Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-11 / 35. szám
1982. február 11., csütörtök n viaszhenger üzenete Ars Renata: újjászületett művészet O t'ikor néhány évvel ezelőtt előkerült egy lappangó viaszhenger, amely Kossuth Lajos hangját örökítette meg, szenzációszámba ment a felfedezés. A rádióban elhangzott beszédrészletet hallgatva senkinek sem az jutott az eszébe, hogy milyen gyönge minőségű a felvétel,, a henger értékét az adta meg, hogy fönnmaradt Kossuth hangja. A Kodály és Bartók népzenei, néprajzi gyűjtéseit őrző viaszhengerek fölbecsülhetetlen muzeális és kultúrtörténeti értéke sem vitás. A film elterjedésének hőskorában, a ma már primitívnek számító eszközökkel történő hangrögzítésnek köszönhetjük, hogy kiemelkedő személyiségek — közöttük például Lenin — hangját, beszédét hallhatjuk'. Egy-egy híradó, riport vagy játékfilm kópiája a hangosfilm megszületését követő időkből — nagy érték! A harmincas és negyvenes évek sistergő, sercegő gramofonlemezei, vagy a rádió archívumában őrzött lakklemezek között pótolhatatlan értékek egész sora található: politikusok, írók. költők, művészek hangjai. A magnetofon megjelenése hazánkban az ötvenes évek idejére esik. Üj szakasz kezdődött el a hangrögzítésben. Lehetővé vált, hogy a korszerű technika mindmáig használatos — állandóan tökéletesedő — hangrögzítő eszközeivel és módszereivel kiváló minőségű és nagy időtartamú fölvételek készülhessenek. Ahogyan terjedt hazánkban a magnózás,- ahogyan egyre több készülék jutott iskolák, intézmények és magánosok tulajdonába, olyan mértékben gyarapodott a korabeli, sokszor nagy értékű fölvételek száma. Visszatérő feladattá, jó szokássá vált például, hogy a KISZ-fiatalok, valamint az úttörők szalagra vették a munkásmozgalmi veteránok, a téeszalapítók, a kiemelkedő egyéniségek, közéleti személyiségek, művészek, népművészek emlékeit. Föltártak egy- egy életutat, s egyben tükrözték az adott kort is, történelmünk köznapi valóságát, vagy éppen sorsfordító eseményeit. Azt hiszem, eddig még soha, senki nem szedte szerbe-számba azt a hatalmas szellemi értéket, amely az elmúlt évek, évtizedek során összegyűlt és — sajnos — részben meg is semmisült, mert nem volt — és ma sincsen — összefogó központja, vagy szervezete a hangfelvételek nyilvántartásának és megőrzésének. A kampányfeladatok elmúltával rendszerint letörölték még az archív értékű, pótolhatatlan emlékezéseket, társadalmi, politikai, szellemi eseményeket is. Ez a gazdátlanság máig tartó probléma. igaz, a technikai lehetőség kitágulásával növekedett az arra hivatott intézmények, szervek gyűjtőmunkája. A Munkás- mozgalmi Intézet, a Hadtörténeti Múzeum, a megyei pártbizottságok irányítása alatt működő pártarchívumok, a különféle tudományos intézetek, egyetemek, iskolák, de különösen a rádió és a televízió, a szaktárcák, valamint az országos ha áskörű intézmények hangstúdiói már gazdag és nagy értékű gyűjteményekkel rendelkeznek. A baj csupán az, hogy e gyűjtemények hozzáférhetősége meg sem közelíti a levéltárak, a múzeumok, a kiállítócsarnokok, a könyvtárak közreadó tevékenységét. A gyűjtést végző intézmények nem mindig törekednek a közkinccsé tételre, megelégszenek azzal, ha fölhasználják az anyagot saját tudományos munkájukhoz. Másrészt kétségkívül megnehezíti a közreadó jó szándékot is a hangdokumentumok tárolásának, szakszerű kezelésének, szerkesztésének, leíratásának stb. nem kevés időt és szak- szerűséget kívánó munkája, és ami ezzel együtt jár: költsége. Mindezek tudatában sem maradhatunk közömbösek a hangdokumentumok további sorsát illetően. Nem egy esetben kifejezetten nemzeti értékekről van szó, amelyek a múlt és a jelen valóságát, legújabbkori történelmünk fordulatait, népünk alkotó munkájának, új rendszert építő közösségi erőfeszítéseinek, küzdelmeinek krónikáját örökítik meg a hangdokumentálás sajátos eszközeivel, azaz: az emberek lelkében, gondolkodásában, tudatában végbemenő folyamatok kitapintásával. Ezek közreadása, széles körű megismertetése a nemzeti önismeret elmélyítését is jól szolgálhatná. Nem is beszélve arról, amit jelentenek az utókor számára. Az elmondottak után adódik a kérdés: hol és ki tartsa nyilván az országszerte gyűlő hangdokumentumokat? Milyen szervezeti formát lehetne adni a már összegyűjtött anyag tartalmi és technikai minősítésének, szelektálásának, rendszerezésének. védetté nyilvánításának, másolásának, s végül: közreadásának. Hogyan lehetne a gyűjtést módszeresebbé tenni, vagyis a szakszerűségét is állandóan tökéletesíteni? Ezer és egy kérdés, amelyre valamilyen választ kell adnunk. Mindenütt vannak' ma már művelődési házak, központok, és igen sok helyen működnek magnósklubok. Jó lenne — első lépésként — legalább ezeket valamiképpen összefogni, tartalmilag és szakmailag irányítani. S innen lehetne majd továbblépni. ■hetséges, hogy az itt elmondott probléma sokak számára periférikusnak', tizedrángúnak tűnik. A valóság viszont az, hogy a hangdokumentumok is éppúgy társadalmunk közösségének immanens értékei, mint a tárgyi javak. Ezt üzenik nekünk, ma élőknek a viaszhengerek ... Taar Ferenc Ha a reneszánszról hallunk, a középkor vallásos sötétségéből kiszabadult, harmonikus, tiszta és a szabad művészetekben önmagára találó ember képe merül fel előttünk. Sokat hallunk e napfényes kor irodalmáról, képzőművészetéről, de jóval kevesebbet zenéjéről. Pedig ez a 15—16. században kialakult, főként Európa déli részén virágzó zenei stílus megérdemli az odafigyelést. Plasztikus dallamvezetése, harmonikus kiegyensúlyozottsága, fontos szerepet kapó szövege a kor egyfajta jellegzetes, ugyanakkor a művészet egyetemes egészébe beépülő tükrét tartja a mai ember elé. Kevés olyan kamaraegyüttes működik hazánkban, amely olyan hűen tudja megszólaltatni a reneszánsz zenéjét, mint az Ars Renata. Nevük, amely latinul újjászületett művészetet jelent, elkötelezettséget fejez ki" a zene e kevéssé ismert területe iránt. Dankó-hírek A békési városi művelődési központban működik á Dankó cigányklub. A nyolctagú vezetőség január végén kétnapos tapasztalatcsere-látogatáson járt a nyíregyházi testvérklubnál. A ..dankósok’’ programját ezekben a hetekben-hónapokban egy nagyszabású vetélkedősorozat teszi még változatosabbá. A havi egy alkalommal megtartott fordulókon egy-egy művészeti ág a téma. Február elején a Kísértet Lublón című filmet nézték meg. majd beszélgettek a színes magyar alkotásról. A vetélkedő márciusban zárul, ekkor ünnepélyes keretek között nyújtják át a legjobbaknak az értékes díjakat is. A filmes forduló után, két hét múlva, február 15-én este rendezik meg a hagyományos farsangi jelmezes bálát, amelyen a klub együttese, a Gypsy zenekar is fellép. (n. i.) Ha keveset tudunk a reneszánsz zenéről, úgy még kevesebbet e századok magyar muzsikájáról. Pedig Zsigmond, Mátyás és II. Lajos udvarában igen nagy kultusza volt a zenének; igaz, elsősorban nyugat-európai muzsikusok vezetésével játszották a trubadúr, a minne- sänger és a több szólamú németalföldi zenét, amely már nemcsak áhítatos figyelemre késztetett, de igen gyakran táncba is hívott. Az Ars Renata — a kortárs olasz és németalföldi dalok mellett — elsősorban a magyar reneszánsz zene keresztmetszetét adta azon a koncertjén, amelyet az Országos Filharmónia és a megyei tanács által rendezett ifjúsági bérleti hangversenysorozat előadásaként a napokban tartott megyénk több városában, községében. A négy férfi- és két női énekesből álló együttes —Virágh László művészeti vezetésével — csodálatos tisztasággal szolgáltatta meg a XVII. században A Művelődési Minisztérium az illetékes társszervekkel az 1981—82-es tanévben is meghirdette a szakmunkásképző iskolák és egészségügyi szakiskolák nappali hallgatói részére a „Szakma Kiváló Tanulója” és a „Tantárgyi tanulmányi verse- nyek”-et. Az iskolai versenyeket a KISZ-bizottságokés a tanulói szakszervezetek bevonásával 1981. december 20- ig tartották meg. A megyei versenyeket ez év februárjában rendezik meg. Megyénkben 12 szakmában mérik össze tudásukat azok a szakmunkástanulejegyzett Vietórisz-kódex dalait, a német villanella nótájára írt Balassi-verset, a Kájoni-kódex néhány énekét. A különös szépségű, rendkívül összehangolt éneket jól kísérték a kor hangszerei: elsősorban a lant, és a fúvósok, melyek kezelésében ugyancsak ügyesnek bizonyultak az együttes tagjai. A dalok mellett megszólaltak a kor tánczenéi : Mátyás udvarának óla1 szos lantmuzsikája, az 1620- ból származó Magyar tánc, ugyancsak olasz szerző gyűjteményéből. Nem maradtak ki a kor felszabadultságára jellemző vidám nóták sem: a sárospataki diákdalok, a részegeseket ostorozó, tanító célzatú, énekek, bordalok. Az Ars Renata hangversenye nemcsak ritka zenei élményt jelentett, de a muzsika olyan területére vezette be az ifjú zenekedvelőket, amelyről igen keveset hallhatnak. G. K. Fotó: Veress Erzsi lók, akik az intézeti versenyeken I—III. helyezést értek el. Közel 100 tanuló verseng majd a tantárgyi versenyeken, ahol közismereti (magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, fizika), illetve szakmai (elektrotechnika, vasipari szakrajz, villamosipari szakrajz, munkavédelem, üzemgazdaságtan) tantárgyakban szerzett ismereteikről kell számot adniuk. Az első és a második helyezettek vesznek majd részt az országos versenyen, amelynek rendező intézetéhez jelentkezési lapjaikat február 27-ig kell elküldeni. SZKT- és tanulmányi versenyek KÉPERNYŐ Stúdió ’82 Elöljáróban ki kell jelentenem, hogy elfogult vagyok a Stúdió ’82-vel szemben. Mert szeretem, mert nyílt, őszinte hangvételét tisztelem, és nem utolsósorban azt a tájékoztatási készséget, amely általában jellemzi. Azért mondom, hogy általában, mert a meghatározott funkción belül egy-egy szerkesztő-műsorvezető azért sokat adhat hozzá javára és nem a javára is. Február 9- én, kedden Érdi Sándor fő-1 szerkesztő-műsorvezető volt a kalauzunk. A művészi magatartás útjait-indítékait kutatta, koncepciózusán fogva át az egyórás műsoridőt. Számunkra már a kezdés meglepetés volt: vendégségbe invitálták az országot a gyomai Kner Nyomdába, melyet 100 évvel ezelőtt, 1882-ben alapított a Szarvasról Gyomára települő könyvkötő, Kner Izidor. Jól megírt szöveggel és illusztráló, korabeli képanyaggal vitték végig a nézőt a Kner Nyomda száz esztendején, azon a néha bizony heroikus küzdelmen, melyet a magyar könyvművészet megújításáért vállaltak, idézve Kner Imre szavait: „Életem értelme az, hogy szolgálok”. A nekünk kellemes kezdet után Kner Imre szavaihoz kapcsolta Érdi Sándor műsorvezető a továbbiakat. Emlékeztetett Sarkadi Imrére, aki „szintén szolgált”, emlékezett Sarkadira Illyés Gyula lebilincselően. ámulatra méltó sziporkázással. Aztán máris a Pesti Színházban jártunk, ahol a Sarka- di-novellából írt Kőműves Kelemen című rockopera próbáját láthattuk. Aztán újra Illyés: „Hogy mi a becsület? Sarkadi tudta, és soha nem adta el magát...” Innen Érdi Sándor Kecskemétre vezetett bennünket, újra csak ámuldozni. És meghallgatni a nagy Építész Mágust, Kerényi Józsefet, miért építette meg a „Szó- rakaténusz”-t, a kecskeméti gyerekek játszóházát és játékmúzeumot. Valóságos mesevár ez, és akkor Kerényi azt mondta: „Reális álom lehet ez máshol is”, rábólintottunk, hogy igaza van. Hiszen — hogy is mondta? — „minden társadalom humanitásának az a tükre, hogyan gondoskodik a legfiata- labbakról és az öregekről”. A játszó-gyermekkorhoz kapcsolódott Szántó Piroska cikke a Kortársban, és ezzel az apropó, hogy bölcsességeiről nekünk is beszélhessen, végül Major Tamás az ő bölcsességeiről, melyből egy nagyon fontos mondat: „a sértések ellen elszánt, dacos munkával lehet védekezni”. Mennyire igaza van. Ez volt a Stúdió ’82 kedden, és kitűnő volt. Nézzék meg máskor is. Sass Ervin Mai műsor o KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: A Népzenei Hangos Újság melléklete. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Zenevár. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Richard Strauss operáiból. 11.24: ön hol ebédel? 11.39: A csúnya hercegnő. 12.45: Filmtükörkép. 13.00: Zenemúzeum. 13.55: Könyvszínpad. 14.25: Verbunkosok, nóták. 15.28: Csiribiri. 16.05: Halász Gábor: Tiltakozó nemzedék. 16.15: Astrid Varnay operaáriákat énekel. 16.34: ..A suszter cipője ...” 17.07: Rádiószínház. Három temetés. 18.08: Dunajevszkij: Keringő a „Világos út” című filmből. 19.15: 25 éves az Élet és Irodalom. 20.25: Az Állami Népi Együttes műsorából. 21.05: A magyar művelődés századai. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Notturno. 23.35: Clark Terry bigbandje játszik. 0.10: Németh Gábor táncdalaiból. PETŐFI RADIO 8.05: Világhírű énekesek Lehár operettjeiből énekelnek. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: A népművészet mestereinek felvételeiből. 12.55: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Kortárs szerzők gyermek- kórusaiból. 14.00: Szórakoztató antikvárium. 16.00: A Diákkönyvtár hangszalagon melléklete. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Kézfogások. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Zsibvásár. 21.25: A tegnap slágereiből. 22.31: A Rádió Dalszínháza. Pajzán históriák. 23.20: Kemény Egon szerzeményeiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A 60-as évek hazai dzsesszfelvételeiből. 9.54: A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezeiből. 11.05: Romantikus kamaramuzsika. 12.17: Vokális zene. 13.07: A progresszív beat híres előadói. 13.52: XX. századi operákból. 14.48: Beethoven: Hat vonósnégyes. 16.00: Zenei Lexikon. 16.25: Élő hagyományok Buzsá- kon és Fonyódon. 16.58: Popzene sztereóban. 18.11: Bemutatjuk új felvételeinket. 18.31: Magyar zeneszerzők. 19.05: Nem tudom a leckét! 19.35: Oleg Kagan hegedűestje. Közben: 20.15: Egy pálya vonzásában. Kb. 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.20: Ooeraáriák. 21.45: Olasz szerzők műveiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Monyók Ildikó, a kecskeméti Katona József Színház tagja énekel. 17.15: Nők negyedórája. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.30: Pár perc dzsessz. Duke Ellington zenekara látszik. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.45: Világhírű tenoristák felvételeiből. Közben: Időrabló tényező. Dalocsa István jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.35: Angol nyelv. (Középisk. IV. oszt.) 9.05: Környezetismeret. (Ált. isk. 1. oszt.) 10.05: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.05: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) 11.35: Deltácska. (f.-f.) 12.10: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 14.10: Iskolatévé. Környezetismeret. (ism.) 14.30: Deltácska. (ism.. f.-f.) 14.50: Fizika. (Alt. isk. n. oszt.) (ism.. f.-f.) 15.20: Osztályfőnöki óra. (ism.. f.-f.) 15.40: Világnézet, (ism.. f.-f.) 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: A British Múzeum kincsei. (ism) 17.00: Vezetés télen. 17.10: Melyiket a7 ötezerből? (ism.. f.-f.) 17.25: Reklám, (f.-f.) 17.35: Nyugati hétköznapok. 18.00: Telesport. (f.-f.) 18.25: Pedagógusok fóruma, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Galgóczi Erzsébet: Bolond- nagysága. 21.05: Énekeljünk! 21.10: Riporter kerestetik. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.45: Iskolatévé. Angol nyelv. 18.00: Oroszul beszélünk. 18.20: Kémia. (Alt. isk. 7. oszt.) 18.50: Sorstársak, (ism., f.-f.) 19.05: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Theo Adam vendégkönyvéből. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Autó-motorsport. 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.35: Jelentéktelen emberek. Francia film. (f.-f.) Bukarest 16.05: Kulturális híradó. 17.00: Fiatalok stúdiója. 17.45: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 21.05: Népdalok. 21.20: A megismerés határai. Tudományos sorozat. 21.50: Dalok. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Az első virágok. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Novellák. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Stop — politikai magazin. 21.15: Reklám. 21.20: Vetélkedő. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.15: Idő és pihenés. # 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Teleszkópia. 21.00: Ez az én választásom. 22.30: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ 1982. február ll-én. csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: BARANGOK 635-ös SZMKI előadása 1982. február ll-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: BARANGOK Szentpéteri-bérlet 1982. február ll-én, csütörtökön 19.30 órakor Gyomán: ORESZTÉSZ 1982. február 12-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: BARANGOK József A.-bérlet MOZI Békési Bástya: A koncert. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Rafferty és a lányok. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A fej nélküli lovas, 4, 6 és 8 órakor: A kék laguna. Békéscsabai Terv: Szabadlábon Velencében. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Először férjnél, fél 8 órakor: A nagy balhé. Gyulai Petőfi: A birodalom visszavág. Orosházi Béke: Languszta reggelire. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A púpos lovacska, fél 6 és fél 8 órakor: A 3. számú űrbázis. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Az amatőr, 8 órakor: Főiskolás filmklub.
