Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-23 / 69. szám
Együtt egyszerűbb A rádió, a televízió és a nyomtatott sajtó már annyit foglalkozott a témával, hogy nyugodtan állíthatjuk: köztudott, hogy a most következő években alaposan beszűkülnek fejlesztési lehetőségeink, csökkennek mobilizálható erőforrásaink. A minimális fejlesztési lehetőségekből szinte csak az energiaracionalizálásra, az importkiváltásra, a hulladék- hasznosításra, és a háttéripar fejlesztésére jut pénz. Ugyanakkor — látszólag ellentmondásosan — fokozni kell versenyképességünket, új, korszerűbb termékek előállításával, többet kell exportálnunk. Ha a központi alapokból, hitelekből nem is jut annyi, mint eddig, még mindig ott vannak a vállalati források, azokat igénybe lehetne venni. összességében tekintélyes summáról van szó, de sajnos ez a pénz sok gazdánál található. Külön-külön általában nem elég ahhoz, hogy megvásárolják a legkorszerűbb technikát, de együtt ’a- lán kitelne belőle. És ráadásul, ritka eset, hogy a nagyon termelékeny gépeket egy vállalat vagy szövetkezet teljesen kihasználja. Pontosan emiatt gyakran nem is kellene újat vásárolni, hiszen előfordulhat, hbgy a keresett gép valakinél már megvan, még szabad kapacitás is akad, csak éppen a potenciális partnerek nem tudnak egymásról. Így azután a kooperációs kapcsolatok sokszor csak esetlegesek, gyakran a szomszéd gyár helyett 100 kilométerekre szállítják el az anyagot. Ez így mindenképpen elpocsékolt pénz —és energia. Tovább kellene tehát lépni, és a jelenlegi szűkös beruházási viszonyok közepette nincs is más lehetőség, mint a szorosabb együttműködés. Ezért hívott össze a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya egy megbeszélést, melyen a gépipari koordináció jövőjéről volt szó. Hangsúlyozzuk ki még egyszer: megbeszélés volt ez, és nem értekezlet, közvetlenül esett szó az elképzelt jövőről, és annak esetleges ellentmondásairól. Nélkülözhetetlen a bizalom Mert az elképzeléssel mindenki egyetértett, legyen szoros együttműködés, használjuk egymás gépeit, eszközeit, kooperáljunk megyén belül, ha lehet, és fejlesszünk közösen, de mindennek van még egy komoly akadálya, a bizalom hiánya. Igaz, pénzügyileg sem könnyű összehozni egy közös gépvásárlást, de még ez a legkönnyebben leküzdhető akadály. Utána lön azonban a nagy kérdés: hová kerüljön a termelőeszköz. Mert akinél van, az előnyt élvez a többiekkel szemben, és esetleg vissza is él ezzel. Különösen ott okozhat ez nehézséget — és ez érvényes a kooperációs kapcsolatokra is —, ahol nem egyenlő súlyúak, méretűek a partnerek. A nagynak esetleg csak semmiség a kooperáció megszűnése, de a kicsi tönkremehet bele. Ezt az erkplcsi felelősséget ma még nem nagyon érzik a partnerek, és emiatt nem sokat érnek a szerződésekkel körülbástyázott megállapodások sem. Kifogást ugyanis mindig lehet találni, csakhogy nem erre, hanem a termékre van szükség. Ezért hangsúlyozta Kiss Sándor, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. hogy a most formálódó gépipari koordinációnak csak akkor van értelme, ha a résztvevők korrektül állnak hozzá. Nem papírokra van szükség, megállapodáshoz legyen elég akár egy telefonbeszélgetés is, és inkább ne ígérjenek semmit, de teljesítsék a-vállalásokat. Segít a GTE Ezekkel a felvetésekkel nem nagyon lehet vitatkozni, ezek valóban az alapjai egy jövendő munkának. Egyet is értett mindenki, javaslatok inkább a majdani munkáról hangzottak el. Zsilinszki András, a békéscsabai városi pártbizottság titkára, úgy is, mint a Gépipari Tudományos Egyesület elnöke, a, tudatosságot hangsúlyozta. Ne bízzuk a véletlenre a kapcsolatok létrejöttét, keressük és találjuk meg egymást. Ebben a munkában a GTE rengeteget tehet, és fel is ajánlja segítségét. Sümeghy Csaba, a KISZÖV elnöke új gondolatokat vetett fel. Sok kisüzem folytat jelentős háttéripari tevékenységet, nemcsak ipari, hanem mezőgazdasági szövetkezetekben is. Ezek általában nem rendelkeznek megfelelő szakembergárdával a fejlesztéshez. A nagyok tehát ne csak vásároljanak tőlük, hanem vállalják át a gyártás, és gyártmány- fejlesztés gondjainak jó részét. Így mindketten jól járnak. Mi legyen ennek az alakulóban levő együttműködésnek a formája, és melyek legyenek a fő tevékenységi té- rületei?' Fodor Attila, az orosházi kőolajipari gépgyár műszaki igazgatóhelyettese szerint társulási formában lenne jó megalakítani. Úgy gondolja, négy fő témacsoporttal foglalkozhatnak. Az egyik lenne a szellemi kooperáció, ebbe tartozik bele a jó megoldások átvétele. A másik az energiagazdálkodás. A harmadik az anyag- beszerzés, a készletgazdálkodás és a hulladékfelhasználás lehetne, hiszen ami az egyik cégnél hulladék, az a másiknál alapanyag is lehet. Végül, de nem utolsó sor- bah említette a termelési kooperációt, ebben még óriásiak a kihasználatlan lehetőségek. Szervezni sem lehetett volna jobban, úgy rímelt erre Hankó Pál javaslata. A HA- FE 3-as gyárának főmérnöke rögtön kapacitást ajánlott annak a 250 ezer gázreduk- tornak az összeszerelésére, amit az AKG most Pécs mellett állíttat össze. Csak rá kell nézni a térképre, és máris látszik, mennyi idő és üzemanyag takarítható meg a távolság csökkentésével. De Hankó Pál tett -más konkrét javaslatot is. Hozzák létre az együttműködőv partnerek közös alapbankját. Ez tartalmazzon egy terméklistát, géplistát, gépalkatrészlistát, és térjen ki a raktári készletekre is. Adják meg a vállalatok, hogy miben van fölösleges kapacitásuk. és hol mutatkozik hiány, így a jövendő partnerek könnyebben egymásra találnak. Nem a formán múlik Gyakran nagy gond a tmk, ebben is lehetne együttműködni. Szakosodhatnának a gépfelújításoknál, így köny- nyebb lenne az alkatrészutánpótlás biztosítása is. Hudák György, az Orosházi Üveggyár igazgatója lehetőségeket ajánlott fel. Az üveggyár például rendelkezik egy ritka és különleges eszközzel, a thermovízió- val. A kamera itt az infravörös tartományban készít képeket, kimutathatók vele a hőveszteségek. Ez óriási segítséget jelenthet az energiatakarékosságnál, de a különféle gépkonstrukciók melegedő pontjai is felderíthetők. Az üveggyár, mint a megye legnagyobb energia- fogyasztója, rengeteg tapasztalatot gyűjtött már az energiatakarékosság témakörében. Ezeket szívesen megosztaná másokkal. A realitások fontosságáról sok szó esett, erre tér ki Bakó Ignác, a FORCON békéscsabai gyárának igazgatója is. Ne tűzzünk ki teljesíthetetlen célokat, mert ez rögtön kedvét szegi az együttműködésnek. Boross Mihály. a Csepel Autógyár 4-es számú gyárának igazgatója egymás megismerésének a fontosságát állította előtérbe. Hódsági Tamás, a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet főmérnöke a tmk-koordiná- ció és a gyártóeszköz-gazdálkodási együttműködés lehetősége mellett felvetett egy lényeges kérdést: ki végezze majd a most alakuló közös munkát? Annyi máris látszik, hogy ez a tevékenység nagyobb szabású annál, semhogy néhány lelkes műszaki társadalmi munkában elvégezze. A GTE ugyan rengeteget segíthet az előkészítésben, de a rendszer működtetése nyilván meghaladná lehetőségeit. Találni kell tehát valami olyan formát, amely olcsó, hatékony, és mindenkinek megfelel. ♦ Hogy mi legyen ez? A lényeg szempontjából ez szinte mindegy, szerintünk csak az a fontos, hogy ez az együttműködési készség ne rekedjen meg ezen a szinten. Vagyis: ne csak akarjuk, hanem végre tegyünk is érte! Lónyai László megállítják az útpénzfizetőhelyek. Az irányítótáblák már Velence-Mestrét jelzik. A parti városban dolgoznak a gyárakban, itt élnek a munkások, ide telepítették az ipart. Ez a XX. század alakította, csöppet sem romantikus Velence. Mi most a régire, az igazira vagyunk kíváncsiak. Autók kitiltva Hosszú földnyelven robogunk, körülöttünk tenger. Az álomváros1 benzingőzös, felemás képű előszobájában a Piazza la Román megállunk. A térről tovább autó nem mehet. Keressük a csodákat, de csak nyüzsgés, várakozás, lökdösődés, amit észlelünk, örülünk, hogy bőröndünket majd nem mi cipeljük a szállóhoz, bár többen szorongó arccal figyelik. amint egy csónak hasa sorban nyeli a pakkokat. Vajon találkoznak-e velük még valaha? Bilétát nyomnak a kezünkbe, vaporettó- jegyet, s nyomulunk felfelé a rengő-ringó kishajóra. Úszunk a Duna-szélességű Canale Grandén, a Nagy Csatornán, sötétedik, metszőn fúj a szél. Mellettünk olaszul csacsognak, hol a part egyik oldalán, hol a másikon kötünk ki. Mi pedig csak tágra nyílt szemmel bámuljuk a gótikus és reneszánsz palotákat, a kivilágított kőcsipkecsodákat, a szűk utcányi csatornákat, a forgalmas vízi országutat. Velence megnyitotta számunkra kapuit. Szállodánk a Domus Ca- vanis az Akadémia utcában. Egy újabb, s egy ódon épület. Puritán egyszerűségű, ragyogó tiszta szobát kapunk. A szomszédunkban egyházi középiskola, a szálloda valamelyik atya tulajdona. Nem irigylem az idegenvezetőnket. amíg elhelyeznek, megnyugtatnak mindenkit. Sokan vagyunk, ilyen-olyan természettel, igényeket megáldva, nem könnyű esetek. A forró vizes zuhany, a jó vacsora még az örök elégedetlenkedőket is elhallgattatja egy időre. Jó ízű levest, sült csirkét kapunk, s az itt elmaradhatatlan pohárnyi könnyű pirosbort. A hosszú utazást feledve, alig várjuk, hogy az éjszakai városban sétálhassunk. I Fékezhetetlen jókedvvel ró- I juk az utcákat, telheteUenül I nézelődünk, hídra fel, hídról I le lépegetünk, szemléljük a csillogó kirakatokat. Mesélik. hogy decemberben elárasztotta a tenger a Szent Márk teret, s ez itt gyakran megesik. Érkezésünket napokig tartó esőzés előzte meg, örültünk hát, hogy — hétfőn száraz időben mehettünk városnéző bolyongásunkra. Bedé Zsóka } (Folytatjuk) A Sóhajok hídja börtönből börtönbe vezet 1982. március 23., kedd Tessék választani — tessék vállalkozni! Új formák, új lehetőségek a gazdálkodásban 1. Leányvállalat £ Kisvállalat 3. Kisszövetkezet 4. Gazdasági munkaközösség 5. Vállalati gazdasági munka- közösség 6. Szerződéses üzemeltetés 1. Ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport 8. Átalányelszámolá- sos rendszer 9. Költségtérítéses rendszer 10. Egységek bérlete 11. Fejlődő magánkisipar A hazai piacokon monopolhelyzetet élvező vállalatok nehezen állják a versenyt külföldön. A háttéripar elégtelen volta, a bedolgozó kisvállalatok, a célfeladatra létrejövő — majd megszűnő — bolygó kis szervezetek hiánya fokozza a rugalmasságot, csak beruházással teszi lehetővé az iparszerkezet és sokszor a termékszerkezet változását. A gazdaság igényelte munkaerőmozgás a vállalkozási kedv hiányában lelassult. A termelőegységek közötti kívánatos mértékű differenciálódás nem jött létre. Gazdasági haladásunkat továbbra is fejlett nagyüzemekre alapozva, a szervezeti rendszerek korszerűsítésének fblyamatában kétségtelenül a leglátványosabb esetek közé egyes trösztök és nagyvállalatok felbomlása tartozik. Fontos lépés a leányvállalat alapítási lehetősége, de gyökeresen újat szocialista gazdálkodásunkban a kisvállalat jelent — jogi formáját, vállalkozási tartalmát tekintve. Kisvállalatot minisztériumok, országos hatáskörű szervek, tanácsok hozhatnak létre az 1981. évi 20. számú törvényerejű rendelet és a 42 1981. (IX. 28.) MT számú rendelet alapján — figyelemmel a tevékenység jellegére, a felhasznált eszközökre és a dolgozók létszámára. Tulajdonviszonyukat, működési mechanizmusukat, alapvető szabályozásukat illetően ezen kisüzemek, kisszervezetek éppen olyanok, mint bármély más szocialista állami vállalat. Érdekeltségük centrumában a nyereség áll. A kisvállalat önálló jogi személy, a pénzügyminiszter és az ágazati miniszter előzetes egyetértésével kiadott alapító határozat szerint, a vállalati ,törzskönyvbe való bejegyzéssel jón létre. Tevékenységi körét, keresletszámát, bértömegét az alapító határozza meg|_ biztosítja a szükséges eszközöket, kinevezi vezetőjét. Az alapító a kisvállalat eszközeit nem vonhatja el, tevékenységének végzésébe nem szólhat bele, ha azonban a' kisvállalat veszteségesen gazdálkodik, meg kell szüntetnie. Ez utóbbi a meghatározó tartalmi eltérés az eddig funkcionáló vállalkozásoktól. Bár első rátekintes- re formai, a kisvállalat működése szempontjából mégis rendkívül fontos eltérés: kedvezőbb a szervezeti, lényegesen egyszerűbb az elszámolási, számviteli, érdekeltségi és adatszolgáltatási rendszerük. (Ilyen értelemben működhet a leányvállalat kisvállalati formában, miként arra sorozatunk megelőző írásában is utaltunk: a Békés megyei Népújság 1982. március 16-i számában.) A termelő kisvállalat jöve- delemszabályozása • lényegében megegyezik — a 37 1981. (X. 27.) PM számú rendelet Szerint — az általános vállalati körrel. Új elem, hogy nem a jelenlegi bérszabályozási rendben működik. Az itt alkalmazott 2 1981. (X. 30.) ÁBMH — Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal — számú rendelet lényege az, hogy a bértömeg évi kétszázalékos emelése adómentes, de minden további bérnövekedés után 60 százalékos, az adózott nyereséget terhelő befizetést kell teljesíteni. A kisvállalat dolgozói bérükkel nem felelnek a gazdálkodás eredménytelenségéért. Vállalják azonban azt a nem kis kockázatot, amit a veszteséges gazdálkodás miatti vállalatmegszüntetés jelent. Így kisvállalat alapítására, főként pedig ottani munkavállalásra akkor számíthatunk, amikora termelési és értékesítési feltételek kedvezőbb jövedelemhelyzetet valószínűsítenek. A leányvállalatokhoz hasonlóan indokolt lehet a nagyvállalatok egyes részlegeinek leválasztása, kisvállalati formában történő működtetése"^— esetleg kisméretű vállalatok átminősítése. Békés megyében is kis sorozatú alkatrészek gyártására; speciális, főleg exportigények kielégítésére, találmányok, újítások hasznosítására, keresett, főleg import hiánycikkek helyettesítésére, háttéripari jellegű termékek előállítására, gazdaságszervezésre jöhetnek létre kisvállalatok. Így az egyedi gép- és alkatrészgyártásban, műszeriparban, fémtömegcikkiparban, öntészetben. bútor- és egyéb fafeldolgozó iparban, nyomdaiparban, bői-, szőrme-, textilruházati és cipőiparban, kézmű- és háziiparban, ipari karbantartásban. Bőven található lehetőség az építőipar különböző területein, az élelmiszeriparban közismertek megyénk adottságai, de nem maradhat ki a belkereskedelem és esetleg a közlekedés sem. Kezdetben kisvállalatok alapítására a valós lakossági igényeket kielégítő szolgáltatási szférában tapasztalhatók törekvések, realitásuk elsősorban a tevékenység jövedelmezőségének függvénye. Erre főleg az építőipari szolgáltatások terén, a járműjavításban, a háztartási géjíek és elektroakusztikai cikkek szervizellátásában van kialakuló lehetőség. A fogyasztási szolgáltató kisvállalatoknál az adózás alapja nem a nyereség, hanem a bruttó jövedelem, amely a bevételek és a nem bérjellegű ráfordítások különbsége. Ugyanez az adótechnika érvényesül a kisszövetkezeteknél, mivel ezek fognak versenyezni, de ez ismét egy új vállalkozási formához vezet át bennünket. Ugrai P. András Olajcsere-műszer Mintegy száz mezőgazdasági üzem és közlekedési vállalat haszposítja már a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet új műszerét, a szikoméiért. Ezzel a hordozható kis berendezéssel gyorsan, egyszerűen megállapítható, hogy mikor kell a jármüvek motorjainak kenőolaját- cserélni. A mérésekkel, illetve a kellő időben végzett olajcserével elkerülhetik a ma még szinte általános pazarlást. A kutatóintézet munkatársai ugyanis bebizonyították, hogy az előíráshoz képest gyakran 40—50 százalékkal meghosszabbítható az olajcsere ideje, ahhoz azonban, hogy ezt biztonságosan megtegyék. az olaj minőségének rendszeres. ellenőrző mérésre van szükség. A számítások szerint az elmúlt esztendőben a sziko- méter szolgáltatta információ alapján mintegy 20 millió forint értékű olajat takarítottak meg.
