Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám

NÉPÚJSÁG 1982. március 24., szerda Készen áll a munkákra a növényvédő repülő Gyomaendrödün. Hét mezőgazdasági nagy­üzemet lát el ebben az évben Fotó: Veress Erzsi Tavasz a földeken (Folytatás az 1. oldalról) előkészíteni, mivel egyes mű­veletek — mint a simítózás vagy a fogasolás — elma­radhatnak. Az elmúlt héten a tavaszi vetésű növények alá minden területen kijut­tatták a műtrágyát, és befe­jeződött a búza fejtrágyázása is. A borsó és a mák veté­sének befejezését csak az esős időjárás akadályozta meg. Az elkövetkező napok leg­fontosabb feladatai a mag­ágy-előkészítés folytatása, a gyorhirtó alapképzés megkez­dése. A zab, a vöröshagyma, a napraforgó vetésének meg­kezdése mellett egyik legje­lentősebb feladat a 600 hek­tár cukorrépa vetése. AZ ÜJKÍGYÓSI ARANYKALÁSZ TSZ-BEN a hét végén 18 milliméter csapadék hullott le. így a nedvességgel egyébként is te­lített földeken tovább szapo­rodtak a belvizek. Az 1700 hektár gyep egyharmada víz alatt áll, de sok helyen csil­log a víz az őszi vetéseken is. Ha az időjárás engedi, akkor a hét közepétől az erőket a kora tavaszi növé­nyek magágyának előkészí­tésére és vetésére összponto­sítják. : Elvetésre vár 60 hektár ta­vaszi árpa, 80 hektár zöld­borsó, 280 hektár sárgarépa, közel 600 hektár cukorrépa, és 500 hektár szója. A kerté­szetben 4-5 lomblevele van a kiültetésre váró káposzta­palántának, fejes káposztából négy hektárt termesztenek síkfólia alatt. Március végéig ugyancsak kiültetik a kara­lábépalántákat is. Békéscsaba ellátására hat hektáron termesztenek gö­rögdinnyét. A korai piacra 'kerülés érdekében a> dinnye­magot tápkockákba vetik, majd a kikelt palántákat sík­fólia alatt termesztik. így azt remélik, hogy ez az ízl ;‘.es csemege mintegy két héttel hamarabb kerülhet piacra A kertészetben ezekben a napokban fejezik be a pan- rikamagvak vetését. A fólia­sátrak alatt nevelt palánták­ból 40 hektárra ültetik k; a paprikapalántát. A háztáji gazdaságok és a Békéscsabai Konzervgyár részére cseme­geparadicsomot termeszte­ned, ehhez a nagyüzemi fó­liasátrak alatt nevelik a szükséges palántákat. A NAGYSZÉNASI OKTÓBER 6. TSZ-BEN tavaly időben és jó minő­ségben valamennyi 1alaj- munkát elvégeztek. Az el­múlt héten az őszi szántások lezárása, valamint a kora tavaszi vetésű növények magágykészítése — 500 hek­tár cukorrépa, 400 hektár napraforgó — volt a legfon­tosabb feladat, de nz esőzés félbeszakította ezt a mun­kát. Tavaszi feladatok közé tartozik még a 3 ezer hek­tárnyi kukorica és 470 hek­tár szója elvetése. A gépek téli nagyjavítása megtörtént, igaz késleltette javításukat a gépalkatresz- hiány. A múlt hét közepe óta valamennyi talajművelő gép előkészítve várja az in­dulást. A gépjavítást szako- sodottan végezték. A 2 ezer 200 hektár őszi kalászos, a 400 hektár évelő pillangós, és a gyep fejtrá­gyázását már befejezték. Az őszi alapműtrágyázást is időben és teljes egészében elvégezték. A nitrogén fenn­maradó részének kiszórásá­hoz az időjárás miatt még nem tudtak hozzálátni a kö­zös gazdaságban. Fontos fel­adat még a fólia alatt tá­rolt 1000 vagonnyi kukorica mielőbbi elszállítása. Az összeállítást készítette: Zsadányi Sándorné Polányi László Madách János Gál Sándor Kiss Pál Szabó Árpád hidegtál, s a helyi speciali­tás, a lazanye (spenótos főtt tészta hússal rakottan, tej­fellel, sajttaT egybesütve), a sertésszelet, a sült csirke, a somlóigaluska-szerű desz- szert. Csak leeresztett zip- zárral, s mély légzéssel bír­juk az ételek ostromát. De nem azért vagyunk mi ma­gyarok, hogy rajtunk kifog­na holmi külföldi étek! A családias hangulatú ét­terem kevésbé kellemes szín­foltja a modern vagy mo- dernkedő festészet alkotásai­nak falát beborító tömege. Tiziáno és Veronese után ezt meglehetősen nehéz elvisel" ni. Vacsora közben délutáni élményeinket elemezzük. Az üzletutcán legalább egyszer mindenki végigment már, s volt áruválaszték, amiben gyönyörködhettünk. A kis boltok.. tulajdonosai szinte óránként takarítják maguk előtt a járdát. Slagot, ab­lakmosót fognak jól ápolt ke­zükbe, s ragyogóra fényesí­tik környezetüket. Szokat­lan látvány, legalábbis mife­lénk. Csakúgy, mint a vá­sárlás szertartása. A legol­csóbb játékbabát is olyan kedvesen nyújtják, tetszető­sen csomagolják, mintha a fél üzletet vennénk meg. Hiába, világjáró magyarja­ink találnak még tanulniva- lót külföldön is. Újra itthon Utolsó velencei napunkon meleg- napsugár árasztotta el a várost. A halárusok mintha a föld alól bújtak volna elő, úgy ellepték a piacteret. Hálóba burkolt kagylók, vonagló polipkarok, fura színű tintahalak, ék­szerpic; rózsaszín rákok bo­rították sátraik polcát. Aján­dék ez a kedd délelőtt, job­ban esik most a séta, még ha hosszú is a Róma térig. Zsib­bad már a lábunk, káprázik a szemünk, bágyadtan cipel­jük az ajándékot rejtő mű­anyag táskákat. Egyszerre ütemes dobogást, füttyszót, kiabálást hallunk. Vörös zászlókat, feliratokat emelő férfiak csoportja közeledik. Röplapokat osztogatnak a járókelőknek. Megtudjuk, sztrájkoló vasutasok ők, akik a jobb munkakörülménye­kért, a magasabb bérért harcolnak. Békés tüntetők, mindennapos eset az ehhez hasonló Velencében. Menhyi mindent nem lát­tunk még, hiszen oly rövid ez a másfél nap! Mindnyá­jan egyetértünk, ki így, ki úgy, visszatér majd ide, ha tud. Nehéz a búcsú Velencé­től, de elkerülhetetlen. Be­csomagolunk, indulunk. Hosszú az út, eszünk, al­szunk, énekelünk, 'viccet me­sélünk. Estére érünk a ju­goszláviai tjostojnára, a vi­lághírű cseppkőbarlang tő- szomszédságában épült Ja­ma Szállóba. A különleges látnivaló a közelünkben van, de nem nézhetjük meg, reggel korán indulunk to­vább, hazafelé. Rövid nagy- kanizsai pihenő után a sűrű­södő estében haladunk. A téma most már otthoni: mi­vel.várnak, mikor érünk ha­za, miről mesélünk majd? Nagykopáncsról utazó szom­szédasszonyom azt latolgat­ja, vajon lesz-e holdvilág, ha a szántóföldeken át éj­szaka a tanyájához ballag. A szeme nevet, mikor mond­ja: „Ha most visszafordu- i lünk, én még Rómáig is ki­bírom”. Békéscsabán, ahová a késő éjszakai órában érkezünk, férfiak csoportja áll. Ügy látszik, mégiscsak hiányoz­tunk ... Bede Zsóka (Vége) Hazafelé, a nagykanizsai pihenő óráiban Kiváló újító a békéscsabai Lenin Tsz-ben ■■■■■■■■■■■■■■HBHMBnHnHnBHHIHHHHIHMi S. Petrovszki Mátyás szü­lei telekgerendási tsz-tagok. Gyermekkorában sokszor ki­járt velük a határba, ahol különösen a mezőgazdasági gépek munkája keltette fel az érdeklődését. Bizonyára ez "volt a kiindulópontja an­nak, ami végül is meghatá­rozta az életpályáját. A kö­zépiskola befejezése után, mint az állami gazdaság ösztöndíjasa, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem gé­pészmérnöki karán tanult to­vább. és 1965-bari kapta meg a diplomát. Ifjú mérnökként az állami gazdaságban törekedett ered­ményesen hasznosítani a tu­dását. Akkoriban már foko­zódott a mezőgazdaság ipa­rosodása. Sok feladatot kel­lett megoldani. Munkatársai­val együtt ő is kereste az újat, a korszerűbbet, amit a gazdaság vezetői erkölcsileg és anyagilag egyaránt méltá­nyoltak. A legszívesebben az egyik gabonaszárítónak repceszárí­tásra való átalakítására em­lékszik vissza: —1 Abban az évben nagy termés volt, és tudvalevő, hogy az olajos repcemag szá­rítása magas hőmérsékleten tűzveszélyes. Olyan átalakí­tásra volt tehát szükség, hogy ne legyen veszély, és az apró mag ne peregjen ki a gépből. A közös munkával teremtett újításból mintegy hárommillió forint gazdasági haszon származott — mond­ja. Az évek során tizenöt újí­tását fogadta el a gazdaság, aminek az együttes haszna elérte a másfél millió forin­tot. és 1976-ban megkapta a Kiváló Újító jelvény ezüst fokozatát. S Petrovszki Mátyás nem­sokára a békéscsabai Lenin Tsz-be került, amelynek a műszaki főmérnöke lejf. A szövetkezet vezetői követke­zetesen pártfogolták az újí- tómzogalmat, ösztönözték az új keresését, és a megvalósí­táshoz a feltételeket is biz­tosították. A feladattervben legfontosabb feladatul az energiamegtakarítást jelölték meg. A siker nem is maradt el. S. Petrovszki Mátyás irá­nyításával — részben idegen, részben saját újítások alkal­mazásával és szakmunkások, műszakiak közreműködésé­vel — a lucernaszárító üze­met tüzelőolajról pakurafű­tésre alakították át. Elkezdő­dött a mezőgazdaságban használatos importgépek, be­rendezések alkatrészpótlásá­hoz a feltételek megteremté­se is. S. Petrovszki Mátyás kapcsolatba lépett az Ózdi Kohászati Művek kísérleti főosztályával, amely kész­ségesen vállalta, hogy az al­katrészgyártáshoz megfelelő hengerelt acélt küld. Szak­mailag a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem gépész- mérnöki kara is elősegíti a munkát. S a Lenin Tsz gép­üzeme már eladásra is ké­szít alkatrészeket importgé­pekhez. Az alkatrészgyártásban fő­ként Cservenák János ko­vács, sokszoros újító jeleske­dik, de közreműködnek más szakmában dolgozók is. S. Petrovszki Mátyás az ő és Sarkadi János közreműködé­sével a tszmek sárgarépa-ki- szedő szerkezetet is készített, ami nagyon megkönnyíti a betakarítást. S. Petrovszki Mátyás leg­utóbbi négy önálló újításá­nak az éves gazdasági hasz­na igen jelentős. Összesen mintegy négymillió forinttal csökkenti a lucerna-, a ba­romfitrágya, és a gabonaszá­rítás költségeit. Mint mű­szaki főmérnöknek külön ér­deme, hogy a munkatársait is újításra bíztatja. Azokat, akik a környezetében ehhez kedvet éreznek, és azokat is, akik kezelői vagy éppen „szenvedői” egy-egy gépnek, berendezésnek. A jó elgon­dolásokat meg is valósíthat­ják. Rendelkezésükre áll szakember, műhely, anyag, energia. — Mi inspirálja arra. hogy újítson? — kérdezem S. Pet­rovszki Mátyástól. — Nagyon nagy öröm egy jó műszaki megoldás vagy változtatás azon, ami rossz és megnehezíti, lassítja a munkát. A Lenin Tsz gép­üzemében nem utolsósorban az újítás, az ésszerűsítés a szakmához való hozzáértés mércéje. Alkotás, ami több a kötelességnél. — Az évek során mennyi újítási díjat kapott? — Néhány tízezer forintot. Persze, amíg dolgozom egy újításon, nem a pénzen gon­dolkodom, de örömet jelent az is, amikor a díjat megka­pom. — Hogyan bírálják el az újításokat a tsz-ben? — A gazdasági eredmény alapján, reálisan. A határ­időt is betartják, és nem kell utánajárni annak sem. hogy fizessék ki az újítási díjat. Mert közismert dolog: kétszer ad, aki gyorsan ad. Részben talán ennek is kö­szönhető, hogy az utóbbi években fellendült a mozga­lom, és jó néhány kitűnő szakmunkás ma már több­szörös újító. A május 15-én kezdődő újítók és feltalálók országos konferenciáján a megye tsz- eit a tsz-szövetség megbízá­sából S. Petrovszki Mátyás képviseli majd. Pásztor Béla Hidraulika bemérő probapad az erőgépek vizsgálatához, kel újító: Péter József műhelyvezető-helyettes és Horvá Antal szerelő ~ . . Foto: Fazekas Lass Békési mézeskalácsok az NDK-ba A közelmúltban fejeződött be a békési mézeskalács- és cukorkaüzem új üzemcsarno­kának építése. Az épület mű­szaki átadása már megtör­tént, jelenleg a hiányzó be­rendezések szerzése folyik. A tízmillió forintos költséggel létrehozott üzemcsarnokban a tervek szerint az esztendő második felében kezdődik meg a termelés. Ekkor új édesipari termékekkel is je­lentkeznek majd. A békési üzem a FÜ- SZÉRT-en keresztül értékesí­ti termékeit, de a MONIM- PEX Külkereskedelmi Válla­lat közremíjködésével kül­földre is szállítják a cukor­kát és mézeskalácsot. Áruik­nak mintegy 15—20 százalé­kát exportálják a szocialista és tőkés országokba. Az NDK-nak például mézeskalá­csot, Kuvaitnak pedig cso­koládés gömbnyalókát ad­nak el. Az üzem idei árbe­vételi terve hetvenmillió fo­rint, ez ötmillióval haladja meg a tavalyit. L. J. II melléktermék is Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát hétezer hektáron termel kukoricát. A több tíz­ezer tonna termés szárításá­hoz 1500—1600 tonna fűtő­olaj szükséges. A felhasznált fűtőenergia költségei így jóval meghaladják a 10 mil­lió forintot. Az a felismerés azonban, hogy négy ki'o- gramrrr, 40 százalék víztar­talmú kukoricaszárral egy kilogramm fűtőolajjal azonos mennyiségű hőenergiát lehet előállítani, jelentős megta­karításhoz vezetétt a kombi­nátban. Vásároltak egy Kohl- bach rendszerű berendezést, amely jó hatásfokkal hasz­nálható minden éghető mel­léktermék elégetésére, és az ennek alkalmazása során el­ért megtakarítás meghaladja a nyolcmillió forintot. A Dalmandi Állami Gaz­daság a kukoricacsutkából nyer — egy NSZK GEKA— AP típusú , tüzelőberendezés révén — hőenergiát. De nem­csak devizáért juthatnak a mezőgazdasági üzemek ener­energiahordozó # giatakarékos, különleges be­rendezésekhez. A Láng Gép­gyár konstrukciója minden­féle mezőgazdasági marad­ványtermék és hulladék el­tüzelésére alkalmazható. Lehet hasznosítani, meg­felelő berendezéssel a tehe­nészeti telepek fejőházaiban a tej lehűtésekor keletkezett hőenergiát is. És, hogy mind­ezt hogyan valósíthatják meg a téeszek és állami gazdasá­gok, arról részletesen beszá­mol a MÉM mezőgazdasági főosztálya szervezésében im-. már másodjára megjelente­tett „Energia a földekről” cí­mű kiadvány. Olvashatunk ebben cikket a hydrosol (vízfüggönyös) fóliasátor al­kalmazásáról vagy a terület- és fehérjetakarékos szarvas­marha-hizlalás legújabb eredményeiről, de képet ka­punk arról a sokrétű támo­gatásról is, amellyel az ál­lam. az energiatakarékos módszegek elterjesztését se­gíti. —szí— Alkatrész készül a cukorrépa-bctakarító géphez. A két újító: S. Petrovs7.ki Mátyás és Cservenák János kovács

Next

/
Thumbnails
Contents