Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-19 / 66. szám
1982, március 19,, péntek Párbeszéd Tóth Menyhért kiállítása a Dürer Teremben A szakmunkásképzés léte függ az üzemektől, vállalatoktól is. Jól tudják ezt az orosházi ipari szakmunkás- képző intézetben, ahol olyan különleges helyzetben vannak, hogy nincs iskolai tanműhely. Számukra tehát a vállalatokkal, üzemekkel folytatott párbeszéd az átlagosnál is nagyobb jelentőséggel bír. Az intézményben 11 szakmában 540 tanuló képzése folyik. A fentebb említett okok miatt a szakmunkástanulók gyakorlati felkészítése a város 10, úgynevezett bázisvállalatánál. ' szövetkezeténél történik. Például csak magában az Orosházi Üveggyárban 7 tanműhelyben folyik gyakorlati oktatás! Nos, e vállalatok képviselői vettek részt az elmúlt évben azon a megbeszélésen, amelyen a szakmunkásképzés legidőszerűbb feladatait vitatták meg közösen a vendéglátó szakmunkásképző intézetben. A megbeszélés az iskola vezetőinek tájékoztatóján alapult. Az üzemek képviselői ezáltal az oktatás-nevelés folyamatát meghatározó legfontosabb feladatokkal ismerkedhettek meg. Szó volt például — a korántsem egységesen értelmezett — termelve oktatásról. A szakmunkásképzés e fontos nevelőhatáson alapuló új módszerének célja: a tanulók társadalmilag hasznos munkán keresztül ismerkedjenek a szakmai fogásokkal. E folyamatban nem a termelés a döntő, hanem az, hogy a gyerek próbára teheti addig szerzett szakmai tudását, közelebbről megismerkedhet az adott munkáskollektíva életével, miközben termelési tapasztalatot is szerez. A termelve oktatás során a vállalat is .jól jár, meg a tanuló is, hiszen ez utóbbi szakmunkásokat megillető bérezést kap végzett munkája alapján. De nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy e módszer csak akkor érheti el célját, ha a tanuló mellé szakmailag, erkölcsileg egyaránt példamutató szakmunkást állítanak. Persze, a dolognak van egy másik oldala is. Nevezetesen, hogy a feladatát dicséretesen ellátó szakmunkást — erre a Szakmunkásképzési Törvény lehetőséget ad — részesítsék az alapbér 5—20 százalékáig terjedő differenciált bérkiegészítésben. A megbeszélésen e témával kapcsolatban elhangzott még egy fontos megállapítás: bármilyen szükség is lenne — főleg a hiányszakmákban — a tanulók szakmunkásbérben való foglalkoztatására, csak azokat szabad megbízni vele, akik közepesnél jobb átlag- eredményt értek el tanulmányaikban. A tájékoztatóban szó volt a gyakorlati oktatásban érvényesülő új értékelési alapelvekről. szempontokról, valamint a később vitát is kiváltó összefüggő nyári termelési gyakorlat osztályozásáról is. A vita alapjául az szolgált, hogy a bizonyítványosztást követő értékelés gyakorlati hasznáról nem voltak túlzottan meggyőződve a vállalatok képviselői. Sőt, azt is felvetették, ha a nyári szabadságolások miatt egy, a tanulót kevéssé ismerő szakmunkás irányítja, akkor esetleg a gyerek az egész éves munkájával ellentétes értékelést is kaphat. A felvetés jogos gondokon alapul. Ehhez azonban tudni kell, hogy a döntés azért született meg, mert az új tanterv bevezetésével megnőtt a nyári összefüggő termelési gyakorlat funkciója, szerepe. S hogy tartalmában ez a gyakorlat eredményesebb legyen, ezért vált szükségessé értékelése is. Bár a bizonyítványt korábban megkapják a diákok, de a gyakorlat végső eredményét mégis a nyáron szerzett osztályzattal együtt értékelik, s a tanuló e szerint kapja ösztöndíját. A vállalatoknak, üzemeknek, éppen a tanulók érdekében, viszont arra kell ügyelniük, hogy helyesen szervezzék a szakmunkástanulók oktatásával foglalkozók szabadságolását. A megbeszélésen még számtalan fontos kérdést tisztáztak. így a kiegészítő gyakorlati oktatás szerepét, az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatos iskolai gondokat, valamint a szakmunkásvizsgáztatás rendjének változását, E temagaz- dagságból — a résztvevők reagálása miatt — két gondolatsort érdemes kiemelni. A vállalatok időnként még most sem elégedettek a szakmunkástanulók szakmai, gyakorlati tudásával. A képző intézmények részéről ez a kérdés annyiban igaz, hogy az iskoláknak fel kell készülniük a termékszerkezetváltásra. Tehát nem szabad, hogy a meglevő szakoktatók képzettségétől függjön bizonyos szakmák oktatása, hanem annak igenis a termelés szükségleteit kell tükröznie. Ugyanakkor a városi pártbizottság jelenlevő munkatársa egy másik megfontolandó következtetést fogalmazott meg. Eszerint a szak® képző iskolák csak az alapokat adják. A további kérdés már a vállalatokra, üzemekre vár. Akik a gyakorlat oldaláról viszont csak olyan szakembereket kaphatnak, amilyen körülményeket teremtettek a tanulók felkészítésében. A másik, szinte egyöntetű reagálás, a „csak ennyi ?!" — felkiáltás jól hallható moraja, a beiskolázási keretszámok közlésekor hallatszott. Természetes, hogy az üzemek, vállalatok igyekeznek minél több szakmunkástanuló képzésében részt venni, számítva ezzel az utánpótlásra. Csakhogy. A beiskolázásnál megyei, társadalmi érdekeket is- figyelembe kell venni. A lehetőség ehhez nem feneketlen kút, amelyből mérték nélkül meríthetnénk. Orosházán például a szakmunkásképzőből évenként kibocsátottak száma mindössze a szakmunkásállomány 4 százalékának utánpótlását jelenti. Jószerével tehát a fiatal szakmunkások a, nyugdíjba vonulókat pótolják. De nemcsak ez az ^ egyetlen módja van a szakmunkásutánpótlásnak. Hanem elsősorban a termelés korszerűsítése, aztán a házon belüli szakemberképzés, illetve átképzés. Orosházán több gyár, üzem dicséretesen él is-ezzel a lehetőséggel. De ez a szemlélet még ma sem vált általánossá. Végezetül hadd vonjunk le e megbeszélés alapján néhány tanulságot. Először is azt, hogy szükség van a szakmunkásképző iskolák és a tanulók képzésében részt vevő gazdasági egységek kapcsolatának még szorosabbá, tartalmasabbá válására. Az iskolák feladata a korszerűsödő szakmunkásképzés legfontosabb feladatairól megfelelően tájékoztatni a vállalatokat, üzemeket. Kölcsönös bizalom, együttműködés nélkül a szakmunkáskéozés nem képes megfelelni a ma követelményeinek. Ezek a tanácskozások, ha nem is oldanak meg mindent, de jó kiegészítői ennek, az együttműködésnek. Ahogyan ezt ez orosházi és több megyei példa is bizonyítja. Az Országos Filharmónia a negyedik gyulai bérleti hangverseny műsorára két remek Brahms-művet tűzött ki. Johannes Brahms-ot a kortársak kiváló zongorművésznek ismerték, és a gyulai hangversenyen elsőként felhangzó B-dúr zongoraversenyt saját maga mutatta be ősbemutatóként 1881. november 9-én, Pesten. Erkel Sándor vezényelte a zenekart. Az utókor úgy emlegeti Brahms- ot, hog^ romantikus zenei mondanivalóját klasszikus és kiegyensúlyozott formaművészettel fejezte ki, és hogy dallamvilága gyökereiben a német népköltészetre támaszkodott. Gyakran hang- versenyzett Pesten, ahol sok barátja volt. „Magyar táncok” címen egész sorozat csárdást dolgozott fél zongorára, sőt ezek közül nyolcat zenekarra is hangszerelt. Az említett gyulai hangversenyen az Erkel Művelődési Központban fellépő Debreceni MÁV filharmonikus zenekar most ünnepli fennállásának 30 éves jubileumát. A Magyar Rádió komoly zenei műsorait vezényelte 1932-től az a Rajter Lajos, aki most, mint a Pozsonyi filharmonikus zenekar karnagya, vállalta a Brahms- műsor- vezénylését Gyulán, ahol Brahms: IV. (b-moll) szimfóniáját partitúra nélkül vezényelte, és olyan csodálaTraktoron Nehéz egy életművet átfogó gyűjteményes kiállításról néhány sorban írni. Most annál is inkább, mert a gyulai Dürer Teremben bemutatott művek alkotójának, Tóth Menyhértnek szerepét a magyar képzőművészetben számos szakmunkában feltérképezték már. Művészetének egyik legjobb értője, ismerője, Bánszky Pál így ír Tóth Menyhértről, az emberről: „Ezer szállal kötődik Miskéhez, ehhez a Bácstosan varázsolta a hallgatóság elé ezt a népszerű szimfóniát, hogy mindenki felejthetetlen zenei élménnyel gazdagodott. A közönség hosszan és lelkesen ünnepelte Rajter Lajos karnagyot, és a ragyogóan muzsikáló zenekart. Kiss Gyula Liszt-díjas zongoraművész a gyulai zongora hibái ellenére — túl mélyre és nem kifogástalanul lett felhangolva — vállalta a zenei világ egyik legnehezebb zongoraversenyéből a versenyszólam tolmácsolását. Az első tételt Brahms már 1878-ban megírta, majd itáliai kőrút következett, és ennek élményei szólalnak meg a II. és III., valamint a barokkos IV. tételben, ahol magyaros motívumok is — „Maros vize folyik csendesen” dallamfoszlányai — kihallhatok. Ez a zongoraverseny a hagyományokkal ellentétben lett négytételes, mert Brahms egy scherzot iktatott be az Andante tétel elé, melynek melegen daloló témáját két szólógordonka muzsikálta elbűvölően. Nehéz feladatot vállalt Rázga József, a békéscsabai Bartók Zeneiskola igazgatója, amikor a műsor konferá- lása során az egész Brahms-i problematika boncolását kísérelte meg, ami ' általában sikerült is. Dr. Márai György Kiskun megyei településhez, ahol édesanyja és édesapja született, s ő is több mint ötven éven át élte tolsztojá- nus életét. Nem leereszkedik a néphez, hanem benne él, a parasztközösség életrendjében, szokásaiban. Életmódja majdhogynem azonos az itt élő emberekével. Aratott, kapált, tarigóharmonikázott lakodalmakban, hogy megélhessen, és megtakarított idejében a képzőművészetnek élhessen.” A mintegy negyven évet átölelő művészi munkásság Gyulán bemutatott termésein jól nyomon követhetők az alkotó látásmódjának, kifejeNem tudora, az önkifejezés miféle torz kényszere hozza létre a falfirkálmányokat.. Sajnos, Békéscsaba ebben lassan már nagyvárosi rangra emelkedik. Hiába a szép szó, a dorgálás, a méltatlankodás, a firkálok — gyakran már azt hihetjük, szervezett — csoportját talán valami „ellenfirkáló” szervezettel lehetne némileg megfékezni. Az építkezések kerítésén lassan megszokjuk a beat-zenei hitvallás jelképeit, amelyek úgyis hamarosan eltűnnek a pla- kátsbrok alatt. Nemigen figyelünk már fel a kirakatok üvegein lemoshatatlanul díszelgő jelekre sem. A minap azonban egy egészen egyéni önkifejezési zési formáinak változásai. Az 1920-as, 30-as évek pasztellképein (Eperevők, Szegény- ■ ember lova) tiszta egyszerűséggel, realitisztikus módon jelenik meg a szegényparaszti világ. De már ekkor is megmutatkozik képein a szecesszió hatása, amit később néhány kubista ihletettségű mű követ. Az évek múlásával festményei mindinkább elvon- tabbá váltak. Lírai álom és meseszerűség uralkodik el érdes késsel, spaknival megmunkált olajfestményein. Az ’50-es években született portréin a fejek, az alakok groteszkek, néha nevetésre, néha félelemre ingerlőek. Látomásszerű, későbbi képei egyre inkább szimbolikus tartalmúak. Az életről, a természet fenségéről, az ember és a természet megbonthatatlan kapcsolatáról szólnak megkapó szín-, de nehezen megfejthető formavilággal. Tóth Menyhért hosszú munkássága alatt nem változott -műveinek témája. Mindig is az ember, a paraszti világ, az élet legfőbb titkai érdekelték. Rajzaiból, festményeiből, szobraiból árad a humánum, az emberbe vetett hit. A Miskét környező világból így juthatott el az egyetemes érvényű természeti törvények megfogalmazásáig. Anélkül, hogy egy pillanatra is elszakadt volna az alkotó erejét tápláló magyar. paraszti élettől. módra lettem figyelmes. A városközpont legforgalmasabb részén, a Csaba Szálló sarkán levő fagyialtos ablak föfé festett képhez — egy hatalmas fagylalt, s mellette, a gyengébbek kedvéért a felirat: Fagyi. A kissé elesurranó olajbetük nyomatékosan hirdetik, ki mit csináljon a fagylalttal. Egy dolgot nem értek: vajon hogyan festhette fel ilyen észrevétlenül „önvallomását” valaki? Két dologra tippelek: az illető láthatatlanná tette magát, vagy az arra járó gyalogosokon különleges szemüveg volt, amit közönynek hívnak? —gubuez— B. Sajti Emese Brahms-hangverseny Gyulán B. S. E. Lovas Fagylalt — használati utasítással Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: 1944. március 19. 8.37: Zenekari muzsika. 9.33: Haj. vajdáné, vajdáné. 10.05: Képek és jelképek. 10.35: .........Élek és nyugtalan vag yok”. Kassák Lajos versei. 10.40: Tusa Erzsébet és Lantos István kétzongorás felvételeiből. 11.00: Gondolat. 11.45: Fúvószene az NDK-ból. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Népdalok. 14.18: Kóruspódium. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Régi híres énekesek műsorából. 15.28: Tini-tonik. 16.05: Nem tudom a leckét! 17.13: Magánerőből. 17.38: Népdalok. 19.15: Rádiószínház. A pályaőr. 20.04: Népszerű operettdalok. 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel ! 21.30: Választóvonal. 22.20 : Tíz ^>erc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 23.30: Csehszlovák művészek operafelvételeiből. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Mágnás Miska. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Slágermúzeum. 9.36: A jósnő Párizsból. 10.00: Zenedélelőtt. II. 45: Tánczenei koktél. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: Gyermekeknek. 14.00 : Kettőtől ötig . . . 14.45: Greg Lake felvételeiből. 15.30: Könyvről — könyvért. 15.40: Egészségünkért! 15.45: Rivaldafényben. 17.00: ötödik sebesség. 18.33: Tarjáni Tóth Ida cimbal- mozik. 18.44: Bonjour, Momo! 19.25: Földközelben — Zircen. 20.00: Muzeális felvételeinkből. 20.33: Közvetítés a Katona József Színházból. Budapest Orfeum. 22.35: Kellemes pihenést! III. MtJSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Hegedű-zongoraszonáták. 10.31: A Syrius együttes dzsessz- felvételeiből. 11.05: Fúvósesztrád. 11.21: Csajkovszkij: A varázsnő. Közben: 13.54: Németh László válogatott művei. 14.04: Az operaközvetítés folytatása. 14.50: Az I Musici di Róma kamarazenekar játszik. 15.30: Andor Éva énekel. 16.00: ..Baráttá válik börtönünk . . 16.30: Tip-top parádé. 17.00: Kórusok, hangszerszólók. 18.00: Szándék és valóság. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Budapesti tavaszi fesztivál ’82. A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának hangversenye. Közben: Kb. 20.35: Modern írók portréi. Kb. 20.55: A hangversenyközvetítés folytatás*. Kb. 21.30: Madrigálok. 21.37: Üjdonságainkból. 22.30: Magyar művészek operafelvételeiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Zentai Zoltán összeállítása. 17.35: Műszak a föld alatt. Tamási László riportja. 17.45: A jászberényi Lehel vezér Gimnázium karfiarakórusa énekel. 17.55: A Szolnok megyei ifjúsági fesztiválról jelentjük. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni •minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Mű- . sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Fizika, (ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 8.40: Ha egyszer szikrát vet a szalma, (f.-f.) 9.05 : Környezetismeret, (ált. isk. alsó tagozat*) (f.-f.) 10.05: Fizika, (ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 10.35: Deltácska. (f.-f.) 14.05: Iskolatévé: Deltácska. (ism.) (f.-f.) 14.25: Környezetismeret, (ism.) 14.45: Fizika, (ált. isk. 7. oszt.) (ism.) (f.-f.) 15.10: Magyar irodalom. (ism.) 15.30: Fizika, (ált. isk. 8. oszt.) (ism.) (f.-f.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Az akasztófa árnyékában, (ism.) 17.05: Postafiók 250. 17.20: Reklám, (f.-f.) 17.30: Keresztkérdés. 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Terefere. 21.35: Televíziós mesék felnőtteknek : Héroszok pokoljárása. 23.00: Tv-híradó 3. II. MtJSOR 20.01:, Tehetség. Szovjet tévéfilmsorozat. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.35: Bach varázsa. Amerikai film. BUKAREST 15.35: A volánnál — autóvezetőknek. 15.50: Német nyelvű adás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Történelmi emlékműsor. 20.50: Az UTC megalakulásának 60. évfordulójára. — Gálaműsor. 21.50: A megismerés határai. Tudományos sorozat. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Szórakoztató gyermekműsor. 18.15: Fiatalok akcióban. 18.45: Ifjúsági adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Mr. Horn. 20.55: Reklám. 21.00: Szórakoztató zene. 21.45: Tv-napló. 22.00: Kulturális magazin. 00.00 : Hírek. II. MŰSOR 16.30: Sívilágkupa, műlesiklás. 18.25: Tudományos témák. 18.55: Cirill és Metód, a műveltség terjesztői a szlávoknál. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Népi muzsika. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Dokumentumadás. 21.50: Reklám. 21.55: Elefántember. SZÍNHÁZ 1982. március 19-én, pénteken 15 órakor Békéscsabán: VÍZKERESZTTÖL SZILVESZTERIG Arany J.-bérlet 1982. március 19-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: VÍZKERESZTTÖL SZILVESZTERIG Bajor G.-bérlet 1982. március 19-én, pénteken 15 órakor Dombegvházán: HOGYAN HÁZASODOTT MEG PETRUSKA? 1982. március 20-án. szombaton 19 órakor Békéscsabán; VÍZKERESZTTÖL SZILVESZTERIG Petőfi-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A kop- pányi aga testamentuma, 6 és 8 órakor: A kék laguna. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Kopaszkutya. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Éretlenek. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Moszkva nem hisz a könnyeknek I.. II. rész. Gyulai Erkel: fél G órakor: Egy zseni, két haver, egy balek. Fél 8 órakor: Mesél a bécsi erdő. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Tótágas. 5 és 7 órakor: Anna. Orosházi Béke: 5 órakor: A vágtató huszárosztag I.. II. rész. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A hótündér. Fél 6 és fél 8 órakor: Üjra szól a hatlövetű. Szarvasi Táncsics: A birodalom visszavág.
