Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-12 / 36. szám

1982. február 12., péntek Az építő békésiek Évek óta foglalkoztatja Békés város vezetőit a gon­dolat: hogyan javíthatnák az oktatás és a közművelődés feltételeit? Az amúgy is ré­gi iskolafalakat 1978-ban földrengés rázkódtatta meg. A természeti csapás a mű­velődési központot sem kí­mélte. 1980-ban árvíz fenye­gette a környéket, az anya­gi erőket akkor a veszély el­hárítására kellett fordítani. Nagy társadalmi összefogás­sal, jó gazdálkodással mégis sikerült felépíteniük egy szép új iskolát, de ez a gon­dokon csak átmenetileg segít, s a kulturálódás feltételei sem javultak. „Építsünk ne­velési központot — határoz­ták el hosszas tanácskozások eredményeként a békésiek —, ahol tanulni, művelődni, szórakozni egyaránt lehet majd.” Az építésről már az 1981-es tanácsülés döntött, arról, hogy hol legyen a ne-' velési központ, az ez év ja­nuári vb-ülés határozott. — A város III., IV. kerü­letének tanteremhelyzete a legrosszabb — mondja a ta­nácselnök, Makoviczki János. A Ezért jelöltük ki építési területnek az 1-es számú is­kola udvarának egy részét, ide kerül a komplex nevelé­si központ. A komplexitás nem lesz teljes, hiszen böl­csőre, óvoda és könyvtár nem kerül ide, mint más vá­rosok hasonló intézményei­ben. Elképzeléseink szerint az első szakaszban, 1985-ig, a 8 tantermes iskola, a nem­zetközi szabványoknak meg­felelő tornaterem és a nap­közis konyha épül fel. A közművelődés és a szabad­idő-központ helyiségei a VII. ötéves terv végére készülné­nek el. A tanács még me­gyei segítséggel sem képes az építéshez minden pénzt előteremteni. Számítunk a vállalatok, intézmények, Bé­kés város lakóinak segítségé­re is. A tanácselnök-helyettes, Papp István mutatja a min­denkinek szóló mozgósító felhívást, amelyben az ön­kéntes segítséget kérik. A szöveg világosan érthető. A lépcsőzetesen épülő nevelési központ enyhít majd a tan­teremgondokon, megoldja a gyermekek helybeli napközis étkeztetését. Helyet kapnak benne a művelődési központ szakkörei, kiscsoportjai, az 500 fős nagyterem, amely színtere lesz a politikai ren­dezvényeknek, a színház- és mozielőadásoknak. Rpsze az intézménynek a városi sport­vésztőn az elmúlt években igen jelentős eredményeket értek el a közoktatásban és a közműve­lődésben. A gimnázium megszű­nésével összevonták a két álta­lános iskolát, és jelentős felújí­tásokat végeztek a meglevő is­kolaépületeken. Az összevonás­sal felszabadult iskolaépületben létrehozták a negyedik óvodát, s 400 kisgyermek felvételével je­lenleg minden igényt ki tudnak elégíteni. Ez évben szakköri for­mában. a jövő tanévtől pedig a csarnok, megfelelő teret biz­tosítva a tömegsportnak. A nevelési központ egésze 100 millió forintba kerül, az el­ső szakasz 50 millióba. Eh­hez 33 milliója van a ta­nácsnak, nem csoda hát, ha igénylik a társadalmi segít­séget. A felhívás máris hatásos­nak bizonyult. Gazdasági együttműködési megállapo­dást 15 vállalattal, intéz­ménnyel kötöttek, 52 mun­kahely dolgozói pedig egyé­nileg vállalták, hogy öt éven át két-két napi keresetüket a nevelési központ építésére fordítják. Elsőnek jelentkéz- tek a leginkább érdekelt 1-es számú iskola dolgozói. A város választókerületeiben nemrégiben rendkívüli ta­nácstagi csoportgyűléseket hívtak össze. Itt vitatták meg teendőiket a tanácsta­gok, az utcabizottsági elnö­kök és a népfrontaktivisták. Házról házra járják végig Békést, beszélgetnek az em­berekkel, hogy valóban min­denkinek tudomására jusson a közös cél; a nevelési köz­pont felépítése. * * * A segítségnyújtók között van a békési Start Sportszer- gyártó és Fémipari Szövet­kezet is. Balikó György el­nök meggyőződéssel meséli: — Mikor a kezünkbe került a felhívás, a fontosságát ma­gyarázni sem kellett. Min­denki tudja, szükség van a nevelési központra. A tévé­híradóban gyakran látjuk, hogy máshol is milyen ko- molv létesítményeket építe­nek társadalmi segítséggel hasonló célra. A 200 tagú szövetkezet demokratikus fórumain megtárgyaltuk a javaslatot. Toldi Lajos KISZ- titkár a fiatalokat mozgósí­totta. Mondták is az embe­rek: „a gyerekeinkért szíve­sen dolgozunk egy-két kom­munista műszakot!” Hiszen sok tanuló még a nagyapja- faragta padban ül. Teremt­sünk jobb feltételeket a mieinknek is. Igaz, a szö­vetkezet dolgozóinak mindig kijutott a társadalmi munká­ból. A saját telepük befeje­zésén is legalább 15—20 ezer órát dolgoztak. Nem volt se szombatjuk, se vasárnapjuk. Többeknek van háztájija, kertje, jószága, nem köny- nyű a többletmunkán ittma­radnia. Mégis megtették, és ezután is megteszik. Min­denki a gyerekeire gondol el­sősorban. Azt talán még nem látják,' hogy a felnőtteknek is sokat jelent majd a köz­békési zeneiskola kihelyezett ta­gozataként bevezetik a zenei ok­tatást az általános iskolában. A közművelődés irányításában változás történt az elmúlt idő­szakban: a művelődési ház és az ifjúsági ház közös vezetés alá került. A művelődés tárgyi feltételei a könyvtár és az ifjú­sági ház esetében biztositottak, a kultúrház viszont elavult, ré­gi épület. E tarthatatlan helyzet megszüntetésére a part, a tanács és a HNF kezdeményezésére az pont. Hogy a legegyszerűb­beket mondjam: nincs a szö­vetkezeti rendezvényekhez, közgyűlésekhez megfelelő nagyságú helyiségünk, ott lesz. Bővülnek a külországi kapcsolataink, jó lenne, ha minél többen tanulnának idegen nyelveket. Ügy hal­lom, a nevelési központ nyel­vi laboratóriumában felnőt­tek is tanulnak majd. Azt hiszem, még mi sem fogjuk fel egészen, milyen sok előnnyel jár az új intéz­mény. Persze, addig hosszú még az út. * * * Messziről látszik, sőt, hal­latszik, hol van Békésen az 1-es számú általános iskola. Az épület jellegzetes, a gye­rekzsivaj pedig messzeszál- lóan hangos. Dávid Mátyás igazgató számunkra összeha­sonlítja a jelent a jövővel: — Nyolcszáz gyerek a mi­énk. Huszonkilenc tanulócso­portban tanulnak, de csak 22 tantermünk van. Abból is 16 a szükségtanterem. Kölcsön- helyiségben is oktatjuk a gyerekeket. Annak örülünk, hogv váltótanításra még eb­ben az tanévben sem kény­szerültünk. A központi épü­letet és a többi egységünket folyamatosan próbáljuk fel­újíttatni, de nem sokat ja­vul a helyzetünk. Sorolhat­nám tovább, hogy elhiggye; ez a legrosszabbul ellátott iskola Békésen. Tornater­münk nincs, csak tornaszo­bánk. Ilyenkor télen a felső tagozatosok 70—80 százalé­ka jut be ide, a többieknek máshol, másféle mozgásfor­mát kell találnunk. A 3 éve épült sportudvarunkat jó időben maximálisan kihasz­náljuk. Nálunk nagyon sok a hátrányos helyzetű gyerek, ezért nekik az átlagnál töb­bet kellene nyújtani. Az új iskolában, a nevelési köz­pontban többet is tudunk. Szaktantermeket rendezünk be, így a felsősök kivétel nél­kül eljutnak oda. A szakkö­rök munkájában, a tornater­mi rendezvényeken pedig minden gyerek részt vehet. Mindezt szülői értekezleten is elmondtuk, sokan felaján­lották a segítségüket. Nehéz idők várnak ránk, amíg el­készül az iskola, de bizonyo­san megéri. * * * Az új nevelési központban együtt élő iskola és művelő­dési ház szervezeti formáiról még keveset beszélnek, de nem is ez a lényeges. Most az a fontos, hogy Békésen mindenki megértse, az ön­ként adott fillérek, forintok épp olyan értékesek, mint a kétkezi segítség. Bede Zsóka új művelődési ház építését tá­mogató mozgalmat indítottak el. Ezt az akciót a lakosság tégla­jegyekkel támogatja, a szocia­lista brigádok pedig évente egy kommunista műszak összegét fi­zetik be egy elkülönített szám­lára. Az elmúlt év novemberéig 2 millió 700 ezer forint gyűlt ösz- sze az új művelődési ház épí­tésére. A tervek közé tartozik a több, mint egy évtizede folyó mágori régészeti ásatások befe­jezése. és a helyszínen — állan­dó jellegű kiállítás és romkert formájában — a feltárt anyag bemutatása. G. K. Csányi Béla 1931-ben vé­gezte el az Iparművészeti Főiskolát. 1935-től a békés­csabai 635‘ös számú szak­munkásképző iskolában rajz­tanár. Építőipari szakmun­kástanulókat — kőművese­ket, ácsokat, asztalosokat, szobafestőket — tanít mű­szaki és díszítőrajzra.. Hat éve ugyan már nyugdíjba vonult, de visszahívták, és jelenleg heti 10 órát vállal. Generációk sorát nevelte és képezte ki. Csak az önma­ga szórakoztatására festett és rajzolt, amit mint nyugdíjas, ma is folytat. A nyilvánossá­got nem szerette. Legutóbb 1961-ben Békéscsabán állí­tották ki 100 művét, köz­tük grafikáit, túsrajzait, olaj- és temperafestményeit. — Mikor kezdett rajzolni, festeni ? — Az édesapám — mint szobafestő — művésziélek volt, és szívesen festegetett. Az első élményeim tehát ab­ból az időből származnak, amikor még mint gyermek a szüleimnél laktam. Később, a főiskola elvégzése után a mindennapi létért kellett küzdenem. Munkanélküli­ség, háború, a család, három gyermek eltartásának gond­ja .. . Csak 1958-ban vált le­hetővé, hogy a rajz és a fes­tészet felé forduljak. Sok vázlatot készítettem az épü­letekről, a tájakról és a munkáról. Külföldre is elju­tottam, jártam a Szovjet­unióban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, az NDK- ban, valamint Ausztriában és Olaszországban is. A min­denfelől gyűjtött anyagot dolgozom fel. — Kedvenc témája? , — Ezernyi' szépségével a természet. — Legközelebb mikor lát­Kollégium saját erőből A Gyomaendrődi Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző In­tézet dolgozói és diákjai már többször bebizonyították: so­kat képesek tenni iskoláju­kért. A nemrég új épülettel gazdagodott intézmény azon­ban még mindig kollégiumi férőhelyproblémával küszkö­dik. A megoldás annál is fon­tosabb, mert a tanulólétszám, s ezzel együtt a kollégiumot igénylő diákok száma, egyre gyarapszik. Az idei tanévben a szűkös viszonyok miatt a 225 diák­ból tizenhatan nem juthattak be a kollégiumba. Ezért az iskola vezetése és a diákok elhatározták, hogy saját erő­ből még ebben az esztendő­ben — az új épület átadá­sával felszabadult régi tan­ügyi szárnyat — felújítják, kollégiummá alakítva át az épületet. Így újabb 30—40 di­ák elhelyezését tudja majd az intézmény biztosítani. B. S. E. Csányi Béla: Szentendre hatja a közönség a festmé­nyeit, rajzait? — Békéscsabán ez év szep­temberében rendeznek kiál­lítást, amelyen a város tör­ténetét szándékozom majd bemutatni. Látható lesz az utcákon döcögő kisvasút, és a mai modern épületek, lé­tesítmények sora. Igyekszem a fejlődés minden lényeges mozzanatát megörökíteni. Szenzációs műkincs buk­kant fel az évszázadok ho­mályából : egy fából faragott barokk Mária-szobor, amely a Zselici madonna nevet kap­ta. Egy horváthertelendi por­tán bukkantak rá a disznóól­ban, az ólkerítés egyik léce volt. Dr. Herczeg József kör­zeti állatorvos sertésoltás közben figyelt fel a fafarag- ványra, amelyet azután — a gazda hozzájárulásával^ — le­bontott az ólkerítésről, és át­adta Lengyeltóti Jánosnak, a mozsgói honismereti kör ve­zetőjének. A finom művű szobor a szűzanyát ábrázolja, karján a gyermek Jézussal. Hársfá­ból faragták, magassága nyolcvan centiméter, széles­sége húsz centiméter, súlya pedig öt kilogramm. Erede­tileg festve volt, erről árul­kodnak az itt-ott még fellel­hető festéknyomok. Minden bizonnyal korona díszítette az istenanya és gyermek fe­jét, mégpedig arany vagy ezüst korona. A barokk mű­— Hetvenen túl nem fá­rasztó a munka? — Nem, az alkotás öröme inkább felfrissít. — Mik a további céljai?. — Amíg az egészségem és az erőm engedi, dolgozom. A munka éltet. Egyébként van négy unokám. Vglük is kell foglalkoznom. P. B. vész korának ruha- és ék­szerdivatjának megfelelően „öltöztette fel” a kettős ala­kot, fejedelmi öltözetét öt­szörösen öleli át a fából fa­ragott gyöngysor. A rejtélyes múltú, kalan­dos úton előkerült műtárgy a mozsgói helytörténész gyűj­teményében kapott helyet, ő adta a megkapó szépségű szobornak a Zselici madonna nevet. Azt fejezi ki a név, hogy a Horváthertelenden ta­lált remekmű a zselici nép közös kincse. Elképzelhető, hogy a szobrot" eredeti hazá­jukból hozták magukkal a német telepesek, a madonna tehát legalább kétszázötven éves, alkotója kvalitásos mű­vész volt. A másik lehetőség az, hogy a szobor már az új­hazában — valamelyik zse­lici faluban — született, és egy művészi tehetségű népi faragó munkája. Mindeneset­re rejtély, hogy az elmúlt év­századokban hol lappangott, ki őrizte a szobrot. Közművelődési tervek Vésztőn Zselici madonna — évszázados szobrot találtak Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Időjós élővilág. 8.37: Weber: Abu Hasszán. 9.33: Egy kis bodor esti füst. 10.05: Visszapillantó. 10.35: Váci Mihály versei. 10.40: Járóka Sándor népi zene­kara játszik. 11.00: Harangos kút. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.04: Kóruspódium. 14.30: Takács Béla nótákat éne­kel. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.05: Sándor Judit dalfelvételei­ből. 15.28: Barangol* Dominó. 16.05: Fűtől — fáig. 16.35: Operaáriák. 17.13: Szokolay Sándor népzenei feldolgozásaiból. 17.35: Ami elosztható. 18.00: Részletek Herbert-Young: Pajkos hercegnő című filmzenéjéből. 19.15: Hangalbum — Berda Jó­zsef. 20.15: Arturo Toscanini felvételei. 21.15: A gépállomástól a terme­lési rendszerig. 21.45: sárospataki diákdalok. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Rádiószinház. Az az egyet­len pillanat. 23.47: Adám Jenő: Menyasszony, vőlegény — magyar nép­dal-feldolgozások. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet ne­gyedórája. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: Slágermúzeum. 9.21: Harminc perc alatt a Föld körül. 10.00: Zenedélelőtt. 10.45: Láttuk, hallottuk. II. 45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Népi muzsika. 13.15: A lélek pódiuma. 13.25: Külpolitikai arcképcsar­nok. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Disputa. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Francia operettekből. 19.10: Popműhely. 20.00: Régi nóta. híres nóta. 20.33: Tanít a táj. 21.30: Magángyűjtemény. 22.24: Operettegyüttesek. 23.20: A mai dzsessz. A Spyro Gyra együttes felvételei. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Angol orgonamuzsika. 9.54: A Magyar Hanglemezgyár­tó Vállalat új lemezeiből. 11.05: Mai magyar szerzők mű­veiből. 11.48: A Pikk Dáma. 13.12: Híres előadóművészek fel­vételeiből. 14.45: Halász Gábor: Tiltakozó nemzedék, (ism.) 14.55: Beethoven: Hat vonósná- gves. 16.10: Világújság. 16.30: A Hungária együttes fel­vételeiből. 17.00: A zeneirodalom remekmű­veiből. 18.25: Disputa. 19.00: Bizet: Carmen. Közben: kb. 20.00: Ütlevelet kérek . . . (ism.) Kb. 20.15: Az operaközvetítés folyta­tása. Közben: kb. 21.00: Egy pálya vonzápsában. Kb. 21.15: Az operaközvetítés folyta­tása. Közben: kb. 22.00: Váci Mihály verseei. Kb. 22.15: Az operaközvetítés folyta­tása. Kb. 22.45: Szimfonikus könnyűzene. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Negyedszázad. Szerkesztő: Dalocsa István. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30 : Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Oroszul beszé­lünk. 8.45: Fizikai kísérletek. (Közép- isk. I. oszt.) (f.-f.) 9.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 9.35: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) (f.-f.) 10.35: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 5—8. oszt.) 14.15: Iskolatévé. Fizikai kísérle- - tek. (ism., f.-f.) 14.25: Oroszul beszélünk, (ism.) 14.45: Magyar irodalom. (Ált. jsk. alsó tagozat.) (ism., f.-f.) 15.15: Magyar irodalom. (Alt. isk. 7. oszt.) (ism., f.-f.) 15.35: Osztályfőnöki óra. (ism.) 15.45: Aki mer, az nyer. (Alt. isk. 5. osztályosainak.) (ism., f.-f.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: A vihar szele megérinti a házat. Francia tévéfilm. 18.00: Reklám, (f.-f.) 18.05: öt perc meteorológia. 18.10: A ..felügyelő” vallomása, (f.-f.) 18.40: Budapest Sportcsarnok. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: A fele sem igaz! (f.-f.) 20.55: Lehet így is! 21.10: Szeszes éjszaka, (ism.) 22.05: Bűntény a Kecskeszigeten. Tévéjáték. 23.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.35: Még egyszer — gyerekek­nek! Cimbora, (ism.) 19.20:.öt perc meteorológia, (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az akasztófa árnyékában. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Néptanítók, (f.-f.) BUKAREST 15.45: A volánnál. Autóvezetők­nek. 16.00: Német nyelvű adás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.40: Kora: 19 év. Csehszlovák film. 21.50: Kulturális vitakör. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. r 17.45: Kolibri. 18.15: A fiatalok szava. 18.45: Fiatalok akcióban. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Charles Darwin utazása. 21.05: Zenei műsor. 21.50: Tv-napló. 22.05: Pénteken 22-kor. 00.05: Hírek. II. MŰSOR 18.25: Tudományos témák. 18.55: Ütirajzok, útmutatók. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Komoly zene. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Az esküdtszék. 22.10: Alexandria, miért? SZÍNHÁZ 1982. február 12-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: BARANGOK József A.-bérlet 1982. február 12-én, pénteken 19 órakor Mezőberényben: ORESZTÉSZ 1982. február 13-án, szombaton 19 órakor Békéscsabán: HARANGOK Katona-bérlet MOZI Békési Bástya: A koncert. Bé­késcsabai Építők Kultúrotthona: Rafferty és a lányok. Békéscsa­bai Szabadság: de. 10 órakor: A fej nélküli lovas, 4, 6 és 8 óra­kor: A kék- laguna. Békéscsabai Terv: Szabadlábon Velencében. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Elő­ször férjnél, fél 8 órakor: A nagy balhé. Gyulai Petőfi: A birodalom visszavág. Orosházi Béke: Languszta reggelire. Oros­házi Partizán: fél 4 órakor: A púpos lovacska, fél 6 és fél 8 órakor: A 3. számú űrbázis. Szarvasi Táncsics: A7 amatőr. Rajztanár és amatör festőművész

Next

/
Thumbnails
Contents