Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

1982. február 11., csütörtök o n kutatóintézetekről tárgyalt a közalkalmazottak szakszervezete Gyermekélelmezési ankét A Közalkalmazottak Szak- szervezetének központi veze­tősége szerdai ülésén az aka­démiai kutatóintézetek tevé­kenységéről. dolgozóik élet- és munkakörülményeiről ta­nácskozott. A témáról a tes­tületet Pál Lénárd, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára tájékoztatta. Ebből és az írásos beszá­molóból kitűnt, hogy az MTA kutatóintézetei a ko­rábbinál bonyolultabb körül­mények között tevékenyked­nek. A kutatási-fejlesztésj bázis anyagi-műszaki forrá­sai a korábbinál mérsékel­tebb ütemben bővülnek, csökken a létszám. Ugyan­akkor követelmény a kuta­tásokkal szemben, hogy erő­sítsék a tudomány hatását a gazdaság fejlődésére, növel­jék a kutatás szerepét az in­novációs folyamatok meg­gyorsításában, a nemzeti jö­vedelem termelésében. Az MTA kutatóhelyein elsősor­ban olyan vizsgálatokkal kell foglalkozni, melyek a ki­Gróf Batthyány Lajos, a reformkorszak és az 1848-as forradalom jelentős állam­férfija, az ' első magyar mi­niszterelnök születésének 175. évfordulója alkalmából életét és politikai munkássá­gát bemutató kiállítás nyílt szerdán a Magyar Országos Levéltárban. Tizenöt tárló­ban számos korabeli okirat, feljegyzés, metszet idézi em­lékét. Bemutatják azokat a do­kumentumokat, amelyek mo­dern gazdasági elveit tükrö­zik. emelt gazdasági, illetve tár­sadalmi célokhoz kapcsolódó tudományos vagy gyakorlati feladatok megoldását segítik elő. Átalakulóban van a ku­tatás, fejlesztés szervezete is. A kutatóintézetekben a magasan kvalifikált munka­társak mellett sajnálatosan kevés a tudományos segéd­erő, a fizikai dolgozó, és hiába teszik megtartásukra a legkülönbözőbb intézkedése­ket: a vállalatokkal, a szö­vetkezetekkel, a kisiparosok­kal anyagilag nem tudnak versenyezni az intézetek. A központi vezetőség ál­lást foglalt, hogy a szakszer­vezetnek támogatnia kell a kutatóintézetek mind haté­konyabb munkáját, és ezzel összhangban el kell látnia a tudományos intézetek dolgo­zóinak közvetlen érdekkép­viseletét is. A szakszervezet felelős cselekvőként segíti a tudományos kutatás színvo­nalának emelését, társadal­mi hasznosságának növelé­sét. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészettu­dományi kara és a Hazafias Népfront országos honisme­reti bizottsága Batthyány Lajos születésének 175. év­fordulója alkalmából kétna­pos tudományos ülésszakot szervezett. A megemlékezések sora csütörtökön Batthyány sír­emlékének, illetve a Bat- thyány-örökmécses megko­szorúzásával folytatódik, az ELTE aulájában pedig be­fejeződik a tudományos ülés­szak. Tegnap, szerdán délelőtt mintegy hetvenen vettek részt azon a gyermekélelme­zési ankéton, amelyet Békés­csabán, a Szabó Pál téri ál­talános iskolában rendeztek. A megyei szintű ankétra a rendezők, a megyei tanács művelődésügyi és kereske­delmi osztálya, valamint a -KÖJÁL meghívták azokat az élelmezési és irányító szak­embereket, akik a gyermek- élelmezésben részt vesznek. A program keretében elő­adás hangzott el a különbö­ző korú fiatalok egészséges táplálkozásáról, a gyermek- étkeztetésben szerzett ta­pasztalatokról, a napközi ott­honok kulturált étkezési szo­kásainak kialakításáról. Szükség is van a gyermek- étkeztetés színvonalának emelésére — mert, mint hal­lottuk — az általános isko­lák jelentős hányadában több váltásban, meglehetősen mos­toha körülmények között fo­lyik a tanulók étkeztetése. Az ankéttal egy időben a Hajdú-Bihar megyei Tejipa­ri Vállalat tejtermék-bemu­tatót rendezett (képünkön), majd a résztvevők megte­kintették megyénk egyik leg­korszerűbb általános iskolá­ját. A szakemberek különö­sen hosszasan tanulmányoz­ták a konyhát és az étkezési rend kialakítását. Fotó: Szekeres András Emlékezés Batthyány Lajosra MHSZ-klubközgyűlés Angol diplomaták Békéscsabán Az MHSZ-klubok minden évben közgyűlésen értékelik tevékenységüket. Az oroshá­zi városi honvédelmi klub az elmúlt napokban ünnepelte fennállásának 15. évforduló­ját. A klubban 1975 óta fog­lalkoznak szervezetten a sor­kötelesek képzésével. A tö­megsportban is szép ered­ményeket értek el az oros­háziak. Tavaly 182 rendezvé­nyen, mintegy nyolcezren vettek részt. Az elmúlt év A Népművelési Intézet tá­mogatásával hamarosan Or­szágos Népművészeti Egye­sület alakul meg. Megyénk­ben is dolgozik már a szer­vező bizottság. Az egyesület azokat kí­vánja tagjai sorába tömörí­teni, akik a kézművesség, a népművészeti tárgyalketás, valamint a népi iparművé­szet különböző ágazataiban vállalják az alkotás hagyo­mányainak, szellemi értékei­nek, technikai tapasztalatai­nak megőrzését és feleleve­nítését. Az egyesületnek te­hát tagjai lehetnek a köz- művelődési intézményekben tevékenykedő szakkörök, klubok, stúdiók vezetői és Mintegy másfél millió fo­rint hasznot hoz évente az a tuskóforgácsoló gép, amelyet az MTZ-erőgépekre — trak­torra — felszerelve alkalmaz a KPM békéscsabai igazga­tósága az útmenti fák kivá­gása után földben maradó 15—20 centiméter magas tüs­kök feldarabolására. A tus­kóforgácsoló az igazgatóság orosházi mérnökség vezetőjé. novemberében megrendez­ték a járási MHSZ-veterá- nok találkozóját. Sok' álta­lános iskolás is tagja a klub­nak, s hetente egy alkalom­mal gyereknapot tartanak részükre. A titkári beszámo­lót hozzászólások követték; majd a legjobbakat megju­talmazták. Ezután az oros­házi klub Zalka Máté nevét vette fel. tagjai, valamint pártoló ta­gokként személyek, szerve­zetek, vállalatok, szövetkeze­tek és intézmények is. Az országos egyesület fel­adata lesz többek között a tagság érdekképviseletének rendezése, az alkotáshoz szükséges anyagok, eszközök, műhelyek szervezett biztosí­tása is. A megyénkben érdeklődők részletesebb felvilágosítást a szervező bizottság Békés me­gyei megbízottaitól, Békefal- viné Kádi Évától és István Annától kaphatnak. Címük: Megyei Művelődési Központ, Békéscsaba, Luther u. 6. 5600. Tel: 12-123. nek, Lachner Pálnak és Gé­lek Mihály nyugdíjasnak az újítása. Az ötletes szerkezet­tel Békés megyében tavaly mintegy nyolcezer tüsköt tá­volítottak el könnyűszerrel az utak mentéről. Ezt a fel­adatot különben aligha old­hatták volna meg, a nehéz fizikai munkára már nem akad vállalkozó. A szokásos diplomáciai lá­togatások keretében tegnap, február 10-én Békéscsabára érkezett a brit nagykövetség két munkatársa. John Ni­chols követségi első titkár és Norman J. M. Cameron saj­tóattasé az első nap találko­zott a város vezetőivel, majd Vetélkedő Eleken (Tudósítónktól) Pénteken délután került megrendezésre a helyi nagy­községi művelődési és ifjú­sági házban az eleki Lenin- Termelőszövetkezet „Ki mit tud a mezőgazdaságról” cí­mű vetélkedőjének döntője. A fél éven át tartó játékos ismeretszerzés során több, mint harminc tsz-tag tett tanúbizonyságot a tájéko­zottságáról. » A döntőbe tizenhatan ju­A Magyar Üttörők Szövet­sége Békés megyei Elnöksé­ge és a Békés megyei Pá­lyaválasztási Tanácsadó In­tézet által meghirdetett „Hass, alkoss, gyarapíts .. című pályaválasztási játék második fordulójára össze­sen 32 raj küldte be pályá­zatát. Ezúttal is sok, tartal­mas, gondosan készített pá­lyamunkát bírálhatott el a zsűri. A 11 ötödikes raj közül a legjobbnak bizonyult a 177 pontot elért gyulai 1-es számú iskola Lenin-, a bé­késcsabai 9-es iskola Mun­kácsy-, a kamuti Béke-, a békéscsabai Padrah Lajos- iskola Zalka- és a szarvasi 1-es iskola Petőfi-raja. A10 hatodikos versenyzőcsoport közül négyen értek el 220 pontot: a szarvasi 1-es is­a kötöttárugyár tevékenysé­gével ismerkedett. Ma az angol diplomaták a Békés­csabai Állami Gazdaság ter­melőmunkájának tanulmá­nyozásával fejezik be kétna­pos békéscsabai látogatásu­kat. (k. e. p.) tottak. A résztvevők érté­kes díjakért versenyeztek. A verseny első két helyezett­je szovjetunióbeli jutalom­kirándulást nyert, a harma­dik helyezett tárgyjutalom­ban részesült. A szervezők és a vetélkedőben részt ve­vők egyöntetű véleménye alapján — más témában, ugyan — az ismeretszerzés­nek, a közművelődésnek ezt a formáját továbbra is foly­tatni akarják, így hamaro­san újabb vetélkedő indul az eleki Lenin-Tsz-ben. Topa Sándorné kola Vajda- és Móra-, a 2-es iskola Ságvári-raja és a nagybánhegyesi Szabadság­raj. A hetedikesek 11 ver­senyző raja közül a legjobb eredményt, 148 pontot, a bé­késcsabai Padrah Lajos* is­kola Vörös Csillag, a szarvasi 1-es iskola Lenin- raja, a kamuti Bem-, az orosházi 3-as iskola József Attila-, és a gyomai 2-es is­kola Vadász-raja érte el. Az ötödikesek és a hatodikosok első öt, a hetedikesek leg­jobb hét raja kap jutalmat. A nyolcadikosok számára befejeződött a játék. A leg­jobb pályamunkákat a szarvasi Herman Ottó- és II. Rákóczi-, valamint a békés­csabai Toldi-raj versenyzői küldték be. (g. k.) Kiss Horváth Sándorné Megyénkben is megalakul a Népművészeti Egyesület Újítás a tuskóforgácsoló gép Harminckét raj a pályaválasztási játékban Községi pártszervezetek P ártunk Politikai Bizottsága tavaly nyáron — mintegy kilenc év után, hiszen legutóbb 1972-ben foglalkozott e témával — ismét napirendre tűzte a községi párt- szervezetek helyzetét, fejlődését; s építve az eddig elért ered­ményekre újrafogalmazta feladataikat. Az érintetteknek, a nagyközségekben és kis1 falvakban élő és dolgozó kommu­nistáknak a most következő, kevesebb mezőgazdasági munkát adó. csendesebb téli hónapokban alkalmuk nyílik arra, hogy részleteiben, tüzetesen megismerkedjenek e határozattal, s azt helyi, sajátos körülményeikre alkalmazzák. Mi tette, illetve teszi különösen időszerűvé e kérdés alapo­sabb szemügyre vételét? A pártmunka nem vonatkoztatható el azoktól a mélyreható gazdasági és társadalmi változások­tól, amelyek kivált az utóbbi évtizedben a községek életében végbementek. E változások természetesen a helyi politikai munkának az eredményei is; de egyúttal olyan új feltétele­ket is szabnak, amelyekhez igazodni, a módszereknek pedig korszerűsödni kell. Hazánk mezőgazdasága ma több tekintetben — így például egyes gabonafajták' termésátlaga, vagy az egy főre jutó hús­termelés tekintetében — a világ élvonalában van. Ezeket az eredményeket akkor tudjuk igazán becsülni, ha összehason­lítjuk a régi,,felszabadulás előtti Magyarország viszonyaival, melyek ismertek mindenki előtt. A termelőszövetkezetek száma — egyesüléseik révén — 2441-ről 1369-re csökkent, átlagos területük 2112 hektárról 3902-re növekedett, vagyis kialakultak a mai korszerű gaz­dálkodásnak-megfelelő optimális méretek. Megjelentek az iparszerű mezőgazdasági termelés kezdeti, jellemző vonásai; a különféle termelési rendszerek, kooperációk, egyesülések, kiegészítő és melléküzemágak, előrehaladt a gépesítés és a kemizálás. Ezzel együtt az ipari termelés is mélyen behatolt a vidék gazdasági szerkezetébe; a községek jelentékeny ré­szében új ipartelepek jöttek létre, részben önállóan, részben nagyüzemek részlegeiként. A gazdasági változásokat viharos gyorsasággal követték a társadalmi változások. A termelékenység megtöbbszöröződé­sének másik oldala a mezőgazdaságban dolgozó népesség csökkenése, s a községekben élő — innen eljáró vagy itt is dolgozó — ipari munkásság létszámának nagymérvű gyara­podása. Felnőtt egy fiatal és korszerű szakértelemmel ren­delkező agrárértelmiségi réteg. A városba vándorlással és sok nagyközség várossá nyilvánításával a községek lakossága 50,5 százalékról 46,7 százalékra csökkent; de ennél sokkal fontosabb, hogy az életkörülmények a községekben is váro­siasabbakká váltak. Mindez azt jelenti, hogy ma politizálni is másként — más közegben, más konkrét feladatok megvalósításáért, és részben más módszerekkel — lehet és szükséges falun. . mint akár csak öt—tíz évvel ezelőtt, vagy még korábban, a tsz-ek meg­erősítésének időszakában, vagy azok szervezésekor, nem is beszélve a földosztás és a „földet vissza nem adunk” éles politikai küzdelmeinek egy bő emberöltővel ezelőtti hősko­ráról. Csak néhány példa a mai politikai feladatokból. Sok ter­melési mutató tekintetében, mint mondtuk, a világ élvona­lában vagyunk, de nem mondható el ugyanez a gazdaságos, takarékos — a fajlagos energiafelhasználás, élőmunka-ráfor­dítás. alacsony költségek, olcsó beruházások stb. — mutatói­ról. Ezek javítására mindenekelőtt szemléletváltozásra van szükség: tehát politikai munkára. Aztán: az országos átlagos eredmények nagy szélsőségeket takarnak; a kiemelkedők mellett ott vannak a kedvezőtlen természeti adottságok, vagy a gyenge vezetés miatt rosszul gazdálkodó gazdaságok. A községekbe települt ipari üzemek sem elégedhetnek meg eredeti feladatuk ellátásával, azzal, hogy egyszerűen munka- lehetőséget adnak az ott élő embereknek, kivált nőknek; ne­kik is fokozottabban kell hozzájárulniuk a népgazdaság egyensúlyi’ viszonyainak javításához, mégpedig korszerűbb, hatékonyabb, termelékenyebb, takarékosabb termeléssel. Nem is olyan rég politikai felvilágosító munkát igényelt annak megértetése, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságoknak milyen nagy a népgazdasági jelentőségük. Hogy ezek tovább­ra is jól funkcionáljanak; hogy általuk ne csak a családok, de a nagyobb közösség, a kollektív gazdaság és az ország is gyarapodjék; e politikai munka folytonosságát is igényli. Óriási feladat a falvak népességmegtartó képességének, azaz az itteni életkörülményeknek a javítása, hiszen a jelen vi­szonyok között az egészségtelen városba áramlás elviselhe­tetlen terhet jelentene népgazdaságunknak. És még nem is szóltunk arról a politikai küzdelemről, amelyet falun is a szocialista demokrácia további fejlesztéséért, a társadalmi tudat szocialista vonásainak erősítéséért, a tanulás és műve­lődés folyamatossá tételéért, vág/ — amivel egyáltalán nem lehetünk elégedettek — a szocialista életmód meggyökerez­tetéséért kell folytatniuk a községekben élő és dolgozó kom­munistáknak. Sok helyütt községi pártbizottság vagy pártvezetőség irá­nyít több alapszervezetet. Van, ahol a termelőszövetkezet pártszervezetében dolgoznak a falu nem tsz-tag kommunis­tái is; de előfordul a fordított eset is: a községi pártszervezet tömöríti a* kisebb súlyú gazdasági egységek, munkahelyek párttagjait. Pártalapszervezet, de legalább pártcsoport csak­nem minden helyen működik, a legkisebb településeken pe­dig, ahol csak egy vagy néhány párttag él, ezek a tanács­taggal, a Hazafias Népfront aktivistájával együtt szolgálják a párt politikájának érvényesítését. Községi pártszervezeteink felnőttek, megértek arra, hogy az eddiginél nagyobb önállóságot élvezzenek, ez pedig az ed­diginél nagyobb kötelezettségeket, kollektív és egyéni fele­lősséget hárít rájuk. Ezzel számolniuk kell az őket irányító .pártszerveknek is: a segítségnyújtás olyan módját alkalmaz­zák, amely e nagyobb önállóság és felelősségvállalás még teljesebb kibontakozását eredményezi. Legyenek a községi pártszervezetek még inkább önálló és felelős politikai „gaz­dái” lakóhelyüknek, az ottani munkahelyeknek és lakóterü­leteknek. A gazdaságpolitikai irányító, szervező és ellenőrző tevékenység; a kádermunka; az agitáció és a propaganda; nem utolsósorban pedig saját szervezetük folyamatos erősí­tése: a párttaggá nevelés, a pártépítés — mind-mind olyan fontos területe a helyi pártmunkának, amely az eddigieknél is magasabb követelményeket támaszt a községi pártszerve­zetekkel szemben. T ermészetesen nem merőben új feladatokról van szó. E politika célja változatlanul a fejlett szocialista tár­sadalom építése, a társadalmi haladás, akkor is, ha ma — feszültebbé vált nemzetközi helyzetben, valamint a rendkívül szigorú nemzetközi-gazdasági feltételek közepette — minden lépés igen nagy erőfeszítést kíván egész társadal­munktól, minden kommunistától, minden dolgozó magyar embertől, éljen városon vagy falun. Valósuljon meg és érvé­nyesüljön pártunk politikája hazánk valamennyi településén is: ennek elősegítését várja egész társadalmunk a községi pártszervezetektől. Koncz István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents