Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-24 / 70. szám
NÉPÚJSÁG 1982. március 24., szerda Készen áll a munkákra a növényvédő repülő Gyomaendrödün. Hét mezőgazdasági nagyüzemet lát el ebben az évben Fotó: Veress Erzsi Tavasz a földeken (Folytatás az 1. oldalról) előkészíteni, mivel egyes műveletek — mint a simítózás vagy a fogasolás — elmaradhatnak. Az elmúlt héten a tavaszi vetésű növények alá minden területen kijuttatták a műtrágyát, és befejeződött a búza fejtrágyázása is. A borsó és a mák vetésének befejezését csak az esős időjárás akadályozta meg. Az elkövetkező napok legfontosabb feladatai a magágy-előkészítés folytatása, a gyorhirtó alapképzés megkezdése. A zab, a vöröshagyma, a napraforgó vetésének megkezdése mellett egyik legjelentősebb feladat a 600 hektár cukorrépa vetése. AZ ÜJKÍGYÓSI ARANYKALÁSZ TSZ-BEN a hét végén 18 milliméter csapadék hullott le. így a nedvességgel egyébként is telített földeken tovább szaporodtak a belvizek. Az 1700 hektár gyep egyharmada víz alatt áll, de sok helyen csillog a víz az őszi vetéseken is. Ha az időjárás engedi, akkor a hét közepétől az erőket a kora tavaszi növények magágyának előkészítésére és vetésére összpontosítják. : Elvetésre vár 60 hektár tavaszi árpa, 80 hektár zöldborsó, 280 hektár sárgarépa, közel 600 hektár cukorrépa, és 500 hektár szója. A kertészetben 4-5 lomblevele van a kiültetésre váró káposztapalántának, fejes káposztából négy hektárt termesztenek síkfólia alatt. Március végéig ugyancsak kiültetik a karalábépalántákat is. Békéscsaba ellátására hat hektáron termesztenek görögdinnyét. A korai piacra 'kerülés érdekében a> dinnyemagot tápkockákba vetik, majd a kikelt palántákat síkfólia alatt termesztik. így azt remélik, hogy ez az ízl ;‘.es csemege mintegy két héttel hamarabb kerülhet piacra A kertészetben ezekben a napokban fejezik be a pan- rikamagvak vetését. A fóliasátrak alatt nevelt palántákból 40 hektárra ültetik k; a paprikapalántát. A háztáji gazdaságok és a Békéscsabai Konzervgyár részére csemegeparadicsomot termesztened, ehhez a nagyüzemi fóliasátrak alatt nevelik a szükséges palántákat. A NAGYSZÉNASI OKTÓBER 6. TSZ-BEN tavaly időben és jó minőségben valamennyi 1alaj- munkát elvégeztek. Az elmúlt héten az őszi szántások lezárása, valamint a kora tavaszi vetésű növények magágykészítése — 500 hektár cukorrépa, 400 hektár napraforgó — volt a legfontosabb feladat, de nz esőzés félbeszakította ezt a munkát. Tavaszi feladatok közé tartozik még a 3 ezer hektárnyi kukorica és 470 hektár szója elvetése. A gépek téli nagyjavítása megtörtént, igaz késleltette javításukat a gépalkatresz- hiány. A múlt hét közepe óta valamennyi talajművelő gép előkészítve várja az indulást. A gépjavítást szako- sodottan végezték. A 2 ezer 200 hektár őszi kalászos, a 400 hektár évelő pillangós, és a gyep fejtrágyázását már befejezték. Az őszi alapműtrágyázást is időben és teljes egészében elvégezték. A nitrogén fennmaradó részének kiszórásához az időjárás miatt még nem tudtak hozzálátni a közös gazdaságban. Fontos feladat még a fólia alatt tárolt 1000 vagonnyi kukorica mielőbbi elszállítása. Az összeállítást készítette: Zsadányi Sándorné Polányi László Madách János Gál Sándor Kiss Pál Szabó Árpád hidegtál, s a helyi specialitás, a lazanye (spenótos főtt tészta hússal rakottan, tejfellel, sajttaT egybesütve), a sertésszelet, a sült csirke, a somlóigaluska-szerű desz- szert. Csak leeresztett zip- zárral, s mély légzéssel bírjuk az ételek ostromát. De nem azért vagyunk mi magyarok, hogy rajtunk kifogna holmi külföldi étek! A családias hangulatú étterem kevésbé kellemes színfoltja a modern vagy mo- dernkedő festészet alkotásainak falát beborító tömege. Tiziáno és Veronese után ezt meglehetősen nehéz elvisel" ni. Vacsora közben délutáni élményeinket elemezzük. Az üzletutcán legalább egyszer mindenki végigment már, s volt áruválaszték, amiben gyönyörködhettünk. A kis boltok.. tulajdonosai szinte óránként takarítják maguk előtt a járdát. Slagot, ablakmosót fognak jól ápolt kezükbe, s ragyogóra fényesítik környezetüket. Szokatlan látvány, legalábbis mifelénk. Csakúgy, mint a vásárlás szertartása. A legolcsóbb játékbabát is olyan kedvesen nyújtják, tetszetősen csomagolják, mintha a fél üzletet vennénk meg. Hiába, világjáró magyarjaink találnak még tanulniva- lót külföldön is. Újra itthon Utolsó velencei napunkon meleg- napsugár árasztotta el a várost. A halárusok mintha a föld alól bújtak volna elő, úgy ellepték a piacteret. Hálóba burkolt kagylók, vonagló polipkarok, fura színű tintahalak, ékszerpic; rózsaszín rákok borították sátraik polcát. Ajándék ez a kedd délelőtt, jobban esik most a séta, még ha hosszú is a Róma térig. Zsibbad már a lábunk, káprázik a szemünk, bágyadtan cipeljük az ajándékot rejtő műanyag táskákat. Egyszerre ütemes dobogást, füttyszót, kiabálást hallunk. Vörös zászlókat, feliratokat emelő férfiak csoportja közeledik. Röplapokat osztogatnak a járókelőknek. Megtudjuk, sztrájkoló vasutasok ők, akik a jobb munkakörülményekért, a magasabb bérért harcolnak. Békés tüntetők, mindennapos eset az ehhez hasonló Velencében. Menhyi mindent nem láttunk még, hiszen oly rövid ez a másfél nap! Mindnyájan egyetértünk, ki így, ki úgy, visszatér majd ide, ha tud. Nehéz a búcsú Velencétől, de elkerülhetetlen. Becsomagolunk, indulunk. Hosszú az út, eszünk, alszunk, énekelünk, 'viccet mesélünk. Estére érünk a jugoszláviai tjostojnára, a világhírű cseppkőbarlang tő- szomszédságában épült Jama Szállóba. A különleges látnivaló a közelünkben van, de nem nézhetjük meg, reggel korán indulunk tovább, hazafelé. Rövid nagy- kanizsai pihenő után a sűrűsödő estében haladunk. A téma most már otthoni: mivel.várnak, mikor érünk haza, miről mesélünk majd? Nagykopáncsról utazó szomszédasszonyom azt latolgatja, vajon lesz-e holdvilág, ha a szántóföldeken át éjszaka a tanyájához ballag. A szeme nevet, mikor mondja: „Ha most visszafordu- i lünk, én még Rómáig is kibírom”. Békéscsabán, ahová a késő éjszakai órában érkezünk, férfiak csoportja áll. Ügy látszik, mégiscsak hiányoztunk ... Bede Zsóka (Vége) Hazafelé, a nagykanizsai pihenő óráiban Kiváló újító a békéscsabai Lenin Tsz-ben ■■■■■■■■■■■■■■HBHMBnHnHnBHHIHHHHIHMi S. Petrovszki Mátyás szülei telekgerendási tsz-tagok. Gyermekkorában sokszor kijárt velük a határba, ahol különösen a mezőgazdasági gépek munkája keltette fel az érdeklődését. Bizonyára ez "volt a kiindulópontja annak, ami végül is meghatározta az életpályáját. A középiskola befejezése után, mint az állami gazdaság ösztöndíjasa, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán tanult tovább. és 1965-bari kapta meg a diplomát. Ifjú mérnökként az állami gazdaságban törekedett eredményesen hasznosítani a tudását. Akkoriban már fokozódott a mezőgazdaság iparosodása. Sok feladatot kellett megoldani. Munkatársaival együtt ő is kereste az újat, a korszerűbbet, amit a gazdaság vezetői erkölcsileg és anyagilag egyaránt méltányoltak. A legszívesebben az egyik gabonaszárítónak repceszárításra való átalakítására emlékszik vissza: —1 Abban az évben nagy termés volt, és tudvalevő, hogy az olajos repcemag szárítása magas hőmérsékleten tűzveszélyes. Olyan átalakításra volt tehát szükség, hogy ne legyen veszély, és az apró mag ne peregjen ki a gépből. A közös munkával teremtett újításból mintegy hárommillió forint gazdasági haszon származott — mondja. Az évek során tizenöt újítását fogadta el a gazdaság, aminek az együttes haszna elérte a másfél millió forintot. és 1976-ban megkapta a Kiváló Újító jelvény ezüst fokozatát. S Petrovszki Mátyás nemsokára a békéscsabai Lenin Tsz-be került, amelynek a műszaki főmérnöke lejf. A szövetkezet vezetői következetesen pártfogolták az újí- tómzogalmat, ösztönözték az új keresését, és a megvalósításhoz a feltételeket is biztosították. A feladattervben legfontosabb feladatul az energiamegtakarítást jelölték meg. A siker nem is maradt el. S. Petrovszki Mátyás irányításával — részben idegen, részben saját újítások alkalmazásával és szakmunkások, műszakiak közreműködésével — a lucernaszárító üzemet tüzelőolajról pakurafűtésre alakították át. Elkezdődött a mezőgazdaságban használatos importgépek, berendezések alkatrészpótlásához a feltételek megteremtése is. S. Petrovszki Mátyás kapcsolatba lépett az Ózdi Kohászati Művek kísérleti főosztályával, amely készségesen vállalta, hogy az alkatrészgyártáshoz megfelelő hengerelt acélt küld. Szakmailag a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépész- mérnöki kara is elősegíti a munkát. S a Lenin Tsz gépüzeme már eladásra is készít alkatrészeket importgépekhez. Az alkatrészgyártásban főként Cservenák János kovács, sokszoros újító jeleskedik, de közreműködnek más szakmában dolgozók is. S. Petrovszki Mátyás az ő és Sarkadi János közreműködésével a tszmek sárgarépa-ki- szedő szerkezetet is készített, ami nagyon megkönnyíti a betakarítást. S. Petrovszki Mátyás legutóbbi négy önálló újításának az éves gazdasági haszna igen jelentős. Összesen mintegy négymillió forinttal csökkenti a lucerna-, a baromfitrágya, és a gabonaszárítás költségeit. Mint műszaki főmérnöknek külön érdeme, hogy a munkatársait is újításra bíztatja. Azokat, akik a környezetében ehhez kedvet éreznek, és azokat is, akik kezelői vagy éppen „szenvedői” egy-egy gépnek, berendezésnek. A jó elgondolásokat meg is valósíthatják. Rendelkezésükre áll szakember, műhely, anyag, energia. — Mi inspirálja arra. hogy újítson? — kérdezem S. Petrovszki Mátyástól. — Nagyon nagy öröm egy jó műszaki megoldás vagy változtatás azon, ami rossz és megnehezíti, lassítja a munkát. A Lenin Tsz gépüzemében nem utolsósorban az újítás, az ésszerűsítés a szakmához való hozzáértés mércéje. Alkotás, ami több a kötelességnél. — Az évek során mennyi újítási díjat kapott? — Néhány tízezer forintot. Persze, amíg dolgozom egy újításon, nem a pénzen gondolkodom, de örömet jelent az is, amikor a díjat megkapom. — Hogyan bírálják el az újításokat a tsz-ben? — A gazdasági eredmény alapján, reálisan. A határidőt is betartják, és nem kell utánajárni annak sem. hogy fizessék ki az újítási díjat. Mert közismert dolog: kétszer ad, aki gyorsan ad. Részben talán ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években fellendült a mozgalom, és jó néhány kitűnő szakmunkás ma már többszörös újító. A május 15-én kezdődő újítók és feltalálók országos konferenciáján a megye tsz- eit a tsz-szövetség megbízásából S. Petrovszki Mátyás képviseli majd. Pásztor Béla Hidraulika bemérő probapad az erőgépek vizsgálatához, kel újító: Péter József műhelyvezető-helyettes és Horvá Antal szerelő ~ . . Foto: Fazekas Lass Békési mézeskalácsok az NDK-ba A közelmúltban fejeződött be a békési mézeskalács- és cukorkaüzem új üzemcsarnokának építése. Az épület műszaki átadása már megtörtént, jelenleg a hiányzó berendezések szerzése folyik. A tízmillió forintos költséggel létrehozott üzemcsarnokban a tervek szerint az esztendő második felében kezdődik meg a termelés. Ekkor új édesipari termékekkel is jelentkeznek majd. A békési üzem a FÜ- SZÉRT-en keresztül értékesíti termékeit, de a MONIM- PEX Külkereskedelmi Vállalat közremíjködésével külföldre is szállítják a cukorkát és mézeskalácsot. Áruiknak mintegy 15—20 százalékát exportálják a szocialista és tőkés országokba. Az NDK-nak például mézeskalácsot, Kuvaitnak pedig csokoládés gömbnyalókát adnak el. Az üzem idei árbevételi terve hetvenmillió forint, ez ötmillióval haladja meg a tavalyit. L. J. II melléktermék is Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát hétezer hektáron termel kukoricát. A több tízezer tonna termés szárításához 1500—1600 tonna fűtőolaj szükséges. A felhasznált fűtőenergia költségei így jóval meghaladják a 10 millió forintot. Az a felismerés azonban, hogy négy ki'o- gramrrr, 40 százalék víztartalmú kukoricaszárral egy kilogramm fűtőolajjal azonos mennyiségű hőenergiát lehet előállítani, jelentős megtakarításhoz vezetétt a kombinátban. Vásároltak egy Kohl- bach rendszerű berendezést, amely jó hatásfokkal használható minden éghető melléktermék elégetésére, és az ennek alkalmazása során elért megtakarítás meghaladja a nyolcmillió forintot. A Dalmandi Állami Gazdaság a kukoricacsutkából nyer — egy NSZK GEKA— AP típusú , tüzelőberendezés révén — hőenergiát. De nemcsak devizáért juthatnak a mezőgazdasági üzemek enerenergiahordozó # giatakarékos, különleges berendezésekhez. A Láng Gépgyár konstrukciója mindenféle mezőgazdasági maradványtermék és hulladék eltüzelésére alkalmazható. Lehet hasznosítani, megfelelő berendezéssel a tehenészeti telepek fejőházaiban a tej lehűtésekor keletkezett hőenergiát is. És, hogy mindezt hogyan valósíthatják meg a téeszek és állami gazdaságok, arról részletesen beszámol a MÉM mezőgazdasági főosztálya szervezésében im-. már másodjára megjelentetett „Energia a földekről” című kiadvány. Olvashatunk ebben cikket a hydrosol (vízfüggönyös) fóliasátor alkalmazásáról vagy a terület- és fehérjetakarékos szarvasmarha-hizlalás legújabb eredményeiről, de képet kapunk arról a sokrétű támogatásról is, amellyel az állam. az energiatakarékos módszegek elterjesztését segíti. —szí— Alkatrész készül a cukorrépa-bctakarító géphez. A két újító: S. Petrovs7.ki Mátyás és Cservenák János kovács
