Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-31 / 76. szám
NÉPÚJSÁG 1982. március 31., szerda Évi ötmillió forint többleteredmény (Tudósítónktól) Megtartották az újítók és feltalálók országos tanácskozását előkészítő, gyári értekezletüket az Orosházi Üveggyár dolgozói. A gyári újítók és feltalálók, valamint társadalmi, gazdasági vezetők elsőnek az igazgatói beszámolót hallgatták meg, amit Dobi Imre, a kutatási, fejlesztési osztály vezetője ismertetett. Az ötéves visszatekintés azt mutatta, hogy a gyár újítómozgalma nem volt mentes azoktól a gondoktól, amelyek az országos helyzetet is jellemzik. Az elmúlt öt évben a benyújtott újítások száma évente 50—60 között mozgott, kiugró eredményt az 1980-as esztendő hozott, amikor az „Egy brigád — egy újítás” mozgalom keretében megnőtt újítási kedv hatására 81 újítást nyújtottak be. A gazdasági eredmény pontosan nem mérhető, mivel a kívánatosnál magasabb az eszmei díjak számaránya. Ezeket is figyelembe véve megközelítőleg évi 5 millió forint többleteredmény származott az újításokból, ami a viszonylag magas eredményen belül sem elhanyagolható. örvendetesen — az országos átlagot meghaladóan — emelkedett. különösen a szocialista brigádok aktivitásának köszönhetően a mozgalomban részt vevők száma, jól példázva, hogy a gyár dolgozói magukénak érzik a gyárat, annak problémáit, nőtt, erősödött tulajdonosi szemléletük. Természetesen szó esett a beszámolóban az újítók anyagi, erkölcsi megbecsüléséről. A gyárban felhasználható bértömeg mellett a kifizetett díjak nem okoznak gondot. A leggyakrabban alkalmazott 2 százalékos díjkulcs emelése estén is a bértömeg ezrelékében jelentkezik a felhasználás. Sikerült felszámolni azt az újítóellenes hangulatot, ami évekkel ezelőtt a gyárban is jelentkezett. Akkor többen mondták, hogy „az újító a társai zsebéből veszi ki a bért”. Ez a vélemény a díjak részesedési alapból való fedezése miatt alakult ki. Mint a beszámoló is bizonyította, fordítva igaz, mert a képződő bérfejlesztési lehetőségből részesül túl szerény arányban az újító. Szó volt még az újítómozgalom, a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa, - valamint az Alkotó Ifjúság pályázat kapcsolatáról is. Elismeréssel szólt a beszámoló a párt- és KISZ-bizottság rendszeres és sokoldalú segítségéről. Részletesebben foglalkozott a szakszervezet munkájával, az újítási bizottsággal való együttműködéssel, kiemelve egyre eredményesebb propaganda-, szervező és érdekvédelmi munkáját. Az eredmények mellett bőven esett szó a hibákról, a további lehetőségekről. Javult az ügyintézés, az „átfutási idő”, de még gyakran előfordulnak indokolatlanul elhúzódó ügyek is. Sokat javult a szabályozás, de a bevezetés, értékelés bizonylatolási rendszerét javítani kell. Nem alakult ki az Üvegipari Művek gyáraival a megfelelő munkakapcsolat az újítási területen. Még ennél is rosszabb a helyzet a találmányok, szabadalmak ügyében. A gyár műszaki színvonalához, dolgozói fel- készültségéhez képest kevés a vállalkozó, és a találmányok megvalósítása sok nehézségbe ütközik. Ezen a helyzeten is sürgősen változtatni kell. A vitában újítók, gazdasági, társadalmi vezetők egy- egy gondolattal, javaslattal hozzájárultak a .tanácskozás sikeréhez. Végezetül a résztvevők megválasztották az országos tanácskozásra küldöttüket, Csiszár István személyében. Pribék Sándor Energiatakarékos beruházások A mezőgazdasági nagyüzemek pályázat útján, központi alapból kaphatnak támogatást, kedvezményt energiatakarékos beruházásaik megvalósításához. A MÉM adatai szerint tavaly 260 pályázatot nyújtottak be az Állami Fejlesztési - Bankhoz, illetve az energiafelügyelethez. A pályázók összesen évi 900 millió forintos megtakarítást helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a helyi fejlesztésekhez megkapják a 30 százalékos állami támogatást, a hitelt, vagy a beruházási kölcsönt. A pályázatok közül 117-et elfogadtak. Kivitelezésük többnyire már folyamatban van. Az illetékesek 99 pályázatot felülvizsgálnak. ismételten mérlegelik. van-e létjogosultsága a fejlesztésnek. Várhatóan ezek nagy része is ..zöld utat’* kap a továbbiakban. Az új támogatást igénylő beruházások egy része azt szolgálja. hogy a szántóföldi hulladékokat fűtésre hasznosítsanak. Hangszigetelt tapéták A hazai kínálatból régóta hiányzó, hő- és hangszigeteléssel ellátott tapéták gyártását kezdik meg hamarosan a Tex- ta Ipari Szövetkezetben. Jól halad az új típusú falburkoló fejlesztése, a szövetkezet szakemberei kétféle — textil- és papíralapú — tapétával folytatnak kísérleteket. A hő- és hangszigetelő hatást habosodó fóliaréteg alkalmazásával érik el, s természetesen — akár a szövetkezet többi tapétáját —■ ezt is mosható bevonattal látják el. A textilhordozós változatot elsősorban a könnyűszerkezetes épületekhez ajánlják, ez ugyanis megrepedés nélkül vészeli át az előforduló minimális szerkezetmozgásokat. Az új típusú tapéták nem csak az átlagos, például a lakótelepi zajokat, hanem annál erősebb hanghatásokat is megszűrnek, így alkalmasak például a vendéglátóhelyek — zenés éttermek. diszkók — közelében levő lakások zajártalmának megszüntetésére is. Felragasztásuk azonban a szokásosnál is na- gyob szakértelmet, gondosságot igényel. A szövetkezet másik új terméke lesz a csempeutánzatú tapéta. amelynek papírlapját fóliával borítják. A fürdőszobák és konyhák, vizes, párás helyiségek falának burkolására alkalmas csempetapétát magyar szabadalom alapján, a szövetkezet szakemberei által kidolgozott technológiával állítják elő. Az újdonságokat az év második felében, a szövetkezet új. üzemében. Pilisvörösváron kezdik el gyártani. Négy éve találkoztam először a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat (KE- VIÉP) békéscsabai építésvezetősége II. Rákóczi Ferenc aranykoszorús szocialista brigádjának a tagjaival. Azóta a brigád létszáma 22-ről 28-ra egészült ki# amit a gépesítés fokozásával megnövekedett teljesítmény tett szükségessé. Voltak ugyan olyanok, akik közben nyugdíjba mentek, ketten pedig családi okok miatt munkahelyet változtattak. Egy embert eltanácsoltak, mert az illető italozott, és figyelmeztetés után sem hagyta abba. Nagyobb jelentőségű változás az életükben. hogy négy év alatt háromszor érdemelték ki a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Még mindig kubikosok, legalábbis ebbe a kategóriába tartoznak, bár a földet a gép ássa, markolja, emeli és rakja gépkocsira. Amint látom, egyetlen talicskájúk még van, de — mint kiderül —, az is csak azért kell, hogy mosott kavicsot hordjanak benne a süllyesztő kutakhoz szűrőrétegnek. Naponta legfeljebb tizenötször. Az igazi munkájuk az árok dúcolása és — ahogy szakszerűen mondják — vasbeton csatorna készítése PEVA rendszerű alagútzsalus technológiával. — Az utóbbit kimondva szépen hangzik — fordulok Kárnyáczki Lajoshoz, aki régi mélyépítő, és érti is a laikus számára eléggé szakmainak tűnő meghatározást. Am kiderül, hogy a brigád is most csinál ilyet először vákuumutas talajvízszint- süllyesztéssel. Itt Békéscsabán, a Lenkei utcában, ahol egy 4 méter 20 centiméter széles, valamint 3 és fél méter mély árokban 2 méternél szélesebb és 1 méter 50 centiméter magas vasbeton csatornát készítenek. Ezen a csatornán vezefik majd el a csapadékvizet a szennyvízderítő műhöz, és talán a hálózat már a VI. ötéves tervidőszakban úgy kiépül, hogy a legnagyobb eső sem okoz löbbé belvizet Békéscsabán. Dóba Lajos, a brigád vezetője 1984 óta dolgozik az építésvezetőségnél. Négy éve kijelentette: „Semmi bajunk ... eddig”, és egy kis nyomatékot adott a befejezésnek. „Meddig?" — kérdeztem, amire ő így válaszolt: „Amíg megkapjuk azt, amit elvárunk." „Mit?" — érdeklődjem tovább. „Hát .. . a rendes keresetet, az ebédet, ide- és hazaszállítást buszon. Mert mi gyulaiak, doboziak és sarkadiak vagyunk." — Ha itt van, úgy látszik, nem érte csalódás azóta sem —■ jegyzem meg. Mosolyog: — Minden rendben van — válaszol elégedetten. Borbás József nemrég került a brigádba. Előbb érdeklődött a falubelijénél, az ugyancsak Zsadányban lakó Sütő Gyulánál, hogy milyen a munka, és mennyi a kereset. — Az „igazi" kubikolást vállalta volna? — kérdezem. Derűsen válaszol: — Azért jöttem. mert megtudtam, hogy kubikolni nem kell. de olyan a kereset. mintha kubikolnánk. — Mi a tapasztalata eddig? — Itt jól érzem magam. Elhatároztam, hogy végleg maradok. Szeverényi Mátyás az építésvezetőségnek egy másik brigádjától a saját kérésére nemrég' került ide. Újjáépül Ferihegy Repülőterünk felújítása lassan a befejezéséhez közeledik. 1983. december 31. a végső határidő. Ebben a hatalmas méretű vállalkozásban öt lebonyolító vállalat és egy generáltervező, tizennégy generálvállalkozó, negyven alvállalkozó, hét külkereskedelmi vállalat és pár száz szállító vesz részt, immár öt éve. A munka látványosabb részén már túl vannak, jelenleg az utómunkálatok folynak. A nagy- beruházás főbb létesítményei: a hangár és a műszaki bázis, a Il-es számú leszállópálya, fénytechnikai és radarberendezések, irányítótorony, erőműbázis, tűzoltó- és mentőbázis. A műszaki bázis teljes befejezésének határideje 1982 júliusa. Folyamatosan érkeztek a különböző hazai és külföldi berendezések. Építészetileg a C épület már teljesen elkészült, jelenleg még a hátralevő technológiai szerelések folynak, ezeket a Ganz Műszerművek és a Villanyszerelő-ipari Vállalat végzi. Az A és C épületben laboratóriumok és irodák — A több pénz csábított ebbe a „hajtós” brigádba. Az igaz. hogy minden forintért meg kell dolgozni, de' amikor az ember megkapja a keresetét, akkor érzi, hogy nem hiába fáradozott — jelenti ki. Muntyán János a közelben tartózkodó Sütő Gyulára jutatva megjegyzi: — Az ő esete bizonyítja, hogy a cigányok is lehetnek rendes emberek. Sütő Gyula szerényen megjegyzi :-— Ha megbecsülik az embert . . . — Milyen vonatkozásban? — Először is pénzben. Én már odáig jutottam, hogy családi házat tudtam építeni. Igaz, a feleségem is dolgozik, viszont öt gyermekünk van. — Mi a véleménye a brigádtársai rólj — Nálunk csak a munka és a magatartás számít. Példa erre, hogy a brigádból hárman — Polgár József, Nagy A. Sándor és Mohácsi István — egy évre Irakba mentek dolgozni. Elég sok jelentkező volt. mégis őket tartották a legalkalmasabbaknak arra. hogy külföldön képviseljék a vállalatot. Mohácsi István pedig a sógorom. Sütő Gyula 1969 óta dolgozik, és nagy szerencsének tartja, hogy minél idősebb lesz, annál kevesebb a nehezebb fizikai munka. Nem fárad ki annyira, mint régebben. Mostanában már rendszerint végignézi a tévéműsort és az újságolvasás is hozzá tartozik az életéhez. Muntyán János feltesz egy kérdést: — Tudja miért érzem jól magam ebben a brigádban? Az új irányítóközpont a szociális helyiségek kapnak helyet. Az új hangáikét repülőgép-állóhelyes, és alkalmas lesz IL—62 típusú repülőgépek fogadására is. Az új leszállópálya a legkorszerűbb igényeket is kielégíti majd. A pálya két oldalára ILS leszállító berendezéseket. markereket (távolságjelzőket) és repülésmote_ ? — Mert itt senki sem vár arra, hogy a másik szakadjon meg a munkában. Mindenki iparkodik a legjobb tudása szerint, mert teljesítmény alapján kapunk pénzt. — És ha többet fizetnének? — Akkor csökkenne a forint értéke. Nem az a fon-' tos, hogy mennyi a pénz, hanem az, hogy mit kap érte az ember. Bánfi Béla művezető mosolyogva jegyzi meg: — Eszes emberek a II. Rákóczi Ferenc brigád tagjai. Nemcsak pénzügyi dolgokban, hanem a munkájuk megszervezésében is. Előre gondolkoznak. Most például egy csapat dúcol. egy betonoz, egy pedig zsaluz. A csapatok tagjai az évek során specializálódtak, a legjobban ismerik a fogásokat, és garanciát vállalnak azért, amit elkészítenek. — Akkor bizonyára nem sok a művezető gondja. . — Való igaz. Több időm marad a munka szervezésére. Azt is érdemes tudni még a brigádból, hogy tagjai közül hatan könnyűgép-kezelői, hárman darukötözői vizsgát tettek. Javarészt kiérdemelték a „Kiváló Dolgozó”, ketten pedig a „Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója" kitüntető jelvényt. Munkájuk nem látványos, mert amit elkészítenek, azt be is temetik. Akkor dolgoznak igazán jól, ha az elvonulás után nyoma sem marad annak, hogy ott voltak. De vízelvezető csatorna nélkül nem is lenne igazi város Békéscsaba. Ráadásul igen sokat tesznek a városért társadalmi munkában is. amiért külön elismerés illeti meg őket. Pásztor Béla Fotó: Veress Erzsi ot'ológiai berendezéseket létesítenek. A repülőtér meteorológiai radarja már .elkészült, ami nagyban megkönnyíti az ott dolgozók munkáját. Az új főpálya üzembe helyezésének feltétele a fény- technikai és repülésbiztonsági berendezéseken túl az irányítótorony, a tűzoltó- és mentőbázis működése. Az új irányítótorony mind a két pálya üzemeltetése esetén kiszolgálja a teljes forgalmat. A toronyba a repülésirányító szolgálat és a repülésmeteorológiai költözik. A tetejére az úgynevezett „guruló- radar" kerül, amely a földön guruló gépek irányítását és koordinálását szolgálja majd. A fontosabb építmények létesítése mellett a repülőtér megújulásához sok kapcsolódó tevékenység is szükséges. Ilyen például a hangtompítók beszerelése — amelyek egy részét svájci cég végzi —, továbbá a szennyvíz-levezető csatorna építése — ez már elkészült, a repülőtértől egészen Dél-Pestig, tehát lakossági igényeket is kielégít. Az új repülőtér építésénél nagy gondot fordítanak a környezetvédelmi szabályok betartására is. Ezért zajártalommérő berendezéseket is felszerelnek. Folyik a forgalmi épület bővítése és rekonstrukciója is, mégpedig három ütemben. Ennek során új pultrendszert kapott a Volán, a Főtaxi és az IBUSZ. Az F szárny földszintje is elkészült már, ott a külképviseleti irodák vannak. A második ütemben az érkezőrészt alakították ki. Az érkezőcsarnokban három utaskijárat létesült, két zöld és egy piros, fotocellás ajtókkal ellátva. A harmadik ütemben a kilépőterületet bővítik, illetve alakítják ki. Az úgynevezett tranzitboxos rendszer lehetővé teszi majd. hogy az utasokat az induló járatok szerint csoportosítják. összesen hét box lesz, ebből egy a tranzitutasok belépőterülete. A vámvizsgálat segítésére szolgáló berendezések száma négyre gyarapodik. n lesznek, a R épületben pedig \*rC Készül a második leszállópálya Budapesti tudásftónk jelenti: Kubikosok, mai értelemben Több ajtózárat gyártanak Megkezdték a próbaüzemelést az Elzett Soproni Zárgyárának korszerűsített íestödéjé- ben.. Automata elektrosztatikus szórópisztolyt állítottak munkába. amely levegőnyomással permetezi a festéket az ajtózárak felületére. Az ilyen zárak iránt fokozódik a vásárlók érdeklődése. ugyanis a bevonat megvédi a terméket a korróziótól, s nem utolsó sorban tetszetősebb a nagyobb * élettartamú zár. A korszerűsítés eredményeként az idén a tavalyinál jóval több. csaknem egymillió pirosra. kékre festett zár készül a gyárban. Ennek egy része a hazai kereskedelembe kerül, de jut belőle exportra, is.
