Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-23 / 69. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. MÁRCIUS 23., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM FIN ’82 Gazdag program a hét végén Megyénk ifjúsága gazdag rendezvénysorozattal kö­szönti a forradalmi ifjúsági napokat. Az elmúlt hét vé" gén és a tegnapi napon is sokfelé szerveztek progra­mot. Több járásban, város­ban volt szombaton Ifjú Gárda-lövész'verseny, vers- és prózamondóverseny. Szin­tén szombaton Békés­csabán, a Kulich-szobornál, a hagyományhoz híven az idén is új KISZ-tagokat avattak. Mezőkovácsházán március 25-án este ifjúsá­gi nagygyűlés volt, ahol a KISZ zászlóbontásáról em­lékeztek meg. Részt vett e nagygyűlésen dr. Petroszki István, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese, aki 1958-ban a mezőkovácsházi járás első megbízott KISZ- titkára volt. Szarvason nemzedékek ta­lálkozóját rendezett a váro­si és a járási KlSZ-bizott­ság. A találkozón az egykori és a jelenlegi KISZ-vezetők vettek részt, és a KISZ helyi történetével, dokumentu­maival foglalkozó dr. Cseuz Imre főiskolai adjunktus ele­venítette fel a zászlóbontás és az első évek emlékeit. A szarvasi Vajda Péter Gim­náziumban március 19-én diáknap volt. A programban szerepelt szavalóverseny, hangszeres bemutató, vetél­kedő, a filmszakkör bemu­tatkozása. (Folytatás a 3. oldalon) UNIDO-szeminárium az ipar szerkezetátalakításáról A KGST-országok ipari struktúrájának változásaival foglalkozik az ENSZ Ipar- fejlesztési Szervezetének (UNIDO) nemzetközi szemi­náriuma, amely hétfőn kez­dődött meg Budapesten, a Magyar Tudományos Aka­démia ipargazdaságtani ku­tatócsoportjának rendezésé­ben. A KGST-tagországok, né­hány fejlett és fejlődő tőkés ország, valamint több nem­zetközi szervezet közgazdász szakértői három fő témát vi­tatnak meg az egyhetes sze­mináriumon. Foglalkoznak a KGST-országok jelenlegi ter­melési szerkezetének kiala­kulásával, az ezt meghatáro­zó tényezőkkel, az egyes or­szágok iparfejlesztésének sa­játosságaival, összhangjával, és a fejlődő országokra gya­korolt hatásával. Megvitat­ják a nyolcvanas évek vi­lággazdaságának főbb jel­lemzőit, egyebek között az extenzív fejlesztésről való át­térés módszereit, és intenzív gazdaságfejlesztésre; elemzik a világpiaci hatásokat és a nemzetközi együttműködés eredményeit és» gondjait. Körvonalazzák a rövidebb és hosszabb távon várható vál­tozásokat az ipari szerkezet alakulásában. Fásítási hónap A fa nélkülözhetetlen az ember számá­ra. Mégsem becsüljük értékének megfe­lelően. A frissen kiültetett fiatal fák de­rékba tört sora, az építkezések helyén és körzetében az indokoltnál jóval nagyobb területen kiirtott fák tömege ezt igazolja. Egykor az volt a szokás, és legtöbbször a gyakorlat is, hogy minden kivágott fa he­lyébe legalább hármat kellett ültetni. Nem öncélból megalkotott szabály volt ez, ha­nem környezetünk, egészségünk és anyagi érdekünk szolgálata. A fa nélkülözhetetlen az ember számá­ra. Egyik legfontosabb nyersanyagunk, ősidőktől fogva. A fából készült eszközök, tárgyak életünk minden területén ma is megtalálhatók, amelyeket a műanyagok terjedő világában sem lehet mással pótol­ni. De nem csak gazdasági szempontok in­dokolják az erdők, a fák védelmét, a velük való ésszerű gazdálkodást. Fák nélkül emberi élet sem lehetne a Földön. Legjelentősebb zöldnövényzetünk, a fák, az erdők védik a talajt, amelyből táplálékunk nagy részét nyerjük az erózió és a defláció romboló hatásától, tisztítják a levegőt, amelynek egyre inkább szűké­ben kezdünk lenni az iparosodó városok körzetében, de javítják a víz minőségét is, védik az élővilágot. Az ember felüdülésé­ben, és a talajvédelemben szerepük pedig egyenesen pótolhatatlan. Sok érv. szól tehát amellett, hogy jóval nagyobb figyelmet fordítsunk a fák védel­mére. Vannak fában gazdag országok, ahol már épületeket terveznek és építenek odébb egy-egy fa megtartása érdekében. Hazánk köztudottan fában szegény ország. Nálunk még inkább szükség van erdőte­rületünk gazdagítására, minden fásítffató terület beültetésére, de különösen olyan társadalmi szemlélet erősítésére, amely az eddiginél sokkal jobban védi, óvja a már meglevő faállományunkat. Védeni és gyarapítani a faállományt — ez a feladatunk. A fásítási munka időhöz kötött. A tavasz kezdetétől a rügyfaka- dásig tartó néhány hét alkalmas erre a munkára. Ez az időszak általában március utolsó és április első két hete közé esik. Ez a fásítás hónapja! A felszabadulás óta elért eredményünk, hogy hazánk erdősűrűsége 12 százalékról 17,1 százalékra emelkedett. 1976—80. között mintegy 50 ezer hektár új erdőt telepítet­tünk. 1981-ben elértük felszabadulásunk óta az 500 ezer hektár új erdőtelepítést. Ennek 60 százaléka a tsz-ekben valósult meg. A fásításban a társadalom közreműkö­dése nélkülözhetetlen. A jövő nemzedéké­nek, a most tanuló ifjúság szemléletének kialakítása, és az erdő, a fák értékeinek, szépségének megismerése, érdekében — a társadalom egészén belül — fontos, sze­rep vár az iskolák által végzett fásítások­ra. Tavaly indult az iskolaerdő — a mini­arborétum — akció, amelynek lényege, hogy minden iskola (ahol erre alkalmas terület biztosítható — de hol nem bizto­sítható?) alapítson egy, lehetőleg hazai fafajokból álló élő fagyűjteményt, vagy er­dőt — akár több iskola közösen is, — amely évenként újabb területekkel bővít­hető, s amelynek gondozását és fenntar- > tását is az iskolák vállalják. Jó lenne, ha ez az akció megyénkben is széles kör­ben meghonosodna. Hiszen erdőben sze­gény országunkon belül Békés megye a fában szegényebb megyék sorába tartozik. A társadalmi fásítási akciókra az idén a MÉM és a Hazafias Népfront 18 millió forintot biztosított, ez »mintegy 2,5 millió fácsemete kiültetését teszi lehetővé. Ebből megvalósítható a belterületi fásításokon túl a településeink közelében levő kopárok er­dősítése, zöldövezeti fásítás, ipartelepek, sportpályák, hulladéklerakó-telepek fásítá­sa. az iskolaerdők kialakítása. Ha van nemes célú társadalmi feladat, akkor a fásítás ezek sorában is a legne­mesebbek közé tartozik. A Hazafias Nép­front, a tanácsok, az iskolák mozgósító­ereje vigye sikerre a fásítási hónap embert szolgáló nemes ügyét! Enyedl G. Sándor Elutazott a francia parlamenti küldöttség Hétfőn elutazott Budapest­ről Pierre Joxe, a Francia Szocialista Párt parlamenti frakciójának elnöke, a nem­zetgyűlés francia—magyar baráti csoportjának elnöke vezette küldöttség, amely az országgyűlés magyar—fran­cia baráti tagozatának meg­hívására látogatott Magyar- országra. A delegáció tárgyalásokat folytatott az országgyűlés dr. Pesta László vezette ma­gyar—francia baráti tagoza­tának képviselőivel. Ma­gyarországi tartózkodása idején a küldöttség felke­Í reste a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsát, ahol esz- i mecsérét folytatott a ma­I gyar szakszervezetek szere­péről, a magyar—francia szakszervezeti kapcsolatok­ról. Ellátogatott a Magyar Optikai Művekbe, valamint Baranya megyébe, ahol meg­látogatta a szajki Béke Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetet és ismerkedett Pécs város és a megye nevezetes­ségeivel. A küldöttséget fo­gadta Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Púja Frigyes külügy­miniszter és Soós Gábor me- / zőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár. Chován Kálmán zenei hét Szarvason Kilencedik alkalommal ren­dezik meg március 23-tól 30- ig Szarvason a Chován Kál­mán zenei hetet, amely gaz­dag zenei programot kíná1 a város lakóinak és az idelá­togatóknak. Ma, kedden fél 6-kor kez­dődik a zeneiskola nagyter­mében az iskola növendé­keinek nyilvános hangverse­nye. Holnap a Szarvasi Ál­lami Tangazdaság központjá­ban hanglemez-kiállítás í yí- lik, amelyen vásárolni is le­het a kiállított lemezekből. Ki nyer ma? címmel szer­dán délután háromnegyed kettőkor zenei vetélkedőt rendeznek a Szirén Ruháza­ti Ipari Szövetkezet előcsar­nokában. Este 18 órai kez­dettel a zeneiskola nagyter­mében zenés estet tartanak a Hanglemezbarátok Köre tag­jainak. Március 27-én, szombaton 16 órakor a Vajda Péter Mű­velődési Központban a Ko- dály-évforduló alkalmából rendezik meg az Éneklő If­júság XV., centenáriumi em­lékhangversenyét. Vasárnap délelőtt a középiskolai diák­otthonban Kodály Zoltán életéről, munkásságáról hall­hatnak az érdeklődők Fa- sang Árpád, nyugalmazott zeneművészeti szakközépis­kolai igazgató előadásában. Hétfőn, 29-én 11 órakor, a művelődési központban Liszt és Erkel művészete címmel rendeznek hangversenyt az Ifjú Zenebarátok Köre szá­mára. Este 7 órai kezdettel a zeneiskolában tanári hang­verseny lesz. Kedden 15 óra­kor a 2-es számú általános iskolában zenei vetélkedő kezdődik; ezzel a program­mal fejeződik be az egyhe­tes rendezvénysorozat. G. K. Ünnepi Ifjú Gárda állománygyűlés Az Ifjú Gárda megalaku­lásának 25. évfordulóján ün­nepi megyei állománygyű­lést rendezett március 22-én, tegnap a KISZ Békés me­gyei bizottsága és az Ifjú Gárda megyei parancsnoksá­ga Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. A városi és a járási parancsnokságok, valamint az úttörőgárdisták képviseletében megjelent egyenruhás fiataloknak Tö­rök János békéscsabai váro­si Ifjú Gárda-parancsnok ve­zényelt vigyázt, majd tett je­lentést Bálint Tibor megyei Ifjú Gárda-parancsnoknak. Az ünnepi formaságok után Bálint Tibor köszöntötte a meghívott vendégeket, közöt­tük Richiveisz Ferencet, a megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettesét, valamint a fegyveres erők és testüle­tek képviselőit, s az egykori megyei Ifjú Gárda parancs­nokokat. Ünnepi beszédet Kozák Ferenc (képünkön), a KISZ megyei bizottságának titká­ra mondott. MindenekelőtJ emlékezett a magyar törté­nelem három nagy sorsfor­dulójára, 1848. március 15-re, 1919. március 21-re, és 1945. április 4-re. Emlékeztetett a felszabadulás óta eltelt 37 év eredményeire, majd a népek békevágyáról, a békeszerető erők összefogásáról, a Szov­jetunió békepolitikájáról be­szélt. Beszéde második részé­ben az Ifjú Gárda megalaku­lásáról szólt az előadó: „Már 1956. végén, 1957. elején a budapesti üzemekben feltűn­tek a munkásfiataloknak azok a legelszántabb csoport­jai, akik a helyi pártszerve­zetekkel együtt készen áll­tak a rend helyreállításá­ra... A, KISZ KB intéző bi­zottsága 1958. áprilisában határozatba foglalta az Ifjú Gárdák eddigi eredményeit, és fogyatékosságait, s meg­határozta feladatait. .. Az igényeknek megfelelően egy­re szervezettebbé vált az If­jú Gárda, megyénkben csak­nem 1500 tagja van, és kiala­kultak a fiatalok számára a hasznos munkaformák.” Vé­gül arról beszélt Kozák Fe­renc, hogy az Ifjú Gárda és a fegyveres szervek között igen jó együttműködés alakult ki megyénkben, megerősödtek a szakalegységek. Az ünnepi beszéd után az úttörőgárdisták nevében Ma- latyinszki Erika, békéscsabai úttörőgárdista köszöntötte az ifjúgárdistákat, majd Bálint Tibor zárszava után, az ün­nepség második felében az orosházi nrmvelődési ház' út­törő-táncegyüttese és az orosházi ifjúsági ház úttö­rőzenekara adott műsort. T. I. Fotó: Kovács Erzsébet Sajtótájékoztató a Kodály-centenárium programjairól Az egész világ ismeri Ko­dály Zoltán műveit, életét, tehát amikor születésének 100. évfordulója tiszteletére különböző rendezvényeket szervezünk, célunk nem el­sősorban az ismeretterjesz­tés. Számot akarunk vetni a kodályi életművel úgy, hogy annak egységét kiterjesztve, egyben tágítsuk azok körét is, akikhez eljuthat ez az életmű — mondotta egyebek között Pozsgay Imre művelő­dési miniszter, a Kodály-em- lékbizottság alelnöke azon a sajtókonferencián, melyen hétfőn a Parlamentben a hazai és a külföldi újságíró­kat a Kodálycentenárium programjairól tájékoztatták. Ezgk többségét az 1982— 83-as tanév időtartamára szervezték. Az események középpontjában, Kecskemé­ten, a korszakos jelentőségű zeneszerző szülővárosában rendezett programok scrra áll. Itt nemzetközi kórustá­bort, nemzetközi Kodály- szemináriumot tartanak, az alföldi városba^ tanácskozik majd az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szervezete is, és 1982. december 16-án, a ze­neszerző születésének 100. évfordulóján átadják a kecs­keméti zénei központ épüle­tét és hangversenytermét. E napon kerül sor a központi emlékünnepségre is a buda­pesti Zeneakadémián. Kodályra, mint az egyete­mes kóruszene-irodalom ki­emelkedő képviselőjére, a Kórusok Országos Tanácsa számos hangversennyel em­lékezik: megrendezik az or­szágos népzenei találkozót, az Éneklő Ifjúság díszkon­certjét. A centenáriumot széles kö­rű nemzetközi érdeklődés kí­séri. A Nemzetközi Kodály- társaság meghívásos zene­szerzői, és Világ éneklő if­júsága címmel, kórusok pro­dukcióit értékelő pályázatot hirdet. Üjságírók kérdéseire vá- laszolva_ Pozsgay Imre és munkatársai elmondották: eddig 12 új ének-zenei tago­zatú osztály szervezésére ad­tak engedélyt általános isko­lákban, és további 42 ké­relmet mostanában bírálnak el.

Next

/
Thumbnails
Contents