Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
1982. február 13., szombat o Iparirányítás — korszerűbben kozások kezdeményezői, segítői. Ezt a lehetőséget a vállalatoknak feltétlenül ki kell használniuk, azt kell vizsgálniuk, hogyan fordíthatják hasznukra az új lehetőségeket. Az új típusú kis szervezetek megalakulásának szükségszerű velejárója a munkaerő bizonyos mértékű átcsoportosítása. Tagadhatatlan, hogy ez esetenként vonzó lehet a jó Szakemberek számára. Attól nem tartunk, hogy a kisvállalkozások — egy elviselhető szinten túl — elszívják az iparvállalatoktól az ambíciózusabb mérnököket, szakmunkásokat. Ahol ettől félnek, ott jobb lenne, ha önkritikusan magukba néznének: vajon kellően meg- becsülték-e ezeket az értékes embereket, kihasználták-e eddig képességeiket? Hanem, ne csodálkozzanak, hogy ezek a szakemberek élni kívánnak az új, törvényes lehetőségekkel. Ha saját szakmájukban máshol hasznosabban tudnak dolgozni, az a népgazdaság számára csak előnyös lehet. A' nagyüzemek a jó szakemberek jobb anyagi és erkölcsi megbecsülésével, a belső érdekeltségi rendszer fejlesztésével, az új kis szervezetek kezdeményezésével, támogatásával válaszolhatnak a kihívásra. Ezzel ugyanis éppen a legjobb szakemberek megtartására, alkotó munkájuk kibontakoztatására nyújtanak módot. — Milyen segítséget jelenthetnek az új vállalkozási formák az ipar számára, és főként mely területeken — ágazatokban, vállalatoknál — látja feltétlenül szükségesnek a kisvállalkozások beépülését a termelés szervezetébe? — A kisüzemi termelés és a kiegészítő tevékenységek új formái alapvetően a differenciálódó, bővülő szükségletek és az eddig ki nem használt gazdasági energiák szervezettebb, társadalmilag ellenőrizhetőbb összekapcsolását teszik lehetővé. Az ipari kisvállalatok várhatóan nagyobb innovációs készsége jobban elősegítheti — az ipari termelés bizonyos korlátozott területén — a műszaki újdonságok bevezetését, gyorsabban alkalmazkodhatnak a fogyasztói igények változásához. Mindezek révén lehetővé teszik az ipari nagyvállalatok hatékonyságának, rugalmasságának növekedését. Kis szervezetekre van tehát szükség a háttéripari kapacitások bővítéséhez, a koncentrált ipari szolgáltatókapacitások létrehozásához, kis szériájú, divatos termékek előállításához, speciális gazdaságszervező tevékenységhez. A nagyvállalatok szerződéses rendszerben üzemeltethetnének például javítást, karbantartást, szolgáltatást, háttéripari termékelőállítást végző kis egységeket — ezek jelenleg gyakran gazdaságtalanok a vállalatok számára. Hangsúlyozom azonban, hogy a kisvállalatok bekapcsolódásának lehetőségei az innovációs folyamatba korban, a koncepcióalkotásban ma már nemcsak lehetőség, hanem kényszer is. Ez a mi számunkra is hozott tanulságokat, mégpedig a kádermunka erőteljes fejlesztésének igényében. Az irányítás korszerűsítésének hatását sokféle módon lehet lemérni. Azt nem állítom, hogy minden tekintetben elégedettek lehetünk, de a megnövekedett felelősségben. az önálló kezdeményezések kibontakozásában kétségtelenül megélénkültek a kedvező irányú folyamatok, összegezve: nagyon sokféle tapasztalat támasztja . alá, hogy az iparirányítás átszervezése, korszerűsítése feltétlenül szükséges lépés volt. — Milyen vezérlő elvek alapján, mely koncepciók kidolgozásával foglalkozott á minisztérium, milyen elképzeléseket alakítottak ki az ipar struktúrájának változtatására, hatékonyságának növelésére? — Az ipar szerkezetének egységes elvek szerinti alakításában mindenekelőtt az a szándék vezet bennünket, hogy az iparvállalatok nagyobb arányban járuljanak hozzá a népgazdaság egyensúlyának helyreállításához, a nemzeti jövedelem termeléséhez. , Nem kevésbé fontos, hogy jelentősen javuljon a termelés gazdaságossága. E törekvéseink természetesen elsősorban a hosszú távú fejlesztésekben juthatnak érvényre. A minisztérium megalakítása idején a VI. ötéves tervet már jóváhagyták, s így az ipar fejlődésének fő irányait a következő évre már rögzítették. Erre a középtávú tervidőszakra vonatkozóan elsősorban az adott kereteknek a hazai és külföldi gazdasági helyzet változásainak megfelelő kitöltése, a körülményekhez való alakítása lehet a célunk. A hosszú távú iparpolitikai koncepció kialakítására a részmunkálatok még a különálló ágazati 'minisztériumokban megkezdődtek, de az elmúlt esztendőben — az Ipari Minisztérium megalakulása után — erőteljesebb ösztönzést kaptak. E részmunkálatok átfogó és összefüggő rendszerré formálása — az egész ipart magába foglaló fejlesztési célok, irányok meghatározása, az iparirányítás módszereinek, szervezetének korszerűsítése és a kiemelt, hosszú távú tervcélok, koncepciók kidolgozása jelenlegi legfontosabb feladatunk. Az ipar 13 területének hosszú távú fejlesztési koncepciótervezetén több száz szakember dolgozik. Ezek a koncepciók 1990-ig, illetve az alapanyagiparban és az energetikában 2000-ig érvényesek. Az egységes iparpolitikai koncepcióvázlat elkészült, rögzítettük a munka menetét, s mind az egyes fejezeteket, mind magát a koncepciót meghatározott körben szakmai vitára bocsátjuk. A koncepció tartalmazza például a gyógyszer-, a növényvédőszer- és intermediergyártás, és az elektronikai alkatrész-, részegységgyártás központi fejlesztési programját, s. az előző tervidőszakból áthúzódó alumíniumipari és petrolkémiai ipari fejlesztési program végrehajtását, valamint a számítástechnikai fejlesztési program VI. ötéves tervi feladatait. Az energiagazdálkodás ész- szerűsítésére kidolgozott program eredménye, hogy a múlt évben nem nőtt az ország energiafogyasztása. Az indokoltnál köztudottan több anyag felhasználásának csökkentésére határoztuk el az anyaggazdálkodás racionalizálását, egy "átfogó program kidolgozását. Az iparszerkezet fejlesztése szempontjából nagy fontosságú a háttéripar fejlesztése, amelynek rövid távú intézkedései után már a nagyobb időtávú program kidolgozását készítjük elő. Az ipar szerkezetének módosítását egyes nagyberuházások megvalósítása is szolgálja, így például a paksi' atomerőmű. Ugyancsak energiagazdálkodásunkat érinti a kőolaj másodlagos feldolgozása: széles körű vizsgálatok folynak még néhány fontos ipari alapanyag hazai termelésének bővítésére. — Melyek az ipar idei fő feladatai, a vállalati tervek hogyan kapcsolódnak a nép- gazdasági elképzelésekhez? A módosított szabályozók várhatóan hogyan befolyásolják a vállalatok idei gazdálkodását, fejlesztését, munkájuk hatékonyságát és a követelményekhez jobban igazodó termékszerkezet kialakulását? — 1981-ben lassú fellendülés indult meg az ipari termelésben, s ez várhatóan folytatódik az idén is. Az iparra háruló legfontosabb feladat: az eddigieknél jobban hozzájárulni » népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A vállalatok többsége a népgazdasági tervekkel összhangban álló feladatokat tűzött maga elé. Az ipar fejlődése tehát társadalmi céljainkkal egyezően folytatódik. Két területen azonban — a létszám és a beruházások tervezésében — a minisztérium megítélése szerint — a vállalatok a reálisánál kedvezőbbnek értékelik lehetőségeiket. Pedig tudomásul kell venni, hogy a gazdasági fejlődés intenzív szakaszában — s ez nemcsak nálunk, hanem szerte a világon így van — csökken az iparban foglalkoztatottak száma. A vállalatok beruházási szándékai 12—14 milliárd forinttal haladják meg a népgazdasági terv előirányzatát. Szinte bizonyos, hogy ehhez elegendő fejlesztési alappal nem rendelkeznek. Azt ajánlottuk a vállalatoknak, hogy vizsgálják felül elképzeléseiket, s inkább a meglevő kapacitásaik jobb hasznosításával igyekezzenek termelési feladatokat megvalósítani. A szabályozómódosítások hatása nem lesz és nem is lehet egységes az egész iparra. Az bizonyos, hogy erősödik az ösztönzés az anyag- és energiatakarékosságra, a jobb készletgazdálkodásra, az élőmunka hatékonyabb foglalkoztatására. Az idén a szabályozók jobban ösztönzik, sőt szinte kényszerítik a vállalatokat — mind a szocialista, mind a nem rubel elszámolású piacokon — az export növelésére, amelyben az eddigieknél fokozottabban előtérbe kerül a gazdaságosság. Mindehhez elsősorban a belső tartalékokat kell feltárni. A termékszerkezet változtatására, korszerűsítésére, s a munka más területeinek javítására a vállalati készség is megvan. — Hogyan látja a nagy- vállalatok és a kibontakozó ■ kisvállalkozások kapcsolatainak, együttműködésének lehetőségeit? Véleménye szerint a vállalatok hogyan fogadták az új vállalkozási formákat ösztönző intézkedéseket? Indokoltnak tartja-e egyes nagyvállalatok vezetőinek kezdeti fenntartásait, például a munkaerő-elván- . dorlás miatt? — Az Ipari Minisztérium támogatja az új típusú, a kisüzemi termelés és a kiegészítő tevékenységek fejlődését elősegítő kis szervezetek létrejöttét, a különböző méretű és tevékenységű gazdasági formák egymásra épülését. A kis szervezetek nem pótolják a szocialista gazdaságban alapvető szerepet betöltő nagyüzemek funkcióit, de jól kiegészíthetik azokat. Éppen ezért a nagyüzemek igen sok területen és sokféle módon lehetnek a kisvállalInterjú Méhes Lajossal Gazdasági fejlődésünk intenzív szakasza, az egyre magasabb követelményeket állító világgazdasági változások. s az ezekhez való rugalmas alkalmazkodás a gazdaságirányításban is a feladatokhoz jobban igazodó, összehangoltan működő szervezetek kialakítását tette szükségessé. A gazdaságirányítás korszerűsítésének egyik jelentős lépése volt három minisztérium egységes szervezetbe való összevonása, az Ipari Minisztérium létrehozása. Méhes- Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter az egységes iparirányítási” szervezet működéséről, az eredményekről és a feladatokról tájékoztatja olvasóinkat. — Hogyan érvényesültek a gyakorlatban az egységes iparirányítás elvei, e rövid idő alatt mik a tapasztalatok? Milyen hatással volt az átszervezés a vállalatokra, mely területeken érződik a legerőteljesebben a korszerűsítés hatása, és hol van szükség még további intézkedésekre? — A gazdasági életben ritkán lehet olyan sarkalatos fordulatokat elérni, hogy adott pillanattól kezdve minden egészen másképp történjék, mint ahogy korábban volt. A minisztérium egyesztendős gyakorlati iparirányítási tevékenységében is megmutatkozott még a kettősség: az új elveken alapuló új munkastílust a régi gyakorlat továbbélése, folyamatos változtatása, egyes elemek elhagyása, mások erősítése mellett kellett bevezetni. Legjellemzőbb példa erre a vállalatok közötti együttműködési problémák rendezése. Ilyen ügyekkel az Ipari Minisztérium már nem foglalkozik, azonban amikor a. közbeavatkozás indokoltnak látszott, akkor a mai munkafelfogásunk szerint es a vállalati, valamint az ágazatközi természetes kapcsolatok stabilizálása érdekében igyekeztünk megkeresni a megoldást. „Örökölt” feladatot, folyamatos munkát jelentett az - előző évek során kialakult vállalati veszteségek és alaphiányok rendezése is. Ezeknél — a korábbi határozatok, intézkedések figyelembevételével — már jobban érvényre lehet juttatni az egységes szempontokat. Arra törekedtünk, hogy a vállalatok saját erejükből oldják meg — a költségvetés kímélésével — a pénzügyi rendezést, s ez ne eredményezzen indokolatlanul előnyös vagy hátrányos helyzetet egyetlen vállalat számára sem. Azonos elvek szerint értékeljük már a vállalatok 1981. évi gazdálkodását, a kollektívák és a vezetők munkáját, amit elősegített a felügyeleti ellenőrzési rendszer egységesítése is. Az Ipari Minisztérium létrehozásával kialakított egységes elvek alapján lehetővé vált' több, gazdaságpolitikai céljainkat szolgáló akció megindítása például a nem rubelelszámolású export növelésére és az import ésszerű csökkentésére, vagy a kihasználatlan kapacitások hasznosítására. Megítélésem szerint e területen minden eddiginél jobban sikerült a vállalatok aktivizálása, az érdekek egyeztetése. Azonos elvek# szerint' jártunk él emellett egyebek közt a vállalati bérpreferencia-kérel-1 mek elbírálásakor, ami ugyancsak kifejezi törekvésünket a felügyeletünk alá tartozó ipar iránti követelmények egységesítésére. A minisztérium . felügyelete alá tartozó vállalatok, intézmények vezetői és munkatársai azt tapasztalták, hogy egészen más összetételű és irányultságú apparátus foglalkozik az ügyeikkel. Az elmúlt hónapokban sok bennie^hogy 'az^önállóság \ ' szarvasí Szirén Ruházati Szövetkezetben a termelés növekedési üteménél gy orsabban, több mint 10 százalékkal nőtt az vezetésben, a gazdálkodás- export Fotó: Lónyai László látozottak. Például a növény- védőszer-ipar kutatás-fejlesztés igényessége olyan méretű, hogy az egész világon a termelés 75 százalékát ma is a nagyvállalatok, trösztök adják. Nem lebeszélni akarok a kisvállalkozások előnyeiről, hanem óvni magunkat az illúzióktól. — A magyar ipar hogyan kapcsolódhat be eredményesebben a nemzetközi munkamegosztásba, mely területeken bővítheti gyorsabban kooperációs kapcsolatait a KGST-országokkal? — A jövőben elsősorban a jól bevált kapcsolatokat kell továbbfejlesztenünk, például a gépiparban, a közúti járművek, szerszámgépek, mezőgazdasági gépek, műszerek és automatika elemek, élelmiszeripari gépek gyártásában. A vegyiparban a gyógyszer-, a petrolkémia-, a vegyiszál gyártás és az agrokémia területén szándékuk az együttműködés fokozása, de tervezzük a kohászati termékcsere választékának bővítését. Továbbfejlesztjük kapcsolatainkat a timföld— alumínium egyezmény alapján és az energiaszállításokban is. A magyar iparnak az az érdeke, hogy elsősorban a viszonylag kevés anyagot és energiát, viszont nagy szellemi tartalmat és élőmunkát megtestesítő termékek gyártásában fejlessze kiemelten együttműködését a KGST- országokkal. Jó példa erre a számítástechnikai és az elektronikai program, amelyet a magyar ipar korszerű, az igényeknek megfelelő termékek kínálatával segíthet elő. * — Milyennek ítéli az ipar tudományos-műszaki fejlesztési munkáját, milyen változtatásokat tart szükségesnek ahhoz, hogy a kutatási eredmények kellő tartalékot nyújtsanak az ipar későbbi, gyorsabb ütemű fejlődéséhez? — Az elmúlt időszak gazdasági, irányítási reformjai a kutatóintézetek munkájában nem hoztak lényeges változást. Az innovációs folyamat fejlesztési, termelési, értékesítési részfolyamatait kézben tartó vállalati, és a kutatást főtevékenységként művelő in-. tézeti munka közötti kapcsolat megszakadt, és a sajátos érdekeknek, ösztönzési formáknak megfelelően, eltérő pályákon mozgott. Az Ipari Minisztérium a jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében megkezdte 16 kutatófejlesztő intézetének gazdálkodási, szervezeti korszerűsítését. így ezek a vállalatok közös kutatóintézetévé, vállalati kutatóbázissá vagy fejlesztő vállalattá alakulnak. Lényegesen megváltozik tehát az irányítási, érdekeltségi és ösztönzési rendszer, előtérbe kerülnek a közvetlen gazdasági célú kutatások, valamint az ezekhez kapcsolódó fejlesztések. Kutatásfejlesztési tevékenységünknek az eddigieknél jobban kell szolgálnia a gazdaságosan előállítható, korszerű, piacképes termékek növekvő arányú gyártásának tudományos és technológiai megalapozását. Ennek megfelelően műszaki fejlesztési alapunk jelentős részét az országos távlati tudományos kutatási terv és az országos középtávú kutatás- fejlesztési terv kiemelt programjaira fordítjuk. Az Ipari Minisztérium ez utóbbi 14 — közvetlen gazdasági célra orientált — programból tízben érdekelt. Hat programért közvetlenül felelős, négy programban társfelelős. Irányítási .munkánk és pénzügyi gazdálkodásunk legfontosabb feladata, hogy folyamatos ellenőrzéssel, a gazdasági folyamatokat és a piaci viszonyokat figyelemmel kísérve, a kutatás-fejlesztési tevékenységet csakis addig finanszírozzuk, amíg adottak a várható kutatási eredmények hasznosításának feltételei. Az ipar műszaki-tudományos tevékenységének fejlesztése várhatóan jelentősen javítja kutatóbázisainak eredményességét, a vállalatokkal való együttműködés megteremtésével pedig motorjaivá lesznek az ipar műszaki előrehaladásának. Osváth Sarolta
