Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-04 / 53. szám
1982. március 4- csütörtök Új piacon a békésszentandrási szőnyegszövő Jól sikerült a múlt éve a Békésszentandrási Szőnyeg- szövő Háziipari Szövetkezetnek. Az 58 millió forintos árbevétel 8 százalékkal haladta meg a bázisidőszakot, a nyereségtervet 28 százalékkal teljesítették túl. Sikerült a bérszínvonalat hét százalékkal ' növelni, ezzel együtt nőtt a hatékonyság is. Az export 6,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezek a jó eredmények jórészt a szövetkezet új tevékenységének, a nagyipari kooperációnak köszönhetők. A TEMAFORG-gal és a Lenfonó- és Szövőipari Vállalattal állnak szoros kapcsolatban, és gépi szövést folytatnak. Ez az új profil új rendszerű termelésirányítást tett szükségessé, és változtattak a munkaszervezésen is. Természetesen a hagyományos tevékenység a szövött és a csomózott szőnyegek készítése sem szűnt meg. A szövetkezet szép sikerrel mutatkozott be a frankfurti szőnyegvásáron, ezen jelentős tételeket adtak el amerikai exportra. Az USA-ban a csomózott szőnyegek után most inkább a szövöttek a kelendőek, a szövetkezet elsősorban torontáli szőnyegeket szállít a tengerentúlra. Ez a jelentős üzlet egymagában 12 százalékkal növeli a szövetkezet tőkés exportját. Tovább folytatják az ipari kooperációt, ennek eredménye lett, hogy a második negyedévben megindul a munka az új szövődében. A csarnokba hetvenhat automata szövőgép kerül, melyei ken nehézárut gyártanak a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál. A termelés nagyságára jellemző, hogy ebben az évben már 90 millió forintos árbevételt terveznek. Az új szövődé üzemeltetéséhez a szakembereket részben már felvették, és a jövendő gépkezelők tanfolyamokat végeznek, hogy az indulás idejére elsajátítsák a tudnivalókat. L. L. Nyolcvannyolc színes oldal — gyümölcsökről Gyakorló szakemberek, kiskerttulajdonosok és leckéjüket tanuló diákok tudják, mennyire nehéz egymástól megkülönböztetni, megjegyezni az egyes gyümölcsfajtákat. Annál is inkább, mert a megszokott fajtákat gyorsan újak váltják fel, egészítik ki. Gyakran egész apró külső jelek után lehet csak dönteni, hogy melyik gyümölcsnek mi a hivatalosan • elfogadott neve. Három éve, 1979-ben már megjelentetett a Mezőgazda- sági Könyvkiadó Vállalat egy Gyümölcsfajtáink című könyvet, hogy megkönnyítse az eligazodást a fajtasorokban. Az idei mezőgazdasági könyvhónapra újabb kézikönyvet adott ki, 88 színes oldal a gyümölcsfajtákról címmel. Mint a cím is jelzi, 88 ábra található benne, az almagyümölcsűekről és bogyósokról. Dr. Bodor János színes felvételei az élethűség érzetét keltik az olvasóban, aki a képaláírásokból is hasznos ismeretekre tehet szert. m. sz. zs. Földgázvezetékek védelme A földgázt a forrástól a felhasználóig ma a kontinenseken csaknem kizárólag csőtávvezetékeken juttatják el. A lelőhelyeken a kutakból feltört gázt — megfelelő előkészítés után — nyomják a vezetékbe. A „szállítópálya” tehát körülveszi a szállítandó közeget. A földgázvezetékek is, mint a csővezetékek általában, a földfelszín alatt vannak, ott ahol a nagy értékű acéltömeget fokozottan veszélyezteti a korrózió. Nagyon fontos tevékenység tehát a csövek korrózióvédelme. Felületüket gondosan betekerik műanyag fóliával. Ez azonban önmagában nem elegendő: a védőréteg megsérült, s a sérült helyeken a korrózió előbb-utóbb kikezdi a csöveket. A sérülés lehetőségére gondolva villamossággal is védik a csővezetéket. A vezeték mellett helyenként grafit- vagy fémelektródokat helyeznek a földbe. A vezetékeket és az elektródokat egyenáramú áramforráson keresztül ösz- szekapcsolják. Az így kiépített hálózatban a talajon keresztül, az elektródoktól a csővezetékek felé gyenge áram folyik. Ez az áram megakadályozza a cső korrózióját. A működő távvezetékben nagyon nagy mennyiségű földgáz van. Ha a vezeték valahol megsérülne, megrepedne, a nagy nyomású gázból rövid idő alatt is hatalmas mennyiség áramolhatna a szabadba. Ez az anyagi káron kívül hatalmas rombolásra vezethetne. E veszély csökkentésére úgynevezett szakaszoló szelvényállomásokat is építenek a tereptől függően 10—20 kilométerenként. Az ezeken az állomásokon elhelyezett berendezéseknek, műszereknek az a feladatuk, hogy csőrepedés esetén a vezetéknek azt a szakaszát, amelyikben a hiba történt, automatikusan lezárják. A Szovjetunió legújabb földgáz-távvezetéke az észak-oszét- földi Mozdokot az azerbajdzsánt Kazimagomed városával köti össze. A 675 km-es vezeték első szakaszát 1982-ben helyezik üzembe, és a tervek szerint évi 13 milliárd köbméter földgázt szállít majd. Jól látható a csővezeték fektetés előtti műanyag szigetelése (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Kinyílt a legritkább magyar vadvirág A Dráva síkjából kiemelkedő Szársomlyó pusztafüves lejtőin teljes pompában virít hazánk legritkább vadvirága, a magyar kikerics. Ez a növény az egész Kárpát-medencében egyedül a Nagyharsány felett magasló hegycsúcson díszük. A hozzánk legközelebbi lelőhelye, az Adriai-tenger partvidéke. A mészkősziklák rejtekében már a télen is feltűnt egy- egy példánya a halványlila virágú, törékény növénynek, most pedig — az enyhe idő beköszöntővel — -tömegesen jelent meg a kikerics. Becslések szerint körülbelül félmillió tő bont virágot ezekben a napokban, hetekben: akár tízszer is egymásután. Nevezetes növényünket éppen .száztizenöt évvel ezelőtt — 1867-ben — fedezte fel Janka Viktor botanikus. Magyarországon elsőként a szársomlyói kikericset nyilvánították védetté, mégpedig 1941-ben, és három évvel később már a termőterülete is védettséget kapott. Ma a legszigorúbban óvott növényeink közé tartozik, . leszedése vagy pusztítása nem egyszerűen szabálysértés, hanem természetvédelmi bűntettnek számít. Növényvédelmi előrejelzés Az időjárás enyhülésével egyre sürgetőbb a tavaszi vetésekre való felkészülés. Ennek a munkának nemcsak a mezőgazdasági üzemekben, hanem a kiskertekben is évente visszatérő, fontos eleme a talajlakó kártevők elleni védekezés, mivel a növényeket már igen korai állapotukban, a csírázás kezdetétől fogva megtámadhatják. Ellenük csak kémiai talajfcrtötlenítéssel lehet eredményesen védekezni, amely bár a legköltségesebb növényvédelmi munkák közé tartozik, elvégzése mégis elengedhetetlen. A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának megfigyelései szerint a tavalyi év nem kedvezett a talajlakó kártevők elszaporodásának, így egyéves drót- férgeket, illetve pajorokat csak kis számban lehet majd találni. A talajlakó kártevők azonban több éves fejlődé- sűek, ezért a megelőző esztendőkből származó példányok kártételére is fel kell készülni. A legújabb vizsgálatok szerint elsősorban a drótférgek hamar, már a rendszeres hajnali fagyok meg- ritkulását követően elhagyják a télen védelmet nyújtó mélyebb rétegeket, s a talaj felső rétegeiben várják a friss vetést. Ezért a talajfertőtlenítés elkezdése már most célszerű. Érdemes e újítani? Változó szelek a Szellőző Müveknél Háromnegyed évvel ezelőtt a Békés megyei Népújság július 11-i számában „Érdemes-e újítani?” cim- mel cikk jelent meg azokról a visszásságokról, amelyek az újítómozgalmat jellemezték á Szellőző Műveknél, pontosabban annak sarkadi gyáregységében. Bemutattuk, többek között Szenczi Géza többszörös újítót, aki 1979-ben „azzal állt elő, hogy a tetőszellőzőket ne négy lábbal, hanem hárommal rögzítsék. Ezzel nemcsak stabilabbá válik a felfüggesztés, hanem jelentős anyag- és munkaidő-mennyiséget • is megtakarítanának” — írtuk akkor, de itt és most ne részletezzük még egyszer az újító kálváriáját. Elégedjünk meg annyival, hogy a cikk megjelenése után augusztus elején Sarkadra látogatott Kóródi Imre, a vállalati központ fejlesztési főmérnöke a riportban foglaltak tisztázására. n Szenczi-ügy vége Ezen a találkozón sikerült is az érdekeltek véleményét egymáshoz közelíteni^, miután igazolódott, hogy a cikk mondanivalója — két kisebb jelentőségű időpont megjelölését kivéve — állja az igazság próbáját. A főmérnök elismerte, hogy már régen pontot lehetett volna tenni a Szenczi-ügy végére kétféle megfontolásból is. Egyszer azért, mert az ötlet valóban hozhatott volna valamit megtakarításban -a konyhára. Bár ez a dolog nem volt ilyen egyszerű már a kezdet kezdetén sem, miután az újítás szabadalmat érintett, így megvalósítása — kezdve a vevő beleegyezésétől a változtatás engedélyeztetésének bonyolult csatornáin át, egészen a végkifejletig — legkevesebb egy évbe tellett volna. És itt jön a másik megfontolásra késztető tényező: időközben kiderült, hogy a szóban forgó termék „kifutóvá” vált, azaz, legkésőbb 1982 közepéig befejezik a gyártását. Mondhatnánk ezután, hogy sok hűhó semmiért, de nem mondhatjuk, mert egy év alatt is jelentős megtakarítást eredményezett volna ez az újítás, és nem mehetünk el szó nélkül az eset fölött azért sem, mert a vállalati főmérnök az augusztusi sarkadi találkozón a felek szóban megállapodtak. hogy Szenczi Géza ügyét két héten belül nyugvópontra viszik. Nos, nem vitték, kapott viszont az újító 2 ezer forint újítási dijat már menet közben, illetve kiutaltak neki most még másik ezret. A sarkadi gyáregység főmérnökét pedig ez év február 11-i dátummal (!) felhatalmazták az ügy végleges lezárására ’ azzal a végzéssel, hogy miN fényorgonától a sakkautomatáig Gyors piacfelmérés, fejlesztői összefogás, a gyártási technológia átállítása — és máris indulhat a sorozat- gyártás. Ily módon kezdték meg az Egyesült Izzóban a mini fényorgonák előállítását, s a gyár az elmúlt néhány hónapban már nyolcezer készüléket piacra dobott. Idei tervükben további 20 ezer fényorgona gyártása szerepel. ' A Tungsram márkájú fényorgonák — amelyek a zenei élményt látvánnyá alakítják — az Izzó kaposvári gyárában készülnek, egyidejűleg többféle változatban, köztük háromcsatornás, hangvezérelt diszkótornyok, a valamivel bonyolultabb fényhatásokra is képes disz- kósettek, s a kettő variációjából tervezett diszkóplus berendezések. A fényorgonák működésének lényege: a hangfrekvenciáknak megfelelően lüktetve világítanak a piros, kék vagy sárga lámpák. Téglás'Géza és Rusz Zoltán a bejáratókocsi készítői, újításuk elbírálására az előírt határidőnél jóval kevesebbet vártak. Ez a készülék érintés- és motorvédelmi szempontból vizsgálja a bejáratás alatt levő ventillátorokat Fotó: Veress Erzsi A hasonló, Nyugat-Euró- g pában évek óta kelendő, mi- j! ni fényorgona konstrukcióját j az izzós szakemberek úgy j alakították át, hogy a beépí- | tett elektronikai vezérlést | három frekvenciára bontot- ' ták. Így a torony három j lámpája nem ütemre, ha- e nem a mély, közép- és ma- í gas hangokra működik. Zenére, más hangra, tapsra j egyaránt reagál beépített ! mikrofonja. A tervek szerint I hangvezérelt autómodelleket | és sakkautomatákat is gyártanak majd. Az Izzó a múlt év tava- j szán mutatta be új készülé- I két a BNV-n, amely a nézők körében óriási sikert aratott, j Megrendelés azonban hóna- | pokig nem érkezett a gyár- í hoz. Tavaly ősszel bemutat- j ták a fényorgonákat a legna- I gyobb áruházak, kereskedelmi vállalatok — a Skála, a ( Centrum és a KERAVILL — képviselőinek is. Ezután a i megrendelés sem váratott sokáig magára. ként azt előre is jelezték: a gyártmány most már kifut, az újítás nem hasznosítható. Mégis derülátók Szabó István, a sarkadi gyár főmérnöke mindezek ellenére derűlátó: — Ügy érzem, a kedvező változások szele fölíámadt a vállalatnál. Amit mi korábban még az újítások elbírálásának indokolatlan elhúzódásánál is jobban nehezményeztünk, az a legjobb úton halad ma már a megoldás felé. Arról van szó tudniillik, hogy most január elsejétől nem kell már Budapestre szaladgálnunk az ötletekkel. Megalakult nálunk is a szerkesztési csoport, ezzel megteremtődött az újítások' minősítésének, következésképp elbírálásának is az előfeltétele. Az eltelt rövid időszak is bizonyítja egyébként, hogy ez valóban jelentős változás. A szerkesztési csoport vezetője, Molnár László, aki egyben a gyáregység újítási felelőse is, olyan meggyőző példákat tud felhozni, amilyen Szabó Gábor újításának története: ez év február 4- én adta be ötletét elbírálásra, hat nap múlva pedig már kezében volt a döntést leíró határozat. Tegyük hozzá, az idei három újításból kettőnek itt helyben határoztak a sorsáról, csak a harmadik került a vállalati központba. — A szabadalmat érintő újításokat továbbra is Budapesten bírálják el. ami teljesen természetes — mondja Valach Endre gyáregységigazgató, hozzátéve a következőket: — Az első cikk alkalmával már mondtam, hogy az újítómozgalom fellendítése nem csupán a vállalati központ hozzáállásától függ. Gyáregységünk is sokat tehet a helyi lehetőségek jobb kiaknázásáért. Ebbe sok minden belefér. Az újítási hónapok és ötletnapok rendszeres megszervezése éppúgy. mint az, hogy a szocialista brigádok munkájának értékelésénél egyik fő szempontnak vesszük az újítómozgalomban való részvételt. Itt van a tmk-s Május 1. brigádunk, amelytől tavaly öt ötlet érkezett be, s abból négyet el is fogadtunk. Az ilyen gárdának nagyobb megbecsülést kell élveznie az átlagnál. Nem beszélve azután arról, hogy van mit tennünk a kezdeményezések kiszélesítéséért is, hiszen eddig jobbára azok közül a mérnökök és technikusok közül kerültek/ki az újítók, akiknek tulajdonképpen feladatuk is a gyártás folyamatos korszerűsítése. Ebben is tapasztalható ma már kedvező változás nálunk: mind többen jelentkeznek a közvetlen munkafolyamatban dolgozók közül is újításokkal. flmi még megmaradt A gyáregységi szb-titkár, Berényi József is elismeri a javulást, arról számol be, hogy az újítások kérdését a vállalati szakszervezeti vezetőség is napirendre tűzte, és megbízta az újítási albizottságot a gyáregységi újítómozgalmak átfogó vizsgálatával. Ezzel együtt sem hallgatható azonban el az, hogy az új szelek mégsem fújtak el még minden rossz maradványt a régi gyakorlatból. Czeglédi András, aki ez évtől adta át Molnár Lászlónak az újítási 'felelős tisztét, emlékszik még olyan, 1981-ben beadott újításra, amelyre a válasz vagy nem érkezett még meg a mai napig sem, vagy ha meg is jött, jóval túl az előírt határidőn. Ilyen többek között az a tavaly szeptember 24- én beadott újítás, amely arra a FALAX-járókerékre tesz módosítási javaslatot, amelyen a cseh megrendelő nem enged változtatni. Kiss Miklós szerkesztő 1981 első felében két ötlettel is előrukkolt ez ügyben. Májusi ajánlatára most jött meg a válasz, de a még le nem zárt öt újítás közt van olyan is, amely 1980. december 11-én született. Török Lajos 1978-ban ajánlotta, hogy a szerelésnél a kettős anyacsavar-biztosítás helyett, egy anyát és fogazott alátétet alkalmazzanak, nemrég közölték vele: az alátétet nem lehet beszerezni. Az utóbb felsorolt esetek egyben azt is elárulják: többségében nem a vállalati magatartás az oka az ügyek elhúzódásának, az ötletek jórészt piaci érdekeken, vevői igényeken akadnak fenn, vagy éppen válnak kivitelez- hetetlenné. A kérdés most már csak az: miért nem lehet ezt időben az újítók tudomására hozni? Kőváry E. Péter
