Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-17 / 64. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egYesiilietek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. MÁRCIUS 17., SZERDA Ara: 1.40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM Megnyílt a XVII. szovjet szakszervezeti kongresszus A Kreml kongresszusi palotájában 5052 küldött és 300 külföldi vendég jelenlété­ben kedden délelőtt megkezdődött a szov­jet szakszervezetek XVII. kongresszusa, őrhelyet Sztyepan Alekszejevics Salajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke nyitott meg. Az ünne­pélyes megnyitó ülésen jelen voltak a szovjet párt- és állami vezetők, élükön Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtit­kárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. A küldöttek megválasztották a kong­resszus elnökségét. Az elnökségben foglalt helyet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a magyar küldöttség vezetője is. A napirend és ügyrend elfogadása után a küldöttek tapsa közepette Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke emel­kedett szólásra. Leonyid Brezsnyev beszéde Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a szov­jet szakszervezetek XVII. kongresszusán elmondott be­szédében a többi között tol­mácsolta a tanácskozásnak a Központi Bizottság üdvözle­tét. Aláhúzta, hogy a szakszer­vezetek fontos szerepet tölte­nek be a szocialista társada­lom politikai rendszerében. Nagy és erős eszközként szolgálnak ahhoz, hogy fej­lesszék a demokráciát, be­vonják a dolgozókat a kom­munizmus építésébe. A szak- szervezetek nagy szerepet töltenek be e feladatok szé­les körének megoldásában. Nagy és sokrétű eszközök állnak rendelkezésükre ah­hoz, hogy befolyást gyakorol­janak. a szociális folyama­tokra, a gazdaság fejleszté­sére, a tömegek nevelésére. Leonyid Brezsnyev ugyan­akkor aláhúzta, hogy — a szakszervezeti tanácskozások tapasztalatai szerint — eze­ket az eszközöket még nem kellő hatékonysággal hasz­nálják fel. „FelmeYülhet a kérdés, va­jon a dolgozók államában, amely az egész nép érdekeit és akaratát juttatja kifejezés­re, szükség van-e arra, hogy a szakszervezetek védelmez­zék a dolgozók érdekeit és jogait? Erre változatlanul szükség van. Természetesen, szakszervezeteink nem az ál­lammal, nem a tulajdonossal szemben védelmezik a dol­gozókat, ahogyan ez a tőkés államokban történik. A szak- szervezetek az ellen nyújta­nak védelmet, hogy egyes személyek vagy szervek meg­szegjék a szovjet törvénye­ket. A szakszervezetek tevé­kenysége arra hivatott, hogy olyan légkört teremtsen, amelyben teljességgel lehe­tetlenné válik az emberek jogainak megsértése” — mondotta Brezsnyev, majd hangsúlyozta: döntésre érett az a kérdés, hogy helyezzék a szakszervezetek szigorú el­lenőrzés alá a lakáselosztást, a kereskedelem és a közétkez­tetés szervezését, és a többi olyan témát, amely szorosan kapcsolódik az emberek mindennapi szükségleteinek kielégítéséhez. A szakszer­vezetek számára ez olyan nagy fontosságú politikai feladat, amely mélységesen demokratikus tartalmú. A szocialista demokrácia fej­lődésének egyik legfőbb irá­nya a szakszervezetek jogai­nak és felelősségének továb­bi kiszélesítése —- hangoz­tatta Leonyid Brezsnyev. „A szocializmus ellenségei — a burzsoázia ideológusai, a reformisták, a revizionis­ták — régóta próbálkoznak azzal, hogy elszakítsák a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa • Elnök­ségének elnöke beszédet mond a szovjet szakszerveze­tek XVII. kongresszusán (Telefotó) szakszervezeteket a marxis­ta—leninista párttól, nagy erőfeszítéssel propagálják a szakszervezetek »semlegessé­gének« elméletét. Mindez azonban a gyakorlatban csak arra szolgál, hogy elleplez­zék vele azokat a kísérlete­ket, amelyek arra irányul­nak, hogy a szakszervezete­ket a burzsoá politika, a munkásosztály érdekei eláru­lásának útjára taszítsák.” Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta, hogy korunkban na­gyobb szükség van vala­mennyi ország dolgozóinak és szakszervezeteinek egysé­gére, mint valaha is volt. A különböző országok dolgozói­nak, szakszervezeteinek szá­mos közös érdeke van. Első­sorban abban érdekeltek, hogy megszűnjék a háborús veszély, véget érjen a fegy­verkezési hajsza, folytatód­jék és megszilárduljon az enyhülés. Ma olyan a nem­zetközi helyzet, hogy aggo­dalommal nézhetünk a nem­zetközi kapcsolatok egész to­vábbi fejlődése elébe. Az Egyesült Államok és néhány NATO-szövetségese — nyil­vánvalóan a washingtoni nyomás hatására — mindent elkövet, hogy rontsa a nem­zetközi légkört. Jó példa erre a madridi találkozón képviselt állás­pontjuk — mutatott rá Brezsnyev. Madridban a NATO-tagországok képvise­lői kísérletet tettek arra, hogy a lengyel vezetésnek utasításokat adjanak, mi­ként oldja meg az ország belső problémáit. Az érte­kezleten kijutott a rágal­makból a Szovjetuniónak és a szocialista közösség más országainak is. A világ leg­véresebb, legembertelenebb, a szakszervezetek és más demokratikus szervezetek tagjait kegyetlenül üldöző rezsimjeit támogató kormá­nyok képviselői Madridban hangzatos beszédeket mond­tak az „emberi jogok” vé­delmében. A lengyelországi események csak ürügyül szolgáltak számukra. Len­gyelországban a szocialista rendet senki sem tudja meg- dönteni. Tisztában vannak ezzel azok is, akik bátorít- , ják a lengyel ellenforradal­márokat. Az említett orszá­gok Madridban tehát arra törekedtek, hogy még fe­szültebbé tegyék a nemzet­közi légkört. A nemzetközi kapcsolatok alakulásában most válaszúi­hoz értünk. Választani lehet a béke megszilárdulásához és az államok közötti békés egymás mellett élés fejlődé­séhez vezető út és azon út között, amelyre a hideghá­ború és a háborús szakadék szélén való táncolás hívei próbálják taszítani az embe­riséget. Ami a Szovjetuniót illeti, mi továbbra is szilárdan és tántoríthatatlanul a tartós békére és valamennyi állam békés, kölcsönösen előnyös együttműködésére ( törék<- szünk, függetlenül ezeknek az államoknak a társadalmi és politikai rendszerétől. Leonyid Brezsnyev szólt a nukleáris fegyverzetek euró­pai csökkentéséről is. Hang­súlyozta, hogy jelenleg ezt kulcsfontosságú kérdésnek kell tekinteni a nukleáris világháború veszélyének el­hárítása szempontjából. „Nem adjuk fel a re­ményt, hogy -sikerül az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság alapján ésszerű meg­állapodásra jutni — folytat­ta Brezsnyev. — Abból a célból, hogy megkönnyítsük az igazságos megállapodást arról, hogy Európában mind­két fél nagymértékben csök­kenti nukleáris eszközét, és hogy jó példát nyújtsunk, a szovjet vezetés elhatározta: egyoldalú moratóriumot al­kalmaz a közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverzet fö­lépítésére vonatkozóan a Szovjetunió európai terüle­tén. A már ott elhelyezett ilyen jellegű fegyverzetet mennyiségi és minőségi té­ren egyaránt befagyasztjuk, felfüggesztjük 'az SS—4 és SS—5 néven ismert régi ra­kéták felváltását az újabb SS—20 típusúakkal. Ez a mo­ratórium addig lesz érvény­ben, amíg vagy elérjük az Egyesült Államokkal a meg­állapodást az európai rendel­tetésű, közepes hatótávolsá­gú nukleáris eszközök csök­kentéséről az egyenlőség és ■ az egyenlő biztonság alapján, vagy pedig addig, amikor az Egyesült Államok vezetői, nem törődve a népek biz­tonságával, mégiscsak meg­kezdik Európában a Per­shing—2 rakéták és a szár­(Folytatás a 2. oldalon) Nagy lános hazaérkezett Kubákéi Kedden hazaérkezett Ku­bából Nagy János, külügymi- nisztériumi államtitkár. Időszerű nemzetközi kérdé­sekről és a két ország kap­csolatairól folytatott megbe­széléseket Jósé R. Vierával, a külügyminiszter első he­lyettesével. Nagy Jánost fo­gadta Carlos Rafael Rodri­guez, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, az államtanács és a minisztertanács elnökhelyet­tese. Mezőhegyesen, a vas-, fa-, fém- és gépipari szövetkezetben készítik a mezőgazdasági üzemekben használatos párásító berendezéseket. Képünkön a vezérlőszekrények dobozainak kikészítése folyik Foló: Veress Erzsi Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei tanácselnök elnökletével — már­cius 16-án, tegnap ülést tartott, a következő napirendek­kel: — tanácshatározatok végrehajtásának megszervezése; — a csorvási Nagyközségi Tanács V. B. munkája; — a tűzvédelem helyzete és feladatai; — a Magyar Hírlap szerkesztőségének tájékoztatója; — a szocialista munkaverseny értékelése a tanácsi vállalatoknál, intézményeknél; — bejelentések. ^ A csorvási Nagyközségi Tanács V. B. munkájáról szóló napirend vitájában — amelyhez Szilágyi Menyhért, a nagyközségi tanács elnöke fűzött szóbeli kiegészítőt — részt vettek a járás, a nagy­község párt- és tanácsi szer­veinek vezetői. A beszámoló — tekintettel, hogy a nagy­községi tanács először szere­pelt a megyei tanács vb na­pirendjén — röviden bemu­tatta a települést. Csorvás 1970 óta nagyközség, vonzás- körzetébe Gerendás község tartozik. Közigazgatási terü­lete meghaladja a 9 ezer hektárt, amelynek kéthar­madán a Lenin Tsz, a töb­bi területen a Békéscsabai Állami Gazdaság gazdálko­dik'. Jelentősebb ipari üze­me a HÓDIKÖT csorvási te­lepe, a sütőipari vállalat két telephelye. A nagyközség né­pessége rfíegközeliti a 6 ezer 700 főt. Az 1980. évi tanácsválasz­tás alkalmával a tanácsta­gok száma 50-ről 40-re csök­kent. A tanácstagok többsé­ge jelentős választókerületi munkát • végez. Ez megnyil­vánul többek között a társa­dalmi munka szervezésében, a különböző rendezvényekre történő mozgósításban. A ta­nácstagok tevékenységét se­gíti a TIT közreműködésével évente 5 előadásból álló so­rozat. A tanácsüléseken tár­gyalt napirendek időszerűek, a hozott határozatok a tanács szerepének érvényesülését segítik. A 9 tagú végrehajtó bizottság aktív, demokrati­kus vitában alakítja ki ál­láspontját, az alternatívák mérlegelésével hozza hatá­rozatait. A nagyközségben az V. öt­éves tervben jelentősen ja­vult az alapellátás. A gyer­mekintézmények folyámatos felújításával csökkentek az általános iskolai oktatás gondjai, a tornacsarnok1 át­adása minőségi javulást je­lentett. Megteremtették a lakásépítő szövetkezet mű­ködésének feltételeit, és a terület-előkészítést saját erő­ből oldották meg. Eddig 24 lakást adtak át, 8-at pedig a közeljövőben. A vezetékes ivóvízzel való ellátottság jó, gondot okoz_ azonban a szennyvízcsatorna hiánya. Kiépült a járdahálózat, bár jelentős része felújításra szo­rul. A kereskedelmi és ven­déglátóipari ellátást az Oros­háza és Vidéke ÁFÉSZ biz­tosítja. A hálózat rendkívül elavult, az ÁFÉSZ legkor­szerűtlenebb egységei itt ta­lálhatók. Ezt a gondot eny­híti majd az ÁFÉSZ-beruhá- zásban épülő iparcikkáruház. (Folytatás a 3. oldalon) Penza megyei delegáció érkezeit megyénkbe Hétfőn, ötnapos látogatás­ra Békéscsabára érkezett Penza megyéből egy négy­tagú mezőgazdasági és élel­miszeripari delegáció. A küldöttséget J. V. Bakanov, a penzai édesipari üzem igazgatója vezeti, tagjai V. F. Kozlov, a nyizsnyariovoszi tejüzem igazgatója, Sz. A. Sztukalova, a húsipari egye­sülés főtechnológusa, és V. M. Szemina, a szerdobszkiji városi élelmiszer-kombinát munkása. A vendégeket teg­nap, kedden délelőtt a me­gyei pártbizottságon fogadta Csatári Béla, a megyei párt" bizottság titkára, aki tájé­koztatta szovjet barátainkat? megyénk életéről. A fogadást követően a Szabadság té­ren megkoszorúzták a Lenin- szobrot. A szovjet szakemberek programjában szerepel a Gyula Húskombinát, az újkí- gyósi Aranykalász Tsz meg­tekintése. Ezenkívül elláto­gatnak az Orosházi Barom­fifeldolgozó Vállalathoz és a Dózsa Tsz-be, Mezőkovács- házán ismerkednek a helyi ÁFÉSZ élelmiszeripari te­vékenységével, majd elláto­gatnak Békéscsabán az üdí­tőipari vállalathoz, a kon­zervgyárba, valamint a g; bonaforgalmi és malomipa vállalathoz. Megismerke< nek ezenkívül a szeghaln Sárréti Tejüzem és a gyom; Viharsarok Halászati T: munkájával is. SZ " il * A penzai vendégek

Next

/
Thumbnails
Contents