Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-18 / 65. szám
1982. március 18., csütörtök r Karöltve a konkurrenciával? í i ________________________________ E TON a Szirénben Kötött pályán — kötetlenül Egyre nehezebb pénzügyi helyzetükben a gazdaságok kétszer is meggondolják, hogy mire költsék pénzüket. Energiaszűkös időket élünk, a beruházásokat is vissza- kell fogni — erre kényszerítenek a szabályozók. Építkezni, beruházni persze kell, a nagyüzemi termelés és tartástechnológia megfelelő 'műszaki színvonalú fejlesztést igényel — ezt a nagy „takarékoskodás” közepette sem lehet figyelmen kívül hagyni. — Hogy lehet feloldani ezt az ellentmondást? Ezt kérdeztük az AGROBER vezér- igazgatójától, Kazareczki Kálmántól. — Például úgy, hogy a szarvasmarha-tartásban alapvetően új tartástechnológiát dolgozunk ki. Ennek eredményeként a Komáromi Állami Gazdaságban egy férőhely mintegy 43 ezer forintba került. Hasonló elvek alapján épült meg a Tamási Állami Gazdaság 1200 férőhelyes telepe. öt évvel ezelőtt egy férőhely átlagosan 80—90 ezer forintba került. Ha azokat az épületeket most is úgy akarnánk megépíteni, akkor egy férőhely költsége meghaladná a 100—120 ezer forintot. A jelenlegi 40—60 .ezer forintos megoldások tehát önmagukért beszélnek. A sertéstenyésztésben arra törekedtünk, hogy amennyire lehet, csökkentsük az energiaigényes zárt megoldást. A technológiának csak a feltétlenül szükséges " elemeit (például a fiaztató és a malacnevelő) hagytuk meg zárt rendszerben. — Jelenleg két nagyobb szabású sertéstelep építése folyik, amelyekben megpróbáljuk az eddigi eredményeket hasznosítani. Az egyik a Hajdúsági Agráripari Egyesülés 400 ezer hízókibocsátású, a másik a Paksi Állami Gazdaság 10 ezres sertéstelepe. E telepeken a korábbi 25—28 ezer forinttal szemben 16—18 ezer forint egy- egy férőhely költsége. — Mi minden lehetőt megteszünk, hogy az ilyen, mindkét fél számára hasznos szálakat szorosabbra fűzzük — kezdte beszélgetésünket Hanoiban Megyeri Béla kereskedelmi tanácsos, akit a magyar—vietnami gazdasági kapcsolatok jellegéről, a két ország forgalmának alakulásáról kérdeztem. Helyzetünk felemás — folytatta — az országaink közötti baráti viszony, hazánk aktív politikai szolidaritása a gazdasági kötelékek. fejlesztésének alapja. Ugyanakkor tudomásul kell verínünk, hogy a vietnami népgazdaság nehézségei még hosszú ideig sok szempontból korlátozni fogják együttműködésünket. Nem számíthatunk így az árucsere kiegyenlítetté válására sem; az összforgalom viszonylag alacsony. Árucsere és kooperáció — Mi jellemzi árucserénket? — A forgalom növekedését a vietnami fél exportlehetőségei határolják be. Az áru- szerkezet nagyjából stabil; elsősorban különféle déligyümölcsöket, konzerveket, földimogyorót, kaucsukot, ónt és balzsamokat vásárolunk, hazánk pedig főként szövetárut, gyógyszereket, híradás- technikai berendezéseket, műszereket, alkatrészeket, orvosi készülékeket és alumíniumtermékeket szállít. Néhány évre visszatekintő együttműködési forma a termelési kooperáció. Ez tulajAz energiatakarékos megoldások közül kétségtelenül a legnagyobb figyelmet a kukorica szárítás nélküli tárolásának olcsóbb megoldása keltette. A dunavarsányi Petőfi Tsz és a Szekszárdi ÁG együttműködésével kialakított tárolási technológia eredményeként egy tonna termény tárolásának beruházási költségét 2500—3000 forintról 1000—1200 forintra sikerült csökkenteni. Ennél is olcsóbb eljárás az úgynevezett CC-módszer, ami azt jelenti, hogy a kukorica betakarításakor a szemeket és a csutkákat megdarálják és falközi silókban tárolják. Az egy tonna kukorica tárolásához szükséges beruházási költség ebben az esetben csak 700 forint. . Továbbá: a szárítás elhagyásával egy tonna kukoricára számítva 40 kilogramm tüzelőolajat lehet megtakarítani. Ezt a módszert egyébként a Hő- gyészi Állami Gazdasággal dolgoztuk ki. Az új és elfogadható megoldások elterjesztését korlátozza, hogy a gazdaságok nem akarnak új, nagyobb állattenyésztő-telepeket építeni. Ezért a vállalat számára életbevágó, hogy a bővítési és a rekonstrukciós beruházások során is alkalmazni tudja az új, olcsó eljárásokat. — Mit jelent az, hogy „életbevágó”? Hogy olcsó módszerek nélkül a gazdaságok nem építkeznek, vagy azt, bogy egyre-másra jelentkeznek új tervező szervezetek, köztük termelési rendszerek és gazdasági társulások, amelyek egyre erősebb versenytársak? — A gazdaságos és komplex tervezésnek megvannak az optimális feltételei. A hazai és a külföldről származó fejlesztési eredmények begyűjtéséhez, adaptálásához és saját fejlesztési elgondolások kidolgozásához nagy szellemi tőke szükséges. Az AGROBER a többi tervező szervezetet nem tekinti ellenfélnek, hanem olyan partdonképp bérmunka, amely importunk 35—40 százalékát teszi ki. A férfiing, kötött alsóneműk, védőruházat, s a kismamacipők mellé pnost csatlakozik a kötött bébiholmi. Üj terület a gumiipar: a Taurus részére kerékpárbelső és -köpeny gyártása indul be. — Az a látogató, akinek alkalma nyílik a magyar megrendelésre dolgozó üzembe bejutni, elgondolkozhat: hogy válnak be a kooperációk? A hanoi „X—10” szövetkezet gyártási színvonala nehezen hasonlítható például össze a déli, Dong Nay-ban levő, meglepően korszerű textilgyárral. — A minőségi feltételek mindenütt szabottak, sr a termelést magyar szakértők is ellenőrzik. Másrészt figyelembe kell venni, hogy az említett, viszonylag egyszerűbb cikkek átadásával olyan hazai kapacitások szabadulnak fel, amellyel magasabb szakértelmet igénylő terméket tudunk gyártani, vagy amelyekhez itthon már hiányzik az itt még bőségesen rendelkezésre álló munkaerő. a jövő tervei — Említsen, kérem, egykét tervet is. — Fejlesztési hiteleinket kis számú, de jól kiválasztott, megalapozott programra próbáljuk összpontosítani. Számos kihasználatlan lehetőséget látunk a mezőgazdaság területén. A bajai kukoricatermesztési rendszer pélíiemek — a mezőgazdasági beruházások kétharmadát tervezi, kivitelezi —, akikkel megfelelő munkamegosztás is kialakítható. Az AGROBER-en belül még „háziverseny” is kialakult. Viszonylag kis létszámú vállalati központtal dolgozunk, a vállalat törzsét megyei kirendeltségek és más termelőegységeink alkotják. Az ' AGROBER sok gazdasági társaság megalapítását kezdeményezte; sok bázisüzemmel, rendszerrel, tudományos kutatóintézettel köti össze együttműködési szerződés. Például a vaszari Hunyadi Tsz is kialakított egy olcsó szárvasmarha- istálló-rendszert. Mi is felhasználjuk ezt a módszert, de ők is átveszik tőlünk az akácfa-szerkezetek alkalmazására kidolgozott megoldásainkat. A közös eredmények közös terjesztésére együttműködési szerződést kötöttünk. — Ügy tűnik, önök megértéssel fogadják az új vállalkozásokat. de úgy tekintenek rájuk, mint akik „nem sok inzet zavarnak”. — Nem erről van szó! Belátjuk, hogy vannak területek, ahol ezek a szervezetek rugalmasabbak, gyorsabbak, mint mi. Például ilyen a már kidolgozott új megoldások alkalmazása, vagy kisebb, de nem kevésbé fontos beruházások gyorsabb megtervezése. A fejlesztésben a rendszer- gazdák tervezői kidolgozzák az új lépéseket, de ezek komplex műszaki megoldása j általában már a mi műhe- g lyünkben történik. Ezért is [ köt össze bennünket a leg- | több nagy rendszerrel együtt- f működési szerződés. így min- i denkinél érvényesül a „hely- J zeti előny” és a maga tévé- I kenységi köre szerint ezt " igyekszik is kihasználni. Más kérdés, hogy a jelen- » légi beruházási lehetőségek >■ mellett célszerű-e egymás \ után létrehozni tervező szer- l vezeteket csak azért, hogy ? „versenyhelyzetet” teremt- 5 dául összekapcsolható lenne i:: háziszárnyas-tenyésztő tele-1 pekkel, sőt konzervipari, fel- i dolgozó egységekkel. Szó esik i olyan geológiai felmérésekről is, amelyekben magyar szak- ? értők segítséget nyújtanának K a vietnami bauxitvagyon fel- tárásához. * * * Vietnamban alig van ide- genforgalom: kevés a külföl- é di, ritka az európai arc. Ha^; fehér bőrű külföldit látnak '■) közeledni — ez nemcsak fa- ^ luhelyen, de még a főváros- ,1 ban is látványosságszámba | megy — sokan köré seregle- SÍ nek, kísérgetik és kórusban! kiáltozzák: „Lien Xo!” (azaz:::< szovjet). A gyerekek számára* ugyanis a külföldiek jobbá-'* ra a szovjet szakértőkkel?; azonosultak. De ha az utazói a zalos díszkíséretet nem ve- , szí zaklatásnak (mint ahogy! többnyire tényleg csak. rá-1 csodálkozásuknak adnak? hangot) és türelmesen vála-,| szol: Nem, mi magyarok va-:í gyünk; akkor néhány perc£ múlva, a búcsúzásnál már:-/ szinte vezényszóra mondják :| „Hung-ga-ri”! Nem ismeretlen hát Ma-| gyarország neve a távoli Vi-| etnamban. Különösen, hogy! az elmúlt években orvosok.! mérnökök, agrárszakembe-1 rek százai folytatták tanul-1 mányaikat hazánkban. Segy-i re erősödik a törekvés, hogyl a jövőben jobban használják! ki messze földön, rendszerinti vasszorgalommal, nagy aka-l raterővel megszerzett szak-| képzettségüket. Szegő Gábor:) (Vége) Etonról az Üj Magyar Lexikon mindössze’ annyit tud, hogy egy angol kisváros, ahol Anglia legelőkelőbb fiúnevelő-intézete található. A név, az ETON, ma már mást is jelent, főleg a textiliparban. Egy olyan anyag-' kezelési és anyagmozgatási rendszert, amely — a hozzákapcsolódó munkaszervezéssel együtt — rendkívüli módon gyorsítja a gyártást. FELESLEGES MOZDULATOK NÉLKÜL Ahhoz képest, hogy milyen nehezen megy néha nálunk egy-egy újdonság bevezetése, az ETON meglepően gyorsan meghódította a szarvasi Szirént. Igaz, ehhez az is kellett, hogy megfelelő időpontban jelentkezzen a szövetkezetben a svéd cég ügynöke. A Szirénben akkor már hosz- szabb ideje törték a fejüket egy termelékenységet fokozó munkaszervezés kialakításán. A létszám ugyanis a két műszak és a meglehetősen erős leterhelés miatt egyre fogyott a varrodában. Érdekes módon az ETON pontosan azt ígérte, amit ők elképzeltek maguknak. Változatlan, sőt valamelyest még csökkenő létszámmal is nőni fog a termelés. Gyorsan megkötötték tehát a szerződést és úgy döntöttek: a keletkező többletbért kifizetik a dolgozóknak, így megéri majd a szalag melletti két műszak vállalása. Alighogy megkötötték a szerződést, tavaly márciusban máris megkezdték az új { rendszer bevezetésének előké- j szítését. Tizenöt dolgozót is- f koláztak be a mozdulat- elemzéses munkatanulmányozás és munkamódszer átalakítás, vagy rövidebb és ismertebb nevén, a 3—M- tanfolyamra. Ök májusra elsajátították a tudnivalókat, utána a Csoport felével, az előkészítőkkel a Könnyűipari Szervezési Intézet, míg az összeállítókkal ETON foglalkozott. Megtanulták, hogyan kell felesleges mozdulatok nélkül a lehető leghatékonyabban dolgozni. TÖBBET KELL DOLGOZNI Októberben egy csütörtöki napon hozzáfogtak az új függőpályás szállító- és anyagkezelő rendszer beszereléséhez. Mindössze két munkanap esett ki a termelésből, és persze odalett a szerelők szombatja, vasárnapja, de hétfőn már óraműpontossággal üzemelt minden berendezés. A függőpályán körbejártak a csipeszek, a megfelelő munkahelyek előtt kattant a váltó, és letért a pályáról a munkadarab. A dolgozóknak oda sem kell nézni, csak kinyújtja érte a kezét. Nem kell válogatni, igazgatni, az anyag azonnal a tű alá kerül. A holtidők szinte teljesen megszűntek, a művelet elvégzése után nem kell többet törődni az anyaggal, egy gombnyomás, és a gép mögötti robotkar visszahelyezi a pályára a munkadarabot. — Látszólag az ETON csak egy korszerű anyagmozgatási rendszer, pedig ez az egésznek csak kis része. Az ETON munkaszervezés és anyagkezelés egyszerre, az anyagtovábbítást szinte csak mellékesen végzi. Lehetővé teszi a tetszőleges sorrendű munkavégzést, megengedi az egyéni képességek kibontakozásit. Műveleteket takarít meg,” megszünteti a régi rendszer szerinti csomagok kezelését. Műszakonként tízzel kevesebben, naponta hétszázzal több inget varrnak, tehát a vállalt 25 százalék termelésnövekedést biztos, hogy elérjük — mondja Ver- hás Mihály főmérnök. VAN, AKINEK JOBB, VAN, AKINEK NEM Persze ez a rendszer bármilyen tökéletesen is szolgálja ki a dolgozókat, attól a tény még tény marad: lényegesen többet kell dolgozni, mint eddig. Az ETON üzembe állítása óta csaknem öt hónap telt el, ennyi idő alatt már megszokták a dolgozók és kialakult a véleményük is róla.. Az üzemben a rengeteg nő között egy szem „varróférfi” található, Trenyik Pál, aljszegő: — Tetszik az új rendszer. Minden darab idejön a kezem alá, nekem jóformán csak a pedált kell nyomnom. Biztos, hogy többet dolgozok valamivel, de nem érzem, hogy jobban elfáradnék/ mint régen. A keresetem viszont több mint ezer forinttal nőtt. Csipái Jánosné elejeválla- zónak más a véleménye: — A régi módszer nekem jobb volt. Én most a technológia érdekében felkerültem egy magas pulpitusra, és ott dolgozom. Itt fönt nagyon meleg van, és száraz a levegő. Elég sokat kell nyúl- kálnom az anyagért, a műszak végére megfájdul a bal vállam. A havi pénzem úgy 6—800 forinttal nőtt, és remélem, hogy a társaimhoz hasonlóan, én is megszokom majd. Molnár Gáborné, úgynevezett univerzális ember, ő mindig oda ül be, ahol hiányzik valaki: — Vagyunk néhányan, akik minden reszorthoz értünk, de természetesen nem tudunk akkora teljesítményt elérni, mint akik állandóan ott dolgoznak. Ezt magasabb darabbérrel kompenzálják. Én az ETON-nak már csaknem minden munkahelyén ültem, és úgy érzem, nagyon jól kitalálták a svédek. Szépen nőtt a fizetésem. ezer—ezerötszáz forinttal viszek haza többet havonta, mint régen. Ennyi pénzért érdemes a nagyobb tempót vállalni. PRÉMIUM A REKORDOKÉRT Az üzemvezetői irodában egy doboz látható a falon, benne kattognak a számlálók. Minden munkahelyén érzékelő figyeli az áthaladó munkadarabot, és ha elkészül egy, impulzust küld a számlálóba. Minden dolgozó mindenkori teljesítménye rögtön leolvasható a táblázatról. — Először nem akartuk elhinni, .hogy ez a rendszer ekkora teljesítményre képes — jegyzi meg Nádas Pálné üzemvezető. — A szövetkezet vezetősége, hogy ezt bebizonyítsa, versenyt hirdetett, és a műszakonként elért rekordokért külön prémiumokat tűzött ki. Hajtunk tehát, és szervezzük a munkát, mert nekünk is közvetlen érdekünk a hibátlan, folyamatos működés. Ezért dolgozik Mrena Jánosné munkamódszer-átadó is. Az ő feladata, hogy figyelje, hol akadozik a termelés, és ahol baj van. ott tanácsokkal, javaslatokkal segítse a megfelelő módszer alkalmazását. — Még az is a dolgom, hogy egy-egy új fazonnál kidolgozzam az optimális mozdulatsorrendet, és ezt megtanítsam a dolgozókkal. Eddig fix bért kaptam, de a jövőben a szalag átlagkeresetétől függ majd az én jövedelmem is. Érdemes lesz még jobb, gyorsabb megoldásokon törni a fejemet. SVÉDORSZÁG UTÁN GÁDOROSON IS Az ETON tehát beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a termelésnövekedéssel elégedettek a vezetők, a több keresettel a dolgozók. A Szirénben most ülhetnének egy darabig a babérokon, és dicsekedhetnének a szakmának az elért eredményekkel, de természetesen nem ezt teszik. Folytatják a munkát, és Gádoroson még az idén üzembe helyezik az EÍON új rendszerét, a 2001-est. Ez annyira új, hogy eddig csak Svédországban használták, az első Skandinávián kívüli berendezés Gádorosra kerül. Ez~ egyben azt is jelzi, hogy a svédek bíznak a szarvasiak hozzáértésében, szakértelmében. — Ha mi helyt akarunk állni a tőkés piacokon, és újabb területeket kívánunk meghódítani, akkor gyorsaságban is fel kell vennünk a versenyt a helybeliekkel. Ezzel a rendszerrel és a hozzá tartozó munkaszervezéssel úgy felgyorsult a munka, hogy a vállalási időt máris egy hónappal leszorítottuk. Ezzel jelentős áremelést tudtunk elérni ' az exportban. Tudjuk, vannak még tartalékaink, a szervezők szerint hat hónap elteltével a begyakorlottság meghozza gyümölcsét, és újra felfutásra számíthatunk — jegyzi meg Tari Józsefné, a Szirén elnöke. — De, ha ez el is maradna, már akkor is biztosak vagyunk benne: megérte, hogy vállalkoztunk az újra'! Lónyai László Szinte percek alatt tűnt el Békéscsabán, az Irányi utca és a Csaba utca sarkán levő régi, romos épület. A hatalmas munkagépekkel simára dóig ózták a felszínt, és a kibontakozott kis térségben most jól látható a Szabadság mozinak az az oldala, melyet eddig csak nagyon kevesen vettek észre Fotó: Veress Erzsi sünk? Bonyhádi Péter »
