettőtől különbözik, ám mindkettő módszereit al­kalmazza. Ez azt jelenti, hogy a társadalmi-gazdasági igényekre gyorsan reagálva, a változásokat frissen észlel­ve dolgozik, érvényesítve egyszersmind a tudományos, ám olvasható-közérthető köz­lési módszereket. ^ A párt gazdaságpolitikáját 'tolmácsolva — s egyben közreműködve e gazdaság- politika forjn|ilásában — a Figyelő az uj gazdasági gon­dolatok publikációs fóruma, s a gyakorlati alkalmazás tapasztalatainak színvonalas lapja lett. Így érzékelte az újság a hatvanas évtized elején azt a változást, ame­lyet azóta az extenzív for­rások szűkülésének' neve­zünk, s mely változások a gazdasági reform gondolatá­hoz, • majd vitákban kiérlelt alkalmazásához vezettek. Sajtótörténeti tény, hogy a Figyelő egyike volt azoknak az érzékelő „antennáknak”, amelyek „fogták” a válto­zások jelzéseit; ezért adott teret az újság a reformot előkészítő vitáknak, javas­latoknak. Ö gazdaság hatéko­nyabb működésé­nek1, a változások befogadási készségét erősítő vállalati magatartásnak gazdasági és társadalmi fel­tételeit mindig összefüggő rendszerként értelmezte az újság. Ezért szólhatott tel­jes egyértelműséggel arról az előnyről, amit az agrárgaz­dálkodásban a háztáji és a közös együttes fejlesztése jelent; ezért vált a Figyelő a kezdeményezés, a vállal­kozókészség elismerésének, megbecsülésének — s az eb­ből következő irányítási, vállalatszervezési koncep­cióknak is — következetes támogatójává. A negyedszá­zados évfordulón e közhasz­nú munka folytatásához, a közgazdasági gondolkodás- mód további népszerűsítésé­hez kívánunk' laptársunknak sok sikert! további tehén után 6 ezer fo­rint támogatásban részesül. A mezőgazdasági kistermelő ezt a támogatást négy évre előre — egy összegben — megkaphatja, ha tehénállo­mányát saját nevelésű vagy "vásárolt előhasi üsző te­nyésztésbe állításával növe­li, és a leellett üsző négy­éves tartására vállalkozik. Így első tehénnek leellett üsző után 10 ezer forintot, második és minden további tehénnek leellett üsző után 24 ezer forintot igényelhet a termelő. A kistermelő a tehéntartás után járó összeget a helyi ta­nács szakigazgatási szervénél igényelheti a rendszeresített formanyomtatványon. A kis­termelők tenyésztői kedvé­nek fenntartására, fokozásá­ra a MÉM által elrendelt üszőborjú-felvásárlást 1972- től szervezi a megyei takar­mányozási és állattenyészté­si felügyelőség. A felvásár­lási akcióban változást je­lent, hogy a borjakat na­gyobb súlyban, 80—120 ki­logramm között vásároljuk fel, és lényegesen magasabb áron. A 80—120 kilogramm közötti súlyú magyar tarka üszőborjú felvásárlási ára 55 forint kilogrammonként, súlylevonás nélkül. Felvá­sárlásra csak tbc-, brucella- mentes környezetből szárma­zó üszőborjú kerülhet. A fel­vásárlás helye előzetes érte­Tv-míísor fiatal építkezőknek A fiatalok otthonteremté­séhez sajátos lehetőségeivel kíván hozzájárulni a televí­zió: Építsünk házat című új szolgáltató műsorsorozatával e sokakat érintő témát vizs­gálja. A KISZ megalakulá­sának 25. évfordulója kínál­ta a lehetőséget, hogy a tv kapcsolódjon az ifjúsági szö­vetségnek ahhoz a törekvé­séhez, hogy mind több fia­talt segítsenek lakásgondjá­nak megoldásában. Az első ízben március 13- án, szombaton délután je­lentkező műsorban fiatal szakemberekből álló tanács­adó iroda működik. A KISZ KB székházában berendezett alkalmi stúdióban építészek, közgazdászok, jogászok, taná­csi ügyintézők és ifjú szak­munkások várják a családi fészekrakásra készülők tele­fonjait, hogy a képernyőn ke­resztül adjanak választ az építkezésre vonatkozó kérdé­sekre. A legalapvetőbb isme­retekről is tájékoztatják a né­zőket, többek között az épít­kezéssel kapcsolatos jogi, ha­tósági, pénzügyi, építőipari, anyagbeszerzési, tervezői te­endőkről, a telekhez jutás le­hetőségeiről. A 40 perces adásokat elő­zetesen rögzített riportfilmek egészítik ki. Már elkészültek az első, a szombathelyi, a so- mogyjádi és a kazincbarci­kai ifjúsági lakásépítő szö­vetkezeteket bemutató — filmrészletek, amelyek képet adnak arról: az ország kü­lönböző részein a fiatalok kalákába összeállva, jelentős állami és vállalati segítség­gel oldják meg lakásgondjai­kat. A riportok beszámolnak az építkezésekkel kapcsolatos praktikus módszerekről is. Az élő adások napján 15 és IP óra között ugyancsak fia­tal szakemberek a 403-940-es telefonszámon várják az ér­deklődők jelentkezését, akik az 1388 Budapest, postafiók 72. címre Írásban is elküld­hetik kérdéseiket. A televízió sorozatához kapcsolódik a Magyar Ifjú­ság és az Ezermester című lap: mindkettő rendszeresen közül a témába vágó cikke­ket. sítés mellett a községi (váro­si) mázsaház. © A kistenyésztőknek érde­mes minden továbbtenyész- tésre alkalmas, egészséges üszőborjút megvásárlásra fel­kínálni a felügyelőségnek. Fontos, hogy a kistenyésztők üszőborjú-értékesítési szán­dékukat a borjú 10—14 na­pos korában feltétlen beje­lentsék. Az értékesítésre tör­ténő felajánlást közvetlenül a felügyelőség címére, vagy a községi tanács illetékes előadójának kell bejelenteni, aki a bejelentést az eddig ki­alakult módon megküldi a felügyelőségnek. A bejelen­tésnek tartalmaznia kell az eladó pontos nevét, címét, a borjú születési idejét. A megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelő­ség (MTÁF) feladata a'kis­üzemi gazdaságokban vem- hesüsző-nevelési és -értéke­sítési szerződést kötni. A szerződés köthető tbc-, bru- cellamentes környezetből származó — elsősorban sa­ját tenyésztésű — 3-6 hóna­pos korú, egészséges, időará­nyosan jól fejlett növendék üszőre. A már körülbelül héthónapos vemhességű üszőt a felügyelőség közve­títésével a kialakult szabad­piaci áron a kistenyésztő ér­tékesítheti, leelletheti, illetve vevő hiányában nem érté­kesíthető vemhes üszőt le Az ország emergiafelhasz* Hálásának tekintélyes részét teszi ki a különféle üzem­anyagok „fogyasztása”. A je­lenlegi árak mellett egy ma­gánautósnak már az is sokat számít, ha néhány decit spórol száz kilométeren, és kétségtelen az is, hogy a sok kicsi sokra megy elve alap­ján országosan szép meny- nyiség jöhet ki ebből, de igazán nagy megtakarítást a jól szervezett közlekedési vállalatoknál lehet elérni. Másnak nem kell Ezzel már évekkel ezelőtt számot vetettek a Volán 8- as számú Vállalatnál is, és különféle intézkedéseket tet­tek az üzemanyag-felhasz­nálás csökkentésére. Az in­tézkedések egyike a kenőolaj­regenerálás megkezdése volt. Vásároltak egy berendezést, kikísérletezték a technológiá­kat és évről évre nagyobb mennyiségű fáradtolajat fri- sítettek fel. Az idén 20 szá­zalékkal növelik a regenerált fáradtolaj mennyiségét, és mintegy hatvantonnányit dolgoznak fel. — Ügy számítjuk, hogy ez­zel hárommillió forintot ta­karítunk meg. Mi olyan ola­jat használunk, amelynek li­terje újonnan több mint 16 forint, a regenerált olaj nem ikerül 8 forintnál többe. A laboratóriumi vizsgálatok azt igazolják, hogy a minő­sége megegyezik az újéval, ezt egyébként bizonyítják az üzemi tapasztalatok is. Eb" ben az évben már az álta­lunk felhasznált olaj 30 szá­zaléka regenerált lesz, az a célunk, hogy 50 százalék fölé emeljük a felhasználási arányt — jegyzi meg Grósz- György, a műszaki-fejlesztési és beruházási osztály veze­tője. A Volán berendezése jelen­leg egy műszakban üzemel, a kapacitása még így sincs teljesen kihasználva. Meg is hirdették ezt, az egész or­szágból vártak ajánlatokat olajregenerálásra, de sehon­nan sem kapnak. Ügy látszik, máshol kiöntik, elégetik, vagy valami más módon kell elletnie. A kistermelő által leelletett, szerződött vemhes üsző után a felügye­lőség 5 ezer forint többlettar­tási költségtérítést fizet. o Amennyiben kereslet van rá, értékesítik a szabad — nem szerződött —, kb. hét­hónapos vemhességű üszőket is a szabadpiaci ár figyelem- bevételével. A szabadon ér­tékesítésre szánt vemhes üszőket 5-6 hónapos vemhes- ségi időben kell bejelenteni a felügyelőségnek, a termé­kenyítési idő pontos feltün­tetésével. A kistenyésztők minden vemhesüsző-vásárlási igé­nyét jó minőségű vemhes üsző biztosításával ki tudja elégíteni az MTÄF. A vásár­lás történhet készpénz befi­zetésével, vagy ha készpénz nem áll rendelkezésére a kistermelőknek (OTP-, taka­rékszövetkezeti) hitel igény- bevételével is lebonyolítható a vásárlás az érvényes hite­lezési feltételeknek megfele­lően. Meggyőződéssel állítható, mindezek után, hogy a fel­sorolt intézkedések megte­remtik az értékesítés bizton­ságát, a szarvasmarhatartás jövedelmezőségét a mezőgaz­dasági kisüzemekben is. Bagdi Ferenc MTÁF megsemmisítik a fáradtola­jat. Szívesen foglalkoznának a jóval drágább, személy- gépkocsikban használatos ola­jok felfrissítésével is. Ki­dolgozott technológiájuk van a Multi-Super, az Agip, a Shejl és jó néhány import­olaj regenerálására. A be­gyűjtésre azonban már nem vállalkozhatnak. Arra sem nagyon lehet számítani, hogy az autósok a maguk néhány liter fá­radtolajával elmennek majd a Volánhoz. Járható út talán az lenne, ha a benzinkutak­nál működtetnének egy kül­földön már jól ismert, egy­szerű kis szerkezetét, amely az olajmérő pálca helyére illesztve leszívná a fá­radtolajat. Így nem gond az összegyűjtés és megoldható lenne a drága olaj újbóli felhasználása is. Javul a hatásfok Az olajregenerálással el­érhető mintegy 3 millió fo­rintos megtakarítás persze nem elhanyagolható, de csak egy cseppnek tűnik a ten­gerben, ha összehasonlítjuk a 8-as Volán éves energia­felhasználásával. A külön­féle energiaszámlák végösz- szege több mint 150 millió forintot tett ki 1981-ben. Ért­hető, hogy ennek az összeg­nek a csökkentésére jelen­tős erőfeszítéseket tesznek már évek óta. Hozzátehet­jük már most elöljáróban: nem eredménytelenül. Ha autósok beszélnek az autóról, szinte elkerülhetet­len a kérdés: a tied meny­nyit fogyaszt? Nos, a Volán esetében egy ilyen kérdésnek nem sok értelme van, mert nem mindegy, hogy a litere­ket egy üresen futó teher­autó, autóbusz falja fel, vagy pedig egy rakott jármű fo­gyasztását nézzük. Az első esetben a legkisebb üzem­anyag-felhasználás is kido­bott pénz, második esetben annak esetleg többszöröse p gazdaságos lehet. Éppen ezért a Volánnál egy úgy­nevezett rendszerhatásfokot számolnak, és ezzel mérik a hatékonyságot. Nem érde­mes most belemélyedni a módszerbe, a lényege az, hogy minden felhasznált energiát kilojoule-ra szá­molnak át, és ezt elosztják a teljesített árutonna-kilo­méterrel. Szemléletesebb a követke­ző adat: miközben a sze­mélyszállítás és az árufuva­rozás teljesítménye nőtt, a járművek 800 tonnával ke­vesebb üzemanyagot hasz­náltak fel, és ez csaknem 10 és fél millió forint megtaka­rítást eredményezett. Ha pe­dig még azt is ideírjuk, hogy a Volán Tröszt 23 vállalata összesen 170 milliónyit spó­rolt, akkor érzékelhetjük Lemosó permetezés Az egész évi növényvédelem megalapozását szolgálja az idő­ben, jó minőségben és megfe­lelő készítménnyel elvégzett ta­vaszi lemosó permetezés. Gyü­mölcsösökben, szőlőskertekben ezt a munkát a kéntartalmú bá- riumpoliszulfid 45 elnevezést vi­selő készítménnyel végezhetjük el, tanácsolja a MÉM Növény- védelmi és Agrokémiai Köz­pontja. Ez a készítmény a jó nö­vényegészségügyi állapotban le­vő kertek hatásos lemosó­szere. A gyümölcsösökre, sző­csak igazán, milyen jelentős az itt elért eredmény. Semmi látványosság De hogyan érték el mind­ezt? Grósz György osztály- vezető és Göbölös András főenergetikus szerint nem kellett ehhez semmi látvá­nyosság, csak sok követke­zetesen végrehajtott intéz­kedés. Ilyen például, hogy a gépjárművezetőket vezetés- technikai oktatásban részesí­tik egy speciális műszerko­csival. Ebben az átalakított ZIL-ben minden olyan mű­szer megtalálható, amely jelzi a vezetési stílus hibáit. Kiderült, hogy nagyon ke­vés gépkocsivezető érezte annyira a kocsit, hogy ké­pes volt ösztönösen a takaré­kos vezetési stílusra. De az is kiderült, hogy 99 százalé­kuk formálható, meg tudják tanulni a helyes vezetés- technikát, csak segíteni kell őket ebben. Ilyen segítség lesz a hazai gyártmányú vákuummérő, amelyet valamennyi ZIL-te- hergépkocsira felszerelnek. Ügy tűnik, ez hozza majd a legkisebb befektetéssel a legnagyobb megtakarítást. A ZIL-tehergépkocsik fo­gyasztása azért a csökkenés ellenére is magas lesz, ez konstrukciós probléma. Nincs más megoldás az egyébként jó gépkocsik megtartására, mint a motorcsere. Egy kí­sérleti példányba már be­szerelték az IFA Diesel-mo­tort, és kiválóan működik a jármű. A terv szerint ebben az évben 15-öt alakítanak át. Sokat segített, és egy régi gondot is megoldott a gép­kocsivezetők új premizálási rendszere. Ismeretes, hogy megszűnt a benzinjegy, a gépkocsivezetők ezáltal köz­vetlenül érdekeltté váltak az üzemanyag-megtakarí­tásban, hiszen a megtakarí­tott pénz az övék lett.. De erre a saját kúttal rendel­kező cégeknél, és így a Vo­lánnál sem volt mód, és ez komoly feszültségeket oko­zott. Augusztus 1-től a Vo­lán gépjárművezetői is meg­kapják a megtakarítás tel­jes pénzbeni ellenértékét. A módszer továbbfejlesztése­ként rövidesen részesülnek a megtakarításból az ebben közreműködő szerelők és energetikusok is. A példákat lehetne még sorolni, de ez meghaladná e cikk terjedelmi korlátáit, hi­szen a vállalat energiataka­rékossági intézkedési terve egymagában hét gépelt ol­dal. Idézzük csak a végéről a lényeget: „1982-ben a nö­vekvő forgalom ellenére el kell érni, hogy az üzem­anyag-felhasználás három­százhúsz tonnával csökken­jen !” Kép, szöveg: Lónyai László lőre szánt permetet rügypatta­nás előtt vagy rügypattanáskor 5 százalékos töménységben ké­szítsük el. Elsősorban liszthar­mat ellen, valamint gyenge pajzstetű, atka- és levéltetűto- jás-fertőzöttség gyérítésére szol­gál. Rügypattanás után 0,8—1 százalékos töménységben hasz­nálható lisztharmat, szilvalevél vörösfoltossága, valamint csont­héjasok levéllyukacsossága el­len. Az alapos lemosó permete­zéskor gondoskodni kell a per- metlé folyamatos keveréséről. Fontos tanács: a permetlét” az elkészítés napján használjuk fel. Tehéntartők figyelmébe! Amit a tenyészállattartásról és -értékesítésről tudni kell A vállalat laboratóriumában rendszeresen ellenőrzik a rege­nerált fáradtolaj minőségét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents