Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. FEBRUÁR 13., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Gáspár Sándor felszólalása Havannában Közlemény Púja Frigyes lengyelországi látogatásáról A havannai kongresszusi palotában folyó X. szakszervezeti világkongresszus harmadik napján szólalt fel Gáspás Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, a magyar küldöttség vezetője. Beszédében a többi között megállapította: az imperialista hatalmak rendszerük megmentése érdekében az enyhülés megszüntetésére, a fegyverkezési verseny fokozására törekednek. A tőkés rendszert sújtó általános válságról szélsőséges szovjet- ellenességgel szeretnék elterelni a figyelmet. A Szovjetunió, a szocialista közösség léte azonban ma már nem teszi lehetővé, hogy a tőkés rendszer gondjainak- bajainak megszüntetésére a korábban hosszú ideig szabadon alkalmazott eszközöket vegye igénybe. Szakszervezeti kérdésekre térve a SZOT főtitkára rámutatott, hogy a fejlett tőkés országokban működő szakszervezetek már nem tudják teljes egészében betölteni a kor követelte feladatokat'. A munkásokat ma már nem elégíti ki, ha a szakszervezetek a munkaerő árának kialkudására korlátozzák tevékenységüket. Éppen ezért helytelen rövid távú vagy csupán gazdasági követelésekre korlátozni a szakszervezeti mozgalom figyelmét' és tevékenységét. A szocializmusban megváltozott a szakszervezetek helye és szerepe. Feladataik és módszereik még nem alakultak ki teljes egészében, bár a munkának már vannak újszerű, markáns vonásai. A szakszervezetek története a szocializmusban útkeresési folyamat, miként Másfél évvel. a békési Egyetértés Tsz földjeit pusztító árvíz után Balogh László, a szövetkezet elnöke a február 12-én megtartott zárszámadó közgyűlésen a helyreállítás eredményeiről, sikeres gazdálkodásról adhatott számot. A termelőszövetkezet 1981-es gazdálkodása alapján 8,6 millió forint nyereséget ért el. A békésiek emlékezetében elevenen él még 1980. július 28-a. Ezen a napon a Kettős- Körös gátjának szakadása következtében a közös gazdaság 7 ezer 100 hektáros területéből 5 ezer 500 hektár került víz alá. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából alakult megyei kárfelvevő bizottság 630 millió forint kárt állapított meg. Az árvíz egy viszonylag kedvezőtlen körülmények között, ám eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezet több évtizedes munkája gyümölcsét tette tönkre. Az árvíz következtében nemcsak a földek váltak hosszú időre művelhetetlenné, de tönkrement a szövetkezet takarmánykészlete, víz alá került 50 millió forint értékű gépi berendezés is. sok tekintetben a szocialista társadalmi rend is útkeresés, a szó tágabb, igazi értelmében. Az a kérdés állt és áll még részben ma is előttünk: milyen feladatokat miként oldjanak meg a szak- szervezetek a munkáshatalomban. A szakszervezetek tevékenysége nem jelenthet változatlanságot, megkövese- dést. A szocialista fejlődés új követelményei a szakszervezeteket is szüntelen megújulásra késztetik. A szónok ezt követően kijelentette, hogy a szakszervezet ellenzékisége a kapitalizmusban szükségszerű. Az ellenzékiség azonban nem öncél, nem általános érvényű és örökké tartó. Ha megváltozik a hatalom jellege, ha az szocialistává alakul, akkor a szakszervezet sem maradhat meg az öncélú ellenzékiség álláspontján, mert így szembefordulna saját osztályával, a hatalom birtokosával, a szocialista forradalommal. A SZOT főtitkára szerint a megalapozott önmérséklet, a realitásokat számba vevő érdekképviselet természetesen nem jelentheti azt, hogy a szakszervezetek a lehetségesnél kevesebbet igényeljenek. Az önállótlanság, a kritikátlanság, az engedékenység aláássa a szocializmusban is a szakszervezetek tekintélyét és vonzerejét. A szakszervezeteknek védeniük kell a munkásosztályt az állam bürokratikus kinövéseivel szemben. Ugyanakkor védeniük kell a munkásállamot is az ösztönös, irreális követelésekkel szemben. A SZOT főtitkára azt a véleményét hangoztatta, hogy a nemzetközi szakszervezeti (Folytatás a 2. oldalon) A szövetkezet vezetői mindent elkövettek, hogy a lehető legrövidebb idő alatt kilábaljanak a bajból. Ez igen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen júliust követően kény- szerűségből fel kellett számolni a sertéságazatot, de a szarvasmarha- és a baromfi- ágazat is alaposan megsínylette a természeti csapást. A legtöbb fejtörést és gondot a föld termőképességének helyreállítása adta. Újra kellett kezdeni az 1980-ban mór közvetlen befejezés előtt álló átfogó talajrendezési munkálatokat. A kibontakozást nehezítette, hogy használhatatlanná váltak a kövesutak, a villanyhálózat és a megvásárolt takarmány a Kettős-Körös megrongálódott hídja miatt, 5 kilométer helyett csak 50 kilométeres kerülővel juthatott el az állattenyésztési telepekre. Ilyen helyzetben kezdődött el a helyreállítás, amelyet 1981 januárjában a csapadékos időjárás tovább nehezített. A kedvező áprilisi időjárásnak köszönhető viszont, hogy a szántóterület 80 százalékát hasznosítani tudták. A tavaszi vetések alá több mint 12 millió forint értékű műtrágyát juttattak ki. A megnövekedett költségek elPuja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Józef Czyreknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének meghívására 1982. február 11—12. között hivatalos, baráti látogatást tett Lengyelországban. Púja Frigyest lengyelországi látogatása során fogadta Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, valamint Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság államtanácsának elnöke. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel ’Népköztársaság külügyminisztere a barátság és a kölcsönös megértés szellemében tájékoztatta egymást országa belső helyzetéről, megbeszélést folytatott a két ország, együttműködésének fejlesztéséről, és áttekintette az időszerű nemzetközi kérdéseket. A lengyel helyzetről szólva Józef Czyrek hangsúlyozta, hogy a szükségállapot bevezetése gátat vetett azon veszélyeknek, amelyek a belső helyzet nyugalmának megbontásával, az államrend és intézményeinek aláásásával, a népgazdaság összeomlásával, Lengyelország nemzetközi pozíciói gyengítésével fenyegettek. Lehetővé tette a belső stabilizálás fokozatos megkezdését, és széles körű reformok beindítását, amelenére is a növénytermesztés csaknem négymillió forint nyereséget állított elő. A tönkrement eszközök pótlására 45 millió forint értékben vásároltak új gépeket, berendezéseket. Nem utolsósorban ennek tulajdonítható, hogy ebben az évben már valamennyi munkát időben, jó minőségben végeztek el. Folytatódtak, illetve újrakezdődtek az átfogó talajrendezés munkálatai is. Erre a célra tavaly 15 millió forintot fordítottak. A szövetkezet többi ágazatának helyreállítása is jó ütemben halad. Ebben az évben készül el Tarhoson a 670 férőhelyes tehenészeti telep, és az évi 10 ezer hízott sertést kibocsátó sertéstelep. A termelőszövetkezet eredményes gazdálkodása a helyre- állításban elért sikerek, a nem egyszer átlagon felüli erőfeszítés és a széles körű társadalmi összefogás eredménye. A termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén részt vett Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, aki elismeréssel szólt az áldozatkész munkáról. K. J. lyeknek célja az ország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtése. Púja Frigyes megerősítette, hogy a törvényesség helyreállítására és a szocializmus építéséhez szükséges normális feltételek biztosítására a Lengyel Népköztársaság államtanácsa által hozott és a szej-m által megerősített döntések a magyar kormány és a magyar társadalom teljes támogatását élvezik. A miniszterek hangsúlyozták annak a testvéri segítségnek nagy jelentőségét, amelyet a Szovjetunió és más szocialista országok nyújtanak Lengyelországnak a jelenlegi nehéz időszakban. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere határozottan visszautasította az Egyesült Államoknak és más nyugati államoknak a nemzetközi kapcsolatok alapelveivel ellentétes állásfoglalásait, ámelyek a NATO-tagállamok 1982. január 11-i brüsszeli külügyminiszteri tanácskozásáról kiadott nyilatkozatban szerepelnek. Ezek a Szovjetunió és Lengyelország ellen irányuló határozatok sértik az ENSZ alapokmányát, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglalt elveket. A miniszterek aláhúzták, hogy az ilyen akciók, valamint a Szovjetunió és Lengyelország ellen irányuló (Folytatás a 2. oldalon) Melléktermékből alapanyagok A mezőgazdaságban is előtérbe kerül a melléktermékek fokozott hasznosítása; a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát és az AGROBER közös program alapján vállalkozott a cukorgyári melléktermék, a melasz „átalakítására”. A . nagy mennyiségben keletkező értékes biológiai anyagokat és szénhidrátot tartalmazó termékből megfelelő'ipari módszerekkel lényegében olyan alapanyagokat nyerhetnek, amelyeket ismételten felhasználhanak a mezőgazdaságban. A korábbi gyakorlat szerint a cukorgyári melléktermékeket mindenekelőtt közvetlenül az állatok etetésére használták fel, ám sokkal gazdaságosabb lehetőségek is vannak. A kombinát és a tervezőberuházó vállalat üzemi technológiát fejleszt ki, és ennek alapján Mezőhegyesen épül fel az első naevobb próbaberendezés. Ezzel lehetővé teszik a melaszban a mellék- termékekben levő anyagok jó hatásfokú kivonását és többcélú felhasználását, egyebek között például takarmányélesztőt, citromsavat, ipari szeszt, motoralkoholt gyárthatnak. A kombinát és a vállalat együttműködése több kutatóintézet és gazdaság számára is lehetőséget nyújt a legújabb módszerek kipróbálására, illetve ipari bevezetésére. Másfél évvel az árvíz után Zárszámadás a békési Egyetértés Tsz-ben A napokban adták át Békéscsabán a 2. számú általános iskola felújított, régi épületében a 200 személyes új ebédlőt és a konyhát. A városi tanács költségvetési üzeme ismét jó munkát végzett. A felújítás lényegesen korszerűbbé, gyorsabbá tette a kisdiákok és a pedagógusok étkeztetését, hiszen így már naponta mintegy 500-an vehetik igénybe ezt á szolgáltatást Fotó: Fazekas László Iparirányítás korszerűbben Az egységes iparirányítási szervezet működéséről, az eredményekről és a feladatokról nyilatkozik Méhes Lajos. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter. Az újságíró a vállalati átszervezések hatásáról, az ipar struktúrájának változtatásáról, a módosított szabályozókról. a nagyvállalatok és a kisvállalkozások kapcsolatáról, együttműködési lehetőségeiről, a nemzetközi munkamegosztásról, a KGST-kooperációról és az ipar tudományos-műszáki fejlesztéséről, a kutatások eredményességéről, jövőbeni felhasználásáról kérdezi az ipari minisztert. Az interjú lapunk 5. oldalán olvasható. Nem lehet megunni... Ez mind pécsi kesztyű ... Keddtől keddig ... Nem lehet megunni. .. Naponta látjuk, halljuk a televízióban, a moziban. Gyerekek dúdolják az utcán, az óvodában. Készítőiket viszont egyáltalán nem, vagy alig ismerjük. Sas István reklámfilmrendezőt mindez nem zavarja. Négy év alatt mintegy 600 ilyen filmet készített, díjakat kapott itthon és külföldön. A kudarcok sem keserítik el, hiszen legtöbbször tapsolnak filmjei láttán. Pályájáról, a reklám szerepéről, gazdasági hasznáról vall a 4. olda- \ Ion található interjúban. Népi iparművészetbnk Új szót kell megtanulnia azoknak, akik szeretik a népművészetet, ilyen jellegű tárgyakat vásárolnak, gyűjtenek, ilyenekkel (is) díszítik otthonukat. A szavak ilyen kapcsolata legalább három évtizedes: népi iparművészet. Ez év elején azonban megjelent egy minisztertanácsi rendelet, amely új megvilágításba helyezi művelőit és alkotóit, de nekünk, a közönségnek is sokat jelent. A rendelet körülményeiről, a népi iparművészet dolgairól szól elemző írásunk a lap ß. oldalán. Változó köriilményeMj lehetőségek A megváltozott beruházási körülmények az építőipart is érintik. A követelmények mind szigorúbbak, s ennek kell hogy megfeleljenek a kivitelezők. Az új lehetőségek serkenthetik-e a beruházások gyorsabb és gazdaságosabb megvalósulását? Erről olvashatunk lapunk 7. oldalán, a Jantner Antal ÉVM-miniszterhelyettessel készült interjúban. Köröstáj Lapunk kulturális mellékletében Darvas Józsefre emlékezünk. A hetven esztendővel ezelőtt, Orosházán született író családjáról Koszorús Oszkár közöl cikket, fotográfiákkal illusztrálva. Részletet olvashat az érdeklődő a „Vízkereszttől szilveszterig” című regényből, melynek dramatizált változatát tegnap este mutatta be Békéscsabán a Jókai Színház. Az író halálakor a Békési Élet közölte Sass Ervin emlékezését „Bejárni nagy utakat vízkereszttől szilveszterig” címmel, a kulturális melléklet ennek közzétételével is tiszteleg Orosháza írófia előtt. Végül egy képsort láthatnak 1973-ból, amikor Darvas József Orosházán részt vett az ünnepi könyvhét szövetkezeti megnyitóján. (8—9. oldal)
