Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-18 / 65. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA ' 1982. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM. 65. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Kádár János és René Maugé megbeszélése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székhazában megbeszélést folytatott René Maugéval, az Ecuadori Kommunista Párt főtitkárával, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást országuk helyzetéről és pártjaik előtérben álló feladatairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. valamint a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről, amelynek során különös figyelmet fordítottak Közép- és Latin- Amerika helyzetére. Megerősítették készségüket a pártközi együttműködés elmélyítésére, és hangsúlyozták, hogy a jövőben is elősegítik a mindkét nép javát szolgáló kapcsolatok erősítését a Magyar Népköztársaság és az Ecuadori Köztársaság között. Cukortermelési tanácskozás Szolnokon A cukorrépa termesztésével és feldolgozásával kapcsolatos legfrissebb tudományos eredményekről kezdődött kétnapos országos tanácskozás szerdán Szolnokon, a Cukortermelési Kutató Intézetben. Mint a megbeszélésen elhangzott, 1981-ben a kedvezőtlen vegetációs időszak ellenére rekordévet zárt a hazai cukoripar: minden eddiginél több, összesen 550 ezer tonna cukrot gyártottak, és az egy hektárra eső 46 mázsás fehércukorhozam is csúcsteljesítménynek számít. Még sincs ok az elégedettségre, mert a termesztés és a feldolgozás gazdaságossági mutatói jóval szerényebbek a fejlett ipari országok hasonló adatainál. A szomszédos Ausztriában például egy hektárról átlagosan tizenkét tonnával több cukorrépát takarítottak be, s' e növények cukortartalma csaknem két százalékkal volt magasabb, mint a honi fajtáké. A korai szedés, a néhol indokolatlanul sok műtrágyázás és a hosszú .tárolási idő még mindig tetemes veszteséget okoz. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a hazai gyakorlattal ellentétben a fejlett tőkés országokban alkalmazott korszerű technológia révén a gyárakban már úgyszólván csak cukormentes melléktermékek képződnek. A kutatók a tanácskozás első napján többek között beszámoltak arról, hogy a Cukortermelési Kutató Intézet kísérleti telepein tavaly csaknem négyszáz új hibrid kombináció tulajdonságait vizsgálták meg, és hozzáláttak legalkalmasabb 30-40 fajta kísérleti termesztéséhez. A magok csírázóképességének javítására új vegyszert hoztak forgalomba. Részletesen ismertették a legújabban el- burjánzó gyomnövények, mint például a hélazab elleni hatásos védekezés módszereit is. Csütörtökön, a tanácskozás második napján a cukoripari kutatások eredményeivel, a cukorgyártási technológia fejlesztésének és az energia- gazdálkodás javításának lehetőségeivel foglalkoznak. Bajtársi találkozó A Magyar Ellenállok, Antifasiszták Szövetsége a második világháború alatt a magyarországi fegyveres ellenállásban részt vett budai önkéntes ezred, a Görgey, a Kiska és a Mókán egységekben harcolt tagjai számára szerdán bajtársi találkozót rendezett a Belügyminisztérium művelődési házában. A bajtársi találkozót Tömpe István ügyvezető elnök nyitotta meg. Köszöntötte a részt vevő bajtársakat és a szövetség bolgár vendégeit. Megemlékezett Georgi Dimitrov születésének közelgő 100. évfordulójáról. Ezt követően Kerekes Imre, a szövetség titkára mondott ünnepi megemlékezést, méltatva a résztvevők hajdani de- rekas helytállását, harci tevékenységét. Végezetül a bolgár testvérszervezet központi kórusa adott műsort. Tájékoztatás, közművelődés Parlamenti bizottságok ülése Szerdán ,a Parlamentben Óvári Miklós elnökletével együttes ülést tartott az országgyűlés kulturális és külügyi bizottsága. Nagy János külügyminisztériumi állam-' titkár, valamint Bajnok Zsolt államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke beszámolt a képviselőknek a Magyar Népköztársaság külföldre irányuló tájékoztató tevékenységéről. A két parlamenti bizottság megállapította, hogy a tájékoztató munka összhangban van pártunk és államunk bel- és külpolitikájával, tele- jes mértékben megfelel a helsinki záróokmány széllé- mének és betűjének. Betölti alapvető feladatát: reális képet ad népünk életéről, országunk fejlődéséről, segítti a szocialista országok közötti kapcsolat elmélyítését, s hozzájárul a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének megvalósításához. A vitában felszólaló képviselők ráihutattak: az elmúlt években a szocialista Magyarország építőmunkájának eredményeiről, társadalmunk változásáról és gondjairól szóló híradások rendszere, a tájékoztató tevékenység egésze nemcsak mennyiségében, a külföldi közvéleményt érdeklő információk számát, gyakoriságát tekintve fejlődött, hanem tartalma, színvonala is javult. Az együttes ülés Óvári Miklós zárszavával ért véget. Ezt követően az ország- gyűlés kulturális bizottsága tartott ülést. A testület a közművelődésről szóló, 1976- ban alkotott törvény végrehajtásának tapasztalatairól tájékozódott. A várhatóan az országgyűlés soron következő, tavaszi ülésszakának napirendjén is szereplő téma előadója Pozsgay Imre művelődési miniszter a többi között elmondotta: az elmúlt esztendők során nem következtek be olyan társadalmi változások, amelyek miatt a törvény elvesztette volna létjogosultságát, időszerűségét. Alapvető céljai tehát ma is érvényesek: hozzá kell járulnia a szocialista demokrácia fejlesztéséhez, a termelés tudati tényezőinek megteremtéséhez, szélesítve a művelődés feltételeit, lehetőségét. A törvény a jogi szabályozás eszközeivel segítette azt a folyamatot, hogy a korábbi, jórészt egyirányú ismeretközlésre épülő népművelést váltsa fel a tömegszervezetek, a munkahelyek felelős részvételére és az állampolgári öntevékenységre egyaránt támaszkodó nyitottabb és korszerűbb művelődés. Piachoz igazodó tervek — rugalmas brigádvállalások A vállalatoknál befejeződött az idei tervek vitája, a részlegek, brigádok ismerik feladataikat, és sok kezdeményezés született ezek jobb, ésszerűbb végrehajtására. A vállalatok, szövetkezetek mintegy 140 ezer szocialista brigádjának munkafelajánlásai szorösan kapcsolódnak az üzem tervéhez, s egyben ahhoz a törekvéséhez, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a kereslethez, a piaci viszonyokhoz. A brigádok többnyire az igényeknek megfelelő termékek kifogástalan megtervezését, előállítását, az anyaggal, energiával való ésszerűbb gazdálkodást vállalták, és ezek módszereire is hasznosnak ígérkező kezdeményezések születtek. A Mátraaljai Szénbányák Tho- rez bányaüzemében például azt vállalták, hogy a Gagarin Hőerőmű számára megfelelő mennyiségű szenet termelnek. Idei tervük 7 235 000 tonna, lehetséges azonban, hogy kemény tél esetén ennél többre lesz szükség. Az év eleji nagy hideg már a tervezettnél több szenét kívánt a bányászoktól: január elejétől március 16-ig egymillió 600 ezer tonna szenet termeltek, 30 ezer tonnával többet a tervezettnél-, gondosan ügyelve arra is, hogy a szén fűtőértéke ne csökkenjen 1500 kalória alá. A mínusz 15—20 fokos hideg különösen nagy erőfeszítéseket igényelt az év első hónapjaiban Berta József szocialista brigádjától, amely a szénmező őrlőművében gondoskodott arról, hogy a szén átfagyása, elnedvesedé- se ne okozzon üzemzavart, és a szállítmány folyamatosan eljusson az erőműhöz. A brigád ezúttal megismételte, felajánlása szerint megismétli elmúlt évi kimagasló eredményét, amiért az iparági brigádversenyben az első'helyet nyerte el. A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemében Vass István főfúrómester 33 tagú szocialista brigádja a gyakorlatban bizonyította be, hogy újítási elképzelése helyes : a mélyben levő ‘ kőzetek Túrására sem mindig kell feltétlenül a rendkívül drága, .import gyémántfúrókat alkalmazni, megfelelő körülmények között a hazai gyártmányú acélfúró is megfelel. Ilyen fúrót alkalmazták Forráskúton, az egyik 3300 méter mély olajkút fúrásánál, teljes sikerrel. Így nélkülözhetik az import gyémántfúró garnitúrát, amelynek értéke meghaladja a 300 000 forintot. A hazai gyártmány ennek egytizedé- be sem kerül. Egyéb újításokat is bevezetett a brigád, így egyetlen mélyfúrásnál mintegy kétmillió forintot takarított meg. Módszereiket a többi alföldi mélyfúrásnál is bevezetik. A Dunai Vasmű Tűzálló- anyag-gyárában Szűcs László karbantartó szocialista brigádja újításával háromszorosára növelte azoknak a kocsiknak a tartósságát, amelyek tűzálló téglákkal megrakva a kiégető kemencében több mint ezerfokos hőségnek vannak kitéve. A kocsik védelmére újfajta hőálló betont és acélszerkezetet dolgoztak ki, s ezeket már alkalmazzák. A tűzálló anyag őrlésére használt golyósmalmokat újfajta béleléssel tették tartósabbá. A két újítás együttesen évi 3 millió forint körüli hasznot hoz a vállalatnak. A Salgótarjáni Síküveggyár Komarov brigádjának egyik tagja, Majoros László — Göröcs Sándor mérnök ötletét megvalósítva — az üvegtáblák automatikus vágására alkalmas szerkezetet készített, amit eddig csak valutáért tudtak beszerezni. A veszprémi Bakony Művek Edison Szocialista Brigádja az autósok számára szerkesztett hasznos készüléket, amely a műszerfalra szerelve folyamatosan méri a gépkocsi fogyasztását, mintegy figyelmezteti a vezetőt az esetleges műszaki hibára, vagy a vezetés pazarló módjára. A Budapesti Bőripari Vállalat Diszműbörgyárának komplex műszaki szocialista brigádja a sertés kesztyűbőr feldolgozásának technológiáját módosítva, hétről öt napra csökkentette azt a munkafázist, amikor úgynevezett „meszezéssel a fehérjét kivonják a nyersbőrből. Az új módszerrel különféle vegyi anyagokból is a korábbinál kevesebb szükséges. A leglényegesebb eredményük azonban az, hogy a bőrök minősége egyenletes. Kedvező visszhangra talált a kondorosi asszonyok körében, hogy a termelőszövetkezet néhány év óta munkalehetőséget biztosit a csökkent munkaképességűeknek. Az Egyesült Tsz villamossági üzemében harminckét olyan asszony dolgozik, aki egészségi állapota miatt nem végezhet nehéz fizikai munkát. Az üzemben fénycsőarmatúrákat és Ikarusz-lámpákat szerelnek _ ,, „ Foto: Veress Erzsi TIT országos elnökségi ülés A TIT VII. küldöttközgyűlése óta végzett munkát ösz- szegző beszámoló tervezetét vitatta meg szerdai ülésén a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Elnöksége. Megállapították: az utóbbi években hazánkban is felgyorsult a tudomány közvetlen termelőerővé válásának folyamata. A további gazdasági fejlődés nélkülözhetetlen velejárója a társadalom műveltségének emelkedése, a mind korszerűbb technológiát alkalmazó egyén szakmai ismereteinek és általános kultúrájának kiteljesedése. Ennek következtében előnyösen megváltozott társadalmunkban a műveltség megítélése, nyilvánvalóvá vált „ a gazdaság és a kultúra, a műveltség és az életmód elválaszthatatlansága. Eredményként könyvelhető el az is, hogy közvéleményünk felismerte a művelődés és a közoktatás egymásra épülésének szükségességét, továbbá az értelmiség növekvő szerepét és felelősségét az életmód formálásában, a szocialista demokrácia szélesítésében. Egyebek között elhangzott még: az eltelt öt évben jelentős mértékben javult a szóbeli ismeretterjesztés színvonala. A jó érzékkel megválasztott, a lakosságot valóban érdeklő témák feldolgozásának köszönhetően csaknem megkétszereződött a tanfolyamok hallgatóinak száma. Kedvező irányú változás tapasztalható az oktatás módszereiben is: egyre inkább tért hódítottak az intenzív formák, a meghosz- szabbodott kurzusok. A legtöbb jelentkezőt továbbra is az idegen nyelvi tanfolyamok vonzották, de növekvő érdeklődés figyelhető meg a természettudományok iránt is. Szó esett arról is, hogy az igények körültekintőbb felmérésével elkerülhető az előadásokon félig sem megtelt helyiségek látványa. Ez azonban nem mehet a tudományosság, a színvonal rovására. Felvetették azt is, hogy a szemléltetőeszközöket, amelyekből amúgy sincs túl sok, gyakran azért nem tudják használni, mert a rendezők nem gondoskodnak a zavartalan lebonyolítás feltételeiről. Megfogalmazódott — már csak az utánpótlás miatt is — az évtizedek óta azonos összegű tiszteletdíjak emelésének igénye is. A beszámolót, az ezután megrendezendő megyei és budapesti küldöttközgyűléseken elhangzott megjegyzésekkel, észrevételekkel kiegészítve, a június 26-i országos plénum elé terjesztik. flz első árverés a Merkur használtautó-telepén A Merkur Erzsébet királyné úti használtautó-telepén a megnyitás óta nem láttak annyi embert, mint a szerdai első árverésen. Százakat vonzott a telepre a kíváncsiság, s mintegy háromszázan vevőként is jelentkeztek. A kísérletként árverezésre bocsátott kilenc — a vámáruraktárból származó, többnyire sérült, karambolos vagy motorcserére szoruló — kocsi rövid Idő alatt elkelt. Az elsőt — egy hétéves Volkswagent, amelynek kikiáltási ára 35 ezer forint volt — 90 ezerért vásárolták meg. Ugyancsak nagy volt az érdeklődés a 90 ezer forintért kikiáltott Volkswagen mikrobusz iránt, amely végül 163 ezer forintért talált vevőre. A 125 ezer forintért kikiáltott Ford Taunus árát mindössze 130 ezer forintig emelték a licitálások. A nagy érdeklődés ellenére, a Merkur szakembereinek véleménye szerint a 300 licitálónak csak kis* hányada volt „komoly vevő”, ezért megfontolják, hogy legközelebb a jelentkezéskor a vevőjelöltektől kauciót kérnek. Az első árverésből messzemenő következtetéseket még nem lehet levonni. A Merkur tovább folytatja — még mindig kísérleti jelleggel — a vámáruraktárból származó használt nyugati személygépkocsik árveréses értékesítését. A legközelebbi árverést március 31-én, szerdán tartják, ekkor húsz gépkocsit értékesítenek az új formában.
