Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-14 / 62. szám
0 iznaijiTiiti 1982. március 14., vasárnap Vetélkedő Szarvason (Tudósítónktól) A Megyei Egészségnevelési Csoport kezdeményezésére az egészséges életmódra nevelés szellemében vetélkedőt rendeztek Szarvason, a Szirén Ruházati Szövetkezet óvodájában. Az egészséges életmódra nevelés jelentősége indokolja, hogy az óvódás korú gyermekek nevelése is kiemelt szerepet kapjon. A nevelésben alkalmazott módszerek közül az egyik legnépszerűbb játékformát, a vetélkedőt javasolta a MENCS az óvodai egészségnevelésben is. Felhívásukra Szarvason az elsők között rendezték meg a vetélkedőt nagycsoportos óvodásoknak. A gyerekek az egészséges táplálkozással. tisztálkodással kapcsolatos kérdésekre válaszoltak. Bemutatták a helyes mosakodást és fogmosást, test- nevelési feladatokat oldottak meg. A zsűri munkájában az óvó nénik mellett a nagycsoportosok védőnője és a szülői munkaközösség képviselői is részt vettek. A győzteseket fogkefével. labdákkal, ugrókötelekkel jutalmazták. Medgyesi Lászlóm* Kedves meglepetéssel szolgált a gyulai ÁFÉSZ a város nőtársadalmának. Ugyanis a nőnap tiszteletére az Erkel Művelődési Központ előcsarnokában árusítással egybekötött süteménybemutatót rendezett. A sikerre jellemző, hogy egy nap alatt több mint 30 ezer forint értékű finomság fogyott el Fotó: Béla Ottó Öt év alatt 5 milliós haszon újításokból Az újítók és feltalálók májusban rendezendő országos konferenciája előkészítéseként márciusban tartják a vállalatok az újítási tanácskozásokat. Ennek jegyében ült össze pénteken a Békés megyei Viz- és Csatornamű Vállalat több mint 50 újítója is. . A vitaindítóban Kendra János igazgató öt évre visz- szamenőleg értékelte a vállalat helyzetét: 265 újítást nyújtottak be a dolgozók, s ebből elfogadtak 129-et. Félhasználásra került 121. Ezek eredménye meghaladja az 5 millió forintot, az újítók részére pedig az eszméi díjazással együtt 245 ezer forintot fizettek ki. Több jelentős újítás született, mint például a propán-bután gázos vágás, újfajta esztergá- lási mód, a PVC-csövek újszerű felhasználása és a robbanásmentes szonda. Több ügyvitel-egyszerűsítési javaslatot is elfogadtak. Gondot jelent viszont még ma is az egyes újítások időbeli elhúzódása, de leginkább a díjazások pénzforrása — bér- és jutalomkeret — a gátló tényező. A vitában felszólalók egyébként is több javaslatot tettek. Szóba került többek közt. hogy nagyobb nyilvánosságot kell teremteni az újítóknak és az újításoknak, s erre felhasználni a vállalati tájékoztatót is, továbbá, hogy a már elfogadott és bevált újítások alkalmazását tegyék kötelezővé. Rendezzenek minden évben újítási hónapot, ötletnapot pedig többet, mint eddig. Fontos az is, hogy az elbírálás után, akár elfogadják, akár nem, a benyújtó tudja meg részletesen, milyen szempontok szerint jött létre a döntés, mert ennek a későbbi tevékenységre nagy hatása lehet. S mivel a vállalat sokfelé és szétszórtan dolgozik, az egyes helyek mun- kaversenyíelelőse foglalkozzon e téren is felvilágosító munkával és 1 bátorítsa a kezdő újítókat. Végül az üzemviteli osztály felajánlotta. hogyha szükséges, az újítási javaslathoz elkészítik a rajzokat és segítenek a dokumentálásban. V. M. — flz életszeretet festője Gádor Emil kiállítása a képcsarnokban Latinovits Zoltán írta valahol, hogy az emlék „hegyen túli" tett. Gádor Emil festészete igencsak rímel erre az érzékletes két szóra, képei életének ..hegyen túli" tetteit hozzák, melyeket elsősorban azért fogalmaz meg, mert üzeneteket kíván közvetíteni. Munkásságát áttekintve, képei elé állva gyorsan megvilágosodik a szemlélő előtt, hogy őszinteség" vezeti gondolatait, irányítja ecsetjét, őszinte felmutatása annak, hogy az élet szép, még akkor is, ha néha nehéz, szomorú vagy fájdalmas; őszinte felmutatása annak, mi lényege, ahogy meg is jegyezte egyik kiállításának katalógusában: „Szeretem a világot, amelyben élek, szeretem a tájban élő embert, nekem a legegyszerűbb motívum is az élet szépségéről beszél Gádor Emil képei, itt, a Képcsarnok békéscsabai bemutatótermében sokszorosan aláhúzzák mindazt, amit a művész szavakban mondott el. Képei előtt sétálva, megállva. a múlt és a múló jelen képi ünnepeivel találkozva megérezzük azt a reményt. mely műveiből árad. megérezzük a szépség hitét. Szobabelső a megújulás elmulaszthatat- lan lehetőségét, a figyelmeztetést mindezekre. Őrzik üze. neteit a napfényarcú házak, a muzsikáló vízpartok, virágok és ablakszemek. Olyanok, mint a Lépcsők, a Köves part, amelyen az őszi, vagy tél végi Balaton látványa sugall olyasmit, amit szintén mottóul választott egy kiállításán: „A természet az egyetlen könyv, mely minden lapján gazdag tartalmat nyújt nekünk.’' Goethe sora és Gádor Emil képei — íme, újabb bizonyság — szintén összerímelnek. Vagy olyanok, mint a Somogyi táj, ez a zölden ragyogó reménység, vágyakozás, amitől szebbek lehetnek óráink, napjaink; vagy olya- * nők, mint a Kecskeméti tanya impresszionista visszaél modása, fények játéka, életigenlés. Hallatlan erő sugárzik Gádor képeiről, melyek akkor nyílnak meg igazán, ha elmerülünk bennük, ha befogadásra kész szívvel figyelünk arra, amit — első pillanatban — a látvány, később pedig a látvány mezőibe burkolt tartalom hoz közelünkbe, kínál nekünk, emberi üzenetekre éhes szemlélőinek. Fotó: Fazekas László Hölgy, fekete prémmel Hosszan lehetne írni szobabelsőiről. melyek ugyancsak a „hegyen túli" tetteket őrzik, emlékképek a • gyermekkor világából, apáink, nagyapáink világából. Egy ablak, faragott-festett szék Gádor Emil számára gazdag lehetőség, hogy tisztelettel és meleg . szívvel nyúljon távoli rekvizítumok- hoz, hogy általuk arról beszéljen, ami most is érvényes: a nyugalom, a harmónia keresésének és megtalálásának fontosságáról. így van aztán, hogy újra le kell írnom: Gádor Emil művészete egyértelmű elkötelezettség az életszeretet mellett, az ember mellett, aki ebben a „tenyérnyi” kis országban, vagy a világ bármely szögletében él. Köny- nyedén, szinte jókedvűen válogatja stílusjegyeit, elbeszél, hangulatot kelt. közben megérinti a konstruktív formák bűvölete, aztán csendéleteket fest. lángoló, piros virágokkal. A színek mestere* — mondhatnánk így is, de nem lenne elég a teljességhez, mert a formák, a kompozíció mestere is kiállítónk, akit hét. év után újra Békéscsabán üdvözölhetünk. Sass Ervin \ Nehezen született szülészet Csaknem fél évet késett a gyulai kórház szülészet-nőgyógyászati pavilonjának üzembé helyezése. Ez a hír önmagában nem tűnik túl szokatlannak, sőt ez a hat hónap sem túl soknak. Csakhogy Gyulán különleges a helyzet. A kórház egyik nagy épülettömbje még évekkel ezelőtt életveszélyessé vált, ki kellett üríteni. Az ott levő. több mint háromszáz ágyat csak úgy tudták elhelyezni, hogy összezsúfolták az osztályókat. kényszerköltözésre került sor. AZ ELÉRHETETLEN „TÖKÉLETESSÉG" A szülészet-nőgyógyászat például három helyen üzemelt, közülük az egyiket egy folyosóból alakították át. De nincs jobb helyzetben a szemészet és az urológiai osztály sem. Ilyen összefüggéseket figyelembe véve már érthető a kórház türelmetlensége, amellyel az új pavilon üzem- ‘ be helyezését várták. A szülészet-nőgyógyászat végre egy épületbe kerül a műtőkkel, a -felszabadult kórtermeket pedig más osztályok vehetik igénybe. Ezzel a pavilonnal öt osztály gondjai oldódnának meg. többé kevésbé. de legalábbis csökkenne a zsúfoltság. A kórháziak azt remélték., hogy minderre még a múlt, évben sor kerül, az eredeti átadási határidő ugyanis 1981. július 31-e volt. Sajnos, ebből - nem lett semmi. Hogy miért? Ezt a kérdést a kivitelező, a DÉLÉP békéscsabai üzemvezetőségén kicsit csodálkozva és kicsit sértődötten fogadta az üzemvezető, Puskás Imre. Sőt. rögtön vissza is kérdezett: „Ki mondta azt magának. hogy nem készült el az épület határidőre?" Miután tisztáztuk az információ forrását. egy érdekes- dolgot tudtam meg. Nevezetesen azt. hogy hiú ábránd azt hinni, miszerint létezik olyan épület. amely valaha is elkészült teljesen, tökéletesen. Mert ugye, vannak olyan rejtett hibák, melyek csak lakva derülnek ki, és ezért van az egyéves garancia. Vagyis — hangzott el a fejtegetés lényege —, ha egy beruházó, megrendelő túl precíz, akkor bizony mindig talál valami kivetnivalót egy épületen, és sosem veszi át. hiába teszi ki a lelkét a kivitelező. FUNKCIÓ- ÉS HATÁRIDÖ-MÓDOSÍTAS De ez még mind semmi! Mint kiderült — és -ezt már Fáskerti Lászlóval, a kórházépítkezés építésvezetőjével együtt bizonygatják —, ha a körülményeket figyelembe vesszük, a DÉLÉP példás gyorsasággal készítette el az épületet. A tervezett 1980. január 1-i kezdés ugyanis az eredeti vállalkozó, az ÉP- SZER megszűnése, illetve a DÉLÉP-hez kerülése miatt eltolódott március 6-ra. Akkor még csak a szerkezet állt, utána jött a kőműves- munka. A kivitelezőt az is hátráltatta, hogy a gyulai román tanítási nyelvű iskolát kellett a tanítás megkezdésére ekészíteni. Ezért szeptember 30-ra módosult a határidő, de hát addigra nem készült el. No és most jön a DÉLÉP nagy aduja, amivel az egész késést magyarázzák, s ez pedig az épület funkcióváltozása. Itt álljunk meg egy pillanatra. mert ez akár reális kifogás is lehetne! Az épület ugyanis eredetileg belgyógyászati átmeneti pavilon lett volna, műtéti rész nélkül. A kórház már említett problémái miatt úgy döntöttek az illetékesek, hogy szülészetnőgyógyászát legyen. Ehhez viszont műtőket kellett kialakítani, intenzív szülőszobát. csecsemőkórtermeket'. A DÉLÉP rögtön kapott az alkalmon. és közölte: új terveket kér az új funkcióhoz, és egyben persze határidő-módosítást is az idei év márciusára. Végül belementek, hogy naplóbejegyzés és helyszíni művezetés alapján elvégzik a módosításokat, de hát attól a módosítás módosítás maradt, ez már indokolja. hogy csak most készült el. MENNYIT ÉR AZ ÍGÉRET? Ebben a tetszetős magyarázatban van egy kis bökkenő. Ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy ez a sokat emlegetett funkcióváltoztatás milyen mértékű többletmunkát igényelt. A beruházási vállalat osztályvezetője, Szikora János szerint maximum egy hetet. Nem különleges dologról volt ugyanis szó. nem kellett falakat áttörni, odébb helyezni. Mindössze néhány kórtermet a padlótól a plafonig kicsempéztek, felszereltek néhány kapcsolótáblát és a bemosakodáshoz, illetve az újszülöttek fürösz- téséhez egy-két. tervben nem szereplő vízcsapot. Ehhez kellett volna fél év és új tervek? Ezt nemcsak a szakemberek. a laikusok sem nagyon hiszik el. Sok huzavona után végül is a múlt év december l()-én megtörtént a műszaki átvétel, vaskos hiánypótlási listával! A DÉLÉP szerint a beruházó erőltette az egészet. nehogy elvesszen a pénze, az építtetők szerint a DÉLÉP akarta, hogy még a múlt évre elkönyvelhesse a pavilon elkészítését. Lehet, hogy így van. lehet, hogy úgy, mindenesetre a DÉLÉP képviselői megígérték, hogy egy hónap alatt elvégzik a hiánypótlást. A megyei tanács egészség- ügyi osztályának főmérnöke, Tokai Oszkár szerint ez az idő elég lett volna, ha hozzáfognak! De hát nem fogtak, mert jött a karácsony, aztán meg az újév, a két ünnep közt ' pedig munkaszünetet tartottak, mert előre ledolgozták. Jött az újabb haáridő, február 8. Akkor megpróbálták lefolytatni az üzembe helyezési eljárást. Ez nem sikerült, újabb négy nap múlva, február 12-én végre sikerült teljesíteni a hatósági előírásokat, de érintésvédelmi hiányosságok, a burkolat minőségi problémái miatt nem lehetett használatba venni az épületet. Újabb veszekedések, bizony- gatások. a főbb hibák kijavítása. és végre március 11- én az első betegek beköltözhettek a kórtermekbe. CSAK EGY ABLAK?! Minden jó, ha vége jó. mondhatnánk, de sajnos még nincs vége. Mert a betegek már bent Vannak a kórtermekben, és bizonyára meg is gyógyulnak, de mikorra gyógyul, illetve változik meg az ilyen szemlélet?- Mert ez talán még nagyobb probléma. mint az épület késedelmes átadása. Puskás Imre például a beszélgetés végén azt kérdezte: — Mondja meg, milyen erők állnak a háttérben, miért éppen rajtunk akarják elverni a port? Persze, tudjuk mi. hogy a legegyszerűbb a kivitelezőbe belekötni, ezt mi már megszoktuk. Az építők szerint tehát ma. nipulált támadásról van szó. és nem arról, hogy késedelmes munkájukkal gondot okoztak, betegek gyógyulását nehezítették. Ök — szerintük — időben és rendesen megcsináltak mindent, az épület több mint húszmillió forintos bekerülési költségéhez képest nagyon csekély az a munka, amit nem végeztek el, és különben is! Egy épület. ugye. sosem készül el véglegesen, mint ahogy azt már az elején kifejtették? Dr. Jakubqcz Sándorral, a szüleszet-nőgyógyászat osztályvezető főorvosával végigjártuk az épületet. Ha úgy vesszük, tényleg csak apróságok hiányoznak. Itt— ott a dupla ablak helyett szimpla van, néhány helyen csöpögnek a csövek, a műtő padlóját homorúra csiszolták, így megáll benne a víz. no de majd felitatják! Igaz. a műtő egy kicsit huzatos, mert hiányzik egy ablak. Nem fért a helyére, egy kicsit feszegették, ettől a műanyag keret megrepedt, a Hungaropán hőszigetelő üveg meg kitört. Mindez még decemberben történt, és az építők állítólag rögtön megrendelték az Orosházi Üveggyártól, csak hát az üveggyáriak azóta sem küldték. A síküveg értékesítési osztályán utánanéztek a dolognak, és elmondták:. a DÉLÉP semmilyen üveget nem kért meg a gyulai kórház részére. Most azonban, hogy a kórház megrendelte tőlük, néhány nap alatt a helyszínre szállítják. Mennyi lehet egy ilyen ablaknak az értéke? Ha bőven számoljuk, akkor két— háromezer forint. Egy húszmilliós beruházáshoz képest ez semmiség. Igaz, emiatt nem lehet használni a milliókat érő műtéti berendezéseket sem, de ez már ugye. nem az építők gondja! Kcp, szöveg: Lányai László Végre elkészült a nyolcvanágyas szülészet-nőgyógyászati pavilon
