Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-04 / 53. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG •Ü*5 - ; J . n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. MÁRCIUS 4., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVH. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM Versenyben maradni Érdekazonosság termelők és külkereskedők között Az utóbbi időben több külkereskedelmi vállalat közös kockázatvállaláson is alapuló társasági szerződést kötött ipari partnereivel, osztozva a nyereségen és veszteségen, közösen vállalva a további fejlesztéseket is. Számos iparvállalat pedig mindinkább él azzal az új lehetőség­gel, hogy maga válassza külkereskedelmi partnereit. A tapasztalatok szerint mindez jobban elősegíti versenyké­pességüket a világpiacon, és ezzel az exportlehetőségek kihasználását. Ilyen kezdeményezésekről tudósítanak az MTI munkatársai. BÉKÉS MEGYEI A Sarkadi Cukorgyár berendezéseit már a következő répa­feldolgozási időszakra készítik fel. A DC—12 diffúzőr 20 mil­liós nagyjavításán lengyel szakemberek dolgoznak. Képünk az előkészítő munkálatok közben készült Fotó: Fazekas László Jelentős társadalmi munkával segítette a lakosság Békéscsaba fejlődését Női szabó szakmunkástanulók versenye (Tudósítónktól) A megye legjobb szak­munkástanulói mérték össze tudásukat és szakmai ügyes­ségüket a FÉKON békés­csabai gyárában. A Gyulá­ról, Békésről, Szarvasról és a békéscsabai 611-es és 635- ös számú szakmunkásképző intézetből jött tanulókat el­kísérték tanáraik, oktatóik is, s lehet, hogy ők még job­bam izgultak, mint tanítvá­nyaik. Kugyela Jánosné, a FÉ­KON személyzeti vezetője köszöntötte a résztvevőket. Ezután Makai Sándor ver­senyelnök ismertette a ver­seny menetét. Izgalmas pil­lanat következett; az elmé­leti verseny tételeit tartal­mazó boríték felnyitása, majd csönd ült a teremre és megkezdődött a feladatok megoldása. A verseny tiszta­ságát az biztosította, hogy az ifjú szakmunkásjelöltek nem névvel, hanem húzott szám­mal jelölték dolgozataikat, így a zsűri is csak akkor tudta meg, hogy ki a győztes, ami­kor az értékelésnek már vé­ge volt. Az elméleti próba­tétel után a fiatalok gyárlá­togatáson ismerkedhettek meg a FÉKON által gyártott legújabb modellekkel. A kö­vetkező napon a gyakorlat­ban — egy állógalléros hosz- szú ujjú női ruha megvarrá- sával — lehetett bizonyítani, ki mennyire sajátította el a szakmai fogásokat. A ver­seny győztese Bencsik Júlia, második helyezettje Szász Anikó, harmadik helyezettje Csik Klára lett, valameny- nyien a békéscsabai 611-es számú Szakmunkásképző Intézet tanulói, akik gya­korlati tudásukat a FÉKON tanuló varrodájában szerez­ték'. A szakszervezeti bizott­ság tárgyjutalomban részesí­tette a győzteseket. Az első és második helyezett az áp­rilisban rendezendő országos versenyen is indulhat, me­lyet valószínűleg szintén Bé­késcsabán rendeznek. A Generálimpex már ele­ve azzal a céllal jött létre másfél éve, hogy versenyre keljen a többi külkereskedel­mi vállalattal. Azóta sok ter­melő vállalat — gyártási profiljától függetlenül — át­pártolt az új céghez. A Ge­nerálimpex kezdettől • fogva társasági szerződéseket köt a termelő vállalatokkal, leg­utóbb például a Debreceni Konzervgyárral. Az export- szerződéseket közösen írják alá, de az azt megelőző tár­gyalásokon is részt vesznek a termelő vállalat képvise­lői. Á gyártó megszabja azt az árat, amely alatt nem ér­demes eladni az árut. A kül­kereskedelmi vállalatnak ér­demes jobb árat elérni, rhert a nyereségen arányosan osz­toznak. Előfordul olyan eset is — hiszen ez a kockázat — amikor nem a nyereséget, hanem a veszteséget kell megosztani a partnerek kö­zött. A közelmúltban példá­ul egy mezőgazdasági szö­vetkezet áruját gyenge mi­nőségűnek találta a vevő, és csak leértékelt áron volt haj­landó átvenni. Ez a bevétel- kiesés a szövetkezet és a külkereskedelmi vállalat pénztárcáját egyformán meg­terhelte. A Chemokomplex az or­szágban elsőként kötött kö­zös kockázatvállaláson ala­• puló társasági szerződést, még 1967-ben a Chemimas Vegyigéptervező Vállalattal. Azóta ezt a megállapodást továbbfejlesztették, mégpe­dig úgy, hogy a nyereségből, illetve veszteségből - 25—75 százalékban részesül a kül­kereskedelmi és az iparvál­lalat. Az együttműködés el­sősorban a komplett festék­gyárak szállítására terjed ki, de ilyen alapon exportálnak más vegyipari létesítménye­ket is a Közép-Keletre. Az OKGT-vel korábban hagyo­mányos, úgynevezett bizo­mányosi kapcsolatban áll­tak, amikor is a külkereske­delmi vállalat lényegében érdektelen , volt az üzletben, nem tudta gazdaságosabb irányba terelni sem a gyár­tást, sem az értékesítést. Amióta társasági szerződést kötöttek, fellendült olajkút­fúró és vezetéképítő tevé­kenységük, s nemrég meg­kezdték az ilyen munkákat a Közel-Kelet után a szomszé­dos Ausztriában is. Egyéb­ként a vállalat profiljába egyáltalán nem vágó termé­kek exportját is megkezd­ték, élve a külkereskedelmi vállalatok közti verseny le­hetőségével. <r Néhány hónapja a Che­mokomplex exportálja az Egyesült Izzóból kivált Gá­bor Áron Vasöntöde és Gép­gyár gázgenerátorait is, pe­dig a gyár „örökölte” ex­portjogát, de eddig nem élt vele. Az Intercooperation Ke­reskedelemfejlesztési Rt. ko­rábban csak termelési koope­rációkat hozott létre a ha­zai és külföldi vállalatok kö­zött. Üjabban — élve az időközben biztosított export­joggal — sikeresen vállal-, koznak egy sor olyan ter­mék külpiaci értékesítésére is, amelyekből eddig vagy egyáltalán nem sikerült el­adni vagy csak kisebb téte­lekben más külkereskedelmi vállalatokon keresztül. Így megkezdték a jó minőségű, de nem márkás borok, a kü­lönféle gyümölcsivólevek és -pürék exportját. Üzletkötő­ik jó lehetőséget láttak a szép kivitelű és ismét rene­szánszát élő kályhacsémpék kivitelére is. A hordozható és guruló kivitelben összeál­lítható csempekályhákat egy esztergomi gyár készíti, s az Intercooperation Rt. már szállítja azokat Ausztriába és az NSZK-ba. A részvénytár­saság új ipari partnereivel társasági szerződést kíván kötni, hogy közös érdekelt­ség megteremtésével még in­kább kihasználják az ex­portlehetőségeket. Egyre keresettebb a ma­gyar élő-juh külföldön, ezt mutatja, hogy a Terimpex tavaly már 30 ezer tonná­nyit adott el, s az idén a kivitelt tovább fokozza. Eh­hez azonban biztonságos áru­alapra van szükség. Ezért a vállalat előnyös feltételeket teremtett a juhtartó gazda­ságok számára. Érdekeltté tette őket az exportban, mégpedig úgy, hogy nem­csak a felvásárlási' árat fi­zeti ki számukra, hanem az exportból származó nyereség döntő hányadát visszajuttat­ja . partnereinek, amelyek az­tán ezt az összeget is fel­használhatják a tartási, ta- kárnlányozási technológiák korszerűsítésére, a tenyész­tési ’ munka javítására, egy­séges 'állomány kialakításá­ra. E törekvés kedvező jeíei máris érzékelhetők: az idei első olaszországi és közel- keleti juhszállítmányok ér­tékesebbek voltak, mint ko­rábban. A Hungarotex az utóbbi két évben már több külke- deskedelmi társaságot hozott létre ipari partnereivel. A gyapjú-, a pamut-, a se­lyem-, a kötő- és a konfek1-' cióipari társaságok a tőkés export 83, a szocialista kivi­tel 70 százalékát bonyolítják le. Az ilyen együttműködési formák beváltak, azóta ugyanis a résztvevők közös ár- és piacpolitikát dolgoz­nak ki, koordinálják a mun­kákat, elkerülik a párhuza­mos gyártást, bővebb infor­mációkhoz jutnak, s egyez­tették például a VI. ötéves tervidőszak gyártmányfej­lesztését is. Közösen segítik elő a különféle kooperációs kapcsolatok kiépítését, je­lenleg főleg pamutipari té­mákban nyolc együttműkö­désről tárgyalnak külföldi cégekkel. Tegnap, március 3-án, Sa- sala János elnökletével ülést tartott a békéscsabai Városi Tanács. Első napirendi pont­ként a tanácstagok meg­tárgyalták és elfogadták Fe­kete Jánosné tanácselnök­helyettes jelentését a nőpo­litikái határozat végrehajtá­sáról, majd a múlt évi költ­ségvetési és fejlesztési, terv megvalósításáról tárgyaltak. A múlt év a VI. ötéves terv induló esztendeje volt. Az előző évhez képest több újszerű feladatot kellett megvalósítani. A tervezés­nél fő követelményt jelen­tett az alapellátás szinten tartása. A költségvetésnél a kiadások növeléséhez az ár­változások is hozzájárultak. Ennek ellenére a város in­tézményhálózata tovább gya­rapodott. A költségvetésből a belvízelvezetésre, és a víz­kárelhárításra több mint 5 millió forintot fordítottak. Jelentős felújítási munkála­tok voltak a 2-es számú böl­csődében, a közgazdasági szakközépiskolában, és más intézményeknél. A költség- vetési előirányzatból a város biztosítani tudta a legszüksé­gesebb feladatok ellátását. A múlt évben fejlesztésre a megyeszékhelyen- több mint 259 millió forintot költött. Ebből célcsoportos beruhá­zásra mintegy 96 millió fo­rintot használtak fel. Jól ha­lad a lakásépítés. A múlt évben 269 lakást adtak át, és 192 lakás építését kezdték meg. A kivitelezéssel párhu­zamosan folyt a terület-elő­készítés. A szanálások zöm­mel a belváros rekonstruk­ciójával függött össze, még­pedig a Wlassich, ’Kun Béla, Bartók Béla út által hatá­Körös menti napok kez­dődtek tegnap, a margitszi­geti Thermal Szálló Platán* éttermében. A március 14-ig tartó rendezvénysorozaton hazánk e tájegységének ét­kezési kultúrájából, nép­művészetéből kaphatnak íze­lítőt a látogatók. Az étte- • remben ebben az időszakban hétköznapokon este, szomba­ton és vasárnap egész nap a vidék .jellegzetes, évszázados múltú ételeit kínálják. Békéscsaba és környéké­nek gasztronómiai „arcula­tát” az ízek és elkészítési módok sokszínűsége jellemzi, hiszen e táj történelme so­rán több nép közös otthoná­I vá vált: a magyarok mellett szlovákok, románok és né- metajkúak is éltek, élnek rolt területeken. Megkezdő­dött a Millennium lakótelep építésének előkészítése. A fejlesztésben szereplő min­den jelentősebb beruházás tervszerűen folyt. Üzembe helyezték a Lencsési lakóte­lep 24 tantermes iskoláját és a 2 ezer adagos konyhát. A 2-es számú általános iskola 12 tanteremmel bővült. A Szabó Pál téri iskola építése kiemelt feladat volt, Erre a célra 78 millió forintot hasz­náltak fel. Kiemelkedő eredmények születtek a városépítő társa­dalmi munkában. A lakosság nemcsak a múlt évet, hanem a tervet is számottevően túl­szárnyalta. Több mint 57 ezren' vettek részt a város­építő társadalmi akciókban. A lakossági -pénzbeli hozzá­járulás és a társadalmi munka értéke több mint 35 millió forintot tett ki a múlt évbem Különösen sikeresek voltak a „Virágos óvoda, is­kola” és az „Egy iskola, egy üzem” akciók. Kiemelkedő munkát végeztek a patroná­ló vállalatok és a szocialista brigádok. A város III. kerü­letében több mint 7 ezer méter járda épület meg. A város tanácstagjai hoz­zászólásokkal kiegészítve hagyták jóvá a múlt évi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtásáról szóló beszámolót, majd megtár­gyalták és elfogadták a vá­rosi tanács, a tanácsi bizott­ságok, a végrehajtó bizott­ság és a Népi Ellenőrzési Bizottság ez évi tervét. Ren­deletet hoztak a piacokról és a vásárokról. A tanács­ülés bejelentésekkel ért vé­get, itt. Ezt tükrözik az eredeti receptek alapján készülő éte­lek is, például a szárma (darált sertéshús, párolt rizs, tojás, füstölt szalonna, sa­vanyú káposzta) és a brinzás haluska (házimetélt gomoly- túróval, füstölt szalonnával, libatepertővel, tejföllel). A rendezvény idején, az étteremben és a szálló hali­jában kiállított tárgyak idézik a táj mai és múltbé­li népművészetét, a többi kö­zött XVIII. és XIX. századi parasztbútorok láthatók, a békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeum anyagából, va­lamint a tótkomlósi és bé- késszentandrási szőnyegszö­vők munkái és a Gyulai Há­ziipari Szövetkezet népmű­vészéti hímzései, abroszai. Sorbán Valéria Az Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat Ceglédi úti önkiszolgáló raktáráruházát a tavalyi nyitás óta tízezer magánkereskedő, szerződéses és üzletbérlő kereste fel a főváros­ban. A viszonteladóknak élelmiszer- és iparcikkekből több mint ezernégyszázféle tételt kí­nálnak. Minden olyan jellegű cikk megtalálható a raktáráruházban, ami az alapellátáshoz szükséges. A képen: a raktár (MTI-fotó — KS) S. J. Körös menti napok a Tltermálban

Next

/
Thumbnails
Contents