Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

o 1982. március 3., szerda Szomszédolás I tavasz mindert megold? , Olajláz Nagykamaráson Tlaateit Sierke»st£eé«tf rndatjuk önökkel, heat* •> »ér nem kibírhat*, a-1 tagrkaaaráae« V». • tütelS olaj ell*t*aaal. Wét hete, hogy a köeaég eea kapott# #UJat.“eet 16r*n Jött, de ebben elaoa, örda«"k, aert « k*t »Itob- lett Bé* aaaep R» kedden.»olt, na hétfő van «éren napi« »*»1 tűk a aaeralöt, de hl*ba. S tor be tor. aeajött, aert aaabadaapea, ****** ta-ármap, aa aeg hétfő OJaa fiatal klaaaaék la »eltaki akiknek h*ri*pici kinyerek »alt ethea é* egy átél olajok aeo »alt Itt teaal kell vala-lt, de aürköaea. «lébe »alt a telefon, aat üt ont ék, hogy aaerdéa délután aoa lön, majd eaak péatek rengol.D-Tlaaoat aa Bér hétfő!'hal»»ak»a.lenek kl»lae*álai, hagy Bl na oka annak , r*gy ki a felelő» oaér* a haoj»«a**ért. na'taletteli **em».*»*s L*»ÖX!lt A névtelen levél A szakma elnőiesedése sok problémát okoz. A kereske­delem speciális helyzetben van, s az elnőiesedés saját­ságos problémákat vet fel. Így például a vállalati veze­tők törekvései ellenére nem kielégítő az előrelépés a fia­talok előléptetésénél. Első­sorban a fiatal dolgozó nők egy része nem vállal üzlet­vezetői, boltvezetői, raktár- vezetői beosztást. Az okok között jelentős mértékben szerepelnek például a lakás- helyzet, a bölcsődei, óvodai ellátás kérdései. Polonéz. Az egyik autós­boltban volt dolgom a mi­nap, s nem kis meglepeté­semre megláttam egy halom alkatrész-katalógust. Az au­tósok számára nagy segítsé­get jelentő könyv ezúttal a Polonéz-tulajdonosok népes­nek nem mondható táborát segítené. Tudomásom szerint ugyan a Merkur nem forgal­mazta ezeket a kocsikat, s az is nehezen képzelhető el, hogy valaki tartós kikülde­tés után ilyen autóval térjen haza. Nem is érdemelne ez az egész dolog ennél több szót, ha lehetne kapni a töb­bi típus alkatrészeit ismerte­tő jegyzéket, javítási kézi­könyvet. Ez pedig évek óta hiánycikk. Több tízezer Tra­bant-, Zsiguli-, Skoda- és Wartburg-tulajdonos vásárol­na egy-egy ilyen könyvecs­két. Nem nehéz megjósolni a kereskedelmi sikert. Egyelő­re azonban, amiből szükség lenne, abból nincs, ami vi­szont nem kell, az ott van a polcokon. Ki érti ezt? Szeretik a focit. Vasárnap a kiírásnak megfelelően, an­nak rendje-módja szerint megjelent a D. Volán csapa­ta és a játékvezetői hármas Hajdúhadházon, a labdarúgó Felszabadulási Napló Kupa- mérkőzésen. Kint voltak a hazaiak is, így minden együtt volt tehát, hogy játszhassa­nak. Igen ám, de a játékve­zető alkalmatlannak találta a játékteret. Elkezdődött a ta­nakodás, megbeszélés — hi­szen valamennyien mérkőzni akartak. Hirtelen támadt az ötlet: a Volán buszával utaz­zanak Debrecenbe, és a Gáz­vezeték utcai pályán játsz- szák le a mérkőzést. Ez a pálya már alkalmas volt a játékra. Íme a sportszerű döntés! Az áttelepített talál­kozó részvevői valóban ko­molyan veszik a sportot, na­gyon szerethetik a focit. DÉjjmm^óG ... Hévíz a háztájiban. Szen­tesen, a Termál Tsz-ben öt­letesen oldották meg a már többszörösen felhasznált 20—• 25 fokosra hűlt hévíz hasz­nosítását. A gazdaság kerté­szeti üzemegységének határá­ban a „fáradtvizet” elvezető csőhálózat mentén háztáji parcellákat osztottak ki, ezekre a szövetkezet tagjai ötszáz négyzetméteres fólia­sátrakat húznak fel. A fe­dett kiskertekben főleg hi­degtűrő zöldségeket, salátát, piros retket nevelnek. Kiszámolt kismatekosok. Az embernek eláll szeme, szája a csodálkozástól. Aztán a lélegzete is. Mikor nagy ne­hezen levegőt kap, végre ki­böki: Hót már itt tartunk? Ennyire a ruha teszi — s nemcsak az embert, hanem a gyereket is?! Mit ér a gye­rek, ha nem kék ... Már mint a nadrágja vagy a szoknyája. Nos, mint az egyik budapesti tudományos-tech­nikai úttörőszemlén a rende­zők országnak, világnak meg­mutatták : semmit! Negyven — matekból versenyző — út­törő közül nyolcat szúrt ki a szigorú tanárnő azon az ala­pon, hogy nem volt rajtuk sötétkék „alj”. Mehettek is­ten hírével haza, „diszkvali­fikálták” őket a fekete, a sö­tétbarna , vagy sötétszürke színezet miatt. Engem meg a guta kerülget azóta is. Ügy is, mint volt úttörőt, fogal­mam sincs, milyen színű nad­rágban szavaltam egyik zsen­ge versemet Gyulán, egy má­jus elsejei ünnepségen 14 éves koromban de, hogy nem sötétkék volt, arra bárme­lyik versenyrendező mérget vehet! Hiába csihasztom ma­gam, csak nem tudok napi­rendre térni efölött az eset fölött. Milyen ember lehet, aki így gondolkozik. S vajh’ hol ringott, és sötétkék volt-e a bölcsője? S ugyan hány ilyen, és hasonló főbürokra- ta keseríti a gyerekek életét 1982-ben Magyarországon? , ___SZOLNOK MEGYEI_■. ... .. N éplap A MEGYE PémBIZOTTSéG ES A MR3YB IWéiCS l»J* Kisújszállási specialitás? Sok helyütt a dolgozók a rész­leteket látják, a vezetők az egészet. A két oldal másként képzeli a megoldást, és a problémák okait gya'kran ke­resik egymásban. A kisúj­szállási FÉKON-gyárban vi­szont teljes az összhang. A hibákat feltárták, az okokat ismerik, „csak a megoldás” késik. — Ha rangsorolna, hogy következnének egymás után a termelést akadályozó okok? — Munkaszervezés, géphi­ány, előkészítési hiányosság, alacsony szakképzettség, ala­csonyabb teljesítőképesség — válaszolja Balogh Irma, a Hámán Kató brigád fiatal vezetője. „Egyetért a felso­rolással?” — kérdeztük Ko­vács Józsefnétől, a gyáregy­ség vezetőjétől. — Először is üzemi sajá­tosság, hogy sok a bejáró. Nők dolgoznak, sok a fiatal. Tavaly egyetlen célkitűzé­sünket sem értük el. A ka­pacitásnál öt százalék, a net­tó teljesítménynél 5,1 száza­lék, a normaidőnél 23 ezer normaóra volt a lemaradás. A munkahét rövidülése — pontosabban a mostoha köz­lekedés — miatt várható lét­számcsökkenés. Ha a Volán­nal nem sikerül megállapod­nunk, nem tudom, a kende- resi negyven dolgozóból há­nyán vállalják a bejárást, hi­szen az első autóbusz mű­szakkezdés előtt egy órával ideér, a másodikra pedig éj­szaka várhatnak 40 percet. TOXo rmeiAJUAL KmuuflBi Jfr Megy! tárnáéi csonoíd tr v n f a n » Mísrn IlIKIééir Falugyűlés Székkutason. Közéleti napnak is nevezhe­tik a székkutasiak február 22-ét. A falugyűlés kezdeté­re már megtelt érdeklődők­kel a művelődési ház előadó­terme. Fejes Sándor tanács­elnök a tanács és intézmé­nyei múlt évi munkáját és a község fejlesztésének idei terveit, feladatait ismertette. A beszámoló elhangzása után a falu lakosai kemé­nyen bírálták a hiányossá­gokat, ugyanakkor készség­gel ajánlották fel segítségü­ket a társadalmi munkára. Több javaslatot tettek, mi­ben tudnának segíteni egy- egy kommunális hiányosság gyors megszüntetésére. Diplomás mezőgazdászok. Csongrád megye mezőgazda- sági nagyüzemeiben, évről évre javul a szakember-ellá­tottság. A termelőszövetkeze­tekben jelenleg egy diplo­másra 280, a szakszövetkeze­tekben 500 hektárnyi mező- gazdasági termőterület jut. Fényképezőgéppel — 65 esz­tendeje. A szegedi fényképé­szek doyenja, Liebmann Bé­la, 65 évvel ezelőtt vette ke­zébe Leica fényképezőgépét, s azóta sem hűtlen hozzá. Az idős mestert otthonában ke­reste föl Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB osztály- vezetője, és további jó egész­séget kívánt az idős fotóri­porternek. összeállította: Verasztó Lajos „Nagykamarás lakói” alá­írással lényegében névtelen levelet hozott a posta. Ugyanis az utóbbi hetekben olajláz kerítette hatalmába az emberek egy részét, tehát korántsem az egész közsé­get. Mivel több településen panaszkodtak a fűtőolaj-el­látás zökkenőire, útnak in­dultunk, hogy kiderítsük az igazságot, és megpróbáljunk pontot tenni az olajügy vé­gére. o A falu szélén levő ÁFÉSZ- olajkút környéke mozgalmas. Fázós, türelmetlen vásárlók toporognak a latyakban. Húzzák-vonják a kiskocsira szerelt hordókat, rakosgat­ják a műanyag kannákat. Az ütött-kopott bódé falán felirat: „Olaj van, a kút rossz, ma javítják.” Való­ban, ott áll a GELKA szer­vizkocsija, a kút körül mi- cisapkás férfi szorgoskodik. Az emberek mondják a ma­gukét. Két hétig nem hoz­tak olajat. De a szegény embert még az ág is húzza. Február 16-án megjött az ÁFOR-kocsi, viszont elrom­lott a szivattyú. Egy hétig több százan várták a szere­lőt, hiába. Vajon, ki a fe­lelős? Kovács József kútkezelő erre nem tud válaszolni. Szinte magába roskadva ül a vasszéken és kesereg. „A tartály 25 ezer literes, de még sohasem volt tele. Leg­utóbb is 15 ezer liter olajat kaptam. Tizennégy nap tét­lenség után! Elképzelheti, hogy mi van itt ilyenkor, az emberek veszekednek, kia­bálnak. Ugyanakkor 4500 li­tert meg kell hagyni a ta­nácsnak, a gyermekintézmé­nyeknek. A lakosság sem képes egyszerre súlyos ezre­ket kiadni a téli fűtőolaj megvételére. A megrende­léssel nem foglalkozom. Ide­jön Andó Sándor, a szövet­kezet helyi ügyvezetője, és telefonon továbbítja, hogy mennyi gázolajra van szük­ség, Engem másodállásban foglalkoztatnak, reggel 7 órától délig vagyok itt, hét­főn szünnap van. A javítás ügyében a kelleténél többen intézkedtek, mégsem készült el időben.” Gondolom: a szerelő többet tud erről me­sélni. Meg is kérdezem: mikor szóltak, hogy Nagy­kamarásra kell jönnie? Vár, töpreng, majd kiböki: „Hét­főn. Igen, február 22-én. Másnap már itt voltam az elromlott alkatrészért, ma pedig csütörtök van.” o Keresem az ÁFÉSZ-ügy- vezetőt, de sehol sem talár lom. Végül felvilágosítanak, hogy elutazott Medgyesegy- házára, a szövetkezet * köz­pontjába. A kíváncsiság nem hagy nyugodni. Motosz­kál bennem a kisördög: hát­ha csak a véletlenek össze­játszásáról van szó, felna­gyítják az egészet. Katona Andrásné, a községi tanács igazgatási előadója az ellen­kezőjét állítja. Valós gondok ezek,- a tanácsülésen inter­pelláció is elhangzott ez ügyben. Hogy mennyi olaj- kályha-tulajdonos Van a községben ? Ilyen adattal nem tud szolgálni, minden­esetre sokan vannak. A baj az, hogy a szénellátás is akadozott. A hiányosságokra felhívták az ÁFÉSZ figyel­mét. Ezekután kézenfekvő a kérdés: mit tehet és tesz a szövetkezet? Liker János, a Medgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ elnöke papírokat tesz elém és sorolja: „Most már ott tartunk, hogy minden másnap rendelünk fűtőolajat — telefonon. A békéscsabai ki- rendeltséggel nem volt eny- nyi gondunk, mint az oros­házival. Szállítási nehézsé­gekre hivatkoznak. Nézze, levélben kértük a szolnoki AFOR-központot, hogy a helyi termelőszövetkezetek gépkocsijai hozhassák az olajat a kritikus időszakban. A megyei tanács segítségé­vel sikerült elérni: Med- gyesbodzásra és Gáborte- lepre február 15-ig megkap­tuk az engedélyt. Egyébként a javításra a gyulai GELKÁ- val kötöttünk szerződést. Még február 16-án értesítet­tük a szervizt, hogy rossz a nagykamarási olajkút. Ami­kor sürgettük őket, azt mondták, mindössze két em­berük van, nem győzik a munkát. Ami az egyéb tü­zelőt illeti: a vevők is hibá­sak, mert csak a brikett kell nekik. Több száz mázsa berentei szén porladt el a telepen.” o Egyetértek az elnökkel. Az igényeket bizony lejjebb kel­lene szállítani némelyeknél. Senki sem gondolhatja ko­molyan: megengedhető, hogy minden háztartásban briket­tel tüzeljenek. Az olajfron­ton is a kívánalmak teljesí­tése okoz fejtörést. Olaj van, de a fűtési idényben nem folyamatos a szállítás. Berke Zoltán, az ÁFOR orosházi kirendeltségének vezetője is ezzel kezdi a beszélgetést. Közben teleforiál. jegyzetel, számol, intézkedik. Jelenleg a nyolc gépkocsi 35 községi és számos ÁFOR-kutat szol­gál ki. A megnövekedett ke­resletet lehetetlen azonnal kielégíteni. Az optimális 72 óra helyett 5—6 nap telik el, míg egy-egy rendelést telje­sítenek. Keresgéljük a nagy­könyvben a megrendelések időpontját. Kiderül: a nagy- kamarásiak az elmúlt év vé­gén és az idén januárban egy-két, legfeljebb három nap múlva megkapták az olajat. A fennakadás febru­árban kezdődött, amibe be­lejátszott a mostoha időjárá­son kívül a kút meghibáso­dása, hiszen 22-én az ÁFÉSZ táviratban lemondta a 15 ezer liter olaj kiszállí­tását. A 24-i . rendelést vi­szont 25-én teljesítették. A kirendeltségvezető azon­ban nem hagyja annyiban a dolgot: „Azt is figyelembe I kellene venni, hogy ezek az I AFESZ-kutak kicsik, elavul- I tak. Az utóbbi öt esztendő- j ben semmiféle fejlesztés, I korszerűsítés nem volt. Jó I néhány kutat egyszerűen I képtelenek vagyunk megkö- I zeliteni. Este 6 óráig dolgo­zunk, de sok helyen már délben bottal üthetjük a kút. kezelő nyomát, a hónap vé­ge felé pedig elküldenek bennünket, mert nem akar­nak fizetni a túlkészletezés miatt. Gondolja el: összessé­gében 53—54 százalékos a gépkocsi-kihasználásunk." Tehát itt van a kutya el­ásva! Ezért húzódozik az ÁFOR attól, hogy a téeszek, az ÁFÉSZ-ek saját teher­autóval jöjjenek az olajért. Erről azonban egy szót sem szólhat Berke Zoltán. A vál­lalat kereskedelempolitikájá­ról, gazdálkodásáról ugyanis nem „nyilatkozhat”. o Aggályaimmal felkeresem Fröhner Bélát, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak helyettes vezetőjét, aki röviden tájékoztat: „Gyor­san szögezzük le, hogy nem tüzelőolaj-hiányról van szó. Szállítási gondokat is legin­kább az orosházi ÁFOR-ki- rendeltség körzetében ta­pasztaltunk. Január végén jelzés érkezett Medgyesegy­háza, Dombegyház térségé­ből, hogy akadozik az olaj­ellátás. Azonnal megkeres­tük a szolnoki központot, ahol gyorsan intézkedtek. Belátom, így kissé nehézkes az ügymenet. Egyetlen meg­oldást látok. Meg kellene találni a lehetőségét annak, hogy a helyi ÁFOR-kiren- deltségek minden áttétel nél­kül, a tüzelési főidényben kiszolgálhassák a saját fu­vareszközökkel jelentkező fogyasztási szövetkezeteket, és természetesen, kapjanak fuvartérítést is. Igaz, sajá­tos helyzetüknél fogva, nin­csenek kihasználva az ÁFOR-gépkocsik, de ez még­sem mehet az ellátás rovásá­ra.” És még valamit: a fo­gyasztók is vállalhatnának némi áldozatot önmagukért. Nyaranta meghirdetik a kedvezményes hordóvásárt, ahol többek között 200 lite­res tartályt 80 forintért árul­nak. Mégis gyér az érdeklő­dés. ,,A tavasz mindent meg­old” — érvelt az egyik szak­ember. Lehet. Viszont ne fe­ledjük: jövőre is lesz tél, és erre nem árt minél hama­rabb felkészülni. Seres Sándor Vöröskereszt taggyűlés Kondoroson (Tudósítónktól) Megtartotta beszámoló és vezétőségválasztó taggyűlé* sét a kondorosi Egyesült Tsz Vöröskereszt-alapszervezete. Jelen volt Ladnyik Mihály, a Vöröskereszt országos ve­zetősége végrehajtó bizott­ságának tagja, Gyöngyösi Pálné, a járási Vöröskereszt vezetőségének tagja. Az 5. kongresszus óta vég­zett munkáról Csicsely Pál­né titkár számolt be. El­mondta, hogy a 240 tagot számláló helyi szervezet eredményesen teljesítette cél­kitűzéseit. Az önkéntes véradók kö­zül, a beszámolási időszak­ban 177-en kaptak kiváló véradó kitüntetést. Család- védelmi munkában fő hang­súlyt fektettek a veszélyez­tetett gyermekek megmenté­sére, az idősekkel való törő­désre, és az alkoholizmus elleni harcra. Jó a kapcso­latuk a tsz alkoholellenes bi­zottságával és a nyugdíjasok klubjával., Jelentősek az eredményeik környezetvé­delmi és egészségvédelmi vo­natkozásban is. Kezdemé­nyezéseikre elindult — „Tiszta udvar, rendes ház” — mozgalomban több, mint 100 lakhely kapta meg e címet. Az alapszervezet által elsősegélynyújtó tanfolya­mokon 90—100-an vettek részt. Az alapszervezet 9 ta­gú vezetőséget és 5 küldöt­tet választott meg a községi csúcsértekezletre. A Vörös- kereszt titkára ismét Csi­csely Pálné lett. Pribela János Továbbképzés Békésen A Körös—Berettyói Víz­gazdálkodási Társulat kéthe­tes továbbképző tanfolyamot szervezett Békésen, a közvet­len munkahelyi irányítók­nak, melynek zárófoglalkozá­sát február 26-án tartották. A tanfolyam részvevői sok új ismeretet sajátítottak el, valamint a meglevő ismere­teiket tovább mélyítették. A foglalkozások keretén belül sor került tapasztalatcserére, valamint az idei aktuális előkészítési és termelési fel­adatok megbeszélésére is. A zárófoglalkozás elnökségének — melyben a Vízügyi To­vábbképző Központ, vala­mint a KÖVIZIp személyze­ti és társulati osztályának képviselői is részt vettek — egyöntetű megállapítása volt, hogy a továbbképzés igen hasznos volt, és a részvevők széles körű ismeretekről ad­tak számot. A sikeres munkához nagy­ban hozzájárultak az AGRO- BER és a KÖVIZIG felkért előadói is. Hulladékgyűjtés Kevermesen (Tudósítónktól) Kevermesen a Hazafias Népfront községi bizottsága és a cigányügyi koordinációs bizottság együttes ülést tar­tott a napokban. A megbe­szélés témája a környezetvé­delem, a tavaszi lomtalaní­tás megszervezése, a környe­zet és a község szépítése, tisztán tartása volt. A helyi Lenin Termelőszövetkezet se­gítségével az idén is meg­szervezik a tavaszi lomtala­nítást, a szemétszállítást. Hulladékgyűjtési akció kere­tében a fiatalokat és az út­törőket is bevonják ebbe a munkába. Fontos feladatot jelent a községben a cigánytelep fo­kozatos felszámolása, lakói­nak a községbe való betele­pítése. Ez a munka olyan szakaszába érkezett, amely­hez szükséges az egész lakos­ság, a társadalmi aktívák és üzemek segítsége egyaránt. Hammer Ernőné Türelem! Nemsokára folyik az olaj Fotó: Martin Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents