Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. MÁRCIUS 24., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM Tavasz a földeken (Tudósítóinktól) A hónap derekán úgy tűnt véglegesen megérkezett a tavasz. A kellemés napsütést néhány nap alatt száműzte a hűvös, esős idő, s így sok helyen később kezdődhetnek a földeken a munkák, vagy ahol már elkezdték, az idő­járás kényszerpihenőre kár­hoztatta az embert, a gépet, egyaránt. Hogyan is kezdődött a közös gazdaságokban az idei tavasz? összeállításunkban erről számolunk be, tudósí­tóink segítségével. A SÁRRÉTI TSZ-BEN a hosszú téli pihenő után megkezdődtek a tavaszi munkák. Az időszerű teen­dőkben jól startolt a közös gazdaság: az ősszel a teljes területet felszántották, be­fejezték az alaptrágyázást. A korábbi évekhez képest az idén kevés a belvíz. Az őszi vetésű növények szépen átteleltek. Az elmúlt hetekben megkezdték a ko­ra tavaszi fej trágyázásokat, amely munkák során 3 ezer 120 hektár őszi búzát, 707 hektár őszi káposztarepcét, 200 hektár őszi árpát és 700 hektár legelőt műtrágyáztak meg. A gépek téli nagyjavítását ugyan megnehezítették egyes erőgépekhez — pl. Rába- Steiger MTZ és az IFA-te- hergépkocsikhoz — szükséges alkatrészek beszerzési gond­jai. Mindezek ellenére a ja­vítások a tavaszi igénybe­vételnek megfelelő készült­ségben állnak. A nagygépek javítását befejezték, az MTZ-traktorok 90 százalék­ban, az IFA-tehergépkocsik 70 százaléka készen vannak. Az elkövetkező napok-he- tek feladatai a talaj-előkészí­tési munkák indítása, a magágy előkészítése, a nitro­génkiegészítés a tavaszi ve­tésű növények alá, a vető­gépek javításának befejezé­se, a vetőmagvak vetéshez történő előkészítése, majd a tavasziak elvetése zárja a nagy tavaszi munkák sorát, a szántóföldeken. A GYOMAENDRÖDI LENIN TSZ-BEN az őszi talajmunkákat idő­ben és jó minőségben sike­rült elvégezni. Hosszú évek óta legnagyobb mennyiség­ben, 2 ezer 200 hektáron be­fejezték az altalajlazítást, 2 ezer 100 hektáron alapmű­trágyáztak és szántottak. A nehéz áttelelés miatt a bú­za vetésterületén a növény egynyolcada szinte teljes mértékben kipusztult, a pil­langósoknál a mezei pocok kártétele jelentős. A téli gépjavítás az alkat­részellátási gondok miatt akadozva ugyan, de jó ütemben haladt. Az öt nagy teljesítményű erőgép és munkagépei már feladatra készen állnak, nincs lemara­dás a géppark más eszközei­nek javításában sem. Az el­múlt napok kedvezőtlen, csapadékos időjárása késlel­teti a tavaszi munkák meg­kezdését. Soron következő legfonto­sabb feladat a búza henge- rezése, 110 hektár lóbab ve­tése, és 22 hektár lucerna te­lepítése, a közel 1800 hektár vetéshez, a talaj előkészíté­se, az 1500 hektár búza és repce repülőgéppel való fej­trágyázása. A gazdaság ez évben első ízben termeszt napraforgó-vetőmagot. Fon­tos feladatként kezelik a gyepfelújítást és a fűtelepí­tést is. A CSABACSÜDI LENIN TSZ-BEN is készülnek a tavaszi mun­kákra. „A májusi eső ara­nyat ér” — tanítja a köz­mondás, míg a márciusi szá­raz, meleg idő gondtalan ta­vaszi munkákat ígér. Sajnos, e bölcsesség áldását nincs al­kalmuk tapasztalni a mosta­ni tavaszon. A télen lehullott 210 milliméternyi csapadék, amely ugyan sehol sem oko­zott jelentős belvízkárokat, viszont a talajokat annyira átáztatta, hogy a magágy­előkészítést ez -idáig csak számottevő taposási károk árán lehetett volna elkezde­ni. Így a mintegy 2 ezer 390 hektárnyi tavaszi vetésterü­let még csaknem érintetlen. A vetéselőkészítést öt nagy­teljesítményű traktor végzi majd, a korábbi évek már jól bevált módszerével: két műszakban. Valamennyi munkagépen elvégezték a téli nagyjaví­tást, illetve felülvizsgálatot. A vegyszeres kezelést 2 ezer 300 hektáron kell majd elvégezni, hat szántóföldi géppel, valamint egy repülő­vel. A permetezők úgyneve­zett bemérése megtörtént már, kedvező időjárás ese­tén nyújtott műszakban azonnal megindulhatnak itt is a munkák. A KUNÄGOTAI BERCSÉNYI TSZ-BEN' tart még ugyan a gépek nagyjavítása — azoké, me­lyekre később lesz szükség — de a tavaszi munkák be­indulásával kezdetét vette a gépek igazi vizsgáztatása is. Nem kedvező a talajálla­pot, ezt a hét végi esős idő­járás csak tovább rontotta. Az őszi szántást időben el­végezték, valamint 300 hek­tár kivételével a talajlezárás is megtörtént. Ezért gyor­sabban lehet a magágyakat (Folytatás az 5. oldalon) Idegenforgalom A hatvanas évek közepén — jötaná- csok ellenére — a Szuha-patak völgyében kocsikáztam végig. Itt-ott bizony jókora köveket kellett az útból odábbgörgethi. Itt találkoztam egy kaszáló parasztember­rel. Mit keresek itt? — tudakozódott. Nem láttam még ezt a tájat, jöttem megnézni — feleltem. Aztán honnan? Békés megyé­ből. Merre van az? A román határ mel­lett. Olyan messziről, és érdemes volt? Az­tán én kérdeztem. Merre járt már a nagy­világban? Hát, voltam Piavénái az első háborúban, meg Javaly Egerben, a tsz­szel. Másutt? Nem én, nem volt dolgom. Hány éves? Most leszek nyolcvankettő. Ma már nemcsak azért utazunk, mert valahol dolgunk van. Hajt bennünket a kíváncsiság: látni a világból minél többet. Évente többször is. S ma már alig van ember hazánkban, aki ne ezt tenné. Mo­dern népvándorlás ez. Gyökerei mélyre ■ nyúlnak, de igazán csak a múlt évtized­ben virágzott ki ez a mozgalom. Hol van már az az idő, amikor az em­berek nagy része faluja határát se lépte át önként, saját elhatározásából. A bel­földi idegenforgalom tényleges nagyságát pontosan becsülni sem tudjuk. Az ötnapos munkahét általánossá válásával pedig még inkább megugrik a családok száma, akik felkerekednek néhány napra a közeli és távolabbi tájak, városok megismerésére. Sajnos, a romló nemzetközi helyzet, a gazdasági körülmények mostohábbá válá­sa sokakat maraszt a határokon belül. Ám az idegenforgalmat ma már vissza­szorítani nem lehet. Hétvégeken, a bekö­szöntő jó idővel — bízunk benne, hogy csak néhány hét választ el már tőle — megindulnak az emberek. Az „Ismerd meg hazádat!” mozgalom ■ reneszánszát vár­hatjuk, joggal. De nemcsak öröm ez, hanem ezernyi gondot teremtő is. Mert nem mondhatjuk el nyugodt lelkiismerettel — még ha hang­zanak is el ilyen kijelentések —, hogy fel­készültünk volna rá. Kevés az olcsó és kulturált étkezőhely. a szállásokról nem is beszélve. Idegenforgalmi kultúránk tá­volról sem áll azon a szinten — bár na­gyon sokat fejlődött —, amelyet joggal el­várhatnánk. Propagandánk is még mindig csak néhány exponált helyre koncentrál, és nem látszik a komoly szándék újabb és újabb területek bekapcsolására. Pedig sok ilyen van az országban. Szóval: a bel­földi idegenforgalom becsülete, főleg a helyi gazdasági szervek részéről, még vá­rat magára. Pedig ez is életkörülményünk szerves része. Követeli is a maga jussát. Az idegenforgalom, a turizmus idei hul­lámának a küszöbén állunk. A tavasz ki­nyitja a szobák ajtaját, s az emberek ezré­vel árasztják el az ismert és még kevésbé ismert látnivalókat, tájakat. A helyi szervek felelőssége nagy. hogy az odaláto­gatók milyen élménnyel, benyomással tá­voznak a látogatott helyekről. Sok, nagyon sok pénzt lehetne mindenütt elkölteni a körülmények jobbá tételére. De az udva­rias figyelemesség, a szívből fakadó ven­dégfogadás, a tisztaság, a rend elsősorban nem anyagi kérdés. Hiszen a jól felsze­relt. ellátott területekről is háttal fordul ki az ember, ha Iglektelenséggel, flegma közömbösséggel találkozik. Megnőtt a ven­déglátók felelőssége, s bízzunk abban, hogy a növekvő hazai turizmusban helyt tudnak állni. Enyedi G. Sándor KGST-szekcióülés Fonyódon Kedden Fonyódon, az Egyesült Izzó üdülőjében megkezdte munkáját a KGST gépipari együttműkö­dési állandó bizottság, az egységes nemzetközi automa­tizálási rendszer kidolgozá­sával és gyártásával foglal­kozó ideiglenes munkacso­portjának ötvenegyedik ülé­se. A négynapos tanácsko­záson Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, az NDK, Magyarország, Románia és a Szovjetunió szakemberei vesznek részt, és jelen van Jugoszlávia képviselője is. Ezzel egyidejűleg ülésezik a szervezéstechnikai ideiglenes munkacsoport, amely az elektrosztatikus sokszorosító gép közös fejlesztésével fog­lalkozik. Elkészült a gyógyszertár Battonyán Az idén februártól fogad­ja a betegeket Battonyán az az egészségügyi központ, ahol riégy körzeti, két fog­ás egy gyermekorvosi rende­lő működik, s tegnap délután 3 órakor nyílt meg az ehhez tartozó gyógyszertár. * A nagyközönségnek dr. Hor­váth Éva, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője adta át az új léte­sítményt. Az egészségügyi központ összesen 21,5 millió forintba került, melynek ki­vitelezője a nagyközségi ta­nács költségvetési üzeme volt. A gyógyszertári be­rendezéseket a K^ZÉP asz­talosműhelye készítette el, a megyei gyógyszertári köz­pont szerezte be, és szállítot­ta a helyszínre a többi be­rendezést. A rendelőintézet és gyógy­szertár mellett elkészült a három lakás is, amelyek kö­zül kettőt gyógyszerészek kaptak meg, egy pedig orvosi szolgálati lakás. Sz. J. Lakótelepi játszótér Békéscsabán Fotó: Veress Erzsi Az EVM vezetőinek értekezlete a beruházásokról Erősödött a partnerek együttműködése, szervezet­tebbé vált a beruházások le­bonyolítása — állapították meg az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium vezetői, akik kedden Szabó János államtitkár elnökleté­vel tartott értekezletükön összegezték a nagyberuházá­sok és a lakások építésének múlt évi tapasztalatait, va­lamint az idei feladatokat. Elsősorban a nagyberuhá­zások lebonyolításában ter­jedt el a korszerű, úgyneve­zett hálódiagrammos építés­szervezés, amely az együtt­működési készség erősödésé­vel párosulva lehetővé tette, hogy ütemesen, az előírt ha­táridőre és a megadott költ­ségkereten belül teljesítsék az építési feladatokat. Az építőipar teljesítette, múlt évi lakásátadási fel­adatait: 77 ezer új otthon építését fejezte be. .Ebben a mennyiségben azonban nem szerepel az állandó lakás­ként ugyancsak hasznosít­ható 3700—3800 hétvégi ház. Végeredményben tehát - több mint 80 ezer új otthon épült a múlt’ évben, s ennek 64 százaléka városban — ebből 22 százalék Budapesten —, a többi a községekben. Vál­tozatlanul sok gond azonban, hogy áz átadások az év vé­gére torlódnak, ami valósá­gos melegágya a hibáknak. Az idei népgazdasági terv ugyancsak 77 ezer új otthon átadását irányozta elő. Eb­ből 41 ezer lakást építenek fel az építésügyi ágazathoz tartozó kivitelező szerveze­tek. Ám a korábbinál na­gyobb erőfeszítést kell fordí­tani az egyenletesebb ütemű munkára és a minőség javí­tására, hogy az éves átadási feladatnak legalább 40—45 százalékát teljesítsék az el­ső félév végéig. Erősítik az együttműkö­dést az építőkkel a megyei, városi tanácsok is. A VI. öt­éves terv lakásépítési elő­irányzatainak teljesítése ér­dekében azonban valameny- nyi érdekeltnek több segít­séget kell nyújtania a ma­gánlakás-építőknek. Különö­sen fontos a telekellátás ja­vítása, előközművesített épí­tési területek kialakítása, hogy az egyéb kedvezmé­nyek, támogatások ösztönző hatását ne fékezzék a telek­ellátási gondok. Az állami és a magánlakás-építés fejlesz­tésére tett intézkedések sze­rint számolni lehet azzal, hogy a VI. ötéves tervben előirányzott. 370—390 ezer la­kásból ennek felső határát közelíthetjük meg, s mint­egy 385 ezer új otthon épül' fel. Igazgatók tanácskozása a TSZKER-nél Több éves hagyomány már, hogy a TSZKER az igazgatótanács üléseit rész­igazgatótanácsülések for­májában területi központjai­nak működési területén ren­dezi meg. Ilyen értekezletre került sor .tegnap, kedden délelőtt Gyulán, az Erkel Művelődési Központban. A tanácskozáson többek kozott megjelent Mihály András, a TSZKER Országos Központ­jának igazgatója, Zombori Zoltán, a TSZKER igazga­tótanácsának elnökhelyet­tese, a nyírbogdányi Kos­suth Tsz elnöke. A kiadott írásos beszámo­lóhoz Mihály András fűzött szóbeli kiegészítést. Többek között hangsúlyozta: tavaly országosan csaknem 20 mil­liárd forintos forgalmat bo­nyolítottak le, ez 32 százalé­kos növekedést jelent az 1980-as év eredményéhez ké­pest. Az elmúlt esztendőben tőkés exportjuk meghaladta a 40 millió dollárt, s ezt a teljesítményt nem mindenütt .kezelik kellő súllyal a szak­emberek. A szocialista or­szágokba irányuló kivitel ér­téke tavaly elérte a 35 mil­lió rubelt. A TSZKER-nek országosan jelenleg 1195 kö­zös gazdaság a tagja, a mű­ködő szövetkezeteknek mint­egy 90 százaléka. Az egyes részterületeket elemezve az igazgató megállapította a zöldség-gyümölcsforgalma- zásban az exporttevékenysé­gük a döntő, míg a szántó­földi termékek közül a kü­lönböző magvak a keresett cikkek a világpiacon. Az idei feladatokról szólva elmondotta, nem emelik a tavalyi évihez képest for­galmazási tervüket. A . bé­késcsabai területi központ múlt évi munkájáról Lamper Lajos igazgató számolt be.x Kiemelte, hogy 1981-ben a szántóföldi termékek for­galmazásában a tervezett 86 millió forinttal szemben 163 millió forintos értékesítést valósítottak meg. Gondot jelent, hogy a tsz­ek terepjáró- és tehergépko­csi-igényét idén sem tudják teljes mértékben kielégíteni, pedig e témában már több­ször tárgyaltak az AUTO- KER illetékeseivel. Április elsejétől a műtrágya- és nö- vényvédőszer-értékesítés le- bonyolításárá önálló szerve­zeti egységet hoznak létre, s e termékekből a szövetkeze­tek teljes ellátását kí\fánják megoldani. Az ellenőrző bizottság je­lentését Papp Károly elnök, a körösladányi Magyar—Vi­etnam Barátság Tsz elnöke terjesztette elő. A vitában a hozzászólók elismeréssel szóltak a TSZKER munkájáról, s kér­ték, hogy továbbra is haté­kony segítségét nyújtson a termelőszövetkezeteknek a mezőgazdasági és ipari ter­mékek értékesítésében és beszerzésében. A tanácsülés a tagfelvételi kérelmek el­bírálásával és bejelentések­kel zárult. (verasztó)

Next

/
Thumbnails
Contents