Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-18 / 65. szám
NÉPÚJSÁG 1982. március 18., csütörtök CsanádaDácán a művelődési házban a helyi népművészeti kör munkáiból nemrég reprezentatív kiállítás nyílt a népfrontbizottság szervezésével. A Békés megyei, kalocsai, vásárhelyi motívumokkal díszített ruhákat, kendőket, térítőkét és egyéb használati tárgyakat március 19-ig, naponta reggel 8-tól este 6 óráig tekinthetik meg az érdeklődők Fotó: Fazekas László Pályaválasztási tájékoztató gimnazistáknak II népesedés és a társadalom Indul az „olvasmánymozi” Mint arról már korábban hírt adtunk, a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház újszerű sorozatával szeretné segíteni az érettségi vizsgára készülő középiskolásokat. Olyan filmsorozatot indít, amelyben egy-egy megfilmesített kötelező vagy ajánlott olvasmány kap helyet. így könnyebb a négyévi magyar irodalmi tananyag ismétlése. A felmérések, a középfokú tanintézetek osztályainak jelentkezése után kialakult az „olvasmánymozi” részletes menetrendje. Három kivétellel minden héten pénteken délután 3 órakor lesznek a vetítések, amelyek után szaktanár vezetésével szó lesz a látottakról, az adott történelmi kor irodalmáról is. Az első vetítést március 19-én, pénteken délután 3 órakor tartják, amelyen a középiskolások Móricz Zsigmond Rokonok című kritikai realista regényének filmváltozatát láthatják. A sorozatba végül is kilenc filmalkotás került, az utolsó vetítést június 4-én tartják, a műsoron a Nobel-díjas szovjet-orosz Mihail Solohov Emberi sors című kisregényének filmváltozata szerepel. Tíz raj a játékban A Magyar Úttörők Országos Szövetsége Békés megyei Elnöksége és a Békés megyei Pálya- választási Tanácsadó Intézet által meghirdetett Készüljünk együtt című pályaválasztási játék második fordulójára tíz raj küldte be pályázatát. Az első fordulóhoz képest sokat javult a feladatmegoldások színvonala. Kiemelkedő eredményt a me- zőberényi Béke raj, a gyulai 3-as iskola G—7. osztálya, az orosházi Október 6, a szeghalmi Kossuth, a füzesgyarmati Váci Mihály, a békéscsabai Petőfi és a békési Arany János raj ért el. A következő, harmadik forduló beküldési határideje április 25. A Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szervezésében március 18-án, csütörtökön délelőtt 10 órától pályaválasztási tájékoztató lesz második, harmadik és negyedik .osztályos gimnazisták Számára Békéscsabán, a 611-es Ipari Szakmunkás- képző Intézetben. A tájékoztatóra azokat a diákokat várják, akik a gimnázium befejezése után szakmunkás- képzőben kívánják folytatni tanulmányaikat. A program során az érdeklődő fiatalok különböző szakmákkal ismerkedhetnek meg. Délelőtt általános tájékoztatást kapnak a 611-es és Az elmúlt héten, Sarkadon és Gyulán tartotta rész- közgyűlését a gyulai Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezet vezetősége, amely kiemelkedő gazdasági eredményekről adhatott számot. Tervezett 39 milliós árbevételüket több, mint '46 millióra teljesítették. Gyártmányaikban található rongyszőnyeg, lábtörlő, bébi és írásos kézimunka és kézi szövött faliszőnyeg. Figyelemre méltó, hogy a szövetkezet teljes árbevételéből 42 százalék származik exportból, és külföldre szállított áruik jelentős hányada a tőkés országokba kerül. A Szovjetunión, Csehszlovákián kívül szállítanak a gyulai termékekből Svédországba, az NSZK-ba, és Ausztriába. Pedig nem köny- nyű betörni a tőkés piacokra és ott tartósan állni a versenyt- más cégekkel. a 635-ös Ipari Szakmunkás- képző Intézetben folyó képzésről, az itt elsajátítható általános és szakismeretekről. A tájékoztató után gyakorlatban is megismerkedhetnek a két oktatási intézményben folyó tanulmányi munkával, óralátogatás keretében. Délután — érdeklődés szerint — különböző békéscsabai munkahelyeken szerezhetnek tapasztalatokat arról, hogy a kiválasztott szakma elsajátítása után milyen munkalehetőségek kínálkoznak számukra a megyeszékhely vállalatainál és üzemeiben. Az egyik legkeresettebb cikkük a rongyszőnyeg, amely készítéséhez hulladékrongyot használnak. Míg ebből korábban bőven akadt, az elmúlt évben nem tudtak elegendő mennyiséget beszerezni, így importálni kellett, mintegy 600 ezer forint értékben. De így is kifizetődő volt a rongyszőnyeggyártás. A minőség volt a másik erősségük. Növelték a sarkadi rak-tár területét és megkezdték egy újabb építését. A KISZÖV jelentős anyagi és erkölcsi támogatásával hozzákezdtek Gyulán a központi üzemház építéséhez, amelynek elkészülte után nagymértékben tudják exportjukat növelni. A nagyszerű eredmény érté- ' két még emeli, hógy a szövetkezet az idén ünnepli megalakulásának negyedszá-" zados jubileumát. (Tudósítónktól) A kondorosi Nagyközségi Tanácsnál nemrégiben vizsgálták a község tűzvédelmi helyzetét és feladatait. Megállapították, hogy a gazdasági egységeknél javult a tűzvédelmi munka szervezettsége, mindenütt nagyobb odafigyelés tapasztalható ezen a fontos munkaterületen. Az előforduló tűzesetek nem az általános gondatlanságból, hanem egy-egy dolgozó figyelmetlenségéből adódnak. Célul tűzték ki az Horgászok Eleken (Tudósítónktól) A közelmúltban a nagyközségi művelődési házban tartotta meg zárszámadó köz. gyűlését a mintegy. 140 tagot számláló eleki „Munkás” horgászegyesület. A megjelenteket Perei András, a helyi horgászegyesület elnöke köszöntötte, majd beszámolt az egyesület 1981-ben végzett munkájáról, a vezetőség' tévéHelyesbítés Keddi számunkban tudósítónktól kapott információt a szerkesztőség hibájából félreérthető szövegezésben közöltük. Medgyesi Lászlóné által küldött tudósítás helyesen így hangzik: „A Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács koordinációs megbeszélést tartott Szarvason a város állami, társadalmi és gazdasági szerveinek részvételével. A tárgyalás célja gazdasági koordináció létrehozása volt a szarvasi kerékpárút megvalósítására. Előzőleg az MKBT forgalomszervezési szakbizottsága forgalomtechnikai vizsgálatot végzett a 44. számú főút Szarvast és Békésszentandrást érintő szakaszán. A vizsgálat megállapította, hogy az útszakasz forgalmi leterheltsége az utóbbi években jelentősen megnövekedett. Ezt sajnos bizonyította a baleseti statisztika is. A vizsgált útszakasz teljes hosszában három év alatt 17-ről 30-ra nőtt a balesetek száma. A balesetek számának csökkentése érdekében került sor Szarvason a Körös- hídtól a szentesi, útig két kerékpársáv leválasztására. Legnagyobb a probléma a szentesi út és az endrődi elágazás közötti útszakaszon, ahol nincs kerékpársáv, s az ipartelepi üzemekbe rendkívül sokan járnak • kerékpárral. A közlekedésbiztonsági tanács megállapította, hogy a jelenlegi súlyos helyzet javulására csak a kerékpárút megépítésével lehet számítani. Ebben az első lépést a városi tanács az elmúlt évben megtette, amikor megépítette a kemping és a sporttelep között az első 700 méteres szakaszt. A szentesi út és az endrődi elágazás közötti 1800 méteres második szakasz megépítésere kezdeményezett gazdasági koordinációt a KBT, amelyhez csatlakozott valamennyi érdekelt gazdasági és társadalmi szervezet. A mintegy 1,3 millió forintos beruházás költségeinek felét a KPM biztosítja, másik feléről a városi tanács és az érintett vállalatok, üzemek, szövetkezetek gondoskodnak, pénzzel, anyaggal, munkaerővel. A kiviteli terv elkészítését a KBT illetékes szakbizottsága vállalta társadalmi munkában. A szükséges forgalomtechnikai intézkedéseket a KPM Közúti Igazgatósága teszi meg. A kerékpárút megépítését az 1982—83. évre tervezik. A koordinációs beruházás sikeres megvalósítása csak az első lépést jelenti a biztonságosabb közlekedési körülmények megteremtésében. Továbbra is széles körű társadalmi-gazdasági ösz- szefogással kell folytatni a kerékpárút teljes kiépítését a város belterületén — állapították meg a tanácskozás résztvevői.” > önkéntes tűzoltóegyesület munkájának hatékonyabbá tételét, a tárgyi feltételek jobb biztosítását. A lakossági ügyintézés egyszerűsítéséről határozati javaslatot fogadtak el a tanács tagjai. A cél az, hogy minél rövidebb idő alatt, egyszeri megjelenéssel rendeződjön a dolgozók ügyes-bajos dolga. Ezentúl a testületi üléseken bevezetik a hangszalagos rögzítést, csökkentve ezzel a belső adminisztrációt. Pribela János kenységéről. Elmondta; az egy főre eső fogásmennyiség növekedett. Szólt a víz-, természet- és környezetvédelemről, kiemelte az egyesületi tagok tevékenységét. Határozati javaslatba foglalták — többek között — egy, , a tájba, a környezetbe jól illeszkedő menedékhely társadalmi munkában való kialakítását is a többi, környezet- és tereprendezési munkálatok mellett. Topa Sándorné n társadalmi élet újratermelésének az anyagi javak és társadalmi viszonyok reprodukciója mellett része az emberi egyéneknek, a társadalom népességének az újratermelése. A népesség változása, gyors növekedése, csökkenése, vagy éppen stagnálása maga is hatást gyakorol a társadalom fejlődésére, segítheti azt, illetve társadalmi ellentmondásokhoz, problémákhoz vezethet. Minden társadalomnak megvan a maga népesedési törvénye, mondta Marx. S nyilvánvaló, hogy minden társadalom számára az a kívánatos, hogy a népesség alakulása összhangban legyen a társadalmi fejlődés egészével. Ez az összhang azonban nem adódik automatikusan. Erre a problémára hívta fel a figyelmet a múlt század fordulóján Malthus, az angol politikai gazdaságtan egyik képviselője híres-hírhedt elméletével. Malthus azt állította, hogy ahol az erőforrások, az anyagi javak bőségben állnak rendelkezésre, ott a népesség mértani haladvány szerint nő, mindaddig, amíg az élelmiszerkínálat ezt lehetővé teszi. S "mivel a termelés növekedési üteme nem képes lépést tartani a népesség növekedési ütemével, abban az esetben, ha népesség növekedése elé a társadalom nem tud gátakat állítani, aí élelmiszerek és létfenntartási javak mennyisége az élethez szükséges szint alá esik. így Malthus szerint a népesség növekedési szintjét csak az éhínség rögzíthetné. Nos, azt nyugodtan állíthatjuk, hogy a malthusi komor vízió a termelés és a népesség változásának leegyszerűsített szemléletén nyugszik. Ugyanis sem a népesség, sem a termelés növekedése nem jellemezhető egy, a társadalmi viszonyok alakulásától független, matematikailag leírható, változatlan összefüggéssel. A termelés vonatkozásában Malthus nem számolt az ipari forradalommal, a technikai fejlődés hatalmas ütemével, amely a termelés igen gyors növekedését tette lehetővé, s megsokszorozta az emberi szükségletek kielégítésére szolgáló javak mennyiségét. Ugyanakkor, a modern civilizáció fejlődésétől el nem választhatóan, világméretekben a huszadik század második felére az élelmezési probléma jelentősége nem csökkent, hanem megnőtt. A fejlődő országok nagy részében a malthusi prófécia nem teoretikus tévedésként, hanem gyakorlatilag létező veszélyként jelentkezett. Igaz, a jelenségek magyarázatához megintcsak túl kell lépnünk Malthus elméletén. Miről is van szó? Az élelmiszerhiány a világnak azokban a térségeiben áll fenn, amelyek kívül estek a modern ipari civilizáció kialakulásán. Ezeken a területeken olyan kapitalizmus előtti társadalmi formák maradtak fenn, amelyek a termelés és a szükségletkielégítés alacsony szintjén létrehozták a természeti környezet, a társadalmi viszonyok és a népesség viszonylag állandó egyensúyát. Ezt az egyensúlyt borította fel a világérintkezés, a gyarmatosítás, a modern tőkés társadalmak behatolása. A modern orvos- tudomány eredményeinek a hatására ez a behatolás demográfiai robbanást idézett elő. A népesség megnövekedésével azonban nem tartott lépést a termelés fejlődése: a külföldi tőke behatolása szétrombolta a termelés eredeti szervezeteit, az eredeti közösségeket, de nem hozta létre azt a munkaszervezetet, amely képes lett volna felszívni a szabad munkaerőt. Ezekben a társadalmakban változatlanul korlátozott a születésszabályozás, vagyis a a népesség növekedése változatlanul igen magas, miközben a termelés növekedésére mindez nem mondható el. A demográfiai robbanás megfékezése csak a születések számának korlátozásával lehetséges. A születések korlátozása születésszabályozást, családtervezést jelent, ez pedig teljesen új társadalmi, kulturális értékek, szabályok viselkedési formák elterjedését feltételezi. A termelés növekedési ütemének gyorsítása pedig az árutermelés, a belső piac kiszélesedésének, a modernizáció fel- gyorsulásának a függvénye. Mindez pedig jelenleg elképzelhetetlen a fejlett országok anyagi és egyéb segítsége nélkül. Láttuk: a demográfiai robbanást és az élelmezési problémát a fejlett és elmaradott társadalmak érintkezése gerjesztette; a túlnépesedési probléma elválaszthatatlan a modern társadalmi fejlődéstől. Ugyanennek a fejlődésnek a másik oldala azonban demográfiai problémákat hív életre a modern tőkés és szocialista társadalmakban egyaránt. Ha a fejlődő országok, és ezen keresztül az egész világ a túlnépesedés rémével néz szembe, akkor az iparilag fejlett társadalmak az alulnépese- dés — persze jóval kevésbé fájdalmas — problémáival találják rpagukat szemközt. A múlt század angol közgazdászai még úgy vélték, hogy a termelés és a népesség növekedése között közvetlen összefüggés van. Felfogásukban az ipari társadalom népesedési törvényét a tőke igényei, a munkaerő iránti kereslet határozza v meg. Ha nő a • munkaerő kereslete, megnő a munkabér, javulnak a munkás létfeltételei, megnő a születések száma, növekszik a munkaerő kínálata. Ha csökken a munkaerő-kereslet, esik a munkabér, csökken a születések száma, visszaesik a munkaerő-kínálat. A termelés és a népesség közötti valóságos összefüggés azőnban ennél sokkal áttételesebb, bonyolultabb. Sőt, a létfeltételek és a népesség változása inkább ellenkező előjelű kapcsolatot mutat: a termelés gyors növekedése, az életkörülmények, az anyagi javakkal való ellátottság mutatóinak javulását a termékenység visszaesése kíséri. A családod korlátozzák az utódok számát, s ezzel a forrásnál szabályozzák a népesség növekedési ütemét. Temészetesen leegyszerűsített felfogás lenne csupán az életszínvonal növekedésével magyarázni az emberi reprodukció csökkenő ütemét. E folyamátot a gazdasági és szociológiai tényezők sokasága együttesen magyarázza, a nők foglalkoztatottságának növekedése éppen úgy, mint a társadalmi értékek változása. Ez azt jelenti, hogy a születések számának csökkenése nem megfordíthatatlan, egyszer, s mindenkorra adott, a fejlettséggel együtt járó, vagy éppen felerősödő folyamat. Ugyanakkor olyan tendencia, - amelyet a politika a maga eszközeivel csupán befolyásolni képes, megszüntetni nem. Ez a befolyásolási lehetőség azonban igen fontos, hiszen a népesség változása, gyarapodása vagy csökkenése egyetlen ország számára sem közömbös. A politika egyetlen országban sem mondhat le, és nem is mond le arról arról, hogy megkísérelje befolyásolni a népesség csökkenésének, vagy csökkénő ütemű növekedésének tendenciáját. Egy átfogó, hosszú távú népesedéspolitikai koncepció birtokában a politikai beavatkozás a siker reményében nézhet szembe a demográfiai folyamatokkal. Gedeon Péter Kell vagy nem kell? A napokban egyik városi művelődési központunk munkatársával beszélgettem. Amikor kiújságolta a sikereket, átkapcsolt panasznapra is. Jogosan tette. A történet, amit elmesélt, elszomorított. Elhatározták, hogy valami úton-módon összehozzák a város száznál jóval több KISZ-alapszervezetének kultúrosait, és kötetlen, klubos formában elmondják nekik, mit lehet csinálni a művelődési központban? így is szabad vendégeket toborozni, gondolták, és nekifogtak. Az első csalódás akkor érte őket, amikor a száznál jóval több meghívott helyett negyvenen érkeztek meg a péntek délutántól vasárnap délutánig szervezett találkozóra, összejövetelre, barátkozásra — mindegy, minek nevezzük. A második akkor, amikor kiderült, hogy a negyven jelenlevő egyharmada nem kultúros, csak helyettesítő. A harmadik és a többi csalódás ^kkor következett, amikor a negyven jelenlevőtől a fiatalok igényeire, kívánságaira szerettek volna következtetni. „Legyen több ORI-rendezvény, koncert, „Szellők szárnyán” és egyebek — ez alapvető igénynek tűni. Bővítsék a karatekört, mert az most különösen izgalmas.” Színjátszó kör? Társastáncklub? Énekkar? Senkit sem érdekelt. Lehetne ecsetelni tovább, niás színekkel. De ennyi is elég, és ennyi is megérthetővé tette a művelődési központ munkatársának „panasznapját”. Mert kell az ORI-rendezvény, persze, hogy kell. Kell a koncert, meg az „örökzöld” is. De csak az? Kell a karate is, mert „ép testben ép lélek”. De az ép lélekhez jó lenne a színjátszókor, vagy az énekkar. Netalán irodalmi klub. De semmi?!/.. Minden kezdet nehéz — vigasztaltam a fiatal népművelőt, és arra gondoltam, meddig tart az emberben a hit, hogy amit csinál, azt kell tennie, mert nélküle nem élhet? (sass e.) G. K. Sikerév volt 1981 a gyulai HISZ-nél b. o. Lakossági ügyintézés Kondoroson
