Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-30 / 75. szám

NÉPÚJSÁG 1982. március 30., kedd Nyolctonnások klubja Interjú dr. Tóth Jánossal, az IKR ügyvezető igazgatójával Tessék választani — tessék vállalkozni! Új formák, új lehetőségek a gazdálkodásban Az IKR taggazdaságaiban rekordév volt a tavalyi, a kukorica termésátlagai te­kintetében. Ez tette lehető­vé, hogy a közös vállalat megalakítsa a nyolctonnások klubját. Ebből az alkalom­ból kerestük fel dr. Tóth Jánost, az IKR (Ipari Kuko­ricatermelési Rendszer) ügy­vezető igazgatóját. — Miért és mikor hoz­ták létre a nyolctonnások klubját? — Népgazdaságunk hato­dik ötéves tervében a mező- gazdaság egyik legfontosabb feladata a gabonatermelés fejlesztése. A tervidőszak végén évi 15,5 millió tonna gabonát — ebből 7,8 millió tonna kukoricát — kell ter­melni. Közös vállalatunk taggazdaságai ekkor hektá­ronként átlag 7,3 tonna ku­koricát szeretnének betaka­rítani. A nyolctonnások klubját azért alakítottuk fneg, hogy taggazdaságaink törekvéseit népszerűsítsük, termelési tapasztalataikat pe­dig felhasználhassuk tech­nológiánk fejlesztéséhez. — Hogyan hat a klub a 8 tonnánál kcvsebbet ter­melő taggazdaságok mun­kájára? — A nyolctonnások ta­pasztalatait azonnal eljutat­juk minden taggazdaságba, ahol azok a helyi ökológiai viszonyoknak megfelelően adaptálhatók. Lényegesnek tartjuk a példamutatást. Ha megnézzük a térképet. a hektárankénti nyolc tonna kukoricát betakarító gazda­ságok az ország különböző tájain, és más-más talaj­adottságok mellett csupán azt a fajtát, és azt a techno­lógiát hasznosították föld­jeiken, amely a legjobb ter­més eléréséhez szükséges. Ezzel szomszédaiknak is bizonyították, hogy a termés- mennyiség növelésére számos lehetőség adott, csak meg kell találni a megfelelőt.' így nyújtanak a klub ,,tagjai” gyakorlati, kézzel fogható példát a kívülálló gazdasá­goknak. E kollektívák bár­Erdősítés Sopron környékén Megkezdték a tavaszi erdő­sítést Sopron környékén, ahol az elmúlt években mintegy ötszáz hektár mezőgazdasági termelésre alkalmatlan terü­letet fogtak erdőművelésbe. A várost északnyugatról ha­tároló hegyvidéken és a ke­leti oldalon hozzácsatlakozó síkságon mintegy hetven- hektárnyi új erdőt telepíte­nek a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság dolgozói. A magaslatok meszes talajaira elsősorban saját nevelésű fe­ketefenyőt ültetnek, mert ez a fajta jól bírja a szárazsá­got és a meszes földet, a sík vidéken pedig az ott honos tölgyeseket gyarapítják. A pécsi erdőgazdaságtól bükk- csemetéket is kaptak, ame-. lyeket a hegyvidéken teszik földbe. Hasznosítják a fahulladékot Az Április 4. Gépipari Művek új fejlesztése nyomán hasznosítani tudják azt a fa­hulladékot, amelyet eddig a bútoripari vállalatoknál, er­dőgazdasági és faipari üze­mekben jobb megoldás híján elégettek. Az Erdészeti és Faipari Tervező Intézetben korábban kidolgozott hulla­dékégetőből olyan berende­zést alakítottak ki, amely nem engedi teljes egészében szabadon eltávozni a keletke­ző füstgázt, hanem annalj hőjét hasznosítja. Az új be­rendezéshez csatlakoztatott csővezetékek hálózatával ily- módon épületek, műhelyek fűthetők ott, ahol korábban gondot okozott a hulladékha­lom tárolása. mikor szívesen bemutatják a rendszert, a módszert. a technológiát, vagyis azt, hogy mit tesznek a nyolctonnás termés eléréséért. Általános tapasztalat, hogy a fegyel­mezett-technológia, az idő­ben végzett munka eredmé­nye: a jobb termés. Mi gyengébb termőhelyi adott­ságok mellett alkalmazható technológiákat kínálunk fel. Azt akarjuk tudatosítani, hogy az öt tonna alatti át­lagtermés már nem gazda­ságos, s ha ez semmiképpen nem növelhető, akkor ezeket a táblákat egy időre ki kell kapcsolni a kukoricatermesz­tésből, s más célra kell hasznosítani. — Általános módszerek születnek-e a klubban? — Ezek eddig is kialakul­tak a rendszeren belül, hi­szen a közös vállalat, célja, hogy a legjobb módszereket és tapasztalatokat a lehető leggyorsabban használhatóvá tegye, adaptálja. Mégpedig úgy, hogy ezeket adott he­lyen egyenként kell értékel­ni és hasznosítani, mert aho­gyan nem egyforma a föld, a termőhelyi adottság, úgy nem lehet egyforma sem a fajta, sem a technológia, sem a vegyszerezés, sem sok más. A termésátlag növelése min­den gazdaságtól saját „re­ceptet” követel, amelyben minden benne van, többek között mások tapasztalata is. (Tudósítónktól) Ebben az évben 35 millió forint áll rendelkezésére a szarvasi Városi Tanácsnak fejlesztési elképzelései meg­valósításához. Az idei fel­adatokat is alapvetően a VI. ötéves terv célkitűzései határozzák meg. Amíg 1981- ben elsősorban a terület-elő­készítés és a kiviteli tervek elkészítése jellemezte a be­ruházási tevékenységet, az idén már a VI. ötéves tervi beruházások megvalósítása jellemzi. Rövidesen indítják a Hu­nyadi utcában a 28 állami célcsoportos lakás építését. Itt a kiviteli tervek már ren­delkezésre állnak, a terep- rendezés egy-két hónapon belül befejeződik. A Béke­közi lakótelepen 65 OTP-s lakás építése folyik, s befe­jeződött további 65 lakás — részben OTP, részben állami — terület-előkészítése. Ehhez a kiviteli terveket április — Milyen programja van a klubnak? — Rendszeresen összeül­nek majd a szakemberek, a vezetők, és az egyes rész­munkák felelősei, például a traktorosok. Ezeket az ülése­ket ott tartják, ahol legtöbb a látnivaló. A harminc ta­got számláló klub nem csu­pán saját gazdaságainak, ha­nem másoknak is szervez be­mutatókat. Kívánságra kí­sérleteket végeznek; vállal­koznak új módszerek beve­zetésére is, s ehhez minden módon segítséget nyújt az IKR. Például azzal, hogy a világ szakirodaimából ösz- szegyűlt véleményeket, cik­keket, írásokat, a MÉM Tá­jékoztatási Központjából rendelt világirodalmi szak­szemiéből megjelent kutatási tapasztalatokat megküldjük valamennyi taggazdaságnak, mégpedig a megjelenéstől számított három hónapon belül. A klub munkáját egyébként az egyes ülések között a két évre megválasz­tott elnök és titkár végzi. Klubunk elnöke Radics Mi­hály, a székesfehérvári Kos­suth Mgtsz elnöke, titkára dr. Papp Tibor, a Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombi­nát vezérigazgató-helyette­se. Az IKR-en belül dr. Bo­dor Pál termelési igazgató- helyettes az összekötő. 30-ig készíti el a Szegedi Tervező Vállalat, a munkák indítását szintén erre ak év­re tervezik. A Béke-közi la­kótelepen a közművesítés is megkezdődött. Nem tanácsi beruházás a Szabadság utcában folya­matban levő lakásépítés, ahol a földszinten kereske­delmi és szolgáltató létesít­mények valósulnak meg. A lakásépítő szövetkezet a Pe­tőfi u. 4—6. szám alatt 30 lakás felépítését tervezi eb­ben az évben. Az elmúlt esz­tendőben megkezdődött a vá­ros VI. ötéves tervi legna­gyobb beruházásának, a 12 tantermes általános iskolá­nak a kivitelezése. A város jobb vízellátásának biztosí­tására ebben az évben sze­retnék megkezdeni a III. sz. vízműtelep kiépítését. Áthúzódó beruházás az MHSZ új kiképzőbázisának építése, átadása ez év au­gusztusára várható. Szintén az elmúlt évben kezdték Szeggyári rekonstrukció Salgótarjánban Alig száradt meg a tinta a Magyar Nemzeti Bank hi­telokmányán, máris „teljes gőzzel” megkezdődött a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek kétszázmillió forintos szeg­gyári rekonstrukciója: beér­keztek az első szovjet szeg­verő automaták, megkezdték és még az idén befejezik az új szegtisztító- és szegcsoma­goló üzem kialakítását. A teljes rekonstrukció 1984-ben zárul, úgy, hogy közben a termelés egy perc­re sem szünetel; a hatodik ötéves terv végére az ország egyetlen szeggyárában a je­lenlegi huszonegyezer tonná­val .szemben körülbelül hu­szonháromezer tonna szeget készítenek. A vállalat új ter­mékekkel is jelentkezik, pél­dául a hidraulikus szögverő gépekhez szükséges szeghe­vederekkel és tárakkal. A salgótarjáni szeggyár re­konstrukcióját ösztönzi és sürgeti a korántsem teljes hazai ellátás, az ebből eredő importkényszer. A felújítás során felszerelt modern cseh­szlovák, dán, NSZK-beli és szovjet gépek termelékenyek és rajtuk kiváló minőségű termék készíthető. Üzembe­állításukkal a munkakörül­mények is gyökeresen meg­javulnak, amit sürgettek már a SZOT illetékesei. Az új berendezések szinte zajtala­nul működnek. meg az új gyepmesteri telep kivitelezését, ami az idén tovább folytatódik. Előkészí­tés alatt áll az új gyógyszer- tár és OFOTÉRT-üzlet be­ruházása. Legjelentősebb fel­újítási munka pedig ebben az évben az 1. számú általá­nos iskolában folyik, ami 1983-ra is áthúzódik. Változatlanul nagyok a gondok az építőipari kapaci­tást illetően. Az aggasztó helyzet javítására négy épí­tőipari szervezet részvételé­vel — vas-, fémipari szövet­kezet, állami tangazdaság, szarvasi Dózsa Tsz, költség- vetési üzem — megalakult a Városi Építőipari Gazdasági Társaság. Bár a városban rendelkezésre álló építőipari kapacitás ezzel nem növeke­dett, de céljuk a meglevő szervezetek munkájának öáz- szehangolása, hatékonyabbá tétele, a párhuzamosság el­kerülése. 1. Leányvállalat 2. Kisvállalat & Kisszövetkezet 4. Gazdasági munkaközösség 5. Vállalati gazdasági munka- közösség 6. Szerződéses üzemeltetés 7. Ipari és szolgál­tató szövetkezeti szakcsoport 8. Átalányelszámolá­sos rendszer ,9. Költségtérítéses rendszer 10. Egységek bérlete 11. Fejlődő magánkisipar A tipikus kis-, árutermelő vállalkozás jellegét, a szö­vetkezeti mozgalom hagyo­mányait, megújulására való képességet megőrzendő, hoz­ta létre a jogi szabályozás az 1981. évi 11. számú törvény- erejű rendelettel a 25 1981. (X. 5.) Mt. számú rendelettel a kisszövetkezeti formát. A kisszövetkezet — magán- személyek .kezdeményezésé­vel, illetve kiválásával létre­jövő — legalább 15, legfel­jebb 100 taggal működő jogi személy. Az alapító tagok­nak az alapítást közgyűlésen kell elhatározniuk. Biztosí­taniuk kell a kisszövetkezet induló vagyonát, melynek elegendőnek kell lenni az alapszabályban meghatáro­zott tevékenység megkezdé­séhez, és az első évi tevé­kenység folyamatos kibonta­koztatásához, de a vagyoni hozzájárulásnak legalább el kell érnie a kéthavi szemé­lyi alapmunkadíj mértékét. Az induló vagyon mértéké­nek jogszabályok által meg­határozott elégséges voltát az állami törvényességi fel­ügyeletet gyakorló illetékes tanács bírálja el az alapsza­bály jóváhagyása keretében. Vagyoni eszköznek a szövet­kezet tulajdonába adása ese­tén a tagnak térítés jár. A kisszövetkezetek tagsági kölcsönt vehetnek fel tagja­iktól, eszközeiket bérben használhatják. Mindez két­ségtelenül új vonás, minded­dig a személyi megtakarítá­sok hasznosítása kizárólag fogyasztással volt lehetséges, most lehetőség nyílik befek­tetésére az ipari termelési folyamatba, mint azt a me­zőgazdaságban — igaz, a kis- árutermelésben — is teszik. A mezőgazdasági szövetkeze­tek ipari melléküzemágai — valós igényeket kielégítve, sokszor saját kényszerűsé­gükből tőkét kovácsolva — más szempontból versenytár­sai a kisvállalkozásoknak. Személyes közreműködés szerint a tagot díjazás illeti meg. Vagyoni hozzájárulás alapján személyi jövedelmet akkor kap a tag. ha ez a személyes közreműködés — a neki fel nem róható okot ki­véve — fennáll. Tehát a munkavégzés kötelező. Megszűnt az árkiegészítés és a nyereség — ezért határozott úgy az okányi Haladás Tsz. hogy felhagynak a tésztagyártással. Mindez 1980-ban történt. Rövi­desen találtak új. jövedelmező munkát a kis üzem asszonyai­nak. A negyedik negyedévben varrodát nyitottak, s a Békés­csabai Kötöttárugyárral írtak alá szerződést. Azóta a szorgos kezű asszo­nyok a megyeszékhelyről Okányba szállított, kiszabott idomokat varrják kész termék­ké. Főként gyermekruhákat, bé- bitipegöket gyártanak. Tegyük hozzá: kölcsönös elégedettség jellemzi a kapcsolatot. Ezt bizo­nyítja. hogy megtalálták a mód­ját, egy újabb varróterem fel­építésének — ezzel pedig lehe- tősége lesz a szövetkezetnek, A kisszövetkezet tagja veszteséges vagy rendelkezé­si alaphiányos gazdálkodás esetén csak a munkabérek legkisebb összegéről szóló 25 1980. (XII. 18.) MüM szá­mú rendeletben meghatáro­zott összegre jogosult. Elő­fordulhat, hogy az e fölött felvett személyi jövedelem epv részét vissza kell fizetni. A kisszövetkezetekre az egyszerűbb adminisztratív előírások — 813 1981. PM XII. sz. számviteli közle­mény — ugyanúgy vonatkoz­nak, mint a kisvállalatokra. A kisszövetkezeteknél és a fogyasztási szolgáltató kis­vállalatoknál az 50 1981. (X. 27.) Mt. számú rendelet alapján a bruttó jövedelem­érdekeltség érvényesül. A jövedelemadó mértéke a 43 1981. (X. 27.) PM számú rendeletben meghatározottak szerint a bruttó jövedelem 28 százaléka. Kivétel ez alól a kijelölt fogyasztási szolgál­tató kisvállalat és kisszövet­kezet, ahol annak mértéke 20 százalék. Mivel a kisszövet­kezet az adót a bérköltséggel növelt eredményösszege után fizeti, külön bérszabályozási rendszer nem működik. A bruttó jövedelemadózás utáni összegét a rendelkezési alapba helyezik. A rendelke­zési alap fejlesztésre, tarta­lékalap-képzésre és a szemé­lyi jövedelmek kiegészítésé­re — a bevitt vagyon ará­nyában is — fordítható. Ha a kisszövetkezet vesz­teségét saját erőből vagy hi­telből nem szünteti meg, szanálásnak helye nincs, az állami törvényességi felügye­letet gyakorló tanács a szö­vetkezetét feloszlatja. A tanácsi szervek bejelen­tés alapján kötelesek a tör­vényességi vizsgálatot elvé­gezni, hivatalból tehát nem. Más vonatkozásban az ága­zati-szakmai felügyelet, az érdekképviselet megegyezik a többi szövetkezetével. Gyakorlatban ezen új for­ma kialakulása elsősorban az ipari és szolgáltatási terüle­ten várható, de nem kizárt létrejöttük a kereskedelem­ben, vendéglátóiparban és az idegenforgalomban, sőt, a gazdaságszervezésben sem. Becslések alapján néhány év alatt 100—150 kisvállalat, kisszövetkezet alakulása vár­ható országosan, amelyből csak mintegy 50 egység az új alapítás. A megye szövetkezetei kö­zül kisszövetkezeti kategóriá­ba mindössze egy tartozik, de az is változatlan formá­ban kíván továbbra is mű­ködni." A jelenleg ismert el­képzelések szerint egy szö­vetkezetnél jött szóba kis­szövetkezet alapítása kivá­lással. Kisszövetkezetek ala­kulására szétválással azon­ban ennél több lehetőség — talán szükségesség — is van a profilidegen vagy a terü­letileg és részben gazdasági­lag is elkülönülő részlegek figyelembevételével, • különö­sen a szolgáltatások terén. Jelenleg az ipari és szol­gáltató szövetkezeti szakcso­portok iránt van érdeklődés, melyekre sorozatunk hetedik részében fogunk visszatérni. Ugrai P. András hogy még több bébiholmit ké- szítsen. _ A közös gazdaság KISZ-fia- t aljai társadalmi munkában el­bontották a régi kovácsmühelyt, ezzel helyet teremtettek az új munkacsarnoknak. Ez utóbbi építéséből a szocialista brigá­dok vállaltak részt, az alapo­zásban segítenek. Ha elkészül a világos, kellemes fekvésű épü­let, a korábbi 55 asszony és lány helyett hetvenöt—nyolcvan talál biztos kereseti lehetőséget. Mint ‘tsz-tagok, ezentúl a háztáji is megilleti őket. Kevesebben kényszerülnek arra, hogy más­hol, hosszú utazás után állja­nak munkába. Nemcsak hasz­nos gazdasági kezdeményezés az új varroda, hanem javít az érintett családok életkörülmé­nyein, közérzetén is. m. sz. zs. Medgyesi Lászlóné A régi Óbuda hangulatát idéző házak, utcasorok újjászületnek a Fő tér környékén. A Zichy- kastély tőszomszédságában, a Laktanya és a Lajos utcában több helyreállított, régi ház­ban múzeum, borozó és étterem kap helyet. Ide költözik majd a híres Sipos-halászkert is. A képen: helyreállított házak a Tavasz utcában és a Fő téren (MTI-fotó: Weber Lajos felvétele — KS) Városi Építőipari Gazdasági Társaság Szarvason Tészta helyett tipegőt

Next

/
Thumbnails
Contents